Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-19 / 40. szám
1937. május Í9. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. A Magyar Dalosszövetség közgyűlése Kassán A Kassai Zenekedvelők Dalegylelének jubileuma Simkó Gusztáv karigazgató ünneplése Kassa, május 18. Lélekemelőén szép ünnepnapja volt Kassa magyarságának május 16-án, Pünkösd első napján. E napon ünnepelte a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegylete fennállásának 30. s Kassa magyar dalügyének 70-ik évfordulóját. Ebből a szép alkalomból a jubiláló dalegylet délelőtt 11 órakor a Lőcsei ház emeleti nagytermében díszközgyűlést tartott, melyen a dalegylet tagjain kívül megjelentek a Magyar Dalosszövetség elnöksége, az ország különböző részeiből felutazott dalegyesületi képviselők és Kassa város magyar társadalmának vezető tagjai és magyar hölgyei. A díszközgyűlést a dalegylet férfikara Simkó Gusztáv karigazgató vezényletével előadott jeligével vezette be, majd Tost László ügyv. elnök nyitotta meg lendületes beszéddel a közgyűlést, melyen az egyesület történetét Schallcház Lipót főtitkár olvasta fel tömör összefoglalásban. Meleg szavakkal emlékezett meg az alakulásban résztvett és három évtized óta működő Simkó Gusztáv karigazgatónak érdemeiről, akinek fáradhatatlan munkálkodása előtt igaz hálával hajtotta meg az elismerés lobogóját. Utána Nemessé nyi László dr. elnök méltatta Simkó érdemeit, majd a működő tagok nevében Schalkház Lipót üdvözölte a vezért, akinek a díszközgyűlésen ezüst szobrot, díszoklevelet és más ajándékot nyújtottak át. A díszközgyűlést Tost László ügyv. elnök indítványára Rozics Jenő volt elnököt a KZD díszelnökévé választotta meg, majd az ügyv. elnök kiosztotta a régebb idő óta megszakítás nélkül működő hűséges tagoknak az ezüst, bronz érmeket és okleveleket. Ezután Rozics Jenő díszelnök kiosztotta a dalosszövetség elnökének és a jubiláló dalegylet jelenlegi elnökeinek a díszes kivitelű egyleti emlékjelvényeket, végül az üdvözlésekre került a sor, melynek folyamán Giller János dr. szöv. orsz. elnök a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség nevében, Fülöp Zsigmond orsz. társelnök a Komáromi Dalegyesület, a Pozsonyi Bartók Béla Dalárda és a Komáromi Ref. Első Énekkar nevében, Riszner Ede orsz. karigazgató a Losonci Magyar Dalegylet, Sichert Károly elnök a Rimaszombati Dalegylet, Póhl Károly elnök a Rozsnyói Dalegylet, Heckmann István orsz. alkarnagy a Lévai Dalárda és a Magyar Tanítók Énekkara nevében üdvözölték a jubiláló dalegyletet és karigazgatót. Boross Béla orsz. főtitkár az Alsószeli Evang. Kultúrkör énekkara, Rolf esz Bernát elnök a Nyitrai SZMKE dalárdája, Janák Lajos elnök a nyitraegerszegi dalárda, Gömöry János dr. a Kazinczykör, Halász József dr. a tornaijai dalárda nevében üdvözölték az ünnepeiteket, Pajor Miklós egyesültpárti szenátor a műélvező közönség és Tost Barna prelátuis-kanonok plébános Kassa város magyar polgársága nevében köszöntötte úgy a dalegyletet, mint Simkó karigazgatót. Végül a főtitkár felolvasta az üdvözlő leveleket és táviratokat, mely után a lelkes hangulatban lefolyt díszközgyűlés végétért. Este 8 órakor a színházban díszhangverseny volt a Dalosszövetség védnöksége alatt, amelyet nagy közönség élvezett végig. A telt ház előtt a KZD jeligéjét énekelte el a férfikar, majd Schalkház Lipót főtitkár mondotta el szárnyaló gondolatokban gazdag, megragadó ünnepi