Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-09 / 46. szám

1937, június 9. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. aüP.A AZ DM SZAKÁLLA KEMÉNY, MIM! A DRÓT ... és már minden lehetőt hí próbált . . . Száz szónak is egy a vége: a borotvaszappan, amely nem ismer kemény szakadt és mellyel a borotválkozás kimondott élvezet: BOROTVASZAPPAN Propaganda áron junius végéig minden szaküzletben kapható: Gibbs pengével együtt csak Ke 7’ Bakelit hüvelyben Ke 13 — — A kontinens legszebb és legna­gyobb hegyi thermális-strandfiirdője várja önt week-endre Trencianske Teplice fürdőn. hogy igen sok komáromi halász nem tud úszni. Hála Isten, a helyzet javul és kü­lönösen az ifjúság soraiban mind több és több lesz a fürdőző jés a vizi spor­tok kedvelői. Az Erzsébet szigeten tervezett strand­fürdő medence a komáromiak nem tö­­rődönsége miatt sok aggodalmat kel­tett. Félő, hogy a két-három koronás belépődíjat nem sokalta volna-e a ko­máromi közönség részint anyagi okok miatt, részint kicsinyességből? A ter­vet jövőre akarják megvalósítani, de talán olyan módosítással kellene meg­oldani a kérdést, hogy a medence ne legyen zárt, hanem a vízpartján és a folyó felé nyitott, strandszerű, hogy a víz fölmelegedése könnyebben és gyor­sabban történjék. A zárt medencébe ugyanis úgy szivattyúzzák be a vizet és annak fölmelegedése igen keserve­sen megy a napsugaraktól és amikor már melegebb a víz, akkor meg már piszkos, ki kell ereszteni és új vizet szivattyúzni és újrakezdeni az egész eljárást. Ahol ilyen módon látják el a fürdőmedencét vízzel, mindenütt csalódással járt, a víz jéghideg és a íördőzési kedvet egyáltalában nem népszerűsíti, hanem attól elriasztja a közönséget. Ha a tervet megvalósít­ják, jól meggondolandó ez a doolg. A komáromi fürdőélet — hála Is­ten — jól neki lendült és talán ha volna uszodánk, most jobban menne annak, mint a múltban. A város anya­gi helyzete nem igen engedi meg a nagy költségű uszodaépítést és ép­pen azért csodálkozunk, hogy mért nem térünk vissza a régi egyszerű megoldásra, amikor egy-egy tulajt sze­rellek föl fürdőnek. Volt rajta 15—20 kabin zárt medencével, az úszni tu­dók pedig a nyílt vizet használták. Ezelőtt 26—30 évvel egy csomó ilyen egyszerű uszoda volt a Vágdunán és nagy forgalomnak örvendett. Nem ke­rült sokba lés a vállalkozó megtalálta a számításait. De úgylátszik, Komá­romban a vállalkozási szellem is ki­veszőben van. A komáromi vizekben és a vízpar­tokon mind élénkebb az élet, a víz­menti csárdákban nagy a forgalom különösen vasárnapokon, amikor már helyet sem tudnak adni a közönség­nek. A fündőélet föllendülésének csak örülni lehet. Valamikor Komáromnak azt a résziét, ahol a Tő-uccu végig hú­zódik, Velencének hívták. Szeretnék, ha egész Komáromot Velencének hív­hatnék a nekilendült fürdőélet miatt. (bj) Dalosnap S zlmőn A Csehszlovákiai Magyar Dalos­­szövetség kebelébe tartozó Szímői Gazdadalárda június 6-án szép dalos­­ünnepet rendezett agilis karnagyának, Benkó Iván ig. tanítónak vezetésével. A rövid idő alatt szellemi és anyagi képességeiben megerősödött dalegye­sület meghívta a közeli és távoli kör­nyék dalegyesületeit, hogy a világtól elzárt községben áldozati tüzet gyújt­son a magyar dalkultúra oltárán. S bár az Ígérkezett dalárdák közül csak az Érsekújvárt Vasasok Dalköre és az Alsószeli Evangélikus Kultúrkör énekkara vettek részt a közös dalün­nepen, a dalos nap emléke sokáig élni fog a szímői magyarok lelkében. A vendég-énekkarokat a Szímői Gaz­dadalárda a saját házának udvarán jeligéjével fogadta, s a dalárda elnöke üdvözölte keresetlen szavakkal. Az üdvözlésre az érkező énekkarok jel­igéjükkel és