Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-16 / 48. szám
Otvennyolcadik évfolyam 48. szám Szerda, 1937 június 16, Alapította: néhai tuba Janos. ------- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 K5, félévre 40 Felelős szerkesztő KALL A Y ENDRE DR. K5. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 K5. - Egyesszám ára 1 Ke. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR lr 1 ~ • 111 ———*•——"-nnin 11| |i. — ■ — Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szomorú kilátások Komárom, június 15. Néhány nap múlva megcsendül a kasza a határban, a kalászos rónákon megindul a munka, a legszebb, legértékesebb munka: a gabona learatása. Más években ilyenkor reményteljes várakozással vizsgálgatta a gazda a lengő arany kalászokat, boldogan siklott el szeme azon a kalásztengeren, amelyet a nyári szél ringatott zizegő hullámokban s bálatelt szívvel fogta kasza alá az életet adó termést, mely egy esztendőre újra biztosította a maga és családja számára a megélhetést, a boldogulást. Ma a reménykedésnek igen halvány árnya jelenik meg a gazda lelkében, a tavaszi, hónapokig tarló igen rossz időjárás, a teménytelen esőzés nagyon lelohasztoíta a reménykedést és igen lecsökkentette a várakozást, még a legszerényebb igényű emberek is félve gondolnak arra, hogy az idei aratás szomorúnak Ígérkezik. Legalább a szlovenszkói mezőgazdaság nem igen vár az idei aratástól valami számbajöhető eredményi. Az idei tavasz olyan csapásokat mért erre az országrészre, hogy a terméskilátás a lehető legrosszabb. Különböző jelentések, újsághírek, laptudósítások már előre jelzik a várható csapást, a Nyílra és a Vág völgyéből maris nagy panaszok hallhatók s egyes vidékekről olyan jelentések kerülnek nyilvánosságra, amelyek a rossz termés és az ezzel járó nagy nyomorúság képét vetítik előre. A természeti csapások most mulatják meg ijesztő képüket, most, amikor az ősszel bevetett területeken a vízár kimosta a sarjadó gabonát s amikor a felfakadt talajvizek még most is ott poshadnak a lapályos területeken s amikor egész faluhatárok kopárrá, ugarrá változtak át. Ahol a víz nem tett kárt, ott a jégverés aratott, még mielőtt megért volna a búzatábla, az elemi csapások sok vidéket meglátogattak. Elszorul az ember szíve, ha arra gondol, hogy a szorgos emberi kéz munkája az idén szintén hiábavaló volt, hogy a becsületes ember minden jóravaló törekvése jutalmazallan marad, kívüle álló természeti halai-Bevonullak Bilbaóba a spanyol nemzeti csapatok Elfogták a vörös milícia parancsnokát — június 15. A spanyol nemzeti csapatok elfoglalták Mungia városát és kedd délután bevonultak Bilbaóba. A baszk fővárosból a vörös csapatok vad futásban meneküllek, de a nemzetieknek így is mintegy tízezer hadifogoly került kezük közé. Vallego tábornok, a bilbaói védőcsapatok parancsnoka egész vezérkarával a nemzetiek fogságába került. Mikor a felkelők bevonultak Mungia városába, a templom és a városháza lángokban állott. A visszavonuló vörösök mindenütt felgyújtották a középületeket, a templomokban bombákat helyeztek el. Amikor a nemzeti csapatok bevonultak Mungiába, a templomban gyűltek össze hálaadó istentiszteletre. Rövid idő múlva több helyen robbanás reszkettette meg a levegőt: a baszk csapátok pokolgépei egymás után robbantak fel a templomokban és különböző középületekben. Igen sok nemzeti csapathoz tartozó katona életét vesztette. Megállapították, hogy a pokolgépeket villamosárammal robbantották fel a visszavonuló baszk katonák. Az Echo de Paris értesülése szerint a vörös hadsereg csapatai tömegesen adják meg magukat. A nemzetiek Bilbaotól északra egy nyolcezer főből álló polgárőr-osztagot bekerítettek, akik közül hatezren megadták magukat. A vörös hadsereg elesett katonáinál és az elfogottaknál nagyobbrészt szovjetorosz puskákat találtak. gatást is válasznak lehet tekinteni, ez azonban egy jottányit sem viszi előbbre a Dunamedence népei között régóta óhajtott békés és barátságos viszony kifejlődését. Már pedig erre Csehszlovákiának is törekednie kellene. Országos párivezeiőségi ülés Zsolnán Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt országos végrehajtó bizottsága június 21-én, hétfőn, délelőtt 10 órakor Zsolnán, a Rémi-szállóban ülést tart a következő napirenddel: 1. Az országos pártvezetőségi ülés tárgysorozatának előkékészítése. 2. Az országos szakosztályok ügyrendjének jóváhagyása. 