Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-26 / 51. szám

1937. június 28. KOMAROMI LAPOK 9. oldaL ' r---------ASSZONYOKNAK. Hogyan öltözködjünk a strandra? .A divatos asszony tudja, hogy a strandra is jól kell öltözködni, bár ■ipa a mondat első hallásra ellentéteket tartalmaz. Ami viszont nem azt jelenti, hogy a strandot divatrevüvel tévesz­­szük össze, mórt a jóizlás és igazi ele­gancia főleg ezen a téren eltilt min­den túlzást s igen helytelenül járnak el azok a nők, akik valósággal sportot űznek abból, hogy minél feltűnőbb di­vat-szélsőségekkel döbbentsék meg a jámbor közönséget. A strand-divat mindenesetre élénk, tarka és vidám, de szem előtt kell tartani, hogy a jóból itt még inkább megárt a sok, mint másutt. A tarkasá­got minden divattervező favorizálja,, mert a strandon csak az élénkség és örömteljes megjelenés helyénvaló. . A strand-öltözéket voltaképpen terv­szerűen kellene összeállítani s úgy el­járni, mint az építész, aki követ kőre rak. Nem helyes tehát, ha például ma megvesszük a napernyőt, holnap a fürdősapkát, holnapután a szandált s legvégül a dresszt. Ilyen módon egyik darab nem illik a másikhoz, márpe­dig az egységes, összhangban levő öl­tözködéssel érjük el csak a kívánt ha­tást.-Kezdjük tehát a bevásárlást a fürdő­­■dresszel, amelyhez minden további da­rabot hozzáillesztünk. Ha egyszínű dresszt választunk, sokkal könnyeb­ben találjuk meg a szükséges hozzáva­lókat, mintha a dressz mintás. A mos­ta ni dresszek már nem olyan sablon­szerűén készülnek, mint a régiek, ha­nem a legkülönbözőbb formában és szabásban, úgyhogy minden alakra le­het megfelelőt találni. Némely trikónak elütő színű, széles öve van; ez főleg a karcsú alakokra illik. A dressz után következő teendő a köpeny beszerzése. Ha kimondott für­dőkabátot akarunk, az anyagát termé­szetesen frottier-szövetből választjuk, egyébként a köpenyek,- átvetők stb., vászonból készülnek. A fürdőkabát és cape helyett sokan egyszerű fürdőkendőt vetnek magukra (tarkamintás frottier), amelyet igen csinosan lehet viselni. A napernyő,, hosszú nyel űj s a (színe lehetőleg egyez­zék a fejkendővel, amelyet újabban igen sok nő visel nagy strand-kalap helyett. Aki még fürdőklabát mellett dönt, az frottier-kabátot, széles hajtókákkal és sötét szegéllyel készíttessen. Nagyon helyesek a kockás vászonból készített kis strandruhák, rövid fel­hajtott nadrággal, kétsoros kabátkával és matrózsapkával. A fürdőruhát a kis matróznő nem a szokásos fürdőtáská­ban, hanem szíjjal átkötött plédben viszi, ami nemcsak praktikus, hanem szerencsésen egészíti ki a ruhát. A romló gyümöleskon­­zervek kezelése Forrásnak indult, de még nem pe­nészes gyümölcskonzerveinket újból használhatóvá tehetjük, ha idejekorán; elejét vesszük a baj továbbterjedésé­nek. E óéiból hibás dzsemesüvegein k tartalmát tiszta lábasba öntve, újból felfőzzük s a forrás közben képződő habot gondosan eltávolítjuk. Ezután még cukrot adunk a dzsemhez, amely­be kevés — jobb drogériákban kap­ható — salylt, ennek híjján szalycilt is keverünk, A dzsemet addig főzzük, míg valamivel sűrűbb lesz, mint volt első főzés alkalmával. Az újra felfő­zött konzervet azután gondosan ki­mosott és tökéletesen szárazra törült üvegekbe töltve, elraktározzuk. Ugyanezt az eljárást alkalmazhatjuk felforrni készülő befőtteknél is, ami­kor is a gyümölcsről leöntjük a sziru­pot s továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint fentebb leírtuk. Meg kell azon­­ban jegyeznünk, hogy befőtt gyümölcs ez után a kezelés után sokáig már nem áll el, miután az ily módon ké­szült konzervnél másodszori gőzölés nem ajánlatos. Leghelyesebb tehát, a megjavított befőttet mentül előbb el­fogyasztani. Receptek Berlini savanyúpecsenye. A szép nagydarab hátszínt megtisz­títjuk, kiverjük, füstöltszalonnával megtűzdeljük, megsózzuk, borspzzuk, lábasba tesszük, eoet- és vízkeverék­kel leöntjük, fél hagymát, 1—2 