Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-03 / 10. szám

Újabb német memo­randum a miniszter­­elnök előtt. A német kormánypártok memoran­dumának átadása után két nappal ké­sőbben Hodzsa Milán dr. miniszter­elnök fogadta ű szudétanémet párt küldöttségét, amely átnyújtotta a német nemzeti kisebbségnek újabb memorandumát. Tehát a német nemzeti ki ebbségnek el­lenzékben álló hatalmas csoportja ne­vében is beterjesztették a német kisebbségi követeléseket. A kihallgatáson a szudétanémet párt képviseletében Frank elnök, Kundt, Neuwirth és Peters képviselők jelen­tek mJsg s a (küldöttség kifejezésre jut­tatta ama véleményét, .hogy nem fo­gadható el az a nézet, hogy a helyzet pusztán adminisztratív intézkedések­kel alapvetően és tartósan volna meg­oldható. A kívánalmak lényege az, hogy az alkotmánytörvényt végrehajtó törvények és egyéb törvények is — mint azt a miniszterelnök rádióbeszé­dében is megállapította, — biztosítsák az alkotmánytörvény teljes és mara­déktalan végrehajtását. A szudétané­met párt a most megkezdett tárgya­lásokban az 192ü-ban megkezdeti kí­sérletnek a befejezését látja, amely kísérletnek az volt a célja, hogy a nemzetiségi politikai kérdéseket ad­minisztratív úton rendezzék. A szudétanémet párt a mostani tárgyalások alapjaiban semmi le­hetőséget sem lát a nemzetpoliti­kai kérdések kielégítő megoldá­sára. A párt 1935. junius 15-iki parlamenti nyilatkozatához híven kitart eddigi po­litikai irányvonalán, a most folyamat­ban levő tárgyalásokat nem kívánja zavarni, de fentartja a tárgyilagos kri­tika jogát. Természetesen, miként ed­dig is, a párt a nemzeti probléma teljes állami megoldása mellett van s ezért fog küzdeni minden jogi esz­közzel. Hodzsa dr. miniszterelnök válaszá­ban hangsúlyozta, hogy érthetőnek ta­lálja, ha a szudétanémet párt mint ellenzéki párt fentartja magának a teljes kritika jogát. A kormány arra hivatott, hogy alkotó munkát végez­zen s ennél valamennyi pozitív be­állítottságú erővel számol. Meg van győződve, hogy a cseh­szlovák alkotmánytörvény a még megoldatlan nemzetiségi problé­mák teljes megoldására teljes le­hetőséget nyújt és ama szilárd meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kormány ebbéli munkáját teljes siker fogja koronázni. Hodzsa miniszter­­elnök nyilatkozata Hiller beszédéről. A Morning Post c. angol lapban nyi­latkozott Hodzsa Milán dr. miniszter­elnök Hitler német vezér és kancel­lár beszédéről. A miniszterelnök töb­bek között azL mondotta, hogy hiba volna, ha figyelmen kívül hagynók Hitler ígéretét, mely szerint újabb meglepetések már nem fog­nak történni. Hitler nem emlékezett meg sem Cseh­szlovákiáról, sem Romániáról. Azt hi­szem, hogy mindkét állam úgy fogja értelmezni ezt a kihagyást, hogy Hit­ler nem akar prejudikálni a kiegyezés lehetőségének. Remélem azonban, hogy megszűnik a további propaganda a csehszlovák bolsevista repülőterekről. Ha Hitler Csehszlovákiára gondol, amikor a német kisebbségekről beszél a határokon túl, úgy azt válaszolha­tom, hogy államunk szuverénitúSa és alkot­mánya alapján valamennyi német polgára kisebbségi problémáit a garantált fair play formában old­ja meg, mint ezt kormányom legutóbbi intéz­kedései is mutatják. 