Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-12 / 47. szám

1937. június 12.

KOMAROMI LAPOK

3. oldal.

tanítással. A 'kézimunkatanítás célja sem az, hogy a tanulók kézügyességre tegyenek szert, hanem a munkával járó nevelő folyamatokat átéljék, gyakorolják és állandósítsák, hogy ezáltal bizonyos lelki készségeket nyerjenek, amelyek később a társadalom építő munkájába bekapcsolhatók lehessenek.

Ezen nehéz munkának lelkes híve a községi polgári fiúiskolában Bakonyi István rajztanár, aki fáradságot 'nem kímélve, szeretettel iparkodik a rajztanítás nemes célját növendékeivel elérni.

Ugyancsak vasárnap d. u. 3 órakor

lesz a Szülői Szövetség közgyűlése, melyen Bakonyi István tart előadást a modern rajzoktatásról.

Utána fél 5-kor kezdődik az iskola udvarán a tornaünnepély Ipovitz Sándor tornatanár vezetésével, ki lelkes ambícióval áll a modern tornatanítás szolgálatában.

Aki a tanulóifjúságot szereti, lelkének üdeségében, izmainak rugékonyságában gyönyörködni tud, az vasárnap délután okvetlenül nézze meg a közs. polg. fiúiskola tornaünnepélyét. Belépődíj nincs. Önkéntes adományokat szívesen fogadnak.

Az igazgatóság.

Ki hívhat Komáromba vendéget?

A fogadatlan prókátor s a Jókai szoboralapkőletétel

Azt hisszük, a tervbe vett Jókai ünnepségnek a sok felelős és felelőtlen kritika korántsem ártott annyit, mint az, hogy Schultz Ignác képviselőházi beszédében védelmébe vette azt. Ha már nem volna meg, most bizonyára megszületne a fogadatlan prókátorról szóló közmondás.

A legravaszabb módon, védelem formájában diszkreditálja Schultz Ignác a Jókai Egyesületet, amikor olybá tünteti fel a Jókai szobor alapkőletételét, mintha ez az aktivisták szájaíze szerint történnék s mintha az egész ünnepség a magyar aktivizmus korcsszülötte volna.

Különösen merész azon kijelentése, hogy a magyar aktivisták kérelmére jön a miniszterelnök Komáromba.

A kormányelnököt a Jókai Egyesület kérte fel a megjelenésre,

ez az egyesület pedig nem aktivistákból és nem passzivistákból áll, hanem a magyar kultúra önzetlen szolgáiból, akik e szolgálatukat nem világnézetek szerint és nem politikai opportunitásból vagy megalkuvásból gyakorolják, hanem a magyar nemzeti kultúra iránt érzel! őszinte ragaszkodásukból.

Ezek a kultúrszolgák tehát nem szorulnak rá, hogy az ő tisztességes önzetlenségüket olyanok vegyék védelembe, akik a magyar nemzeti kultúra ellen elkövetett mulasztásaik folytán maguk is védelemre szorulnának, ha ugyan lehetne valamit védelmükre felhozni. Mert a Schultz Náci-féle magyar aktivisták a kisebbségi kultúrérdekekért soha nem harcoltak, csupán elfogadják azokat a könyöradományokat, amelyeket a nemzetközi viszonyok konstellációja

folytán a hatalom birtokosai kénytelenek megadni a kisebbségeknek. Viszont sietnek a. nagy nyilvánosság előtt -elkönyvelni ezeket a hullatott morzsákat a maguk érdeméül.

Senki és semmi, sem szavak, sem tények nem jogosítottak fel senkit arra, hogy a Jókai Egyesületet a védelem köntösében így kopromittálja. Az ilyen beszédek csak megerősítik azt a feltevést, hogy

az aktivisták ki akarják használni

a maguk javára az egész Jókaikultuszt és a kultiirünnepböl kortesbadjaratot akarnak csinálni.

