Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-27 / 8. szám
ötvennvnlCHdlfr évfolyam. 8. szám Szerda, 1937 január 27 KOMÁROMI LAPOK Előfizetési ár csehszlovák érlékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel *egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 129 Kö. Egyes szára ára 1 korona. POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton B©toa is rádiónyilatkozata a kormány kisebbségi politikájáról Komárom, január 2G. A nacionalizmus ésakisebbségek Komárom, január 26. Vasárnap délben elhangzott Hodzsa Milán dr. miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt rádióbeszéde, amelyben feltárta mindama fontos kérdéseket, amelyek a belpolitikában és a külpolitikában elintézést nyertek és amelyek még megoldásra várnak. Legutóbb 1933. év decemberében intézett a miniszterelnök rádiószózatot Csehszlovákia népéhez, amikor programot adott a kormány belpolitikájáról és ígéreteket tett a közigazgatási reform megvalósítására. Hogy az elmúlt idő alatt ezeknek az ígéreteknek megvalósításából nem sok történt meg, azt a miniszterelnök maga is elismerte, mert szükségesnek tartotta előadása során mintegy Igazolásképen rámutatni arra, hogy időközben az államvédelemmel kapcsolatban annyi előre nem látott teendőt kellett végrehajtani, hogy a nagy reformnak elintézése késedelmet szenvedett. Minthogy pedig az ígéretek komp- Ickszuináhaii nagyon is száinolíevő kérdést képez a nemzeti kisebbségek sorsa, a miniszterelnök rádióbeszédének elsősorban az a része ragadja meg figyelmünket, amelyben a kormány kisebbségi politikáját rögzíti meg, amelyet a miniszterelnök a nacionalizmussal kapcsolásban világít meg, hangsúlyozottan kifejezve azt, hogy a cseh nacionalizmusnak nem lehet egyebet tenni, mint hogy elismerje a más nemzetek nacionalizmusát. Ebből pedig logikus következtetéssel állapítja meg a kormánynak a kisebbségekkel szemben való álláspontját, amely szerint nem kívánja a kisebbségek elesebesíiését vagy elszlovákosítását, viszont az államban megakadályozza a szlovákok germanizálúsát és magyarosítását. Maga a miniszterelnök jelenti ki tehát, hogy magának a cseh nacionalizmusnak érdeke, hogy a kisebbségi kérdések helyes megoldást nyerjenek. Nem először halljuk a miniszterelnök ilyen értelmű megnyilatkozását a kisebbségi kérdésben, de ezúttal fel kell figyelnie minden kisebbségi magyarnak a miniszterelnöknek az elnemzetiellenítés ellen való állásfoglalására, amely ilyen nyíltan még nem jutott nyilatkozataiban kifejezésre. Ez a nyilatkozat a demokrácia elvének aláhúzása volt, mert abban az államban, amelyet a demokrácia szellemében akarnak irányítani és vezetni, csakis ilyen értelemben lehet kormányozni. Mindenképen helyes az az elv, hogy a csehszlovák államban a cseh nacionalizmus elismeri a más nemzetek nacionalizmusát, mert csak így lehet a más nemzetek fejlődési lehetőségét biztosítani s így lehet a különböző nemzetek megbecsülését egymás kü-Hodzsa Milán dr. miniszterelnök vasárnap délben előadást tartott a prágai rádióban az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. A miniszterelnök előadásában megemlékezett a kereskedelmi szerződésekről s ezek közölt a Magyarországgal megkötött szerződésről, amelyről azt mondotta, hogy a szerződés kiegészítése után a Magyarországhoz való kereskedelmi viszonyunk szilárd és tartós alapon fog állani. Minden politikai jellegű zavaró momentum ellenére — úgymond — tagadhatatlan, hogy a ki s antant á 11 amok kereskedelempolitikai közeledése a római jegyzőkönyv államaihoz kedvezően alakul. Majd áttért a kormány kisebbségi politikájának ismertetésére, melyről többek között a következőket mondotta: — 1935 decemberében, tehát tizennégy hónap előtt a köztársaság kormánya nevében kijelentettem, hogy közigazgatásunkat tökéletesítjük általános vonatkozásaiban, de különösen regionális és kisebbségi vonatkozásokban. Nem akarok senkit kétségben hagyni afelől, hogy ha kisebbségi politikánkat tökéletesítjük, az nem azért történik, hogy kisebbségi politikánkat a külföldön bárhol és bárki is kritizálja. Kisebbségi politikánk alapelveit oly időben állapítottuk meg, amikor külpolitikánkkal szemben a külföldnek csak dicsérő szava volt. Nem engedtük magunkat 'elkábítani a dicséretektől, nem téveszttetjük meg magunkat a kritikától. A kisebbségi politika államfenségünk ügye és senki másé. — De nemcsak ebből az alaki okból utasítunk el minden belügyeinkbe zott gyakorlatilag is megvalósítani. Az állam belső konszolidálódásának ez egyik legfőbb erőssége, amelynek hatása az állam életében hasznosan jelentkezik. Más kérdés azonban, hogy ennek az elvnek gyakorlati megvalósítása milyen mértékben nyilvánul meg a csehszlovák köztársaságban? A miniszterelnök által tett nyilatkozat a kormány nevében történt, s így el lehetne várni azt, hogy a kormány ennek értelmében intézkedik. Azonban azt kell