Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-16 / 5. szám
1937, január 16. »KOMAROMI LAPOK« 5. oldal. A meghűléses betegségekről — Két közlemény. — Irta: dr. héthársi Neumann Henrik, egyetemi tanár, a bécsi orr-, torok- és fülklinikák igazgatója. II. A MEGHŰLÉS KÜLÖN SZEREPE Hátra van még némileg megvilágítani a meghűléses betegségek keletkezésénél a hideg behatásának tudományos részről régóta vitatott szerepét. Az utóbbi évtizedekben ugyanis a meghűléses betegségek előidézésében a fertőzés nagy jelentősége mellett azt a szerepet, amelyet az ilyen betegségeknél a meghűlés játszik, hajlandók voltak alábecsülni. Ehhez jött, hogy orvosoknak sajátmagukon végzett kísérletekkel nem sikerült lehűlés által meghűléses betegséget szerezni. Az egyik hideg télen a nyitott ablak mellé állott és egy óra hoszszat ködös, hideg levegőt szítt be. A másik hosszú időn át jéghideg lábfürdővel kísérletezett. A harmadik, miután hosszú futásban megizzadt, jéghideg vízzel zuhanyt vett, de azután nem dörzsölte le magát. Az eredmény a legtöbb esetben negatív volt, tudniillik az illetők nem betegedtek meg. Ebből aztán azt az elhamarkodott következtelést vonták le, hogy a meghűlés mindezeknek a betegségeknek előidézésében egyáltalán nem fontos, hanem egyszerűen járványról van szó. Manapság azonban már tudjuk, hogy vannak meghűléses betegségek, de előidézésük többféle tényező közrejátszásától függ. Elsősorban tényleg a baktériumos fertőzésnek van benne szerepe, de ez egymagában nem döntő, mert hiszen mindnyájan tudjuk, hogy vannak emberek, akiknek például sohasincs náthájuk. Nos, éppen ennél a betegségnél olyan gyakori az alkalom a fertőzésre, hogy más körülményeket is kell találnunk, amelyek azt előidézik. Azt szokták mondani, hogy az illető »nem hajlamos a náthára«. Más emberekről viszont tudjuk, hogy a leglényegtelenebb ok is elég és már torokgyulladást, hörghurutot vagy efélét kapnak. Ezeknek nem kell egyéb, csak alig érezhető léghuzam vagy hirtelen lehűlés sétaközben és már súlyosan megbetegszenek. MEGHŰLÉS ÉS HAJLAM. A hideg behatása csak olyan egyéneknél okoz betegséget, akik megfelelően hajlamosak rá. Vannak emberek, akik talán sohasem szabadulnak ezektől a bajoktól, mert mindig hajlamosak új, meg új meghűlésre. Másoknak viszont csak nagyon ritkán volt náthájuk. Az orvosnak tehát fontos feladata, hogy ezt a hajlamosságot s annak okát megállapítsa és azt is, hogy miképpen lehet megszüntetni. Először is alaposan meg kell vizsgálni a torkot, az orrot és a garatot. A garatban mutatkozó megnagyobbodott burjánzások megszüntetése vagy az orrnyálchártya kórosan megváltozott részeinek műtét által való eltávolítása segítségével gyakran sikerül olyan betegnek, aki azelőtt »szájon át lélegző« volt, az orrát »szabaddá« tenni és őt magát meghűléses betegségek iránti hajlamosságától egyszerre megszabadítani. De nem minden esetben találunk meghűléses betegségekre hajlamos emberek orrában, orr-garatüregében vagy a mandulákon is durvább elváltozásokat. Gyermekruhák, gyermekkelengyék, kötények 360 mérték után is a legolcsóbb árban beszerezhetők Rozsár gvermekruha áruház Komárno, Jókal-u. 14. Egész családok vannak, amelyeknek minden egyes tagja különösen érzékeny a meghűlés iránt. Az egyiknek állandóan el van dugulva az orra, a másiknak krónikus garathurutja van, a harmadik sűrűn ismétlődő toroklobban szenved, stb., anélkül, hogy az illető szerven bármiféle komolyabb vagy orvosi műtét által megszüntetendő kóros elváltozás volna. A SZÁJPADLÁS HŐMÉRSÉKLETE Az utóbbi évek vívmánya, hogy kezdjük megérteni, miben áll az ilyen egyéneknél a tulajdonképpeni betegesség. Erre lehetőséget nyújt nekünk mindenekelőtt a szájpadlás és a szájüreg hőmérsékletének pontos