Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-28 / 34. szám
Ötvennyoicadik évfolyam 34. ssám Szerda, 1937 április 28 KOMAHOMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁS! LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA D Felelős szerkesztő KALL A Y ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLOP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Döntő győzelem előli a spanyol nemzeti csapatok offenzivája Francoék blokádját ismét áttörte egy angol hajó — április 27. Francoék rádióállomása közli, hogy a nemzeti csapatok f eltartó zhatat- Idnul folytatják előnyomulásukat a biscayai szakaszon. Hétfőn, április 26-án az egész eibari vidék a kezükre jutott. Este 9 órakor 300 méternyire állottak Harangot ól és egyetlen puskalövés nélkül elfoglalták Eibarr várost. A visszavonuló köztársasági vörös csapatok teljesen kiürítették a várost, csak mintegy harminc asszony és néhány gyermek maradt ott. A vörösök elmenekülésük előtt a legszebb épületeket és gyárakat felrobbantották s a várost lángbaborították. Az Eibarba bevonuló csapatok azonnal a lángokban álló épületek eloltásához láttak. San Sebastiánból és Vilorioból is megérkeztek a tűzoltók. Az égő épületek közül azonban így sem lehetett már sokat megmenteni, a nemrég még szép városból csak füstölgő romhalmaz maradt. A bilbaoba vezető utakon mindenütt elszórt fegyverek és hadiszerek hevernek nagy mennyiségben. Párizsi jelentés szerint a spanyol nemzetiek baszkföldi offenzívája döntő győzelem előtt áll. Négy napig tartó ostrom után hétfőn este elesett Bilbao kulcsa: Durango s ugyanakkor a felkelő csapatok bevonultak Marquina városába is. A polgári lakosság mindkét várost kiürítette s amikor a nemzeti csapatok bevonultak a városba, mindenütt üres házakat találtak. A lakosság mindkét városból a köztársasági csapatokkal együtt Bilbaóba menekült. Eibar városát, melyet Mola tábornok csapatai hétfőn délután elfoglaltak, teljesen elpusztította a tűzvész. # * * Santander kikötője előtt hétfőn ismét szembekerültek a spetnyol nemzetiek flottája és az angol haditengerészet eggségei. Az Almirante Cervera spanyol cirkáló parancsnoka felszólította a santanderj kikötőbe befutni szándékozó Oakgrowe angol tehergőzöst, hogy fáról jón a spanyol hadihajóhoz és ne próbálja útját folytatni Santander felé, mert ebben az esetben a két spanyol hadihajó lőni kezd. Az Almirante Cervera parancsnoka ugyanakkor értesítette a közelben tartózkodó két angol hadihajót, hogy megállította az Oakgrowe keresmert a hajó elérte a kedelmi gőzöst, halmérföldes parti zóna határát s nyilván be akar futni a blokád alatt álló Santander kikötőjébe, ahova nagyobb szénrakományt szállít. Az Oakshire parancsnoka erre szikratáviratban azt válaszolta, hogy nem ismerheti el a blokádot, angol kereskedelmi hajót nem tehet feltartóztatni nemzetközi vizeken. A spanyol hajók nem válaszoltak erre a szikratáviratra, hanem megfordultak és otthagyták a santandari vizeket. A bilbaói blokád kérdésével Rövidesen a nemzetközi benemavatkozási bizottság is foglalkozni fog. Jcsross Under országos pártelnök Interpellációja a Garamkövesd községben a Slovenská Liga szlovák népiskolát állított fel. Ez ellen senkinek sem lehet kifogása. De a szlovák iskola felállításával egyidejűleg megindult az úgynevezett » visszaszlovákosítás « akciója, amelyhez erkölcsi indoknak az a feltevés kínálkozott, hogy Garamkövesd községben a XVII. században a törökök kiűzése után a magyar