Ez ellen pedig a Jókai Egyesület a legerélyesebben tiltakozik, aminek legutóbbi értekezletén kifejezést is adott és módjában is áll, hogy az ilyen törekvéseket csírájában elfojtsa. Amint bizonyára tiltakozik az ellen is, hogy Schultz Ignác parlamenti beszéde végén külön is hangzatos szavakkal meghívta a miniszterelnököt Komáromba. A meghívást a Jókai Egyesület már elintézte, azt a miniszterelnök nyomban el is fogadta, bohóc szerepébe esik tehát az, aki ezt a meghívást most a saját nevében ismételgeti és így olybá akarja feltüntetni magát, mintha a miniszterelnöki látogatásban neki is része volna, köze lenne hozzá. Ha így folytatja, még arra is el lehetünk készülve, hogy eladja a Jókai szobrot, — ha ugyan akad bolond, aki tőle megveszi.

Schultz Ignác még csak nem is tagja a Jókai Egyesületnek, semmi, a legkisebb jogcíme sincs meg tehát ahhoz, hogy az egyesület ügyeibe fogadatlanul beleavatkozzék, s nem is érdemel mást, mint a fogadatlan prókátor közmondásos fizetését.

Nyelvi kisebbségi jogaink

ÍV.

Nyelvi kedvezmények a nemkisebbségi járások területén

Fentebb hangoztattuk, hogy a kivételek csak az úgynevezett »minősített« járások területén igényelhetők. Mielőtt e kivételek részletes ismertetésére térnénk, röviden vázoljuk, mennyiben érvényesülhetnek a köztársaság területén élő kisebbségek nyelvi jogai olyan járások területén, ahol a nyelvi kisebbség nem üti meg a lakosság 20o/o-át. Nem ritka eset, hogy magyar embert ilyen bíróság, hatóság vagy szerv hallgatja ki tanúként, szakértőként, félként stb. Kell tehát hogy tudjuk, mely lehetőségekkel állunk szemben ilyenkor.

Általános szabály, hogy az 'ilyen bíróságok és hatóságok előtt csak államnyelven adhatók be beadványok, ez alól kivétel nincs. Szóbeli eljárás esetén azonban bizonyos kedvezmények elérhetők. Fontos azonban mindkét esetben, hogy az eljáró kisebbségi nyelvű fél bírja-e az államnyelvet, vagy sem.

Például egy komáromi magyar ember kénytelen valakit a turócszentmártoni járásbíróság előtt beperelni. Bár itt nincs a magyar nyelvnek kisebbségi joga, keresetét mégis magyar nyelven adja be. Ez esetben a turócszentmártoni járásbíróság, hacsak nincs tudomása arról, hogy a

fél bírja az államnyelvet, visszaadja a félnek a keresetet avval a felhívással, hogy rövid határidőn belül államnyelven adja be azt.' Ha a kitűzött határidőn belül e felhívásnak eleget tesz, úgy tekintik, mintha eredetileg államnyelven adta volna be. Ennek különösen nagy fontossága van akkor, amikor olyan beadványról van szó, mely záros határidőn belül adandó be, vagy amellyel valamely rangsort akarunk biztosítani. Például a felebbezés az ítélet meghozatalától számított 15 nap alatt adandó be. A fél beadja a 14-ik napon, de ismét csak magyar nyelven. A bíró tehát felhívja a pótlásra, vagyis hogy a felebbezést államnyelven adja be. Közben azonban a 15 napi törvényes határidő lejárt, tehát a felebbezés már elkésett volna. Ámde ha a fél a felebbezést bírói felhívásra államnyelven beadja a kitűzött határidő alatt, akkor ezt úgy tekintik, mintha ez is a 14-ik napon adatott volna be, vagyis törvényes határidőn belül es így felebbezése szabályszerű tárgyalás alá kerül. Más példa: Az árvaváraljai telekkönyvhöz magyar nyelvű zálogjog bekebelezése iránti kérvényt ad be a magyar anyanyelvű ember. Ha a telekkönyvnek nincs tudomása arról, hogy az illető bírja az államnyelvet, úgy felhívja őt pótlásra, vagyis hogy kérvényét államnyelven is adja be. Ennek beadására a telekkönyvi hatóság rövid határnapot tűz, de egyúttal a kérvény rangsorát a telekkönyvben följegyzi. Ha a fél a felhívásnak eleget tesz, úgy a zálogjog az eredeti rangsorban kerül bekebelezésre, vagyis úgy tekinti a telekkönyvi hatóság, mintha a kérvényt már eredetileg is államnyelven adták volna be. Ha azonban az ügyfél nem tesz eleget a hatóság felhívásának, vagyis nem adja be a kitűzött időn belül a pótlást, úgy a bíróság a beadványt végérvényesen visszautasítja és úgy tekinti, mintha egyáltalán nem adták volna be azt.

