Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-03 / 10. szám
ötvennvolcartN* évfolyam. 10. szám. Szerda, 1937 február 3. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétkfildéssel «({ész évre 80 Ké, félévre 40 ívé, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Egyes szám ára 1 korona. Főmunkatársak: FtLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Negyvennyolc óra alatt több mint száz vezető szovjetpolitibust tartóztatott le a GPU. Litvinov külügyi népbiztos nejét is letartóztatták. Béke és megegyezés. Komárom, február 2. A német birodalmi gyűlésen elhangzóit Hitler vezér és kancellárnak várvavárt beszéde, amelyet most boncolgatnak és szednek részekre a világsajtó orgánumai, hogy megállapítsák benne azokat a konkrétumokat, amelyek a világbéke megszilárdításának előmozdítására alkalmasak lennének. Azt megnyugvással állapítják meg Hitler beszédéről, hogy nem tartalmaz olyan kijelentést, ámely a béke megzavarását idézhetné elő, az pedig, hogy kijelentette, hogy a meglepetések korszaka véget ért, el nem titkolható örömöt keltett a világ közvéleményében. Hitler beszédének léhát ez volt az első sikere, amely azonban nagy csalódást váltott ki Németország ellenségei körében, akik ezúttal is harcias fenyegetésekkel telt megnyilatkozást vártak. Legnagyobb figyelemmel hallgatták a beszédét Európa nagyhatalmai, amelyek mindenféle kísérleteket tettek arra, hogy a harmadik birodalommal való együttműködést megteremtsék s most Hiller beszédétől várlak azokra a kérdésekre felelelet, amelyeket belekkel ezelőtt elmondott beszédeikben feltettek a németek számára. Ebben a tekintetben a választ nem tekintik teljesen kielégítőnek, aminek az angol sajtóban kifejezést is adnak, de viszont Franciaország megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Hitler felfogása szerint a két ország között semmiféle ok sincsen, ami konfliktust támaszthatna. Azok az államok, amelyekről barátságosán emlékezett meg, természetesen nagy jelentőséget tulajdonítanak a beszédnek, míg azok az államok, amelyekről meg sem emlékezett, igyekeznek magyarázatot adni a róluk való hallgatás okáról s ha kissé kedvetlenül is, de végre is tudomásul kell venniük azt. Hogy az angol közvélemény nem fogadta valami melegséggel a beszédet, annak több oka is van. Hitler, bár egyáltalában kerülte a támadó hangot, világosan tudomására hozta Eden angol külügyminiszternek, hogy nem fogadja el a német elszigeteltségről tett kijelentéseit, mert Németország nem érzi magát elszigeteltnek, hiszen számos szerződés köti őt össze Európa több államával, sőt a japán-német megállapodás is azt igazolja, hogy a német kormány egyáltalában nem akar izolálódni. De Hitler azt is kijelentette, hogy nem osztja Edcnnek a bolscvizmusról felállított elméletét sem, mert a bolsevizmust olyan pestisnek tartja, amely ellen Németországnak védekeznie kell. Végül pedig újra bejelentette, hogy Németország jogot formál régi gyarmataira, ami meg igen érzékenyen ártuti Angliát, amely nem hajlandó Komárom, február 2. A Londonban megjelenő Daily Telegraf c. világlapnak táviratozzák Moszkvából, hogy a GPU dctektíujei negyvennyolc óra leforgása alatt több mint száz vezető szovjet-politikust tartóztattak le. A letartóztatottak közölt több magasrangú katonai személy is van, akik ellen olyan terhelő adatokra tettek szert, melyekből kitűnik, hogy a letartóztatottak valamennyien összeköttetésben állottak a külföldön működő troickistákkal. Varsói lapok útján elterjedt hírek szerint Litvinov külügyi népbiztost Genf-Komárom, február 2. A szlovenszkói országos elnök 1936 decemberében megjelent 68.000 számú rendeletével a magyarországi sajtótermékek behozatalát nemhogy megkönynyíteUc volna, hanem azt lényegesen megnehezítette. a háború után zsákmányul neki jutott volt német gyarmatokat visszaadni. Érthető tehát, hogy Anglia bűvösen fogadta a beszédet, mely nélkülözte azokat a kijelentéseket, amelyeket Edén attól várt. De hát ezt Anglia magának tulajdoníthatja. Anglia a nemzetközi politikában nem árul el olyan határozottságot és olyan bátorságot, mint aminőt tőle az egész világ remélhetne. Rövidlátó politikája senkit sem elégít ki s a Szovjetoroszországgal szemben elfoglalt határozatlan álláspontja semmivel sem viszi előbbre az európai válság megoldását. Anglia a béke megszilárdítására törekszik, — mondják az angol államférfiak, — azonban nem figyel arra, hogy több súlyos kérdésben megnyilatkozott határozatlansága semmiképen sem segíti elő a helyzet javulását. Nem tehet