beszédét, melyet a közönség fergeteges tapssal fogadott. Utána a műsor következett, melynek számait a jubiláló dalegyleten kívül a Rimaszombati Dalegylet, az Eperjesi Daltestvérek, a Kassai Líra Dalköre, a Kassai Kát. Legényegylet Dalköre adták elő. Valamennyi szám, az öpszkarok és dalegyleti karok előadásukkal nagy sikert arattak. Az egyik összkart Simkó Gusztáv, a másik összkart lieckmann István vezényelték. Hangverseny után a Schalkház szálloda éttermeiben 300 terítékes közvacsora volt, amelynek keretében Fülöp Zsigmond orsz. társelnök osztotta ki a Dalosszövétség díszoklevelét lelkeshangú beszéd kíséretében a közreműködött dalegyleteknek. A társasvacsorán sok szép felköszöntő hangzott el, Fábry Viktor, Tost László, Heckmann István, Helyey Gyula és mások mondottak nagyhatású beszédeket. A pompás hangulatban lefolyt vacsora után tánc volt a hajnali órákig. * * * Pünkösd másodünnepén, május 1-én tartota a Csehszlovátkiai Magyar Dalosszövetség évi rendes közgyűlését, a Kath. Olvasókör nagytermében, Giller János dr. orsz. elnök vezetésével. A közgyűlési a nagyválasztmány ülése előzte meg. Úgy a választmányi ülésed, mint a közgyűlésen megjelentek Rozsics Jenő, Fülöp Zsigmond orsz. társelnökök, Simkó Gusztáv ügyv. orsz. karigazgató, Riszner Ede orsz. karigazgató, Boross Béla főtitkár, Halász József, Fábry Viktor, Heckmann István alkarnagyok, Schalkház Lipót titkár, Sichert Károly, Tost László, Perec Samu, Rolfesz Bernát elnökök, továbbá képviselve voltak a Kassai Zenekedvelők Dalegylete, a Kassai Líra Dalkör, Kassai Katii. Legényegylet Dalköre, Rimaszombati Dalegylet, Komáromi Dalegyesület, Komáromi Ref. I. Énekkar, Pozsonyi Bartók Béla Dalárda, Losonci Magyar Dalegylet, Lévai Dalárda, Eperjesi Dalteslvérek, Rozsnyói Dalegylet, Alsószeli Ev. Énekkar, Nyitrai SZMKE dalárda, Nyitraegerszegi Dalkör, Tornaijai Dalegylet, Szepsii Dalárda és más egyesületek, A törvényes formaságok elintézése után Giller János elnök mélyenjáró beszédben mutatott rá arra a nagy jelentőségű szerepre, amelyet a dalkultúra tölt be a nemzeti kultúra keretében s különösen a népi kultúra fejlődése van nagy hatással a nemzeti művelődésre. A magyar dal és Mindenféle dolgok történnek ezekben az időkben, a történelmi hetek hatalmas fái alatt kis fűszálak is meghúzódnak. S néha talán e kis fűszálak is kedvesebbek, többet megmutatnak a talaj életéből, mint a hatalmas fák, amelyek gyökereikkel szétágazva kapaszkodnak sziklába, termőföldbe... Nézzük például azt az embert, aki most lép be a komáromi bank épületébe. Kopott, sokat járt alak, nem rongos, csak megkopott. Idegen még Komáromban, Valahonnan vidékről került a városba. Bizonyatlanul megy végig a bank asztalai s üvegablakai között, végül a pénztárnál köt ki, mert ott pénzt lát nagyobb tömegben s a pénz mégis csak biztató látvány. — Kölcsönt szeretnék fölvenni, — mondja bizonytalanul. — Minek? — néznek rá szintén bizonytalanul. — Nincs pénzem elutazni s hirtelen Pozsonyba kellene mennem. Volna egy kis pénz a számomra? — Mennyi? — Harminc korona. — Harminc korona? — csodálkoznak el. — Sok? — kérdi ijedten a kölcsöntkereső. — Ellenkezőleg, — nevetnek, — s aztán mire kéri ezt a kölcsönt, van-e fedezete? — Hogyne volna, — feleli most már sokkal bizakodóbban, — itt van. Azzal a szájába nyúl s kiveszi az egész fogsorát. — A fogsorom. Megér harminc koronát testvérek között is. Mert kézizálogot már láttak az