Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-06 / 11. szám
1 l 1937 február 6. »KOMAROMI LAPOK« 3 oldal Ref, tanítóképző Komáromban. Komárom, február 5. Lapunk egyik -előző számában megemlékeztünk arról, hogy a városunkban felállított református tanítóképzőintézetet az iskolaügyi minisztérium hivatalos kiküldöttei meglátogatták, felülvizsgálták és ellenőrizték. Vagyis a minisztérium képviselői a törvényben biztosított felügyeleti jogot gyakorolták ezen két napra terjedő látogatásuk alkalmával. A második éve működő tanítóképzőintézet életében hagy jelentőségű eseményt képez ez a legmagasabb helyről tett látogatás, mert kétségtelen bizonyságául szolgált annak, hogy e magyar középiskola működéséi tudomásul Vették s a kiküldöttek által, egyes intézkedéseknek jövőbeni végrehajtására nézve adott utasítások és figyelmeztetések azt igazolják, hogy hogy az intézet további működésének zavartalanságát maga az iskolaminisztérium is biztosítani kívánja. A bizottság tagjai a képző eddigi működését megelégedéssel vették tudomásul és teljes mértékben méltányolták az egyeteüies református egyháznak kulturális törekvését s legfőbb teendőül az ideiglenesség megszüntetését és a megjelelő új iskolai épület rainélelőbb leendő felépítését szabták meg. Ennek a feltételnek a református egyház meg is fog felelni, hiszen életbevágó fontos érdeke, hogy a tanítóképző egyházi és kulturális célokat szolgáló működése biztosítva legyen és ellene semmiféle kifogás ne emeltessék. Ezt annyival is inkább kell teljesítenie, mert bár az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk biztosítja számára az iskola fenntartásának jogát, de viszont a felügyelőhatóság megköveteli, hogy az iskola a törvényes rendelkezések szerint legyen felépítve, berendezve, felszerelve s a törvényes előírások szerint végeztessék benne a tanítás. Ezt a református egyház mind jól tudta, azért is tartott ki törvényes lépése mellett, amely végre is -eredménnyel járt. Hogy nagy áldozatába kerül az egyetemes református egyháznak ez a fontos középiskola létesítése és fenntartása, azt szükségtelen hangoztatni. Ezzel már évek előtt tisztában voltak mindazok a lelkes kezdeményezők, akik a tanítóképző felállítását halaszthatatlanul szükségesnek tartották s akiknek javaslatára a különböző -egyházi fórumok készséggel tették magukévá az ügyet, mert belátták, hogy némcsak a református gyermekek vallásos nevelése követeli meg a kebelbeli tanítóképző létesítését, III. Sötétség. Éjszaka. A szél ordít, zúg tovább. Időnként hótömeg zúdult le a mélységbe. Ilyenkor a kötél megingott, ide-oda himbálózott vele, ő kinyújtott karral kereste a sziklaoldalt. Nem volt semmi, csak üresség, őrjítő üresség... Milyen lassan múlik az idő... Már mióta szorítja a kötelet és a vihar még egyre orgonái. Itt, a levegőben havaseső csapkod, karja meggémberedelt, az inak fáradtak, égnek... Gondolkozott. — Már nem bírom soká... Megborzongott. Uj gondolatok jöttek, kuszák, fosz- Lányosak: — Ennyi csak egy élet... Még talán tíz perc... Talán egy óra. Vége lesz mindennek... Uj hócs-om ózúdulL le. Porzó, jeges áradat csapott le rá. — Fel kellene valahogy menni... Megkapta a kötél ágát, visszacsúszott. Nejm ment... hiába, itt kell elveszni... De miért?... Miért?... És ekkor -egy arcot látott, fáradt, meggyötört arcot. Klausét... Csak egy villanás voll, utána újra hanem az a körülmény is, hogy az egyházaknak képzett kántoraik legyenek, akik az istentiszteleteknél reájuk háramló kötelességet maradéknélkül tudják teljesíteni. Ezek a magasabb szempontok kötelességévé teszik az egyetemes egyháznak az intézet felállítását és fenntartását. A legelső feladat most már az új épület emelése, amelyhez a megfelelő telket a komáromi ref. egyház már évekkel ezelőtt a legnagyobb készséggel felajánlotta a Kollégium-épület tágas udvarán, követendő szép példáját mutatva ezzel az áldozatkészségnek és az egyház szeretetének. Ez a felbuzdulás nem maradt egyedül, mert a komáromi -egyházmegye százezer koronát szavazóit meg az építkezés költségeire, ami szintén elismer-ésreméltó nemes cselekedet volt. Ezek a példák, kell, hogy arra buzdítsák a ref. egyház vezetőit