3. Esetleges indítványok. Komárom, június 15. A képviselőház külügyi bizottságában nagyjelentőségű beszédet mondott Szüllő Géza dr., az egyesült pártok törvényhozói klubjának elnöke. A beiszéd, amelyet Szüllő Géza dr. tekintettel a bizottság összetételére, szlovák nyelven mondott, méltán keltett föltűnést a bizottság tagjai sorában, ísőt a csehszlovák sajtóban is, amely ezúttal a megszokottnál bővebben foglalkozott a beszéddel. Maga Krofta dr. külügyminiszter is reflektált Szüllő beszédének arra a részére, melyben a köztársaság külpolitikájának három irányból való vezetéséről szólt s a külügyminiszter sem vontla kétségbe Szüllő ezen állítását, azonban hangsúlyozta, hogy a három főtényező: a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter teljesen egy véleményen van s ha van közöttük eltérés, 'az csak kifejezési árnyalatokban rejlik. Szüllő Gézának azonban volt egy igen fontos kérdése a külügyminiszterhez, nevezetesen az, hogy a Magyarországhoz való bárátságos tárgyalások tekintetében volt-e Csehszlovákiának kezdeményező lépései Erre, a különösen a magyarságot közelről érintő kérdésre, Krofta külügyminiszter nem adott választ, pedig ha már érdemesnek tartotta foglalkozni Szüllő jelentős külpolitikai beszédével, ezt a kérdést nem szabad lett volna felelet nélkül hagynia, tekintettel arra, hogy egész Európa figyelme várja Csehszlovákiának a Dunamedenoe államai között elkerülhetetlen megegyezés iránti szándékát és elhatározását. Expozéjában megemlékezett a külügyminiszter arról, hogy milyen viszonyban él a köztársaság a közvetlen szomszédos államokkal s felemlítette beszédében, hogy Magyarországgal is kezd kialakulni a rendezettebb viszony. Azt azonban, hogy végre-valahára komoly lépést kíván tenni Csehszlovákia a Magyaroszággal való barátságos viszony megteremtése céljából, senki sem képes kiolvasni a külügyminiszter expozéjából. Teljesen indokolt volt ezért Szüllő Gézának hozzá intézett kérdése, azonban erre Krofta nem válaszolt, ami azt igazolja, hogy Csehszlovákia eddig még nem tett kezdeményezd lépést a Magyarországgal való megegyezés felé. Erről a kérdésről hallgatott a külügyminiszter, pedig mindenki várta, hogy erre is válaszoljon. De ezt a hallAz egyesült párt országos pártvezetősége pedig ugyanezen napon, hétfőn délután 2 órakor Zsolnán, a Rémiszál lóban tartja ülését, melynek napirendje a következő: 1. Az országos elnökök beszámolói. 2. Az országos igazgatók beszámolói. 3. A községi választások előkészítése. 4. Esetleges indítványok. Félmilliárddal emelik a jövő évi kiadásokat A vasárnapi lapokban olyan híreket olvashatni, hogy az 1938. évi költségvetést félmilliárddal fogják emelni. A kormánynak eme terveiről a félhivatalos Venkov c. lap azt írja, hogy nincs kizárva az, hogy az elsőrendű állami existenciális intézkedések és egyéb beruházások esetleg megkövetelik, hogy a jövő évi költségvetés keretét félmilliárdnál is nagyobb összeggel bővítsék. A költségvetési kiadások emelésére részben azért is szükség van, hogy az idén megkezdjék az államadósságok törlesztését. Az utóbbi években ugyanis csak a kamatokat fizették, amit a takarékossági szempontok írtak így elő. Amire nem válaszolt a külügyminiszter mak keresztül húzták számítását. A rossz termés azonban magát az államot is közelről érdekli, mert nemcsak az államháztartás érzi meg a csapást, hanem a közellátás szempontjából is sürgős és radikális intézkedésekre van szükség. Igaz ugyan, hogy a Gabonamonopotiumnak jelenlegi gabonakészlete közel negyvenezer vagont tesz ki. Ez a tartalék azonban nem elég ahhoz, hogy a mostani szlovenszkói rossz termés folytán a szükséges gabonamennyiséget a belföldön teremtsük elő. Egész bizonyos, hogy 1937- ben nagyobb mennyiségű gabonát kell importálnunk, mert csak így leszünk képesek a szükségletet fedezni. Ha az elmúlt gazdasági évben nem exportáltunk volna huszonnégy edfél ezer vagon gabonát külföldre, akkor ma hatvanháromezer vagon gabonakészletünk lett volna s nem kellett volna a levonásokból a kiviteli veszteségeket fedezni. A Gabonamopolium gazdálkodása tehát nem vált be, mert a most ránk következő aratási eredmény következtében importra fogunk szorulni, holott előrelátó, okos számítással olyan tartalék állhatna rendelkezésünkre, amely megnyugtathatná a mezőgazdasági köröket is. A várható terméssel kapcsolatban két irányban merül fel aggodalom és pedig egyik a csekély termés értékesítésére vonatkozik, a másik pedig a rossz termés folytán bekövetkezhető nyomorúság enyhítésének módjára. A termés árának biztosítása a Gabonamonopoliuin feladata, ebben a tekintetben talán enyhüi is majd az aggodalom, mert hiszen akinek termett, annak meg tesz a módja ahhoz, hogy értékesítse gabonáját. De akinek nem termett s ennek folytán megnagyobbodott a gondja, annak sorsáról kell gondoskodni és pedig a legfelsőbb hatóságnak: az államnak, amely a szegények és nyomorúságba került emberek, családok, sőt egész néprétegek felkarolásának feladatát van hivatva megoldani. Már most felhívjuk az illetékes alsóbb hatóságok figyelmét arra, hogy a rossz termés folytán nyomorbakeriiltek ügyét haladéktalanul megvizsgálni és a szükséges segély elnyerése céljából a hivatalos felterjesztést mielőbb megtenni el ne mulasszák. A saját hibájukon kívül súlyos helyzetbe került emberek érdekében mindent el kell követni, hogy sorsuk elviselhető legyen. Az igazi szociális érzékkel bíró kormány nem nézheti tétlenül a szomorú helyzetet, amelybe ezrek és ezrek kerültek a sors mostohasága folytán s meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a bajok orvosolva, a nélkülözések enyhítve legyenek. Az idei rossz termés kettőzött figyelmet követel a hatóságoktól, amelyektől orvoslást vár máris a nyomor állal sújtott tömeg.
