Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-23 / 7. szám
6. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1937. január 23. Gyermekruhák, gyermekkelengyék, kötények Ahol ötszáz gyerek kap naponta ebédet. Nagy sürgés-forgás. — Vigan kanalaznak a gyerekek. — A szomorú arcokat derűsekké varázsolja a párolgó meleg, Ízletes leves. — Nemes emberbarátok, adakozzatokl A komáromi községi elemi iskola Deák Ferenc uccai épületének széles és világos pincehelyisége a déli órákban rajzó méhkashoz hasonlít. Apró kis emberkék, mint a szorgalmas méhek sürögnek, forognak a bejárat előtt. Mindegyik iparkodik le és be a kedves helyiségbe, ahol Helga Nővér és F o g t h ű y Jolán, a jótékonyság e két fáradhatatlan, csüggedést nem ismerő lelkes védője felügyelete és mindenre kiterjedő figyelmessége mellett hatalmas üstökben, fazekakban fő a párolgó, ízletes, jinom leves, hogy a pohárkákkal, bögrékkel odasiető éhes iskolás gyermekek mindegyikének jusson a meleg ételből. A népjóléti intézmény gyermekkonyhája ez, ahol első sorban az iskolába járó éhező gyermekek, fiúk és leányok egyaránt meleg ételhez jutnak. Ha marad — és rendesen marad, — akkor egyéb éhes gyermekek is kapnak. A községi, a Majláth és a zárdái elemi iskolába járó gyerekek közül kerülnek ki az állandó kosztoló gyermekek, akiiének arcát öröm nézni, hogy milyen gyorsan eltűnik a szomorúság és vidám nevetés váltja fel, amikor a pompás, Ízletes, párolgó levest sietve kanalazzák be. Nemes emberbarátok jószívűségétől függ, hogy ez az áldott intézmény minél tovább fönnmaradjon. Feltűnést keltő előadás 'keretében ismertette a német orvostudomány kiválósága azt a hősies küzdelmet, amit az emberiség érdekében már hosszú idő óta számos orvos kifejtett. Az idén érdekes előadás keretében a hallgatóság legnagyobb csodálkozására az előadó elmondotta Albers-Schönberg különös vállalkozását, ami majdnem az orvos halálát jelentette. Albers-Schönberg annakidején ultraviolett sugarakkal kísérletezett, hogy mint mondotta, e sugárgyógyítás segítségével a rákos daganatok terjedését megakadályozza. Evégből egy ilyen rákos daganatot annakidején kioperált egyik betegének testéből és azt saját testébe ültette át. A kísérletet tehát önmagán végezte, hogy pontosan megállapíthassa a betegség tüneteit, annak lefolyását és az elváltozásait. Merészsége folytán majdnem életébe került ez a kísérlet. Először is jobbkeze középujjál kellett leoperálni. Később a bal karját is. Megmaradt még fél karja és azon négy egészséges ujj. A kísérleteket így is tovább folytatta. Ez addig tartott, amignem mellkasán ugyancsak hasonló daganat keletkezett, amit el kellett távolítani, még pedig gyors úton, nehogy az orvos kísérletei befejezése előtt halálát lelte. A kísérletek eredményéről természetesen bő tudósításokban számoltak be annakidején az orvosi szaklapok. Kolera-baktériumok a vajaskenyéren. Albers-Schönberg kísérletén túltett a nagy népszerű német orvos, Max von Pettenkofer, aki annakidején a kolerajárvány leküzdésére igen nagy munkásságot fejtett ki. Amikor 1892-ben Hamburgban kolerajárvány dühöngött, Max von Pettenkofer mindenáron be akarta bizonyítani, hogy ez a járvány nem anynyira veszélyes, ahogyan azt számosán hiszik. Mindenekelőtt kolerabakAkinck adott a kegyelmes ég, adakozzon ennek a gyerniekkonyhának pénzt, vagy természetbeni adományt: babot, lencsét, borsót, burgonyát, rizskását, árpagyöngyöt, zsírt, lisztet, fát vagy más egyebet* szives pénzbeli adományt szerkesztőségünk is átveszi, njmgtázza és rendelkezési helyére juttatja, természetbeni adományokat kérjük egyenesen a gyermekkonyhára eljuttatni. Reggel 8-tól délután 2 óráig vannak a gyermekkonyhában és a szives adományokat átveszik és hírlapilag nyugtázzák. Naponta ötszáz éhes gyermek kap olt ingyen egy darab kenyérrel egy nagy adag