Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-16 / 5. szám
»KOMÁROMI LÁPOK* 9 oldal. 1937. január 1G. ASSZON YOKN AK. Megérkezett a farsang. A jókedv, szórakozás, házimulatságok szezonja megérkezett, időszerű tehát a házibárról szólni. Divatos idők változott szelleme hozta magával, hogy a bárszekrény az otthonban polgárjogot nyert és jól megfér azon a helyen, amelyet a zongora eltávolításával a rádió szabadított fel. A vendégeit szórakoztató házikisasszony kedves emlék mindannyiunk számára, de sokan a kényszerű műélvezet mérsékelt gyönyörűségeit szívesen váltják fel egy-egy pohár jó itallal ízesített, gixemélküíi amerikai gramofónlemezre. A bár 'így szükséges bútordarabbá vált, helyes ennélfogva, ha kellő önállóságot nyújtunk neki. A kombinációk divatja hamar letűnt, tervezők és rendelők is hamar rájöttek arra, hogy nem helyes az italszekrényt fehérnemüek vagy könyvek közé erőszakolni. Lehet ugyan kombinálni, — erről most is szó lesz, — csak észszerűen és úgy kell két különböző rendeltetésű bútordarabot összehozni, hogy ezek praktikus kiegészítői legyenek -egymásnak. A legújabb bárszekrény A szekrény lehajtható lapja az étkezéselvnél tálalóként szolgál. A lehajtólap mögötti két kitárható ajtó belső falain függnek a különféle poharak, a szekrény belsejében pedig a palackok foglalnak helyet. A bárszekrényt. állíthatjuk kommódra, de függeszthetjük a falra is. A kommódra állított bárszekrénynek természetesen egységes egészet kell mutatnia az alatta álló bútordarabbal. Hangulat: csakis a bárpult forrna Becsukott állapotban a szekrény lefelé nyíló ajtaját széles fémcsík díszíti, amely felül pánttal (zsanérral) van megerősítve. A lehajtott ajtót ez a fémlap lábként támasztja alá. Ez a lecsapott ajtó játsza a bárpult szerepét. Hozzáállított két magas bárszékkel és a szekrényben elhelyezett világítótesttel egy-két fogással hangulatos bárt varázsolhatunk szobánkba. A lehajtott felületnek természetesen mindig kellő magasságba kell állnia, hogy a bárszerűséget jól érzékeltesse. A kombinációs megoldás még ma is megállja a helyét. A bárszekrény szekreterrel van egyesítve, azonban használatban a két bútor külön-külön jut szerephez és egymást nem zavarja. A széles felhajtólap, amely egy vagy két darabban nyílhat, íróasztalként vagy tálalóként használható. A szekrényt át nem látszó matt vagy színes opaküveglap fedheti, amely sínjeiben egyik oldalról a másikra áttolható. A jobboldali részben az italoknak van helye, baloldalt egy-két fiókkal és polcokkal szekretert rendezünk be. Ha a bútort szekreterként használjuk, akkor az üveglap a bárszekrényt takarja, ha pedig vendégeinket itallal kínáljuk, akkor a szekretert rejti el. A bárrészben hangulatlámpa, a szekreterben pedig az írólapot világító lámpa foglal helyet. A házibár legpraktikusabb formája: a »bárkocsi«, amely az italokat a vendégek tökéletes kényelmére »házhoz szállítja«, példájaként annak az esetnek, amikor »a szesz megy Mohamedhez«. A kocsi felső lapjai széthajthatok, így kényelmes és nagy felszolgáló felületet nyújtanak. A kinyitott lapnak belseje üvegből, fényezett eternitből, vagy más »alkoholálló« anyagból készült, — ez egyébként mindenféle bárszekrény belsejére érvényes