Ugyanez az eset akkor is, ha a bíróság, hatósájg vagy szerv tudja, hogy a beadvánnyal élő fél bírja az államnyelvet. Ez esetben is visszautasítják a beadványt, mint tárgyalásra alkalmatlant, pótlásra való felhívás nélkül.

Ha a fél államnyelven és saját kisebbségi nyelvén, tehát két nyelven nyújtja be beadványát, két eset lehetséges. Ha a két nyelvű beadvány egymástól el nem választható, úgy azt az illető hivatal visszaadja avval, hogy csak államnyelven nyújtsák be. Ha azonban a beadványt elkülönített példányokban adjuk be, úgy az államnyelvű példányt elfogadja a hatóság, a magyar nyelvűt pedig viszszautasítja, mint tárgyalásra alkalmatlant.

Szóbeli érintkezésnél, amikor az államnyelvet nem bíró fél személyesen' kérdezősködik, felvilágosítást' kjétrf vagy: sürget, az ilyennek kisebbségi járás területén működő bármely hatóság-Bérbeveszünk

Komárom város belterületén

négy-öíszobás lakást,

vagy ugyanannyi szobából álló házal. — Cím e lapok kiadóhivatalában. 25

OROMÉ ^ ÉS 2-50 HASZNA

ESZ BELŐLE

BOROTVA. PENGÉT A

veget magyar nyelven is be kell venni a jegyzőkönyvbe.

Ha azonban a fél bírja az államnyelvet, úgy a nem minősített járások területén köteles az államnyelvet használni, s ha vonakodik, 1000 Kc-ig terjedhető pénzbírsággal kényszeríthető erre.

Ha a felet nem képviseli ügyvéd, úgy a bíróság, vagy hatóság tárgyalhat vele magyarul is, ha az illetékes törvényszék területén van legalább egy magyar minősített járás. De ez ismét csak lehetőség és nem kötelesség. Ellenben jogában áll a hatóságnak, hogy a csak magyarul tudó felet államnyelven tudó ügyvéd választására kötelezze.

— A gázvilágítás feltalálása. Ezen közhasználatban levő fontos világítási eszköz feltalálását írta meg párbeszédben P e t h ő Sándor községi iskolai igazgató, melyet kedden, június 15-én, 8 óra 35 perces iskolai rádióleadás keretében közvetít a pozsonyi stúdió.

— Mindenkinek tudni kell, hogy a leggyorsabban, biztosan és olcsón szabadul meg kínzó reumától, ischiasztól, valamint fejideg- és fogfájástól s ismét egészséges lesz, ha »Togal« tablettát szed. Tegyen még ma próbát és a »Togal« hatásától meg lesz lepve. Minden gyógyszertárban kapható.

A cserkészek hálája

nál a nyelvrendelet szerint meg kell könnyíteni a vele való érintkezést, ha ez a bíróságnak, hatóságnak módjában áll. Ez a megkönnyebbítés abban áll, hogy vagy a tel saját nyelvén érintkezik vele a hatóság, vagy olyan más nyelven, amelyet mindketten bírnak. Ez azonban nem kötelező, mert attól függ, hogy módjában áll-e a hatóságnak. Ha a hatósági közeg nem ismer kisegítő nyelvet és magyarul sem tud, úgy a szóbeli érintkezés lehetetlen. Minthogy pedig tolmács alkalmazása ilyen esetben nem kötelező, kénytelenek leszünk magunk tolmácsról gondoskodni.