megmérése, amelyet ma villamos úton lehet végezni. Ha egészséges ember szájpadlásának hőmérsékletét megállapítjuk, akkor 36—36V2 fok körül találjuk az értekét. Ha az illető hoszszabb időn át, talán félóráig nyitott szájjal hideg téli levegőt lélegzik be, akkor a hőmérséklet például 30 fokra száll le. Bizonyos időn belül, mintegy 15—20 perc alatt ismét visszatér a normális temperatura. Vannak azonban emberek, akiknél egy óráig is eltart, míg a hőmérséklet visszatér a normálisra. A kísérletek hosszú sora bebizonyította, hogy ezek éppen azok az egyének, akik meghűléses betegségekre hajlamosak. Szó van tehát a testnek és különösen a felső légi utaknak arról a fogyatékos képességéről, amely nem engedi a normális hőmérséklet megtartását. A kísérletek egy másik sorozatában több személlyel hosszabb Minél pontosabban működik a mechanizmus, amelynek minden emberi szervben az a rendeltetése, hogy a hőmérsékletet egyformán tartsa, annál csekélyebb a hajlamosság a náthára, garathurutra, a légcsövek katarrusára, stb. Minél érzékenyebb és gyöngébb a hőmérsékletszabályozás, annál könynyebben lépnek fel a megbetegedések. Előfordul, hogy egy meglehetősen erős lehűlés a heves inger által a hőmérsékletszabályozást fokozni képes, hogy például hideg fürdő után az ember megtartja felső légutainak temperaluráját és nem lép fel meghűlés, viszont lehetséges, hogy alig észrevehető hidegbehatásra talán mérsékelt léghuzamban a vonaton a mechanizmus, mivel nem működik eléggé finoman, cserbenhagyja és beáll a nátha. Éppen az alig érezhető hidegbehatások idézhetnek elő tehát néha meghűléses betegséget. FONTOS AZ EDZÉS Ha még néhány szóval érinteni kívánom a kezelést, illetőleg a meghűléses betegségek megelőzését, akkor elsősorban utalni akarok arra, hogy minden ilyen megbetegedésnél egészen különösen nagy szerep jut a megelőzésnek. Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. 2ilfna, Stefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové'Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél 1 Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia Éppen legutóbbi felismeréseink, amelyekre röviden rámutathattam, intenek arra, hogy gyakorolni kell a hőmérsékletszabályozás képességét, ami annyit jelent, hogy helyes és ésszerű edzésre van szükség. Gyakran alig észlelhető hidegbehatások elegendők némely embernél betegségek előidézésére. Lehetetlen ellenük az egyént műiden körülmények között megóvni, de lényegesen célszerűbb az illetőt leszoktatni a túlságos érzékenységről. ü beomlás veszélye fenyegeti az ősrégi deáki temploi ot Veszélyes repedések támadtak. — Alá kellett támasztani a repedezett falakat. — Ahol a Halotti beszédet tálalták — Látjátok feleim szümlökkel... — január 15. összeomlás fenyegeti a Szent István idejéből származó ősrégi deák) templomot. Sürgősen meg kellett kezdeni az alátámasztási munkálatoÉvtizedek a! se N. nj R< 359 Kedvező részletfizetés, ingj HOFFMANN SIMON K Iáit ik száz varrógépet vásároltak nálam. . b vevőim teljes megelégedéséről bízójára már ön is meggyőződött. aktáron az eredeti PFAFF, VERITAS és MINERVA varrógépek. renes szabászati- és liinzőtanfolyam. OMÁRNO, KOSSUTH-TÉR 3. vagy rövidebb időre, de félóránál nem tovább nagyon hideg lábfürdőt vétettek. A lábak természetesen jelentékenyen lehűltek, de a szájpadlás egyidejűleg megmért temperaturája változatlan maradt. A kísérleti egyéneknek csak egy részénél hűlt le a puha szájpadlás és ezek ismét azok voltak, akik különösen nagy hajlamosságot mutattak meghűléses betegségek iránt. A lábfürdő után egyeseknél tényleg nátha lépett fel, vagyis a megbetegedetteken a lehűlés következtében — mint mondani szokás — reflektorikus fávhatás jelentkezett. A Hő MECHANIKUS