Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-02 / 44. szám

1937. június 2. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület főközgyülése vasárnap volt Kontáromban Újból dr. Jcmkovics Marcell! választották meg el­nöknek — Eredményes munkajelentések az elmúlt kulturévadról Vasárnap tartotta meg a Szlovensz­kói Magyar Kultúr Egyesület évi ren­des főközgyűlését, nagyszámú részt­vevő jelenlétében a Jókai Egyesület Kultúrházában. A közgyűlésen meg­jelentek a komáromi magyar egyesü­letek kiküldöttei, megjelent a szlo­­venszkói kultúráiét számos vezető tag­ja, a SzMKE választmánya s úgy a Komáromhoz közeleső, mint a távoli SzMKE-csoportok számos küldöttsége. Komárom vidékének falvaibói népes küldöttségek érkeztek, annak a bizo­nyítására, hogy a SzMKE átfogó egye­sület, amelynek nevében falu s város találkozik, társadalmi és felekezeti kü­lönbség nélkül. A gyűlést dr. Janko­vics Marcell, a SzMKE országos el­nöke nyitotta meg. Or. Jankovics Marcell beszéde »Gondterhes esztendő pergett le • azóta, i— kezdte beszédét, — hogy mi,' kisebbségi magyarok, utoljára voltunk együtt Komáromban, hogy mint az igazi jó gazda, számba vegyük a ter­mést: vetettünk-e? Arattunk-e? Mint minden vetésnek, úgy a miénknek is meg volt a maga veszedelme. Ezeket a veszedelmeket sikeresen győzi le a kultúreyyesület s dm ilyen igaz örömmel fogadunk minden jó tanácsot, s hálásan köszönjük meg a szeretet legszigorúbb kritikáját, ágy minden oktalan támadás egy­szerűen visszapattan rólunk: az ilyen támadást is csak dokumen­tumnak tekintjük, amely éppen a i becsület s a tisztesség tanúsítványa. A SzMKE-t, mint testületet felment minden vitatkozás alól magának a céljának magasztossága, mert nem is­merek magasztosabb célt, mint faj­tánk, magyarságunk kultúrájának is­­tápolását, a magyar szellemi értékek fokozását, ebben a sorsközösségben, amely nekünk jutott osztályrészül. Ez az én szememben a legmagaszto­­sabb cél: minden magyarnak élet­célja.« Majd néhány megható esetet mon­dott el az elnök, amellyel a SzMKE- munkával kapcsolatban találkozott: ismeretlen kisemberek síeltek a SzMKE segítségére a SzMKE tejakciójánál, íelruházási akciójánál, sokszor név­telenül. »Aki elérte, hogy egy magyar he­lyébe kettő termett, aki elérte, hogy a sáppadt kis magyar gyerek he­lyébe makkegészséges kis magyar állott, -az többet tett fajtájáért, mint minden vezércikkíró, mint minden népszónok, mint minden író és tu­dós.«. Majd a magyar fiatalsághoz szólott. Arra kérte, hogy legyen a fiatalság bizalmatlan. »Hogyha ez a magyar fiatalság tud bizalmatlan lenni min­denkivel szemben, aki idősebb nála, hogyha játssza a csalódottat azokkal szemben, akik jobb időket is láttak, hogyha játssza a szkeptikusát min­dennel szemben, iami régi, még akkor is, hogyha a régi szép, nagy és nemes: akkor esdve kérem a magyar fiatal­ságot, csak egy ici-picit legyen bi­zalmatlan minden újjal szemben is, legyen bizalmatlan legalább annyi­ra, hogy próbálja ki, mielőtt meg­­győzhetetlen harcosáriak szegődik. Ettől a magyar ifjúságtól csak egyet­len bizalmat kérek: a bizalmat ön­magában, a bizalmat önönmaga ma­gyarságában, akkor tudom, ide kell állítani a SzMKE mellé, hogy segít­sen nekünk, ne csak a magyar nyo­morúságok örökös bírálatával, ha­nem szociográfiái munkával, amely feltárja a SzMKE-nek hol kell leg­jobban segítenie!