pompás levest. A nemes intézményt támogató segédforrások kezdenek kimerülni, pedig még erősen uralkodik a tél és az éhes, szegény gyermekeknek nagy katasztrófát jelentene, ha a gyermekkonyha beszüntetné működését. Azért kérjük a jószívű emberbarátokat, segítsenek a gyermekkonyhán és adományaikkal hosszabbítsák meg a gyermekkonyha működési idejét. Adja Isten, hogy úgy legyen 1 (bj) tériumot termelt ki és ezzel a kitermelt baktériumteleppel ugyancsak önmagán végezte halálos kísérletét. Egyik napon az orvostudományi egyetemen tanítványai előtt mutatta be a fantasztikusan hangzó kísérletet, ami abból állott, hogy a kitermelt baktériumok egyrészét vajaskenyerére kente és azt a jelenlevők szemeláttára megette. Természetes, az orvos, mielőtt magához vette a vajaskenyeret, gyomorsavát nátrommal tette immunissá akolerabaciiusokkal szemben. így tehát a kísérlete sikerült, anélkül, hogy baja történt volna. Harc a nátha ellen. A statisztikai adatok szerint igen nagy azok száma, akik nátha következtében vesztették életüket. A megfázást előidéző baktériumok az orrüregből a garatra terjednek át, ahol tudvalévőleg torokgyulladást idéznek elő. Ez a torokgyulladás magas lázt idéz elő, sőt a mandulákat is megtámadja, amelyek gennyesedésbe jutva, számos esetben halált idéznek elő. Dr. Schultz, a mandulagyulladás megakadályozása végett folytatta kisérleleteit és ezek során többek között megtette azt is, hogy egy elgennyesedett mandula váladékát a saját mandulájára ültette át, előbb pedig torkát felsebezte, hogy »az eredmény« annál sikeresebb legyen. A várt siker azonban akkor sem következett be, amikor a kutató orvos a beteg vérét saját ereibe fecskenkezte. ’ A legelszántabb orvos. A számos merész vállalkozásit kutató között akadt egy igen vállalkozó fiatal sebész, aki a bordatörés következményeit önmagán tanulmányozta és végül arra a megállapodásra jutott, hogy ez a veszélyes sérülés sokkal nehezebben gyógyítható, mint ahogy azt annakidején gondolták. Kísérlete abból állott, hogy mérték után is a legolcsóbb árban beszerezhetők Rozsár gvermekruha áruház Komárno, Jókai-u. 14. egy széket addig szorongatott magához, amíg mellkasának egyik bordája betört. A kísérlet természetesen a jelenlévők idegzetét is megviselte. A fiatal orvos idegzete azonban ennél súlyosabb dolgokat is elviselt. Minden új gyógyszert. amit saját maga elkészített, először önmagán próbálta ki. A gyógyszerek szedése következtében magas láz, szédülés, sőt többször szívroham is fogta el az orvost, úgghogg a legtöbb esetben kórházba kellett szállítani. A kórházi orvosok tanácsára sem volt hajlandó tervétől ellátni, mert mint mondotta, iaz orvosnak mindent el kell követnie az emberiség megmentése érdekében. Aki gyógyszert fecskendezett szivébe. A legmerészebb kísérletek egyike dr. Forssmann eljárása volt, aki annakidején egy általa készített gyógyszer hatásának bebizonyítása végett, a gyógyszert a saját szívébe fecskendezte. A kisérlctel olyanképpen végezte el, hogy felnyitotta balkarján az ütőeret és az ütőerén keresztül egy 65 centimeter hosszú vékony gumicsövet juttatott szívébe és a gumicsövön keresztül került a gyógyszer a szívébe. A kísértei után gyalog hagyta el az operációs termet és orvostársai legnagyobb csodálkozására, ezt a kísérletet többször megismételte. Véres verekedés az uccán — kibékülés otthon. — Nem haragból vetekedtünk, mi nagyon szerettük egymást! Az Andód községi Éliási vendéglőbe betért az egyik este Czaban István andódi legény. Alig tette be maga után az ajtót, máris neki rontott két haragosa, a két Járó testvér és alaposan incgbicskázlák a teljesen védtelen legényt. Czaban tehát fogta magát és haza szaladt erősítőért. Hogy a karján, kezén és a combján erősen vérzett az előbbi bicskázás helye, az őt nem zavarta. Otthon erős furkósbotot szerzett