Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-30 / 52. szám
Ötvennyolcadik évfolyam 52. szám Szerda. 1937 június 30. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ke. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Felelős szerkesztő KALL A Y ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az Egyesült Párt tiltakozása az adóbizottságok kinevezése ellen Jaross Andor fávirata a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez Komárom, június 29. Nyári szünet Komárom, június 29. Szombaton a képviselőház rövid vita után megszavazta az iskolatörvény novelláját és azután az elnök elbúcsúzott a képviselőktől, akik nyári szabadságra mentek. Benne leszünk már az őszben, amikor a törvényhozók újra találkozni fognak a Ilradzsin palotában, az őszi ülésszak megkezdésére. A képviselőház már bezárt, a szenátus még csütörtökön fog tartani egy ülést, amely szintén az utolsó lesz ebben az ülésszakban, azután a szenátorok is megkezdik a pihenést. A szabadságra ment törvényhozók nem igen dicsekedhetnek azzal, hogy valami nagy munkát kellett volna elvégezniük a parlament termeiben. A csehszlovák törvényhozás parlamenti ügyrendje nem igen ad alkalmat sem arra, hogy a képviselők vagy szenátorok nagyobb munkát fejtsenek ki, hiszen tanácskozási rendbe foglalt szigorú szabály szerint lehet csak részlvenni a tanácskozásban, meghatározott számú szónok szólhat csak a tárgyhoz és beszédük is rövid időhöz van kötve, ami bizony illuzóriussá teszi a törvényhozó részvételét a parlamenti munkában. Igaz, hogy a különböző szakbizottságokban hangot adhat a törvényhozó véleményének, de ott is a koalíciós pártoknak kedvez a házszabály, mert azok nagyobb számban vannak képviselve a bizottságokban is. Viszont az is igaz, hogy a kormány sem törekedett arra, hogy a törvényhozó urakat valami intenzivebb módon foglalkoztassa s el lehet mondani, hogy a költségvetésen kívül alig volt olyan törvényjavaslat, amely hosszabb időre igénybe vette volna a képviselők és szenátorok fáradozását. A incghalalmazási törvény bizonyos tekintetben szinte megbénította a parlament munkáját, mert hiszen a gazdasági kérdésekben saját hatáskörében intézkedhetett a kormány, ami egyéb kérdés a parlament elé kerüli, azt a koalíeió már eleve magáévá tette. Most, hogy a nyári szünet megkezdődött, alkalom kínálkozik a végzett munka mérlegének megállapítására, ez azonban nem mutatja a munka nagyságát, legfeljebb csak a minőségét, vagyis a parlament működését, de nein a törvényhozók lázas tevékenységét. A beterjesztett javaslatok a bizottságok ülésein átmentek a rendszerint gyenge rostán, a képviselőház pedig néhány óra alatt végzett velük s a törvény nemsokára megjelent a törvénytárban is. Pedig voltak olyan javaslatok is, amelyek nagyobb figyelmet érdemeltek volna. A most befejezett ülésszak olyan kérdésekkel is foglalkozott, amelyek mélyen belenyúlnak az állam és a lakosság érdekeibe. így az új polgári és büntető perrendtartás, a legfelső közigazgatási bíróság reformja, a polgári honvédelmi kötelezettség reud-Szlovenszkó magyarságánál általános megdöbbentést váltott ki az adóbizottságok kinevezése, melyekben a legmagyarabb vidékeken is alig akad magyar. Nem tekintve azt, hogy a magyarság joggal megkövetelheti, hogy iaz adóbizottságokban saját embereit lássa, a kinevezett nem magyar tagoktól sem az egyesek helyzetének ismeretét, sem pedig a szükséges tárgyilagosságot és megértést nem várhatja. Ezért az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt orsz. elnöke Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő az alábbi táviratokat intézte Hodzsa Milán miniszterelnökhöz és Ka!fuss pénzügyminiszterhez. I. Kai fuss pénzügyminiszter úrnak, Praha III. Letenská. Az adóbizottságok kinevezésénél megdöbbenéssel állapítjuk meg a magyarság teljes mellőzését. A bizottságokban csak mutatóba akad egy-egy magyar. Legjellemzőbb erre a Komárom vidéki adókörzel> melybe a komáromi és dunaszerdahelyi járások tartoznak s melynek kilencven százaléka magyar. Ebben a körzetben is csak egy magyart neveztek ki az adóbizoltság rendes tagjai közé. A leghatározottabban tiltakozunk az ilyen eljárás ellen és kérjük 'annak jóvátételét. Lehetetten állapot az, hogy a magyarság ügyeiben olyanok határozzanak, hogy egyrészt nem ismerik annak viszonyait, másrészt nem várhatjuk tőlük a magyarság bajainak megértését. Állandóan halljuk, hogy a magyarság sérelmeit megszüntetni és orvosolni kell, jogos követeléseinek elekívül fontos rendelkezéseket teremtettek, amelyek rendkívül nagy jelentőséggel bírnak az egész köztársaságra nézve. Ezeken kívül kisebb ügyekkel keveset foglalkozott a parlament, amint hogy a kormány sem erőltette meg magát nagyon új javaslatok készítésével. Az elmúlt ülésszakban a kormány inkább a külpolitikára helyezte a fősúlyl. Benes dr. köztársasági elnök utazásai és nyilatkozatai, belgrádi látogatása, a miniszterelnök angliai tartózkodása, romániai és jugoszláviai kollégáival való tárgyalásai, a kisanlant államainak konferenciája mind a súlyossá vált