«. »Egész jövőbeli programmunkat egyetlen mondatba tömöríteni: szer­ves, okos, magyar munka kelt. A SzMKE, vagyis az itteni közművelődés ügye halálosan komoly ügy. A nemzet, amely eddig soha nem élt kisebbségi sorsban, egyszerre kisebbségivé vált. anélkül, hogy előzetesen végigcsinál­hatta volna ennek ia sorsnak kvalifi­káló iskoláját, anélkül, hogy felvér­tezte volna magát egységes nemzeti öntudattal. Az első egy-két évtizedben maga a nemzeti kultúra az a bőven bugyogó forrás volt, amelyből lehe­tett erőket meríteni, kisebbségi erő­ket, mert még élt az a generáció, amely magával hozta azt a lelki be­állítottságot, amelyre a kultúráját épí­tette. De jön idő, amikor már megkez­dődik a kultúrális értékek elkalló­dúsának tragikuma, amikor működ­ni kezdenek a centrifugális erők, amelyek kikezdik kulturális téren a magyarság összefogását. E centrifugális erők leküzdése szelle­mi téren a SzMKE halálosan komoly feladata. Eszköze: konzerválni a lel­­kekből még azt, ami a miénk s kultú­rával fejleszteni a nép lelkiségét, hogy tudjon emelkedni.« Dr. Jankovics Marcell elnök szár­nyaló megnyitóbeszédét nagy tetszés kisérte. Üdvözlések Ezekután az üdvözlésekre került a sor: A Csehszlovákiai Magyar Köz­­mívelődési Szövetség nevében Ludvig Aurél, a Magyar Népszövetségi Liga részéről dr. Duka-Zólyomi Norbert, a Csehszlovákiai Magyar Akadémuku­­sok Szövetsége nevében Zombory György, a Gazdasági Egyesületek Szö­vetségei nevében Lósy Béla, a komá­romi Járási Közművelődési Testület nevében dr. Borim Géza, a D imaszer­dahelyi műkedvelőgárda nevében dr. Szeiff Géza üdvözölte az egyesületet. Szombatiig Viktor a Jókai Egyesület üdvözletét tolmácsolta, a messzi Igló magyarjainak üdvözletét dr. Förster Lajos adta át. írásban üdvözölték a SzMKE-t: A prágai Magyar Akadémi­kusok Köre, az Irodalmi Szövetség nevében dr. Sziklay Ferenc, a Pod­­karpátszká Ruszi Magyar Kultúr Egyesület nevében Weltmann Mihály, a SzMKE meoenzéfi csoportja, a Test­nevelő Szövetség nevében Bárczy Osz­kár és a Szinpártoló Egyesület. A főliikári jelentés Szombatiig Viktor főtitkár a SzMKE egyéves munkájáról számolt be. »Még az is, aki nem érdeklődik különöseb­ben Szlovenszkónak e legnagyobb kul­­lúrszervezele iránt, kénytelen elismer­ni, hogy a SzMKE-ről ma mindenki, mint nélkülözhetetlen kuitúrszervezet­­ről beszél, a SzMKE népszerű, ko­moly tényező, amellyel kul túréletünk minden vonalán számolni kell. Arra hivatott, hogy a különféle irányban mozgó erőket egyetlen kö­zös erőforrássá egyesítse. A SzMKE- vel szemben ma nem közömbös senki. Sok feladata van még a SzMKE-nek: a magyar embert megszervezni nehéz feladat, gyanakvást, bizalmatlanságot kell legyőzni. Az a cél, hogy minden szlovenszkói magyar ember magáénak vallja a SzMKE-t. A SzMKE munkája szépen halad előre: ma már 165 szervezete van az egye­sületnek s ezek közül elenyésző azoknak a szervezeteknek száma, amely nem állja meg a helyét ki­elégítően. Idén számos szervezetet frissítettek föl, szerveztek újjá, a nyugati körzetben 33 új szervezet alakult, lelkes kultúr­­munkások segítségével. Több kultúr­­ház is épült s |a kultúr házak néme­lyike iskolának adta át helyiségeit