babér­levelet, citromkarikákat és egypár bo­rókabogyót léve hozzá. Ebben a pác­ban 2—3 napig hagyjuk állni. Elkészí­téskor a húst nagyon forró zsírba tesz­szük és hirtelen mindkét oldalán szép sárgára sütjük. Akkor kivesszük és beletesszük egy másik lábasba, amely­ben már előzőleg világos, vízzel, vagy húslével föleresztett rántást készítet­tünk. A lének teljesen el kell lepni a húst és aztán födő alatt addig főzzük míg teljesen megpuhul. Sóval, borssal, szerecsendióval fűszerezzük és tálalás­kor egy darab vajat teszünk az átszűrt lébe. Töltött kel. A kelkáposztákat egészben hagyva, gondosan megmossuk és minden leve­lét jól megvizsgáljuk, nem férges-e? Aztán tölteléket készítünk darált disz­­nóhúsból, rizsből, tojásból, megborsoz­zuk és megsózzuk. A kel leveleit egyen­ként szétnyitjuk, közéjük tesszük a töl­teléket és cérnával összekötjük. Vé­kony vajasrántást készítünk, felereszt­jük kevés vízzel, beletesszük a megtöl­tött kelt, puhára pároljuk, tejföllel ízesítjük. Kalarábé saláta. Fiatal, gyenge, meghámozott kala­­rábét karikára vágva, csipet vajban, vagy kevés salátaolajban puhára páro­lunk. Mikor lehűlt, rendes saláta mód­jára készítjük el, vagy pedig leöntjük, majonézmártással. i Paprikásgom ba. Fél kg gondosan megmosott, meg­tisztítod friss gombát zsírban megpá-« rólunk, kevés apróra vágott vöröshagy­mával. Mikor a levét elfőtte, megsóz­zuk és megpaprikázzuk, felöntjük tej­föllel é§ felforraljuk. Játszani jó! Minden házba, ahová benézek, ke­servesen unatkozó, duzzadó, morcos gyermekarcok ... Mi baj gyerekek? — Esik az eső, havas eső, fúj a szél, nem szabad kimenni!... Itt benn meg mit csináljon az ember? Moccanni se lébet!... ' — Dehogy nem lehet! Csak persze attól függ, hogy hol és hogyan moc­cantok! Fő, hogy ne legyen belőle lá­batlankodás 1 • - Ez az! — pattant fel Pista bará­tom mindig útban vagyunk, akár­merre forgolódunk. — Jó. Ne zúgolódj! Kész a lecke? t — Kész! Már régen!... — Olvastál is az olvasókönyvedből? — Olvastam! — Akkor gyerünk játszani! Egyedül is lehet! Akinek van testvére, pajtása a házban, annál jobb. Aki egyedül van, annak sem kell sem rosszalkod­nia/ sem unatkoznia!... Lássam, mi mindent gyűjtöttetek a kincsesládátok­ba? Pompás! Hiszen itt van gesztenye, spárga,-- szalmaszál, gomb, eldobod, gyufaszál, még egv nagy burgonya is akad, meg kötőtű, gombostű, rossz dróthajtű, fanyelű bicska, babszem, hc­­csempecsj vagyis vadrózsa bogyója, makk, dióhéj, kavicsok... Ó, hiszen ez valóságos gazdagság! Jó játékhoz nem kell több! ‘ Hamar elő egy szép kis gesztenyét, fúrjuk keresztül hajtűvel vagy kötő­tűvel. Ha megmelegítjük a kötőtűt, nézzétek milyen hamar átszalad a gesztenyén! Most tágítsuk jól ki a lyu­kat! Arra való a fanyelű bicska! Fúr­junk bele még egy lyukat, közel az elsőhöz. Húzzunk keresztül mindkét lyukon jókora darab spárgát, kötözzük össze a két végét, dugjuk bele kezün­ket a két végén, forgassuk! Nézzétek, milyen szépen forog, még suhog, du­ruzsol is hozzá, mint egy kis szélma­lom!.., Ha összecsavarodik a spárga, forgassátok visszafelé, kicsavarodik... | És addig forgassátok, amíg meg nem untátok, de ha meguntátok, akkor kezdhetitek elölről. Igaz? Ezl egy nagy­­kabátgombbal is lehet játszani. Pista barátom, most végy elő há­rom egyformanagvságú szalmaszálat... nem kell, hogy hosszabb legyen, mint tiz-tizenkét centi. Kettőt hasítsál szé­pen hosszában végig, de vigyázz, fi­noman bánj vele, el ne törd! Most szorzókereszt alakjában tűzd össze egy gombostűvel és szúrd a gombostűt a harmadik szalmaszál tetejébe, de ne nagyon mélyen, csupán annyira, hogy tartson, de amellett szabadon táncol­hasson. Most aztán fújjad, Pista, a szalma­szálból készült szélmalmodat! Nézd, hogy forog, repül, győzi a táncot jó­kedvében!... Kérdezd meg, Pista, édesanyádtól, van-e otthon egy kis kapor? Van?... Vivát!... Ide vele!... Létrát csinálunk belőle! Vágjál vagy öt-hat egyforma kis