és tagjait, hogy mindent kövessenek el az iskola fenntartására. Az egyetemes egyház 1-elkészi és tanítói karának sok érdemes tagja máris készséggel ajánlotta fel pénzbeli támogagalásál s a tajnílóképzőintézet igazgatótanácsa a napokban megindítja az egyetemes egyház kebelében a szükséges mozgalmat, hogy az iskola épülete minélelőbb tető alá kerüljön. A közelmúlt napjainak eseménye után meg van minden remény arra,, hogy a mozgalom a legszebb eredménnyel fog végződini s a református egyház egy nagyjövőjű középiskolával fog gazdagodni, amely kulturális vonatkozásban Komárom városára is nagy jelentőséggel fog bírni. Hogyan élnek, ml! csinálnak a „befagyott danái hajósok“ a komáromi kikötőben? Idegenek, akik hozzánk Jöttek, de akikhez kevés közünk van. Magához tért. IV. / — Hát ezért... Lassan jöttek a gondolatok, újra, de most már fájók voltak, égetők: — február 5. Jeges szél csípi ki fáz arcunkat, amint a Kisdmia hídjára felérünk. Benn, a városban olvadós állapotban van a hó, apró tócsák tükrözik vissza a szürke eget, itt, a hídon azonban, mintha egészen más égtáj alatt járnánk, hideg van. A Nagydunán még apró jégtáblácskák úsznak Esztergom felé, a Kisduna azonban, -elejétől végig tökéletesen bé van fogyva. A jég vastag és szilárd és azt abból következtethetjük, li-ogy az uszodák tájékán négy-öt fekete alak korcsolyázik, csuszkái a jégen, nagy sebességgel. Azt találták ki, hogy korcsolyával nekiszaladnak valami jégtömbnek, f-elsiklanak rá és a másik -oldalon, miként a síbajnokok, lerepülnek. A mulatság kitűnő lehet, néha nagyokat zuhannak, Hangjukat nem hallani, van ebben valami kísérteties, ahogy hangtalan siklanak a jégen. A befagyott hajók országa Amerre a szem -ellát, a télikikötőben egymás mellett álmodnak, befagyva az uszályok. Szorosan egymás mellett, hogy átugrálva, mindegyiket el lehessen érni a rajta lakóknek. Hármas-ötös sorokban egymás mellett; egy-egy magasra nyúló kémény tarkítja a sort. Van itt csehszlovák, magyar, jugoszláv, bolgár, román, német, osztrák uszály, itt van az egész Dunamedenoe népe, sőt még angol uszályt is találunk befagyva a Kisduna jegébe, ennek az angol uszálynak azonban magyarul is kitünően beszélő romániai matrózai vannak. — Klaus... szegény Klaus... Ő is -ember volt, -ember... Ott állt az örvény szélén... Most már értem... értem az egészet... Eddig nem is törődtem az embereimmel... Majd ezután máskép lesz... Hirtelen felnevetett hangosan, rekedten: — Máskép lesz?... Most már nem lesz sehogy sem... Nem bírom tovább... őrület... őrület... Mintha valami erő húzná lefelé, karja elzsibbadt. Apró tűszúrások vonaglottak az agyában. El fogja engedni a kötelet... Nem bírja tovább... Felnyögött: — Klaus... Aztán sötétség jött... szédült sötétség... V. Világosodod. A felhők szétszakadtak. Nyers köd gomolygott a völgyben, füstöltek a hegyek. Az ég kifehéredett, reggel lett... Magáhoztért. A karja ólm-os volt, elgémberedett. Még mindig a kötelet fogta. Első pillantása lefelé esett. Lent, a lába alatt, alig egy méternyire -ott volt a föld... A széles, havas sziklahát... a föld... VI. Táviratozotta titkárjának,csakenynyit: — Klaust megtartani... Békésen szunnyadnak az uszályok, amelyek bemenekültek a jégzajlás elől a kikötőbe s amelyek most mindaddig nem szabadulnak ki a páncélból, amíg alapos olvadás el nem következik. Kukorica, gabona, szén, olaj, darabáru van rajtuk. A hajók körül felvágták a jeget, hogy a bordázatot a jég nagy nyomása össze ne roppantsa. Vékony vizszalagok csobognak a jég körül, Egy-egy ember ereszkedik alá a jégre s csúszkálva, iringálva keresi fel a szomszédokat. A Skoda-hajógyár előtt állandó gyári ropogással, berregő zajjal, sürgéssel-forgással tatarozzák a hajókat. A komáromi Dunapart el sem képzelhető már a szegecselő, fúró, forrasztógépek gépfegyverropogáshoz hasonló zaja nélkül. Visszhangzik tőle a kikötő. Négy uszály áll egymás mellett, be'.ebetegedtek a hosszú útba. de a gondos munkások ügyes keze már tapintja a betegségét s az orvos közeledik forrasztólámpával, szegecselőgéppel. Itt a legélénkebb a forgalom. Mit csinál a befaí?Y«*t hajós — Nagyon barátságos, kedves emberek ezek a hajósok, — mondja