ideiglenesen, mint Kotta és Csenke. Sok olyan kultúregyesület is csatla­kozott a SzMKE-hez, amely régebben s önálló alapszabályokkal alakult. így közelebb juthatunk a kultúrális irá­nyítás lehetőségéhez. A törekvés 'az volt, hogy \az egye­sületek ne csak szinházasdiban él­jék ki magukat, hanem komoly kul­­turmunkát végezzenek. Ezt elősegítették a havonta szétküldött előadás tervezetek, körlevelek. A leg­több szervezeti intenzív kultúrmun­­kát folytatott. Számos egyesületnek van rádiója, könyvtára, olvasóterme. Indított a SzMKE vándorkönyvtára­kat s beszerzett vetítőgépeket. Hiva­talos lapja a Magyar Vasárnap. A SzMKE segítőtársai voltak a főiskolá­sok, különösen a pozsonyi MÁK falu­­szemináriuma. A Jókai szoborakcióba országosan kapcsolódott bele a SzMKE, siker­rel. A Járási Közmívelődési Testületekkel szoros együttműködésben van a SzMKE. A kettő egymást kiegészíti, segíti s mindakettőre szükség van. A SzMKE számos segítőtársat kapott ta­nítók, lelkészek, mérnökök, birtoko­sok, kisiparosok, gazdaemberek kö­zött. Sajnos, sokan vannak még ma is, akik fölösleges »meggondolással« tartózkodnak a magyar kultúrmun­­ka vállalásától Komárom környé­kén is. Majd köszönetét mondott a főtitkár dr. Jankovics Marcellnek s a vezető­ség három irányító tagjának, Schu­bert Tódornak, dr. Staud Gábornak ós Révay Istvánnak, valamint ifj. Nagy János pénztárnoknak, önzetlen, nemes munkájukért: nélkülük a SzMKE ma csonka volna. — A továb­biakban a jelentés összehasonlítást tesz a Deutscher Kulturverband mun­kásságával s erejével, amely ma mil­liós költségvetéssel dolgozik. A néme­tek példája élénk tanulságul szolgál az összetartásra. Végül kitért a fő­titkár a Szlovenszkói Kát. Ifj. Egye­sületek galáutai közgyűlésére is: jelképnek kell tekinteni, hogy a két nagy egyesület egy napon ad szá­mot egyévi sáfárkodásáról. Meg kell találni ja közös munka szálait a vallásos és nemzeti irányú kultúr­­egyesületelének: Isten nevében küz­dünk kultúránk megtartásáért s a jövendő lelki sikereiért. Kívánatos volna, ha cZ a nap a kultúregyesü­­letek testvéri egy befogásának napja volna és sohasem azt keresnénk, ami elválaszt, hanem azt, mi tart­hat egyben bennünket, anyanyel­vűnkhöz és vallásunkhoz hű szlo­venszkói magyarokat!« A gömöri körzet jelentése A nagy tetszéssel fogadott főtitkári jelentés után Tichy Kálmán, a gömöri körzet titkára számolt be. örömmel je­lenti, hogy a gömöri fiókok számát 30-ra emelte s ezekben 1500 tag mű­ködik. A Sajó, Váiy, Balog völgyében van már SzMKE-csoport s további 24 község megszervezése van kilátás­ban. Elismeréssel emlékezett meg munkátársairól, Baltazár János lel­készről, Oszvald Dánielről, Gérecz La­jos ig. tanítóról, Duczmann András gazdáról. A működésben példaadó he­lyen áll Beje. A fiókok belső fegyel­mezettsége, munkarendje s öntudata fejlődik. Két vándorkönyvtár jár fa­­luról-íalura, nagy érdeklődés mellett, több kultúrház épült,, s újak is épül­nek a jövőben. A népipar támogatásá­ban is jelentős részt vett ki a SzMKE, a művészkedő pásztorokat is számon­­tartja s képeken örökíti meg a művé­szetét. Majd sürgeti a jelentés a falu­­(kartotéjk s a szakember-kataszter elké­szítését. A keleti körzet jelentése Dtírkó István a keleti körzet titkára úgy a maga, mint