szemrehányást Németországnak, ha Anglia felfogását nem osztja és arra igyekszik, hogy figyelmét a valódi veszedelemre ráterelje. bőt hirtelen Moszkvába rendelték. Visszahívása állítólag azzal az eseménnyel van összefüggésben, hogy a külügyi népbiztos feleségét szintén őrizetbe vették, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy az elitéit Szokolnikomxd ismeretségben volt. Nem tartják lehetetlennek, hogy Litvinov ellen is eljárást indítanak. A líz évre elitéi Radek és Szokolnikov ellen újabb eljárás indult meg, mert azzal vádolják őket, hogy a most lefolytatott bűnügyi főtárgyaláson nem vallották meg teljes részletességgel bűnüket és sok fontos részletet elhallgattak. Ez a rendelet fenntartotta azt a rendelkezést, mely szerint a magyarországi sajtótermékek — időszaki és egyéb kiadmányok — összességükben ki vannak tiltva Szlovenszkó és Kárpátalja területéről és csak azok a sajtótermékek jöhetnek be, melyeknek behozatalát külön engedélyezték. Ez Egyébként pedig Hitler birodalmi kancellár beszéde ezúttal minden őszintesége mellett körültekintő és óvatos volt. Amit mondott, világosan megfogalmazta és Németországnak a négy év alatt elért külpolitikai sikereit azzal az önérzettel emelte ki, amelyet megelégedetten érezhet az, aki hazájának egyenjogúságát megszerezte s a birodalmat újra a népek első sorába emelte. Az egész beszéden a béke szelleme vonult végig és ezt a világ közvéleménye sem vonja kétségbe, ami már magában véve is megnyugtató a világbéke szempontjából. A valódi megbéküléshez Hitler szerint elsősorban is a népek belső stabilizáltsága és rendje szükséges, valamint a kölcsönös tisztelet egymás életlehetőségei iránt. Megszívlelendő szavak, mert ha a népek megbecsülték volna egymást, soha sem merült volna föl olyan konfliktus, amely háborúba borítja a világot. A birodalmi kancellár beszéde a békét szolgálja, amelyre az egész világnak szüksége van. az intézkedés ellenkezik az 1933. és 1934. sajtótörvényekkel, amelyek kimondják, hogy csak a belügyminisztériumnak van joga a külügyminisztériummal egyetértésben kitiltani a köztársaság területéről külföldi politikai lapokat, de azt is csak legfeljebb két évre. Ezek a törvények nem tesznek megkülönböztetést Szlovenszkó és a köztársaság egyéb országai között és a szlovenszkói országos elnöknek nem biztosítanak semmiféle kivételes jogot s így tarthatatlan a rendelet azon része, hogy magyarországi lapokat csak külön engedéllyel hozhatnak be. Az országos elnök rendelete szeriül a vámkezelőséget bízták meg a magyarországi sajtótermékek behozatalának ellenőrzésével. Tarthatatlan a rendelet ama újítása is, amely a vámhivatalnak azt a jogot biztosítja, hogy a lcvélpostával érkező magyarországi sajtótermékeket kizárhatja a forgalomból, ha úgy látja, hogy azok a joggal visszaélnek. Lehetetlen intézkedés az is, hogy a magyarországi sajtótermék csak a pozsonyi rendű „Igazgatóság út jár s azon keresztül hozható be s hogy sajtótermékek behozatalát a rendőrigazgatóság, tehát politikai hivatal engedélyezze. A magyarországi sajtótermékeket sújtó szellemi liatárzár megszüntetésére Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke, interpellációt intézett a kormányhoz, amelyben részletesen kifejti az országos elnök sérelmes rendeletének tarthatatlanságát és a következő kérdéseke! intézi az összkormányhoz: Van-e tudomása a szlovenszkói országos elnök 68.000/prez.—1936. számú rendeletéről? Hajlandó-e intézkedni, hogy a szlovenszkói országos elnök e törvényellenes rendeletét haladéktalanul vonja vissza? Hajlandódé utasítani az elsőfokú hivatalokat, hogy csak oly magyarországi időszaki és egyéb sajtótermékek nem hozhatók be Szlovenszkóra és Kárpátaljára, melyek az 1933. évi sajtótörvény szerint a belügyminisztérium által kitiltanak az állam területéről? Hajlandó-e utasítást kiadni, hogy saját céljára mindenki akadálytalanul behozhat bármilyen sajtótermékből egy példányt? Hajlandódé utasítást kiadni az alsófoku hivataloknak, hogy minden oly magyarországi sajtótermék, amelyet jogerősen nem koboztak el, szabadon terjeszthető az állam egész területén? Hajlandó-e megszüntetni a pozsonyi rendőrigazgatóság ama szerepét, hogy csak ennek előzetes engedélyével hozható be magyarországi sajtótermék? Hajlandó-e a 68.000—pr. 1936. számú szlovenszkói országos elnöki rendelet alapján törvénytelenül megindult kihágási eljárásokat haladéktalanul megszüntetni? Jaross Andor nemzetgyül. képviselő a magyarországi sajtótermékek ellen elrendelt határzár megszüntetését követeli.