az egyik komáromi kereskedő, akinek mindennap dolga akad velük, — mindegyiknél van egy kis pénz, szívesen bevásárolnak s esténként a dunaparti vendéglőkben mulatoznak maguknak. Sok s nagy rendbontás nincsen közöttük. Reggel bevásárolják a konyháravalót. Némelyik csak saját magának főz, de legtöbb helyen a kormányosné főz több matróznak, munkásnak. Az uszály aljában, a kamrában olt a liszt, a szalonna, a hús, a cukor, egy-egy csirke is szaladgál a fedélzeten, sok uszályra vittek fel féldisznókat ... A kabinokban kellemes meleg van, a konyha tiszta és rendes, van újságjuk, rádiójuk, grammofonjuk s a bosszú áldogálás alatt barátságos viszony fejlődik ki a hajósok között, látogatóba járnak egymáshoz, a hajót javítják, rendbehozzák, némelyik elhozatja a családját ide, vagy hazautazik egy-két napra... El vannak szépen ezek a hajósok s ami fontos: egy kis idegenforgalmat jelentenek a látogatókban nagyon megfogyatkozott Komárom számára. Fekeii sü^erre*, kékruhás hajósok járják mostanában a komáromi uccákat, hosszasan elálldogálnak a kirakatok előtt cipőt, ruhát gilisztáinak maguknak, vagy a távoli asszonynak, kedvesnek, gyermekeknek; délutánonként behúzódnak a vendéglőkbe s nagy korsókból hörpölgetik a sört, A rendőrségnek sok baja nincsen a hajósokkal. Ezeknek az idegenből jött legényeknek akkor van vakációjuk és szabadságuk, amikor másnál éppen a munka dandárja jelentkezeti Télen. Füstölnek a kis kályhakémények az uszály kormányosának fülkéje fölött, a gyermekek rendszerint valami távoli hazában tanulnak most, rokonnál, nagyapánál vannak, egy-egy sirály su-A Perola csak nagy, ép és teli magokból készül. Az apraját szitálógépek kiválasztják, s így csak a teljes, erős rozsmagok maradnak meg. Mivel V2 kg Perola elkészítéséhez 22.000 mag szükséges, ha egy csomag Perolát vásárol 22.000 mag erejét kapja. ban a jégtáblákra s a Dunahídak sétálói hosszan, elmélázva nézik a csendesen szunnyadó, egymás mellé zsúfolt uszályokat, amelyek feketén s titokzatosan ülnek a jég között s amelyhez a komáromi polgárnak oly kevés köze van, hogy csak vasárnap jut eszébe arról gondolkozni: vájjon kik lehetnek s hogyan élnek ezek az idegenből jött emberek, akik hetekre, hónapokra telepedtek közénk? Úgy megyünk el egymás mellett: komáromiak s messzi földről jöttek, mintha semmi különös testvériség sem fűzne össze bennünket velük. A körömi ember tudomásul veszi, hogy vannak, ők tudomásul veszik azt, hogy egy dunamenti városban várják a tavaszt, — a kölcsönös, nagyobb érdeklődés azonban mindkét részről kiányzik. Ök a statisztika számegyedei nálunk. (thyvi) Kossányi József: Homályos korban, szünetlen harcban... Komoly szép harcra küldött az Isten és mindennap áll rivalgó harcom... Örvénylő évek setét omlásában ezüstös holdnak, aranyló napnak szép világával fénylik föl arcom... A nyárfák mögött száll ifjúságom, dalban és könnyben, bíborán, kéken... Száll, mint a mesék bűvös ereje s mielőtt elnyelné suhogó Éj, drága fűszerét itt hagyja nékem. Homályos korban, szünetlen harcban iramlik napom, hull el éjszakám... Szög hajamon dér ezüstje csillan, mert az Erdőn gyermeknyirfák sírnak tavasz nélkül, halálos télszakán... De panaszra mégsem nyílik ajkam: Isten küldött el e görnyedt tájra... Nem tudok félni, de tudok élni áfonyán és holtálmú erdőn is új nyírfáknak növésére várva... Értem Uram és ál Inni \a harcom e mélyhomályú gyászos borulatban... Kipengetni lelkek sejtő álmát s növeszteni reményeknek szárnyát: e halálcsendes komor vonulatban... — Kímélje meg a ruháját. Ne mulassza el ezen egyetlen, soha nem ismétlődő alkalmat. Hosszú tárgyalás után végre sikerült egy brünni köténygyárral megegyezni, 14 napra lcküklíe a raktárát. Ezen idő alatt,, hogy az előírt forgalmat elérjem, rendkívül olcsón árusítok. Minden képzeletet felülmúló választék. Csak február hó 15-ig dúskálhat nálam a szeblmél-szebb kötényekben. Győződjön meg a saját szemével. Kertész Jenő divatáruháza Komárno, Masaryk ucca 25. a lezgyor-abban seg t izületi fájdalmaknál, fe,fájásnál s meghűlésnél Bízzék „Ti-galban"! Egysz rí ki-erlel meggyőzi, S >k orvosi ji-tal ás Minuen gyógyszertárban kapható Ki 12'— es 2 á-han