Amikor azonban a tanú, szakértő, bizalmi férfi, vagy a fél kihallgatása válik szükségessé és az illető az államnyelvet nem bírja, annál a bíróságnál, vagy hatóságnál, amely olyan kerületi bíróság (törvényszék) területén fekszik, amelynek területén legalább egy magyar nyelvű minősített járás van, ezeket a személyeket tolmács nélkül is ki lehet hallgatni magyarul. De csak lehet, vagyis ha a kihallgató bíró vagy tisztviselő a magyar nyelvet bírja. Ha nem bírja, úgy segítségül hívhat a magyar nyelvben jártas más bírót, vagy tisztviselőt. Amennyiben ez sem volna lehetséges, úgy tolmácsot kell alkalmazni. Például, ha a galgóci járásbíróság előtt hallgatnak ki államnyelvet nem tudó magyar embert, vele a most ismertetett módon kell eljárni, mert a galgóci járásbíróság a nyitrai törvényszék területén van, márpedig a nyitrai törvényszék területén van olyan járás is, melyben a magyar nyelv kisebbségi jogokat élvez. (Érsekújvárt járás.) A jegyzőkönyvet azonban minden esetben államnyelven veszik fel, tehát nem követelhetjük, hogy saját magyar anyanyelvűnkön vegyék fel azt, azonban köteles a jegyzőkönyvet felvevő hatóság annak tartalmát tolmácsolni és ezt a jegyzőkönyvben igazolni. Ha azonban a szószerinti szövegen fekszik a súly, ezt a szö-Komárom, június 11.

A bencés gimnáziumi Jókai cserkészcsapat ez úton is kifejezi háláját mindazoknak, akik a jún. 6-i majális alkalmából munkájukkal, áldozatkészségükkel s adományukkal hozzájárulak miud az erkölcsi, mind pedig az anyagi sikerhez. Elsősorban fejezzük ki köszönetünket a büffék és egyéb kiárusító sátrak rendezőgárdájának: a cserkészmamák szervezetének, amelynek élén Schwartzer Károlyné a múltban is és az idén is olyan elévülhetetlen érdemeket szerzett, melyet a táborozó cserkészek egész nyáron emlékezetükben akarinak tartani. Mellette különösen köszönetét mondunk még Erdős Vilmosné, Harmos Károlyné, Kocsis Károlyné, Banai Tóth Pálnié, dr. Szijj Ferencné, Abelesz Er nőné, ifj. Nagy Jánosné úrasszonyoknak, akik az anyag és pénzkezelés nehéz munkáját is nagy hozzáértéssel, türelemmel és a cserkészek iránti szeretettel végezték, továbbá a dolgozó hölgybizottság lobbi tagjainak: Matejovich Ágostonüé, Szitáry Béláne, Dosztál Gyuláné, Langsádl Lajosné, Pohelz Teréz, Riszdorfer Maca, Tornas ebek Dezsőné, Szoby Károlylné, Kelemen Dezsőné úrhölgyeknek. A főpénztárosok 'nehéz szerepét Vidák László, Szoby Károly és Nagy .Gyula töltötték be: ezek iránti hálánkat is úgy fogjuk kifejezni, hogy szép képeslapot küldünk a táborból, amelynek felépítését íme ők is elősegiítették.

Hálás köszönettel nyugtázzuk a szives adományokat, felülfizetéseket.

gyorsan segít fejfájásnál, hülésnél és izületi fájdalmaknál.

Bízzék a „Togal“-ban. Egy kisérlet meggyőzi. Sok orvos ajánlja. Gyógyszertárakban Kő 12 és Kő 27-50 árban kapható.