MŰKÖDÉSE Az az általánosan ismert tapasztalat, hogy az ember könnyen meghűl, ha a lába átnedvesedett, ezekkel a kísérletekkel tudományos alátámasztást nyert. Már megemlítettem, hogy a felső légiutak területén levő csirák egyenesen és állandóan arra várnak, hogy a szervezetet beteggé tegyék. Nos, egy ilyen lehűlés, akár közvetlenül, akár reflektorikus úton áll be, az illető szervek ellenálló erejét csökkenti s bekövetkezik a hurut. Különösen, ha az egyén már több meghűléses betegségen esett át, marad benne vissza bizonyos érzékenység. A meghűléses betegségek előidézésében nem annyira azon fordul meg a dolog, hogy az illető hőmérsékletingadozásoknak tette ki magát, mint inkább azon, hogy a szervezet menynyire reagál ezekre a meghűlésekre. kát, nehogy megsemmisüljön a magyar vallásos kultúrának ez a régi értékes emléke. Ezt a régi történelmi műemlékű templomot Szent István építette, miután népének nagy része fölvette a keresztény hitet. A pannonhalmi bencés főapátság fönnhatósága alatt először egy 5 méter széles és 7 méter hosszú templomot építettek, két ablakkal és a főhelyen kis oltárral. Természetesen ez a templom, szűknek bizonyult hamarosan és 1228-ban hozzáépítették a háromtornyú nagy kolostortemplomot. Ez a második templom már román stílben épült és két részből állott: a földszinti rész a hívők részére, az emeleti hajó pedig a szerzetes rend részére épült. Ugyancsak az emeletén építettek 12 cellát a szerzetesek számára. A főoltárt eredetileg szintén az emeleten helyezték el. A volt emeleti főoltár helyén egy régi freskó látható, amely valószínűleg szintén a XIII. századból származik és Krisztus elmosódott alakja vehető ki a képen. A deáki templom főleg arról nevezetes, hogy itt találták meg az első magyar írott emléket, a Halotti beszédet. Amint ismeretes, a Halotti beszéd és a Könyörgés az első, illetve legrégibb összefüggő írott nyelvemlékünk és e két szöveg, amely nem öszszefüggő, a Pray-féle kódex nevű misekönyvben fordul elő. Ez a könyv a deáki bencés egyházközség részére készült 1183—1210. között és a misekönyvön kívül halotti szertartásokat és történelmi följegyzéseket is tartalmaz. A Deákiból származó és történelmi szempontból megbecsülhetetlen értékű könyv jelenleg Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban van. De térjünk át az ősregi templomot fenyegető veszedelemre. Hetekkel ezelőtt a templom belső falán hatalmas repedések támadtak és indokolt volt a félelem, hogy beomlás fogja követni a repedéseket. Herczegh Frigyes, deáki bencésrendi plébános a veszedelemről nyomban értesítést küldött a kegyuraság pozsonyi igazgatóságához, ahonnét szakértőket küldtek ki a műemlék megvizsgálására. A szakértők megállapították, hogy a torony nehezedik túlsúlyosan a falakra és az egyenlőtlen súlybeosztás okozza a veszedelmet. Minthogy a repedések egyre szélesebbek lettek, nyomban megkezdték a megrepedezett falak alátámasztását. Állványokat helyeztek él úgy a belső, mint a külső oldalfalakon. A munkálatok1 alatt érdekes leletre bukkantak. A főoltár alatt kriptát találtak. amelyben négy szerzetes volt eltemetve. Az egyik csontváz mellett teljes épségben levő stólát találtak. Valószínű, hogy ez a kripta a XVIII. századból való és akkor készült, amikor a régi kripta már betelt. A régi kriptának ez új sírbolt közelében keli lennie. Valószínűnek tartják, hogy a tatarozási munkálatok alatt azt a régi kriptát is megtalálják. Az új templom alatt sejtik a Szent István korabeli Szent Lélek temetőt is. A kegyuraság hamarosan megkezdi a renoválási munkálatokat, hogy ezt az értékes műemléket megmentsék a végpusztulástól. Hajós u. 13. sz. ház árverés utján lesz a telekkönyvi hivatalban 1937 jan. 30-án délelőtt 9 órakor eladva.