2. oldal. _______' »KOMAROMI LAPOK* 1937, február' B. A borzalmas szélmalom Megint csak Jókaihoz kell folyamodnunk. Ki ne emlékezne a »Jövő század regényé«-nek szörnyű víziójára? A mindenható cárnő fantaszti­kus tervet eszel ki ellenségei kipusztítására: hatalmas szélmalmot készíttet, csakhogy a szélmalom minden egyes szárnya éles bárd, amely az ablakon kigördítelt áldozatoknak sorban lenyisszantja a fejét. Ez is Oroszország­ban történt, aminthogy egy idő óta túlságosan sok hasonló történik ezen a földön s Jókai fantáziája előre megjósolta, hogy az oroszok földjén nem fognak a dolgok sohasem elcsöndcsülni. Mások itt a viharok s mások a nyugalmi pillanatok is. Most ismét vihar van s ha nem is szélmalom­­guillotine-vel. hanem egyszerű akasztófával, golyóval aprítja is a jelen­legi cár az ellenségeit: a Jókai-jóslat beteljesedett s már az idegekre kezd menni, ahogyan pusztítja maga körül összes ellenfeleit, a volt munka­társakat. A hajdani cégtitkár, a cégjegyző felibekeveredett a részvény­­társaságnak s most a volt vezérigazgatókat, osztályfőnököket aprítja, mert egyedül óhajtja vezetni a bankot. Miben különbözik Sztálin cár uralnia a régi cárok borzalmas uralmától? Semmiben. Az ólombányák, a bör­tönök éppúgy megtelnek ma is, az alkotmánnyal csakúgy bajok vannak, mint a Duma idején, legfeljebb az elnevezés változik. Alikor a cár atyus­­ka érdekében -történt a dolog, most a világszabadság s a népboldogítás jegyében. Lényegében mindegyik a népet akarja boldogítani. A nép, nos, az istenadta nép néha sehogysem hajlandó olyan módszerekkel boldog­­gulni, mint ahogy rájuk kényszerítik. A nép nyugalmas életet, megélhetést felkar s minél kevesebb vért. Az orosz módszer nem változott. Legfeljebb a kivégzési nemek s a kivégzési okok változtak. Egyébként minden maradt a régiben... Az orosz vér csordogál tovább. Avagy miért éppen az orosz­ból kellett kölcsönözni ezt a hírhedt szót: »oklroj«? A Morning Pest szerkesztőjének arra a kérdésére, hogy osztja-e azt a néze­tet, hogy a háború öt éven belül el­kerülhetetlen, Hodzsa miniszterelnök, ezt felelte: — Bizonyos vagyok abban, hogy ezt a veszélyt lényegesen lehet csökken­teni. Mi van a német „aktivisták“ memorandumában? A cseh nacionalista lapok közlése szerint az »aktivista« kormánynémetek memoranduma 24 gépírásos oldalra terjed és a kívánságok három cso­portból állanak: 1. munkahely biztosí­tása a németek számára; 2. a német iskiolaügyi követelések és 3. a nyelv­jogi kérdések. A memorandum nagy súlyt fiádét iarra, hogy a német elemek az állami hivatalokban érvényesülje­nek. A kívánságok indokolást nem tartal­maznak, noha az indokolás a statisz­tikái anyaggal készen van. Ezt az in­dokolást állítólag azért nem csatol­ták, mert annak nyilvánosságra való hozatala a koalíciós német pártok lca­­tasztrófapolitikájának súlyos kritiká­ját s annak fölsorolását jelentené, hogy a német kormánypártok tizennégyévi kormánybanlétük alatt mi mindent mulasztottak el megtenni. A nacionalista Národ a következő­ket írja ezzel kapcsolatban: — »A kormányelnök egyenes kiváin­­ságára a memorandumot teljes terjedelmében egyelőre nem fog­ják nyilvánosságra hozni. Hodzsa miniszterelnöknek erre bizo­nyára súlyos okai vannak. AttóL fél, hogy a csehszlovák közvélemény heve­sen tiltakoznék a nénieteknek te­endő további engedmények (?) el­len és hogy e tiltakozás zavarná a tár­gyalások menetét.