szabály — mert a fafelületeket és főként a politúrosokat a folyadékok és szeszek egykettőre megtámadj ák. A kocsit a poharak és az üvegek befogadására praktikusan rendezzük be. Elosztott és kihúzható kisebb felületei mingyárt tálcaként használhatók. Külön helyet rezerválunk benne egy jólformált jégtartály részére is, hogy a kellően hűtött »kimért« italokba elegánsan egy-két jégkockát is ejthessünk. Helyes, ha a kocsiban dohánynemüeknelc is jut hely, így a kocsi más alkalmakkor dohányzóasztalként is jól használható. A pohárnak és üvegnek elhelyezése. A bárszekrényben a poharaknak és palackoknak előre kiszabott és megformált helyet adunk. Különösen fontos ez a kocsinál, nehogy a tologatásnál és az ezzel járó apró zökkenéseknél az üvegek és poharak félrebillenhessenek. Az üvegeknek és poharaknak tehát mélyedésekben vagy más módon rögzített és biztosított helyzetben kell a kocsiban vagy szétnyitott felületén helyetfoglalniok. Az alkoholok ma már minden művelt család asztalán helyetfoglalnak, a bárszekrény nélkülözhetetlen. A házikisasszony gondoskodjék jó gramofónlemezekrőí, barackpálinkáról és könnyen fog férjei kapni, — akárki meglássa — mert... nem szép ugyan, de legalább nem is zongorázik. Hogy3*1 kezeljük a csecsemő mesterséges táplálékát. A csecsemő természetes táplálékát, az anyatejet tökéletesen semmi sem pótolhatja. Éppen ezért lelkiismeretes anya csak végső esetben folyamodik gyermeke mesterséges táplálásához s akkor is legapróbb részletre kiterjedő gonddal tartja be az orvostól kapott utasításokat. Ezek az utasítások esetenként változók, különösen az anyatejet pótló készítmények minősége és összetétele tekintetében. Nem is ezekről akarunk szólani. Csupán az orvos által előírt készítmények helyes kezelésére adunk néhány hasznos, jó tanácsot. Általános érvényű legfontosabb elv a tisztaság, csiramentesség. Ezért a csecsemő táplálékának elkészítésére szolgáló főzőedényeket, szerszámokat és a tisztogatásukhoz használt törlőket semmi más célra nem használtjuk s lehetőleg zárt helyen elkülönítve tartjuk. Legalkalmasabbak, mert legkönnyebben tisztogathatok, a tűzálló, zománcozott agyagedények. Az anyatej pótlására csakis állandó állatorvosi ellenőrzés alatt álló, gümőkórmenles tehén teje alkalmas. Ilyen csiramentesen nyert friss tejet azután szakszerű hűtéssel kell bomlás ellen védeni. A kifogástalan minőségű tejet felforraljuk. Elkészítjük azt a folyadékot is, amit az orvos póttáplálékként rendelt, pl. cukrosoldatot, nyákfőzetet, stb. Felfőzés után leim ij ük, majd használatig jégszekrénybe teszszük. Az ivásra kész folyadékot pontos adagolással palackokban öntjük össze. Ha elegendő palackunk van, legcélszerűbb a táplálékot egész napra előre készíteni. E célból az összes palackokat megtöltjük a folyadékkal, gondosan bedugaszolva, vízzel telt edénybe állítjuk, úgy, hogy a palackok üres része kiálljon a vízből. A vizeit forrpontra hevítjük, 3—4 percnyi forralás után vízvezeték alá állítva, vékony vízsugarat eresztünk a szélére. Ha már valamennyire lehűlt, több hidegvizet ereszthetünk rá. Ezzel az egyszerű eljárással egész napon át friss marad a táplálék, bár 24 órán túl már nem használható. Minden táplálás előtt a palack dugóját