külügyi helyzetiéi voltak kapcsolatosak s annak problémái körül foroglak. Az aktivista németek előtt tett miniszterelnöki nyilatkozat is inkább a külföldnek szólt, mint az itteni kisebbségeknek, mert bár februárban történt az ígéret, annak beváltása még gél kell tenni, a gyakorlat azonban napról napra az ellenkezőről tesz bizonyságot s pern hogy orvosolnák és megszüntetnék a sérelmeket, ellenkezőleg azokat napról napra szaporítják. Ismételten tiltakozom az eljárás ellen és orvoslást kérek az Egyesült Párt nevében. Jaross elnök, képviselő. II. Dr. Hodzsa Milán miniszterelnök úrnak Praha III. Egyidejűleg az alábbi táviratot intéztem . a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem miniszterelnök urat is ezen tarthatatlan állapot megszüntetésére és a magyarság jogos követeléseinek tettekben megnyilvánuló teljesítésére. Az adóbizottságok kinevezésénél megdöbbenéssel állapítjuk meg a magyarság teljes mellőzését. A bizottságokban csak mutatóba akad egy-egy magyar. Legjellemzőbb erre a Komárom vidéki adókörzeL melybe a komáromi és dimaszcrdammiszter expozét mondott a köztársaság lakosságának szociális helyzetéről és a szociálpolitika további irányelveiről. Az expozé fölött megindult vitában résztvett Petrásek Ágosotn egyesült párti képviselő, aki beszédében bírálta a munkaközvetítés mai módszerét és követelte, hogy a munkaközvetítést teljesen depolitizálják, mert — úgymond, ma a legtöbb munkaközvetítőben csak valamely kormánypárt igazolványával lehet munkához jutni. mindig késik. Pedig addig, amíg az Ígéretek meg nem valósít tatnak, semmi változás sem várható a kisebbségek éleiében. A most elnapolt képviselőház munkája nem hozta meg azt, amit tőle vártak, s főleg amit a magyar nemzeti kisebbség vári löle. Sorsunkban senuni változásra sincsen kilátás s bár a külügyi helyzet feszültségének enyhülése közvetlen hatással volna a kisebbségek állapotára is, egyelőre meghatározhatatlan az az időpont, amikor ez a két kérdés megoldásra kerül. Szépen hangzik a sok békülékenyhangú nyilatkozat és megértést mulató ígéret, azonban a sok szó már kezd megszokottá válni, a jobb sors után vágyakozó lelkek valami realitást, valami kézzelfogható valóságot várnak, ezt kell az illetékes faktoroknak megteremteni, hogy bizalom és leslvéri érzés fakadhasson nyomában. helyi járások tartoznak s melynek kilencven százaléka magyar. Ebben a körzetben is csak egy magyart neveztek ki az adóbizottságok rendes tagjai közé. A leghatározottabban tiltakozunk 'az ilyen eljárás ellen és kérjük annak jóvátételét. Lehetetlen állapot az, hogy a magyarság ügyeiben olyanok határozzanak, hogy egyrészt nem ismerik annak viszonyait, másrészt nem várhatjuk tőlük a magyarság bajainak megértését.; Állandóan halljuk, hogy a magyarság sérelmeit megszüntetni és orvosol n i kell, jogos követeléseinek eleget kell tenni, a gyakorlat azonban, napról napra az ellenkezőről tesz bizonyságot s nem hogy orvosolnák és megszüntetnék a sérelmeket, ellenkezőleg azokat napról napra szaporítják. Ismételten tiltakozom az eljárás ellen és orvoslást kérek az Egyesült Párt nevében. Jaross elnök, képviselő. •Érdeklődéssel nézünk a tiltakozás elintézése elé, mely szintén bizonyságot fog szolgáltatni annak, hogy a magyarság sokat hangoztatott egyenlőségének megvalósítása és sérelmeinek orvoslása csak ígéret és propaganda-e, vagy pedig azt gyakorlatilag is meg akarják valósítani. Ellenőrző paritásos bizottságokat kell megszervezni munkásokból és munkaadókból. { Petrásek ezután a genti rendszerű munkanélküli segélyezésről beszélt. A munkás-szakszervezetek genti rendszerében már érezhető ugyan valamelyes javulás, — mondotta egyebek között, — de még sok a bizonytalanság és sokszor a csendőrség dönti el azt, hogy' ki részesülhet szakszervezeti segélye-', zésben. Ezenkívül nagy baj s a demokratikus egyenlőséggel szinte öszszeegyeztethetetlen az is, hogy nem egységes a segélyezés ugyanazon kategóriához tartozó munkásoknál sem;, mert például 10 héttől 26 hétig váltakozik a segélyigény tartama. Ez irigységet s nyugtalanságot kelt a munkásság körében. — Az élelmezési akciót s általában minden segélyezést egészségesebb alapokra kell helyezni, — folytatta ezután a képviselő, — s elvként kellene kimondani, hogy munkabíró egyén ne segélyt, hanem becsületes munkát s így keresetet kapjon. Állítom, hogy, Szlovenszkón és Kárpátalján, de bizo-i nyára az egyéb országrészekben is nincsen olyan község, de talán város sem, ahol nem volna szükséges javítani az utakat, gátakat s szabályozni a patakokat, folyókat. — Meissner volt miniszter hangsúlyozta, hogy a törvényhozóknak a szoros parlamenti munkán kívül feladatuk a közigazgatás ellenőrzése. Ezt valamiképpen konkretizálni kellene, hogy a törvényhozó jogosan betekinthessen az agyonpolitizált közigazgatás minden ágazatába s ne mondhassa bármely referens, hogy az ő aktái hivatalos titkot tartalmaznak. — A drágaság elleni küzdelemben munkái kivan a munkanélküli segély helyeit A képviselőház szociálpolitikai bizottságának ülésén Necsasz népjóléti