urak. De szájizálogot még nem... a magyar zene a maga sajátságaival nemcsak érdekesség, hanem elismert művészi teljesítmény is az egész világ előtt s fejlődőképes, alkotó erejű része az egyetemes kultúrának, melyre felfigyel a világ minden táján lakó kultúrnemzet. Magyar kultúránk nemzeti hivatása kiható erővel bír egész nemzeti életünkre, amíg magyar kultúra van, addig nem kell elcsüggednünk, mert nemzetünk élete is biztosítva van. Majd hangoztatta beszédében, hogy minden magyar dalegyletnek tömörülnie kell a Dalosszövetségben, mert ezzel az egyetemes és egységes munkával biztosíthatjuk kultúránk jövőjét. Meleg szavakkal üdvözölte azután a megjelent tagegyletek képviselőit s megállapítván a határozatképességet, a gyűlést megnyitotta. A gyűlésen Boross Béla tartalmas főtitkári jelentésben számolt be a szövetség múlt évi működéséről, melyet egyhangúan tudomásul vettek. Az 1936 évi zárszámadásokat Sichert Károly terjesztette elő s ő ajánlotta az 1937 évű költségvetést is elfogadásra. A zárszámadásokat a választmány elfogadja s a költségvetést elfogadásra ajánlotta a közgyűlésnek. Az ügyviteli szabályzat és az arra vonatkozó, Simkó ügyv. karigazgató által előterjesztett terjedelmes javaslat tárgyában a választmány akként határozott, hogy mivel a javaslat elfogadása alapszabálymódosítást vonna maga után, egyelőre nem tárgyalható, hanem megbízták az elnöki tanácsot az egész szabályzatnak végleges kidolgozásával. Az 1937 évben ismét megtartja a szövetség Pozsonyban a kamagyi tanfolyamot, de szükségesnek tartja, hogy ezenkívül vándor karnagyi tanfolyam is rendeztessék. A pozsonyi dalosünnepély kérdésénél a nagyválasztmány elfogadta Giller dr. elnök javaslatát s kimondotta, hogy ezentúl minden évben rendez a Dalosszövetség dalosünnepélyeket, amelyen a szövetségbe tartozó tagegyletek felét fogják évről-évre közreműködésre felszólítani. A hely megválasztását az elnöki tanácsra bízzák. A tárgysorozat befejezte után azonnal megnyitotta az elnök a szövetség közgyűlését, amelyen a nagy választmány határozatait teljes egészükben A sajtos néni, aki betenkint megjelenik a Kultúrpalota kerítése mellett és jóízű zólyomi sajtokat árul, a napokban izgatottan futkosott az uccán. Sajtjai vészesen zörögtek a kosárban, a néni kendője félrecsúszott s a néni rekedten kiabált. — Nem látták azt a gyereket? — kérdezte lihegve. — Milyen gyereket? — Hát azt, aki a gyöngyvirágokat árulja kosárból. — Nem. Itt járt ugyan egy ember a Nádoron, kosárból virágot árul, de az nem gyerek. A néni továbbrohant. Mindenütt a »gyereket« kergette, nyomozta, kutatta és senki sem tudta neki megmondani, merre van. Micsoda gyerekről lehet szó? Nincs egy gyerek sem a korzón, aki gyöngyvirágot árulna kosárból. — No, itt van! — rikkantott a néni boldogan s rohant a gyerek felé. Az a férfi volt, akit az előbb már kínáltunk neki. Jó negyvenes lehetett, testvérek között is legalább negyvenöt. Boldogan lóbálta kosarát: eladta a gyöngyvirágokat. Őszhajú, görbehátú, mosolygósszemű ember. A »gyerek«. A virágárus kisfiú. A negyvenötéves csecsemő. Tűvé tette érte a néni az egész uccát, hogy el ne vesszen a nagy vasárnapi kavarodásban a kisded. A művész — megjegyzem magyar művész, mert csak nálunk szokott előfordulni az ilyesmi, — hosszasan s szépen zongorázik egy hangversenyen. Szerepel elfogadták. A számadásokat tudomásul vette a közgyűlés és a felmentvényt a pénztárosnak és