eltávolítjuk, izzó tűvel átszúrt gumiszopót illesztünk rá. Ekkoi kb. 10 percre 40 fokos melegvízbe állítjuk, hogy a táplálék szükséges hőfokát elérje. Ezt úgy ellenőrizzük* hogy az üveget jól felrázva, szemhéjunkhoz érintjük. Semmi esetre se kóstoljuk a folyadékot gumiszopón. Táplálás után az üvegeket, dugókat, szopókat azonnal kiöblítjük forróvízben, a palackokat lefelé fordítva, alaposan kicsurgatjuk, majd bedugaszoljuk. Következő használatig minden edényt és szerszámot tiszta ruhával lebontunk. megvilágították. Az ajándék gyíirü. Télapó megrázta hosszú, ősz szakállát és sok-sok millió apró, fehér pillangó kezdett a levegőben röpködni, forogni. Leesett az első hó. Megjött a tél. A gyerekek örültek neki. Előkerültek a ródlik, a korcsolyák. Csakhamar megjött a Mikulás és érdeme szerint ajándékozta a jó és rossz gyerekeket. De alig, hogy elmúlt a Mikulás izgalma, már is közeledett karácsony. A gyerekvilág izgatottan számolta, hányszor kell még este lefeküdni és reggel felkelni, míg a Jézuska megjön. Egyébről nem is beszéltek, csak arról, hogy kinek mit hoz a Jézuska és ki mit kér a Jézuskától. A doktor ék Mancikája egy nagy hajas babát kért, amelyik behunyja a szemét és tudja mondani: »papa, mama« és mint minden évben, az idén is a »Tündérvásár« mesekönyvét. A bátyja, Gyurka, aki már a harmadik elemibe járt, gúnyolta Mancit és kis barátnőit, mert azok hittek a Tündérvilág csodáiban és rajongtak á tündérmesékért. Ah, nincsenek is tündérek, törpék, manók és egyéb efajta bolondságok. Kitalált hazug mese az egész, — mondogatta fölényes tudálékossággal. — Neuem ne is hozzon a Jézuska afféle lehetetlen mesekönyvet. Nekem olyan olvasmány kell, ahol motorok, gépek csodáiról, repülőgépek légiharcairól és más, ezekhez hasonló, értelmes dolgokról olvashatok. A Jézuska meg is hozott mindent, amit a két gyermek kívánt. Karácsony ünnepén, egyik délután, Mancika kis barátnői nála voltak Uzsonnán. A leánykák boldogan ösziszebujva beszélgettek Tündérország ragyogó csodáiról, amiket a Tündérvásár mesekönyvéből olvastak. Gyuri fülig süppedve ült egy nagy karosszékben és böngészett a népek csodáiról írt könyvében, de mivel nem igen értette, amit olvasott, csak unottan forgatta a lapokat. Félfüllel a leánykák meséit hallgatta. Ez mégis érdekesebb volt. Csakhamar megjött a Vizkereszt ünnepe. Ez az ünnep nemsokára karácsony lilán, január hatodikén van. A jó gyermekeknek ez is örömet hoz. Vidéken még most is él az a vallási hagyomány, hogy a tisztelendő úr és kísérete a jó gyermekeket megajándékozza kis »Vízkereszti« ernlékgyürükkel. Doktor ék Mancija és Gyurkája is kaptak ilyen gyürücskéket. Mindkettőjükében fényes, piros kő csillogott. Büszkén nézegették, mint ragyog ujjúkon a pirosköves aranyos karika. Gyurka aznap egész sereg hóembert gyúrt az udvaron barátaival. A nagy munkában észre sem vette, hogy gyűrűjéből kiesett a piros kő és a gyűrű dísztelen rézkarikává süllyedt. Mikor észrevette, nagyon elszomorodott. Mikor látta, hogy Manci ujján mint csillog a pirosköves gyűrű, irigyelte. Egész este rosszkedvű volt, de nem mondta meg, miért. A gyűrűt zsebébe rejtette, hogy senki észre ne vegye, hogy hiányzik belőle a kő. Vacsora alatt, mig a Manci