látnunk, hogy a kormány nacionalizmusa sokkal nagyobb, semhogy annak súlyosan reánchezedő terhétől szabadulni tudna. A kormány nacionalizmusa nemcsak a kimondottan cseh nemzeti pártokban uralkodik, hanem valamennyi, még a magukat internacionalistáknak vallott pártokban is erős a nacionalizmus és ez az oka annak, hogy más nemzetiség csak másodrendű helyre kerül a köztársaságban. A miniszterelnök jóhiszeműségében senki sem kételkedik, való beavatkozási kísérletet, arnenynyiben az a nemzetközi egyezmények határát túllépné. Európában nincs olyan állam, amely Csehszlovákia szabadelvű demokratikus kisebbségi politikájában példaképen állhatna. Svájcban és Belgiumban nincs szó kisebbségekről. S ha ma közigazgatási gyakorlatunkat kisebbségi vonatkozásokban is rendezzük, tesszük ezt az Összes, tehát természetesen a német koalíciós pártokkal is egyértelműben, melyek velünk együtt viselik az alkotmányos felelősségiét, amely minden alkotmányos kormányt s alkotmányos többséget terhel. — Meg vagyok győződve, hogy ez a rendezés kívánatos a demokratikus rend szempontjából a közigazgatásban és egyenesen elkerülhetetlen a hagyományos cseh nacionalizmus szempontjából. Mert a cseh nacionalizmus nem tehet egyebet, minthogy elismerje és kövelkezésképen ideológiailag is elismeri más nemzetek nacionalizmusát. A cseh nacionalizmusnak érdeke a kisebbségi problémák helyes megoldása. — A kormány álláspontja a kisebbségi kérdésben nagyon egyszerű és világos, mint a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is. Nem kívánjuk a kisebbségek elcsehesítését és eiszlovákosítását s azt egyenesen visszautasítjuk éppen úgy, amint államunkban megakadályozzuk a szlovákok germanizálását és magyarosítását. — Kisebbségi politikánk külföldi kritikusainak nem válaszolunk szavakkal. Válaszolunk ama terv fölvetésével, hogy az illetékes nemzetközi de kihívja a csodálkozást, ha látja, hogy a nacionalista sajtó képes elhallgatni a miniszterelnök beszédének azt a részét, amelyben a cseh nacionalizmusnak a többi nemzetekkel szemben való lojális magatartását hangsúlyozza ki. A nemzeti érzés ápolása, a faji hűség és ragaszkodás a legszebb erénye minden nemzetnek s csak akkor nyerhet valamely nemzet a világ előtt megbecsülést, ha nemzeti sajátosságait megőrzi, történelmi tradícióit híven ápolja, de éppen ez igazságnál fogva minden népnek tisztelni kell a más népek nemzeti érzését és faji öntudatát. Ennek azonban nemcsak tiszteletreméltó elvként kell élni a népek közölt, hanem az életben is kifejezésre kell jutnia. És különösen érvényesülni kell ennek azokban az államokban, amelyekben több millió kisebbség van, hogy az egymás mellett élni akaró népek nyugalma és boldogulása biztosítható legyen. tényezők tanulmányozzák ezt a kérdést, hogy lehetséges volna-e közös és általános kritériumokat találni, amelyek alapján az egyes kormányoknak a kisebbségekkel szemben tanúsított eljárását párhuzamosan szabályozni lehetne. Elvárom tehát, hogy e reciprocitáshoz (viszonossághoz) hozzájárulnak mindazok, akiknek államuk területén nemzeti kisebbségek vannak és a csehszlovák kisebbségi politika ellen már számos kifogást emeltek. á választói névjegyzékek kitétele. A múlt év novemberében végrehajtott összeírás alapján elkészített választói névjegyzékek december 15-től nyolc napra közszemlére voltak a községek elöljáróságainak helyiségében kitéve. Minden választónak joga volt a választói névjegyzék ellen panasszal élni. A panaszok felelt a felszólamlást bizottságok már döntöttek, határozatukat kikézbesítették és a törvény értelmében a módosított választói névjegyzékei január 24-től január 31-ig ismét közszemlére tették ki. A választói névjegyzék ellen újabb panaszt már nem lehet beadni, de akinek panaszát a felszólamlási bizottság elutasította, vagy aki arról van meggyőződve, hogy valakit utólag törvényellenesen vettek fel a választói névjegyzékbe, a felszólamlási bizottság határozata ellen február hó lí-ig a választási bírósághoz panaszszal élhet. A választási bíróság elölt az ügyvédképviselet kötelező, aki ilyen panaszszal élni akar, forduljon az Egyesült Orsz. Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt körzeti titkáraihoz, Komáromban a párt Deák uccai helyiségében a vezetőséghez, ahol megfelelő útbaigazítást nyerhet. Meghosszabbitolíák az adójóváirási kedvezményeket A kormány az 1936. évi 28. számú kormányrendelettel azoknak az adófizetőknek, akik 1935. év végéig egyenesadóikat a pótlékokkal együtt és a forgalmi adót az 1934. év végéig rendesen kiegyenlítették, az 1935—36. adóévre 3, 4 vagy 5 százalékos adójóváírást engedélyezett. Illetékesek szerint ez az intézkedés bevált s ezért a kormány január 22-én a kormányrendeletet a pénzügyminisztérium indítványára 1937. évre is meghosszabbította bizonyos változtatásokkal. A rendelet 1937. január első napjáig visszamenő hatállyal lép érvénybe.