beszéddel válaszoltak. A dalünnep este 8 órakor kezdődői!, az e célra fölállított hatalmas sátor alatt, amelynek nézőterét zsúfolásig megtöl­tötte Szímő község és a környék dal­­kedvelő közönsége. A műsort az Ér­sekújvárt Vasasok Dalkörének sze­replése nyitotta meg, előadván Them Károly: Dalünnepen című nagyhatá­sú férfikarát. Az énekkart Szendrei István karnagy vezényelte. A Vasa­sok Dalköre még háromszor lépett fel műdalokkal és népdalegyvelegek­kel. Ez énekkart iskolázott hang­anyag, példás fegyelmezettség, köny­­nyed előadókészség jellemzi. A kö­zönség szűnni nem akaró tapssal ho­norálta szereplésüket. Az újváriak után az Alsószeli Evangélikus Kul­túrkör Énekkarának 70 tagú vegyes­­kara lépett a dobogóra. A magyar­ruhás lányok s mögöttük a feketébe öltözött férfiak félköre pompás lát­ványt nyújtott. Az énekkar Bárdos Lajos Vendégnótájával vezette be mű­sorát, amelyet úgyszólván kizárólag a modern magyar poliíonikus népdal átiratok előadásával töltött ki. A leg­nagyobb hatást Bárdos: Látod-e ba­bám, Nádasdy: Tisza partján és Bár­dos: Réten, réten c. kompozícióival érték el. Éneklésük temperamentu­mos, kiegyensúlyozott. Nótájukban a magyar falu virtusa lüktetett. Karve­­zetőjük Boross Béla ig. tanító, a Cseh­szlovákiai Magyar Dalosszövetség fő­titkára. Külön elismerést érdemelnek azért, hogy a 35 km-re fekvő Alsó­­szeliből nagy áldozat árán is eljöttek szárazon és vizen, hogy bizonyságot tegyenek a dalostestvériség élő való­ságáról. A vendégek után a Szímői Gazdadalárda énekszámai következ­tek. Leghatásosabb volt Fövenyessy: Fürdik a holdvilág c. egyvelege és Farkas Nándor: Rózsa van a keblén c. rapszódiája, de minden műsorszá­­muk megérdemelt sikert aratott. Ben­kó Iván karnagy lendülettel vezette a népes férfikart, amely meglepően tiszta hanganyaggal rendelkezik. Ka­tonás fegyelmezettségük, összetanult­­ságuk példája és tanújele a jó irá­nyítás mellett működő dalos egyesü­letek átfogó nevelő hatásának. A hálás közönség nem tudott be­telni a szebbnél-szebb dalok élvezeté­vel s mindegyik szereplő énekkartól ráadást követelt. A műsor végén Boross Béla buzdító szavakat intézett a szímői dalosokhoz s a Csehszlovákiai Magyar Dalos­­szövetség nevében is megköszönte az Makozzunk a lei sióira! énekkarnak és Benkó Iván karnagy­nak a jólsikerült dalosnap megren­dezését. A hangverseny után a dalcsarnok táncteremmé alakult át s a dalosok nemcsak a dobogón, hanem a »par­ketten« is derekasan megálltak a he­lyüket. Dalkultúránk fejlesztésének érdeké­ben való volna, hogy a Szímői Gaz­dadalárda példáját minél több vidéki dalosegyesület kövesse, hasonló da­losnapok rendezésével. Dallárs. Jaross Andor nemzetgy. képviselő, az egyesült párt országos elnöke inter­pellációt intézett a kormányhoz a magyarországi sajtótermékeknek Szlovenszkó és Kárpátalja területére való be nem engedése miatt s erre az interpellációra Hodzsa Milán dr, miniszterelnök a következő vá­laszt adta: Az 1936. december 12-én 68.000/36 prés. sz. kelt »Utasítás a magyar biro­dalmi sajtótermékek szállításának és Szlovenszkó és Piodkarpatska Rus or­szágaiban való terjesztésének szabad­dá tételéről« c. utasítást a bratistavai országos hivatal a belügyminisztérium 1932. április 11-i 26.370/32. sz. határo­zatának végrehajtása céljából adta ki. Ezen határozat által az általános ti­lalom alól való kivételképpen a mi­önnek ma határoznia kell a felől, hogy gyermekét járassa-e középisko­lába, avagy ne. A választás nem lehet kétséges. Ma minden pályán jobban érvényesülnek azok, akiknek középiskolai végzettsé­gük van. Az ipari és kerekedelmi pá­lyához is kívánatos legalább a négy középiskolai alsó osztály