csillogó, villogó gyűrűjére vetegette az irigy pillantásokat, merész terve támadt. Este, mikor lefekvés előtt kezet mostak, Manci letette a gyűrűjét az éjjeli szekrényre. Mikor lefeküdt, akkor is otthagyta. Gyuri irigy szemmel sandított Manci éjjeli szekrénye felé, ahol a vizkereszti gyűrű csábítóan ragyogott a villanyfényben. Már rég kioltották a villanyt. Mindenki aludt, csak Gyurka feküdt az ágyán éberen. Merész tervét szőtte és figyelt. — Most már mindenki alszik! —• gondolta. Csendesen kimászott ágyából, óvatosan odasompolygoll Manci éjjeli szekrényéhez, hamar elkapta Manci gyűrűjét és a saját követlen gyűrűjét tette helyébe. De, amint vissza; akart lopakodni az ágyába, furcsa dolog történt vele. A Tündérvásár mesekönyve magától leesett a könyvespolcról s nyomban utánna valami láthatatlan kéz fájdalmasan rnegcibálta Gyurka fülét. Ettől a különös esettől igen megdöbbent. El nem tudta 'képzelni, mi lehet, ami az ő fülét így megcibálta. Reggel aztán, ahogy a két szemét felnyitotta, két meglepetés érte. A Tündérvásár mesekönyve nem volt a földön, ahova leesni látta, hanem ott volt a polcon, ahova Mancika mindig nagy gonddal elhelyezte. A második meglepetés volt aztán igazán nagy meglepetés. Az ujján a követlen gyűrű éktelenkedett és a Mancika éjjeli szekrényén ott ragyogott a pirosköves gyűrű. — Nem jól csináltam. Mikor az a bolond könyv leesett a polcról, úgy megijedtem, hogy biztosan rosszul cseréltem ki a gyűrűket. De holnap majd ügyesebb leszek. Másnap este ugyanazzal a szándékkal feküdt le, mint előző este. Izgatottan forgolódott ágyában, várta az idő múlását. De valahogy ma szokatlanul későn csöndesedéit el a ház. Gyurka idegesen számolgatta a falióra ütéseit. Tizenegy óra felé elszunnyadt, de mikor az óra tizenkettőt ütött, felriadt. Csönd. A Tündérvásár mesekönyve ott feküdt Mancika kis íróasztalán. A függöny résein bevilágított a telehold. Sugarai a »Tündérvásár« mesekönyvére estek. Fényesen Gyurka, amint lelépett az ágyról, dermedve látta, hogy a mesekönyv magától szétnyílik és kilép belőle egy aranyfátyolos tündér. Ugyanaz, akit a Tündérvásár mesekönyvében látott. Kriscsilla volt, a gyermekek oltalmazó tündére. Lassan közeledett Gyurka ágyához, aki ijedtében viszszabujt az ágyba és moccanni sem mert. A tündér Gyurka fejére tette a kezét és halkan, csengő módon mondta: — Te nem hiszel Tündérország csodáiban és a mi hatalmunkban. Azért jöttem hozzád, hogy megismerj és lássad, hogy tudunk csodát tenni. Nézd, ujjadon a gyűrűdben benne ragyog a piros kő, amit a hóban elvesztettél. Visszahoztam neked. Kis fiam, jól jegyezd meg, hogy Tündérország a gyermekek csodavilága. Ezt vehet iel senki, ez a tisztalelkű gyermekek lelkivilága. És ha te egyszer öreg nagyapó leszel, éppúgy fogsz az unokáidnak Tündér ország csodáiról mesélni, mint ahogy a ti nagyapótok mesél most nektek. MEGBÍZHATÓ VILÁGÍTÓTORONY. Ajacutia város kikötőjében, San Salvadorban, Dél-Amerikában, van egy tűzhányóhegy, melynél nincs jobb világítótorony a föld kerekségén. Hétpercenként a legnagyobb szabályszerűséggel hányja ki magából a világító lávatömegeket, melyek nappal füstfellegek, éjjel pedig csalhatatlan tűzoszlopok képében tájékoztatják a hajósokat.