tisztikarnak megadta. Az 1937. évi költségvetést 17.300 Kc-ban állapították meg. A közgyűlés ezután megválasztotta az elnökséget és a tisztikart 3 évre. A jelölő bizottság javaslatát Fülöp Zsigmond orsz. társelnök terjesztette |elő s meleg szavakkal emlékezve meg a szövetség közszeretetben álló, fáradhatatlan eddigi elnökének, Giller János dr. tart. gyűlési képviselőnek elévülhetetlen érdemeiről, újra őt ajánlotta a Dalosszövetség elnökének. A közgyűlés kitörő lelkesedéssel tette magáévá az indítványt és Giller János dr.-t újabb 3 évre egyhangúan megválasztotta a Dalosszövetség elnökének, aki a bizalomért közvetlen szavakban mondott köszönetét. A tisztikart ezután a következőképen választotta meg a közgyűlés: orsz. társelnökök Rozsics Jenő Kassa, Fülöp Zsigmond Komárom, Fábry Viktor Eperjes (új), orsz. alelnökök Jozsefcsek Géza Léva, Kövy Árpád, Losonc, Pohl Károly Rozsnyó, Sichert Károly Rimaszombat (új), Tost László Kassa (új), Wolff Gerő dr. Pozsony (új), orsz. ügyvezető igazgató Bicsovszky Kázmér dr., orsz. ügyv. karigazgató Simkó Gusztáv, orsz. karigazgatók Riszner Ede Losonc, Heckmann István Léva (új), orsz. alkarnagyok Román János Rozsnyó, Halász József Rimaszombat, Schmidt Viktor Komárom (új), orsz. főtitkár Boross Béla Alsószeli, orsz. titkárok Schalkház Lipót Kassa, Riszner Zoltán Losonc (új), Farkas Lehel Pozsony (új), orsz. pénztáros Tanka Jenő Losonc (új), számvizsgálók Bartos Frigyes Komárom, Perecz Samu Rimaszombat (új), Rolfesz Bernát Nyitra (új), kottatárosok Schmidt Imre Pozsony, Beller Jenő Kassa, szövetségi ügyész Prenghy Árpád dr. Pozsony. A választást egyhangú közfelkiáltással ejtették meg, majd az elnökség és tisztikar múlt évben kifejtett odaadó működéséért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, mely után az elnök lelkes éljenzés közben a közgyűlést bezárta. mellette egy előadóművésznő is, aki énekel. Szépen, gyönyörködtetően játszanak, a terem közönsége élvezettel tapsol és sokakban jóleső érzést kelt az a tudat, hogy ime, ismét két művész, aki sokra vitte, magyar létére. Két kitűnő magyar művész. Most hozzák a vendégkönyvet s a két művész aláír. Magyar egyesület magyar emlékkönyvébe így ír alá a művész: »Johann Kovács.« S a művésznő: »Ida von Kernerei.« Mondom, hogy magyarok. Mert csak mi szoktunk letagadni a magyarságunkból egy-egy csipetnyit, ha a hírnév, a stréberség, az opportunizmus, megkívánja. Mire volt jó, hogy Kovács János és Kernerei Ida fordítva írja alá a nevét, nem tudjuk! Hamég legalább Angliában, vagy Bécsben kellett volna aláírásukat fitogtatni. D© szlovenszkói magyar városban »külföldi módra« adni aláírást, — ezt jól magyarul »felvágásnak« szoktuk nevezni. Sajnos, Komáromban is akadnak néhányan, akiknek nem volna joguk követ dobni e két emberre, mert... Nos, de erről jobb nem beszélni. Ugyebár, Ön is tudna még néhány kitűnő, hasonló példát találni ... Rqgtön a szomszédban! — A magyarkomáromi városi moziban szombaton és vasárnap a Komáromban nevelkedett György István egyik legjobb magyar filmjét: Zivatar Kemenes pusztán címűt mutatják be Polgár Tibor zenéjével. Főszereplők: Kiss Ferenc, Eőry Kató, Berky Lili, Gózon Gyula, Vértes Lajos stb. — Űrnapján egy szenzációs német film megy, a Házasságra ítélem. Főszerepekben Wily Fritsch és Liliam Harwey. Az előadások negyedhét és félkilenckor kezdődnek, de vasárnap és űrnapkor már háromnegyednégykor is van egy előadás.