elvégzése. Bizonyára gondolkodott Ön azon is, hogy anyanyelvén taníttassa-e gyer­mekét? A gyermek jólfelfogott érdeke és így az ön érdeke is azt kívánja, hogy igen. Ha gyermeke jövőjével és az életben való boldogulásával törődik, csakis anyanyelvén taníttatja tovább! Az anyanyelvi oktatás előnyei a kö­vetkezők: jubileumi hangverseny A gimnázium zenekara e héi végén hangversenyt rendez a Kultúrpalotában Krizsán mester már 10 éve tartja kezében a gimnázium zenekarát és ez alatt a 10 esztendő alatt a zenét oly magas nívóra emelte a mi gimnáziu­munkban, hogy nemcsak mintául, ha­nem egyúttal irigylés tárgyául is szol­gál a szlovenszkói középiskolákban. Az idén érte meg az a zenekar a 10. esztendejét. Ezt a jubileumot valami különösen színvonalas műsorral óhajt­ja megünnepelni. A lelkes diákok már hónapok óta készülnek az ünnepi be­mutatkozóra. Már hónapok óta hangos délutánonként a gimnázium környéke a mind jobban és jobban kibontakozó zeneszótól. Készül az ünnep ... Kri­­zsán mester sokat vesződik, hiszen nem úgy van, hogy állandó anyagot kell folyton előbbrevinnie, tökéletesí­tenie, hanem folyton változó anyagot kiéli begyúrnia, csiszolnia és fejlesz­tenie. Mikor aztán valamelyik növen­dék már mesterien kezeli a vonót, ak­korra búcsút is mond a zenekarnak, mert leérettségizik... A karmester pe­dig kezdhet egy új erőt begyakorolni... Éppen ezért tudjuk őszintén csodálni azt a színvonalat, amelyet Krizsán mester mégis el tud érni ezzel a foly­ton változó, megújuló anyaggal. Mert az eddigi tapasztalat szerint a gom­­náziumi zenekar hangversenyeire nem kellett és nem kell lefokozott igények­kel mennünk. Tiszta művészetet kap­tunk ott mindig: megválogatott mű­sort, tudást és csillogószemű lelkese­dést. Reméljük, hogy városunk kö­zönsége az idén is pártolni fogja ezt a megnyilatkozását a rendkívül szim­patikus zenekarnak és értékes meste­rének. Ezek az évvégi hangversenyek magukban is dicsérik a gimnázium igazgatóságának modern pedagógiai felfogását, hogy ily nagy szerepet en­ged a legszebb művészetnek, a zené­nek, az intézet falain belül és kívül. niszlertanács felhatalmazása alapján a kifogástalan magyarbirodalmi sajtó­termékek kizárásával, amelyekre Szlo­­venszkó volt teljhatalmú miniszteré­inek 1914: XIV. I. c. 3. §-a alapján ki­adott tilalma mindezideig vonatko­zik. A belügyminisztérium a magyaror­szági sajtótermékek Csehszlovák köztársaságba való bevitelének újabb rendezését készíti elő, amelynek megvalósulására belátható időn be­lül kerül sor s amelynél az inter­pellációban szóvá tett meggondolá­sok is számbavételnek. Ezzel összefüggésben elhatároztatott, hogy a fentidézett »Utasítás« is módo­­|síttassék s eziránybajn a bratislavai or­szágos hivatal már megfelelőleg uta­­síttatott. 1. A gyermek az általános művelt­ség elemeit teljesebben tudja elsajá­títani s szerves tudása szerves egészé­vé válik egyéniségének. Az a gyermek, aki anyanyelvén tanul, műveltebb, életrevalóbb, talpmesettebb tesz. Az a gyermek, aki anyanyelvén tanul, mindenkor jobban boldogul. Az egye­temeken jobb eredményekkel végez­nek azok a magyar fiúk és lányok, akik magyar középiskolát végeztek, mert a nyelv nem akadály olyan egye­temi hallgató számára, akin ek az alap­­műveltsége teljes. Éppen így az ipari és kereskedelmi pályákon is sokkal jobban érvényesülnek az anyanyelvü­kön oktatott gyermekek, mert képes­ségeik jobban kibontakozhatnak. 2. Egyedül az anyanyelvi oktatás Miniszterelnöki válasz Jaross Andor képviselőnek ci magyarországi sajtó­termékek behozatalára vonatkozó in­terpellációjára Mélyen tisztelt Asszonyom! Mélyen tisztelt Uram! egy szóra, ha szabadna!

Next

/
Thumbnails
Contents