és avval rontott be a kocsmába és igazán parázs verekedést rendezett. A kocsmárosnak sikerült a verekedőket kiszorítani a kocsma helyiségéből az uccára és olt künn, a dermesztő hidegben folytatták a legények a verekedést, bicskázást és husángolást. Közben valalionnét vasvilla is előkerült és Czaban a vasvillával úgy vágta fejbe Járó Ferencet, hogy az eszméletlenül terült el a fagyos földön. Erre a súlyos sebesülésre aztán a verekedők észretértek. Maga Czaban segítette vérző áldozatát hazavinni és ott a beteg ágya körül örök barátságot kötöttek, hiszen ők nem haragból verekedtek, mert ők nagyon szeretik egymást — mondogatták a beteg ágya mellett. A csendőrség azonban mégis eljárást indított csendháborításért. Az orvostudomány névtelen hősei HÍREK A katasztérium Fagyott orrú, barátságosképü ember állít be sürgősen a Kultúrpalotába Faluról jött, ez látszik havas csizmáján, bekecsén, hozza magával az illatot s a hangulatot is. Biciklijét óvatosan a falnak támasztotta künn, topog a lábával s bátran benyit. Bajsza zuzmaráis, azt letörli elébb. A hivatali belépésben gyakorlott ember biztonságával kivan jónapot. Külső zsebéből valami hosszú, fényes cső áll ki. Azt tartja, szorítja irgalmatlan magához. Haptákba vágja magát s rögtön rá is kezd: — Tekintetes mérnöki hivatal, a parcellázás végett s a rámszabott illeték végett jöttem, mert valami tévedés forgott fönn. — Várjunk csak, — vetem közbe, — hogy hívják? Megmondja. — Honnan jön? — Gutáról. — Kit keres? — A katasztériumi hivatalt. Tekintetes katasztériumi mérnök úr! Amit rám kivetettek, abban én illetéktelen vagyok, mert a hivatali eljárás nem volt jogos velem szemben. Az úgy volt, hogy... — Halt! Micsoda pisztolyt szorongat a zsebében? Csak nem akarja agyonlőni a hivatalt? Felvidámodik a képe, tetszik neki a fogadtatás és benyúl a zsebébe. — Ez csak egy pumpa, kérem, biciklipumpa. Az ilyet leszereli az ember, mielőtt belép a hivatalba, mert mire kimennék, már a népek ellopnák. — Úgy áll ki a zsebéből, mint egy ismétlőpisztoly. Kézbeveszi, elcsodálkozik. — Látja-e, igaza van! No, neharagudjon, nem akarom én agyonlőni, — nyugtat meg, — inkább kézbefogom. Tekintetes mérnöki hivatal! Az írás, amit kikézbesítettek, nem nekem szólott, hanem a felső szomszédomnak, akire a mérés jogos volt, rám az illeték esett, jogtalanul és mindez azért, mert... — Álljunk meg. Mit gondol, hol van most maga? — Ejnye! Hát a katasztériumi hivatalban ... — Tévedés. Ez a Kultúrpalota. Ha valami pénzügye van, jöjjön csak ide az ablakhoz, látja azt az emeletes épületet a templom mellett? Ott keresheti. Rámveti a szemét. — No, látja, — mondja nekem feddőleg, — az a hitványabbik ház volna az? Álért nekem csak azt mondták, hogy a templom mellett van a hivatal. Hát én kiválasztottam a szebbik épületet. A maguké jobban tetszett, tudja, mégis, ahová az emberek azt a töméntelen pénzt viszik be, attól mégis nagyobb formed vár az ember. Hát ez igazán nem a katasztérium? — Nem. Immel-ámmcd húzódott az ajtó felé. — Nem jól választottam ki, hallja, — húzta össze a vállát, aztán kacsintott egyet: — legyen szives, dug fa csak a csizmám szárába ezt a pumpát, mert, ha maga azt mondja, hogy ez olyan, mint a pisztoly, még bajom támadna belőle a katasztériumban. Igaza van, látja-e ... Közös erővel begyűrjük a pumpát a csizmába, merev lábbal ment ki, nehogy azt higyjék a katasztériumban, hogy agyon akar lőni valakit a parcellázásért ... Kár volna a katasztériumért, meg a töméntelen sok pénzért, amit odahordanak az emberek. — Beiratkozás a városi zeneiskolába. A félévben ismét lehet beiratkozni a zeneiskolába minden hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken d. u. 4—5-ig. Felveszünk úgy kezdő, mint haladó növendéket zongora és hegedű szakokra. Beirási díj 10 Kö, tandíj havonta 30 Kő. — Igazgatóság.