hercegprímás állítólag szlovákokat telepített le, akik az idők folyamán elmagyarosodlak, Tudnivaló azonban, hogy Garamköve d köröskörül olyan szinmagyar területtel van körülvéve, hogy üt néhány telepített szlovák család elmagyarosodása természetes folyamat és nem elmagyarosítás következménye. Garamkövesden az 1921. évi népszámláláskor 1235 magyart és 159 szlovákot találtak, de a Slovenská Liga megindítóit akciója 1930-ban már azí eredményezte, hogy a községben a népszámláló biztosok 885 magyart és 580 szlovákot mutattak ki. A községben jelenleg van egy régi kát. magyar tannyelvű 3 tanerős elemi iskola 171 tanulóval és van a Slovenská Liga 2 tanerős szlovák tannyelvű iskolája 70 tanulóval. A szlovák iskolában már a harmadik osztályt akarják felállítani és hogy ezt elérhessék, a község magyar lakosainak a szlovák iskola érdekében magyar nyelven szerkesztett felhívást kézbesítettek, amely írás beszédes bizonyítéka annak, hogy a »visszaszlovákosítás« egyben a magyar lelkek megnyerését célozta. Ennek az akciónak alátámasztására Prohászka Margit tanítónő kínálkozik, aki a magyar iskolában évek óta működik, úgy hogy minden felettes hatósága, úgy az egyházi, mint az állami, rneg van győződve arról, hogy nevezett tanítónő teljesen alkalmatlan gyermekek tanítására és gyermekek nevelésére. Dacára az ellene jogosan támasztott panaszoknak, Prohászka tanítónő kedvelt egyéniség a hatóság előtt, mert nagy szerepet tölt be a gyermekek és szüleik elriasztására a magyar iskolától. Ebben az ügyben Ja ross Andor nemzetgyűlés iképviselő, az egyesült párt országos elnöke alaposan megindokolt interpellációt intézett a miniszterelnökhöz. és d népművelődési miniszterhez, amelyben azt kérdezi, hogy van-e tudomása a miniszternek a garamkövesdi iskolai és nemzetiségi Asszonyokról, hajlandó-e gondoskodni arról, hogy a »visszasztodákosítás« ürügyével megindult szlovákosítős a magyarok között beszüntettessék s hajlandó-e intézkedni, hogy Prohászka Margit tanítónő a tanítói működéstől mielőbb fölfüggesztessék? Az interpelláló képviselő eredetiben csatolta a garamkövesdi szloA’ák iskola magyarnyelvű felhívását is. Mind élesebb less a vls2@sif esz agrárpárt és a szeeieslisták közölt A kormánypárt két legnagyobb alkotó pártja, az agrárpárt és a szociáldemokrata párt között ismét »dúl az egyetértés«. Az évek óta elmérgesedett viszony az utóbbi időben igen kiélesedett a két párt között. Erre a pillanatnyi okot az a cikk szolgáltatta, amelyet Stivin nemzetgyűlési képviselő, a szociáldemokraták egyik vezető tagja Előfizetés: egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ke. Külföldön 120 Ke. - Egycsszáin ára 1 Ke. Hiábavaló izgalmak Komárom, április 27. Mussolini és Schusehnigg velencei tárgyalása teljes megegyezéssel végződött, — mondja a hivatalos kommüniké, azonban a párizsi sajtó megriadva az olasz miniszterelnök újabb tárgyalásától, nagy idegességében félreveri a harangokat és újabb veszedelem előjelét kürtöli világgá. A francia sajtó azt harsogja, hogy Olaszország nemzeti szocialistává akarja változtatni Ausztriái s Mussolini a német-olasz barátság érdekében föl akarja áldozni Sebussniggot és hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a nemzeti szocialisták lassan és fokozatosan hatalomra kerüljenek Ausztriában. A franciák eme rémlátását egyik olasz publicistának cikke igazolni látszik ugyan, azonban ezt a cikket olasz részről is megcáfolták* osztrák részről pedig az egész lapot