« A lap ismételten óvja a kormányt és a koalíciót a né­met követelések teljesítésétől. A Ref. ifjúsági Egyesü­let közgyűlése. Komárom, február 2. Január első napjaiban múlt negy­ven éve, hogy a Komáromi Reformá­tus Ifjúsági Egyesület megalakult s az elmúlt idő alatt egyháztársadalmi és magyar kultúrális munká kodásával ál­talános elismerést vívott ki magának. Az érdemes múltra visszatekintő if­júsági egyesülett január 31-én, vasár­nap délután tartotta XL. évi rendes közgyűlését, amelyen az egyesület tag­jai igen nagy számban jelentek meg. A közgyűlést Fülöp Zsigmond egy­házi főgondnok, egyesületi tb. elnök nyitotta meg, aki visszapillantást vetve a derék egyesület szép múltjára, el­ismerő szavakkal méltatta az alapítók érdemeit, akik néh. Antal Gábor püs­pökkel az élén megteremtették a val­láserkölcsi alapon működő, az ifjak vallásos érzületét fejlesztő, helyes irányban vezetett önképzését előmoz­dító egyesületet. Elismeréssel és há­lával emlékezett meg az egyesületnek a négy évtized alatt volt önzetlen és buzgó vezetőiről, hűséges tagjairól s mindazokról, akik lehetővé tették, hogy az egyesület negyven éven át munkálkodott az egyház és a magyar­ság javára. Lelkes szavakkal buzdí­totta az ifjúságot az összetartásra, a testvéries szeretetre, az egyház iránti hűségre és az egyesületi életben a jeles elődök szellemének fentartására s Isten áldását kérve az egyesület to­vábbi működésére, a közgyűlést meg­nyitotta. Áttérve a tárgysorozatra, a közgyű­lés az 1936. évi zárszámadásokat 1543 Ke 35 fill, bevétellel, 584 Ke 80 fill, kiadással és 958 Ke 55 fill, marad­vánnyal elfogadta és helybenhagyta, a pénztárosnak, ellenőrnek, a tiszti­karnak és választmánynak a felment­­vényt megadta, s Rácz Ferenc pénz­tárosnak önzetlen működéséért köszö­netét mondott. Az 1937. évre szóló költségvetést 2700 Kc-ban állapította meg a közgyűlés. Ezután a választásokra került a sor, amelyeket közfelkiáltással tartottak. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tiszte­leti elnökké Galambos Zoltán ref. lel­készt, elnökké ifj. Mohácsy János dr. ügyvédet, másodelnökké Kollár Lajost, titkárrá Berkes Sándort, jegyzővé ifj. Bossányi Józsefet, pénztárossá Rácz Ferencet, ellenőrré Vörös Bélát, ház­naggyá Nagy Lászlót, könyvtárossá Mészáros Pált választotta meg. A választmány tagjaivá megválasz­tanak ifj. Andrásv Márton, Csizy Ist­ván, Czibor Géza, Fehér József, Kacz Endre, ifj. Kadlicsek István, Kelemen István, Kecskés Béla, Kossár Lajos, Lajos Ferenc, ifj. Mórocz Péter, Nagy Sántío.- (tan. képző igazgató), Nagy La­jos, Nagy Sándor (kereskedő), P. Nagy László, Sörös István, Szijj Ferenc dr., Tóth Lajos, Tóth Lőrinc és Vida Sán­dor. Az új tisztikart és választmányt me­leg szavakkal üdvözölte az elnök és szívből köszöntötte ifj. Mohácsy János dr. elnököt, akinek az egyház és az egyesület érdekében folytatandó fele­lősségteljes munkájához kitartást, oda­adó lelkesedést és eredményes sikert i kívánt. A közgyűlés ezután meghall­­! gáttá az új elnök székfoglalóját, aki | köszönetét mondva a bizalomért, ki­­| jelentette, hogy az egyesület program­ját alapszabályai szabják meg, ez a program marad továbbra is, amely­nek megvalósítására mindent el fog követni. Ehhez a munkájához kéri az ifjúság támogatását s a választmány és tisztikar segítségét. Bízik benne, hogy vállalkozása Isten segedelmével eredményes lesz. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a közgyűlés véget ért. A Komáromi Football Club jelmezes farsangi bálja. Szebbnél szebb jelmezek, báli ruhák felejthetet­lenné tették az éjszakát A KFC hagyományos szokásához híven, az Idén is megrendezte jel­mezes álarcosbálját szombaton, a Kul­túrpalota emeleti termében, amely ez alkalomból valósággal az ezeregyéj­szaka szinpompáját öltötte magára. A megkapó, értékes s érdekes jelmeze­ken kívül a pazar báli ruhák pompá­san hatottak a szépen földíszített bál­teremben. A jelmezek között voltak Amoret­­lek, bébek, cicák, csikósok, denevé­rek, eleven ördögök, fakírok, gésák, halászok, jósnők, cigányasszonyok, kígyóbűvölők, kártyavetők, sportolók, korcsolyázók, évszakok, apacsok, ina­sok, királynők, soff őrök, japánok, kí­naiak, népviseletek, falusi legények, macskák, mandarinok, skótok, bajaz­­zók, tiroliak, stb. A gazdag jelmezfelvonulás lebilin­cselte a nagyszámú nézőket, akik kö­zül igen sokan vegyültek a jelmeze­sek közé és megkezdődött a talál­gatás, hogy kit rejt az álarc és a jelmez? Soknál sikerült felfedezni az álarcos kilétét, de igen sok jelmezest boldogított az a tudat, hogy nem is­merték föl. Közben szólt a pompás zene és a láncolok a hatásos hangulatvilágítás­ban vígan járták a táncot, amelyet szellemes évelődések, pajzán kacagá­sok, gyöngyöző jókedv, derű és szi­porkázó élcelés tett még változato­sabbá. A szavazólapok árusítása nagy igyekezettel folyt és végre is rákerült a sor a legszebb jelmezek megjutal­­mazására. Három díjat osztottak ki, első lett Weisz Ilus, halászó macska; második Glubár Stefi, sportjelmez; harmadik Grosz Bözsi, pamutjelmez. Azután lekerültek az álarcok és a jelmezesek nagy része átöltözött báli­ruhába és tovább folyt a tánc a leg­pompásabb hangulatban és a reggeli órákig együtt maradt a társaság. A pompás hangulat megteremtése a ren­dezőség elismerésre méltó munkája. Az agilis és mindenre kiterjedő figyel­mű rendezőség Braun Andor főren­dezővel az élén Kellner László, Ló­ránt Mihály, Pick Gyula, Stcrk István rendezőkkel mindent elkövetett, hogy a KFC álarcos bálja a komáromi far­sang egyik legsikerültebb mulatsága legyen és az teljes mértékben sike­rült is. TÁRSADALMI NAPTÁR Február 6: A Komáromi Jótékony Nőegylet teaestje a Kultúrpalotában. Február 7. Katii. Legényegylet nagy farsangi bálja: »Mosoly országa« címmel. Február 13: Az Izraelita Nőegylet »Nemzetek népviseletei« jelmezbálja a Kultúrpalotában. Február 21: A Makabi nagy pu­­rimi gyermekkarneválja a Kultúrpa­lotában. Március 7: Gyermekkonyha-hang­­verseny a Kultúrpalotában. Március 28, husvét vasárnap: Az »Egyetértés« Munkásdalárda tánccal egybekötött dalestje a Dózsa Vigadó­ban. Kulturestek, összejövetelek: Hétfőn és csütörtökön a Dalegyesület próbái. Hétfőn, csütörtökön a Kath. Egyházi Énekkar próbái a Majláth-iskolában. Minden kedden a Jókai Egyesület vita­estje. (Tagok számára.) Minden szerdán a Munkásakadémia előadása. Adakozzunk a Jókai szoborral

Next

/
Thumbnails
Contents