darabot a bicskáddal, ne legyen nagyobb öt centiméternél! Vágj két liosszabbát is, mondjuk, úgy lő centi-, set! Most a hosszabb szárakat egyenlő, távolságban jelöld meg körülbelül öt­hat helyen, a bicskáddal vágj bele egy kicsit, de ne nagyon mélyen. Most vedd elő a létrafokokat és illeszd bele. Kész a létra! Akarsz kétágú létrát is csinálni? Tessék! Akkor a létrafokokat úgy szab­juk, hogy az alsó fokok szélesebbek legyenek, mint a felső fokok: a két ol­dalszárat pedig rézsutosan állítsd. A két létrát, ha már elkészítetted, fenn erősítsd össze. Kösd meg jó szorosan valamilyen madzaggal, hogy ne essék szét! Ugy-c, hogy eltelt az idő? Nem tör­tént semmi baj. Se nem unatkoztál, se nem lábatlankodtál. a szoba se ne­hezedett a fejedre! Mindig babrálni, foglalkozni kell va­lamivel. akkor nincs unalom, lábat­lankodás... Hányán vagytok, gyerekek? Ketten. Hárman? Annál jobb! Gyertek játsza­ni! Üljetek le egymás mellé. Vegye­tek elő egy kis kendőt vagy tiszta rongyot. Jancsi, te kezd! Dobd oda a zsebkendőt Mariskának és kérdezd tőle például: Mit csinálnál velem, ha béka volnék? No, Mariska, most vi­gyázz, mert úgy kell felelned, hogy b betűvel kezdődjék a szó... Ha béka vol­nál? Brekegtetnélek! Most Mariska dobd oda a zsebkendőt Pistának, kérdezz tőle valamit. Akár­mit. Akármit, 119 törd rajta sokáig a fejed. —■ Mit csinálnál velem, ha ká­poszta volnék? — Most légy okos, Pista barátom! Hamar felelj, ne gondolkozz holnapig! Úgy felelj, hogy k betűvel kezdődjék! — Kapnék rajtad! — Jól van! Tovább: Frissen, gyorsan! Jancsihoz repül a zsebkendő megint: — Mit csinálnál velem, ha majom len­nék? -- Jancsi nem sokáig gondolko­zik, jól vált az esze. Azt feleli: — Mu­togatnálak ! Most Jancsi kérdez: — Mit csinálnál velem, ha mogyoró volnék? — Maris­ka feleli: — Megrágnálak. Mindenki nevet, egyre jobban bele-: merülnek a játékba, egyre mulatságo­sabb kérdések, és feleletek követkéz nek.-. Próbáljátok meg. Jó mulatást! Okos leány Csampa országában élt egy nagyon szegény ember. Ennek volt egy szép okos leánya, aki mindenkinek jótaná­csot tudott adni. Egyszer azt látta, hogy az emberek nagy ordítással és veréssel akarnak egy lovat kényszeríteni, hogy hajóra szálljon. De az megfeszülve, nem akart tágitani csikója mellől. Erre a leány rájuk szólt: — Vigyétek előbb a kis csikót a ha­jóra és meglátjátok, anyjuk követni fogja. És úgy is volt, a ló szelíden engedte magát a kis csikó után vezetni. Verne múzeumot létesítenek Mindnyájan ismeritek Verne Gyula francia regényíró kalandokkal teli könyveit, melyekben csodálatos kép­zelettel írja le a repülőgépet, a tenger­alattjárót, a léghajót, mielőtt még a valóságban elkészítették volna ezeket a találmányokat. A nagy író emlékére szülővárosa, Amiens, most egy Verne Gyula-muzeumot létesít. Hetvenöt év-; vei ezelőtt jelent meg Verne első köny­ve. A múzeumban az író valamennyi könyvét kiállítják, s rajzokban mu­tatják be az író idejében fantasztikus­nak látszó jármű-terveket. Szerencsétlen pásztor Egy szudáni ember gazdája nyáját őrizte. A fukar gazda nem adott vele eleséget, úgyhogy a szegény pásztor mindig éhezett. Egyszer aztán jól akart lakni és jó ebédet akart készíteni^ Fekete lisztből kenyeret dagasztott, ká­sát tett parázsra, fogott egy őzikét és talált egy strucctojást. Az egyik tevéje térdreereszkedve le­pihent. A pásztor megfogta az őzikét, lebontotta a tejessajtárral, a teve hasa alá helyezte és mellé tette a struccto­jást. Boldogan nézte, mennyi jó enni­valót szerzett és azon gondolkodott, van-e ember, aki mindezt egyszerre meg tudná enni. Közben a teve feltá­­pászkodott. A pásztor gyorsan felemel­te a sajtárt, hogy a tevét megfejje; Az őzike kiugrott a sajtár alól és elfutott. A pásztor utána dobta a to­jást, s az azonnal szétfolyt. A kenyér elégett, a kása kozmás lett, és a kis teveborjú kiszopta a tejet. így a sze­gény pásztor éhenmaradt.

Next

/
Thumbnails
Contents