titkártársa, Halten­­berger Ince nevében a kassavidéki szervezkedésről tett jelentést: a szer­vező munka itt a legnehezebb. Kelet­­szlovenszkón mintegy 150 olyan falu van, ahol a SzMKE munkájára szük­ség van, ezek a falvak eddig helyen­ként kulturális ápolatlanságuk, külön­leges gazdasági bajaik s nemzeti szór­ványvoltukból fakadt demoralizállsá­­guk miatt eddig rendszeres magyar kultúréletben nem vettek részt. A SzMKE-t általánosan ismertető munka most befejeződött, noha vallásfelekezeli társadalmi és nemzetiségi téren is nagy nehézségeket kell legyőzni. Keletszlo­­venszkón ma 24 szervezet működik, 2000 Laggal. Sorra vette a jelentés az egyes jelentősebb szervezeteket s meg­emlékezett munkásságukról. A kassai szervezet is megkapta alapszabályait már. A vetítőgép s a vándorkönyvtár keleten is nagy népszerűségre tett szert. A keletszlovenszkói kultúrmun­­kában nagy segítségül volt dr. Sziklay Ferenc. A közgyűlés a SzMKE főtitkárának s titkárainak köszönetét mondott szép munkásságukért. A pénzügyeket ifj. Nagy János, a SzMKE központi pénztárosa ismertette. Bemutatta a multévi zárószámadást s előterjesztet­te az idei költségvetést, amely egyre szélesebb keretek között mozog, tekin­tettel a SzMKE széles munkaterüle­tére s a szervezetek igényeire. A köz­gyűlés a számadásokat elfogadta s a pénztárosnak a felmentvényt meg­adta. Az uj választmány Ezekután sor került az új választ­mány megválasztására. Az új választ­mány tagjai lettek: Boross Béla, Bocz Elek, Esterházy Lujza, dr. Förster Lajos, dr. Gyürky Ákos, dr. Jankovics Maróéi, dr. Kulhy Géza, Lencz György, Koperniczky Kornél, Révay István, Schubert Tódor, dr. Sziklay Ferenc, dr. Stand Gábor, Vájtok Sándor, Ko­­leith Ferenc, Párkány Lajos dr., Lud­vig Aurél, Baltazár János, Varga Im­re, Pohl Károly, Orémusz Endre, dr. Pfeiffer Miklós, Erdélyi Gáspár, Jókay Imréné, Gyárfás János, Berecz Kál­mán, dr. Borka Géza, Fülöp Zsig­­mond, Gidró Bonifác, Kossányi Jó­zsef, dr. Iíállay Endre, Király József, ifj. Nagy János, dr. Szijj Ferenc és Zombory György. Helyetteseik: Nagy Béla, Szabó István, Akucs Árpád, Menyhár János, Árendás József, Rá­­bay Béla, Biró Gyula, Roliícsz Bernát, dr. Tóth Dezső, Szombath Antal, dr. Brogyányi Béla, Nemesik Valter, Dal­las István, dr. Baranyay József, Csepy Béla, Janák Lajos, Vendégh Lajos, Papp József. A fulügyelőtanács tagjai: Biró Lu­cián, Barlos Frigyes, Fekets Imre,, Oszvald Dániel, Tárnok Gyula, Betuch Imre, Scherer Lajos, Bojsza József, Molnár László, Vásárhelyi Károly, Nemesik Valter, Vaskó Imre, dr. Soós Imre, Markovits István, dr. Szeiff Géza. Egyéb felszólalások A választások után segélykéréseket tárgyalt a közgyűlés, amelyet a vá­lasztmányhoz utalt át. Majd a közgyűlés kívánta a tanító­ságnak a SzMKE-munkáha való minél erőteljesebb bekapcsolódását. Baltazár János hangsúlyozta, hogy a SzMKE akkor teljesíti hivatását, lm minden felekezetű s világnézetű magyar a SzMKE zászlaja alá so­rakozik különbség nélkül. Ludvig Aurél az iskolakérdés fontosságát hangsáig ózta. Kimondották, hogy a körzeti értekez­leteket minél gyakrabban megtartják. Dr. Jankovics elnök záró­beszéde A közgyűlés ezzel véget ért. A befe­jező szavakat dr. Jankovics Marcell elnök mondotta:

Next

/
Thumbnails
Contents