elkobozták, mert az olasz lap szenzációja a cikkíró önkényes kitalálása volt. Semmi sem igazolja az ilyen értelmű közleménynek komolyságát, meri az egész világ jól tudja, hogy elsősorban is maga Schussnigg kancellár volna az akadálya az ilyen politikai kísérletezésnek, de az egész mai Osztrák kormány ellene van a nemzeti szocialisták kormányba való bevonásának, melynek Ausztriára nézve végzetes következményei lehelnének. Hiába állítják egyes »jólértesült« lapok, hogy Mussolini azért hajlandó az osztrák kormány rekonstrukcióra a nemzeti szocialistákkal, meri Németországtól garanciákat kapott arra nézve, hogy a nemzeti szocialistáknak hatalomra kerülése még nem jelentené a német-osztrák csatlakozást. Ezt a kérdést nem lehet harmadik hatalomnak eldöntenie, ha mindjárt nagyhatalom is s ha Ausztria annyi megpróbáltatáson ment is keresztül. Annyira talán még nincsen az osztrák kormány, hogy államának szuverenitását érintő kérdésekben parancsszóra cselekedjék. Bár helyzete rendkívül nehéz, saját magával kerülne éles ellentétbe, ha ilyen megoldásokat teljesítene. Az tény, hogy a két állam tanácskozása erre a kérdésre is kiterjedt* de a megállapodás nem a szenzációnak világgá bocsátott hire szerint történt, hanem két, felelősségének tudatában levő komoly államférfin mindenre kiterjedő, minden eshetőséget mérlegelő megállapodása érteimében. A két ország közötti baráti viszony szellemében lefolyt tárgyaláson megelégedéssel állapították meg minden egyes kérdésben a két kormány felfogásának teljes azonosságát és ismét kiemelték azt, hogy milyen kedvező eredményekkel járt a római jegyzőkönyvek végrehajtása, mely Magyarországgal teljes egyetértésben folyik. De kifejezést adtak annak a bizalommal teljes reménységnek is, hogy a két ország együttműködése megszilárdítja Olaszország és Ausztria baráti kötelékeit, másrészről pedig előmozdítja annak a közös célnak az elérését, hogy megteremtsék a feltételeket a Dunamedence viszonyainak általános rendezésére nézve. Hogy ezt a megoldást csupán Németország tényleges közreműködésével lehet hasznosan végrehajtani, azt mindkét állam elismerte. Az az érdekes, hogy a velencei megállapodásokkal Ausztria teljes mértékben meg van elégedve, de annál idegesebben fogadták a megállapodást azok, akik Olaszország minden megmozdulásában világfelforgatást szimatolnak. Arra a nagy felriadásra, mely Franciaországban ezúttal is megnyilvánult, semmi szükség nem volt s csak önmagát emészti azzal a francia nép, ha minden hióbhírre idegesen reagál és súlyos kövekíezieíéseket von le. Ezenfelül bizonyos provokáló éle is van az ilyerf elhamarkodott véleménynyilvánításnak, amire pedig a világ nyugalma szempontjából semmi szükség sincsen. Azt, hogy Olaszország és a római jegyzőkönyvi hatalmak egymás mellett hűségesen kitartsanak és közös életérdekeiket együttesen védelmezzék, semmi sem képes ezidőszerint megzavarni. A római jegyzőkönyvek szükségességét inindahárom állam elismeri, azok az első években jól kiálloilák a próbát, azoknak békeszelleme csak erősödött, s további fejlődésük biztosítva van. Ezt bizonyára jól tudja Franciaország is* amely az utóbbi időben keserűen tapasztalja, hogy lassan kezdi elveszíteni súlyát a külpolitika vezetésében, s bizony a nemzetközi politikában történnek olyan dolgok is, amelyeknek intézésére már semmiféle befolyással nem bír. Ennek azonban egyedül Franciaország az oka, mely régóta nélkülözi tiszta látásál és hí ggadt ítélőképességét.
