Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-13 / 4. szám
2. oldal >KOMAROMI LAPOK« 1937. január 13. Hodzsa dr. miniszterelnök hazatérése után nyomban megkezdődnek a cseh-német tárgyalások. ja, hogy — január 12. A Sudetendeutsche Tageszeitung írmihelyt Hodzsa dr. miniszterelnök szabadságáról visszatér, január második felében nyomban megkezdődnek a német politikusokkal való tárgyalások. A lá/gyalá oa német részről a három német miniszteren kívül az úgynevezett neoaktivisták is képviselve lesznek, akik közül Jaksch, Hacker és Schütz vesznek részt a tanácskozásokon. Ezeknek a fiatal politikusoknak bekapcsolása a tárgyalásokba, — a lap értesülése szerint — a köztársasági elnök kívánságára történik. Hogy az első konferenciát mikor tartják, egyelőre nem lehet pontosan tudni, mert ezt ezidőszerint a cseh táborban lévő visszavonás tartja föl. Ebből arra lehet következtetni, hogy a németekkel megindítandó konferencia még egyelőre nincs biztos határidőre kitűzve s azt nemcsak történelmi, hanem a napi események is nagyban megnehezítik. Nem fosztható meg az adófizető az adókivetési rovatokba való betekintés jogától. — január 12. Az egyenesadótörvény novellájának végrehajtási rendeletére vonatkozólag a kamarai központ memorandumot nyújtott be a kormányhoz és ezen emlékiratában felhívja az illetékes tényezők figyelmét arra, hogy az adóügyi írásokba igen gyakran nem nyerhetnek a felek betekintést azért, mert az iratok más hatóságnál vannak, mint amelyik az adót kivetette. A kamarai központ memorandumában ama nézetének ad kifejezést, hogy ezekben az esetekben az iratokba Komárom, január 12. A »Csallóközi Lapok« január elsején megjelent számában egy cikk van: »Mi lesz a Csilizközzel« cím alatt. Ez a cikk látszólag a csilizközi gazdák érdekében íródott, azt célozva, hogy a Csilizközben hatékonyabban intézzék az ármcntesílcsl s a belvízlevezetést, — célja azonban nem a Csilizköz helyzetének javítása, hanem rosszindulatú támadás az Alsócsallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulat működése és vezetősége ellen. Az ilyen támadás, hogy alaposnak lássák, nem nélkülözheti a számbeli adatokat sem, de a cikkíró nem tartotta fontosnak, hogy e számbeli adatok meg is feleljenek a,T. ágnak. Ezeket az adatokat, értékt ;ucn, a valóságra kell leszállítani. Mindenekelőtt meg kell cáfolni a cikknek azt az adatát, amely szerint a Csilizköz területe 64.158 magyar hold. A valódi terület 13.965 kát. hold, azaz 18.629 magyar hold. Háromszor akkora nagyítás: ez egy kicsit sok... A cikkíró továbbá azt mondja, hogy ötven éve fizetnek be a csilizköziek a komáromi Ármentesitő Társulatba járulékot. Nem lehet mindent ötven évre visszamenőleg számítani, mert az egyesülés a csilizközi s az alsócsallóközi társulatok között csak 1901- ben történt s csak 1902-től kezdve lehet közös működést számítani, ami csak 35 évet jelent minden számolni tudó ember előtt. Éppen ilyen téves az is, amikor az utóbbi évek 11 korona 70 filléres holdankénti járulékát számítja visszamenőleg az egész ötven évre, holott még a 35 éven belül is igen nagy különbségek vannak a háború előtti s a háború utáni évek járulékai között, mivel a pénz értéke azalatt nagyot változott. így azt is kiszámítja a cikkíró, hogy a csilizközi érdekeltség befizetett az egész idő alatt 28,871.100 koronát: ez a számítás bármilyen »gavalléros«, mégsem felel meg a valóságnak, sőt még közel sem jár való betekintés iránti kérvény beadásának mindaddig meg kell hosszabbítania a fellebbezési határidőt, míg az iratok nem kerülnek ahhoz a hivatalhoz, amely a határozatot kiadta, amelynél tehát ennélfogva a félnek joga van az iratokba betekinteni. A kamarai központ megállapítja, hogy az adófizetőt nem tehet megfosztani az iratokba való betekintés fogától a hatóságok ama egyszerű kijelentésével, hogy az iratok más hatóságoknál vannak. ahhoz, mert a csilizközi érdekeltség által befizetell járulék a 35 év alatt a tényleges, évenkénti járuléki kulcs szerint nem több, mint 3,224.454 korona. Ez is igen tekintélyes összeg, de ebből csak a csilizközi vizek szivattyúzására kifizetett a társulat a 35 év alatt felhasznált 3,325.570 lóerőre pontos kimutatás és békebeli árak figyelembevételével 2,916.36» koronát. Ha ehhez hozzávesszük a régi kölcsönök törlesztési részleteiből a Csilizközre cső 483.090 koronát, valamint az igazgatásnak átlagban 25o/oal vett 806.000 korona összegét, a 35 év alatt: akkor hol maradnak még az árvédekezés és a csatornafenntartás eszközeinek költségei, valamint a többi kiadás, amelyet szintén fedezett a társulat az egész 35 év alatt? Pedig, hogy az a csatornafenntartási költség aránylagosan milyen tekintélyes összeget vett igénybe évenkint, az kitűnik abból, hogy a Csilizközben csaknem hat méter csatorna esik egy magyar holdra, míg a társulat többi területén csak 3.65 méter, vagyis a Csilizköznek aránylag 33 kilométerrel több csatornája van, mint a Társulat egyéb szakaszainak. Ezenkívül a csicsói szivattyútelepet a társulat a belvizek levezetésére építette. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Társulat állandóan s alaposan ráfizetett a csilizközi társulattal való egyesülésre, mert teljesen valótlan a »Csallóközi Lapok« cikkírójának az az állítása is, mintha az egyesüléskor 75.000 békebeli, jó aranyforintot kapott volna a Nagytársulat a Csilizközitől. Az egyesüléskor felvett hivatalos adatok szerint 557 korona 10 fillért vett át a Nagy társulat. És nem is forintot, hanem csak koronát. Honnan veszi a cikkíró ezeket a meseszámokat? A cikkírónak a társulat igazgatására vonatkozó egyéb megjegyzései naivak. A cikkíró szerint nagyok a fizetések... A fizetések ugyanolyanok, mint minden más hasonló vállalatnál, vagy állami hivatalokban. A felelősségteljes munka tisztességes díjazást is kíván. S az, hogy; a Társulatnak új székháza van? Minden bizonnyal nem a csilizköziek költségén. így olvadnak le a cikkíró adatai a valóság napfényének sugaraitól. Ezek azt mutatják, hogy a hajuknál fogva clőránc-igált adatok célja az erőszakos hangulatkeltés a Társulat mai vezetősége ellen: a nehéz gazdasági viszonyok között lévő kisgazdák elkeseredését akarja a társulat vezetősége ellen felhasználni s a természeti viszonyok nehézségeiért (mert ki tagadja, hogy a Csilizköz természeti viszonyai a legrosszabbak közé tartoznak?!) s a hosszú múlt mulasztásaiért mind a mostani vezetőséget akarja felelőssé tenni. Pedig a mai vezetőség tette a legtöbbet a Csilizköz érdekében, mert hiszen a már 1931 év óta folyamatban lévő munkálatok mind azt célozzák, hogy lehetséges legyen egy kellő mélységű s befogadóképességű csatornát létesíteni, amibe a csilizközi vizek bevezethetők legyenek. A cikkíró nem törődik azzal, hogy a folyamatban lévő rekonstrukciós munkálatok rövid idő alatt befejezéshez jutván: a csilizköziek panaszát meg fogják szüntetni, — ellenkező esetben nagyon könnyen fulladhat bele a csilizközi csetepaté zavaros hullámaiba a megkezdett munka a belefektetett milliókkal együtt. A »csilizközi gazdák egy táborba gyűjtése« úgylátszik, politikai manővert takar, akár a csilizközi csatornázási munkálatok feláldozása árán is: ez azonban nem fog sikerülni a csilizközi értelmes gazdák ellentállásán. Ne áldozzuk fel politikai manőverelmek a csilizközi ármentesítést. (y) Szlovenszkón 32.484 gye! szaporodott egy hó alatt a munkanélküliek száma A népjóléli minisztériumnak a december hó végéről szóló munkanélküliségről szóló jelentése szerint a hivatalokban nyilvántartott munkanélküliek száma 617.778-ra emelkedett s a november végi kimutatáshoz képest 107.573 személlyel szaporodott a köztársaságban a bejelentett munkanélküliek száma. A Lidové Noviny a hivatalos jelentés kapcsán országrészek szerint teszi közzé a munkanélküliek Számát, amely szerint Szlovenszkóban dec. 31-én a november havi kimutatáshoz viszonyítva 32A8í-gyel lelt több a munkanélküliek száma, végösszegben 11^.151-en voltak a munkanélküliek, amely 39.7 százalék emelkedésnek felel meg. Csehországban csak 11.5 százalék, Morvaországban 28.4 százalék, míg Kárpátalján 44.4 százalék emelkedés állapítható meg. A lap azt írja, hogy »a kormány nem tett meg minden lehetséges intézkedést, mely képes lett volna a köztársaság keleti részeiben a foglalkoztatottságot az előbbi hónapok aránylag kedvező színvonalán megtartani, hogy a munkanélküliek száma éppen a téli hónapokban ne emelkedjék olyan hallatlanul magas százalékban, amint az Szlovenszkón és Kárpátalján is történt.« — Az »Alkotás« ifjúsági egyesület vasárnap, január 17-én délután 3 órakor az Ipartestület székháza mellett levő egyesületi helyiségében (Masaryk u. 67) előadódélutánt tart. Előadás és szavalatok, utána szórakozó beszélgetés, gramofónzene. Választás a ref. egyháznál. Főgondnokot, algondnokot és presbitereket választott a komáromi ref. egyház. Komárom, január 12. f-A komáromi református egyház január 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Kollégium nagytermében választó közgyűlést tartott, amelyen a szavazati joggal bíró egyháztagok nagy számban vetlek részt. A közgyűlés Soós Imre dr. felsőbb' rósági tanácsos, presbiter, egyházmegyei tanácsbíró elnöklete mellett folyt le, aki melegen üdvözölte a szép szám-' ban megjelent cgyháztagokat és ismertette a választó közgyűlés célját. Az T egyház főgondnokának és algondnokának, valamint tíz presbiternek a múlt évben lejárt a mandátuma, miértis az egyház törvényei értelmében' új gondnokok és presbiterek választása vált szükségessé. A választási eljárás ismertetése után előterjesztette a jelölő bizottság javaslatát és felhívta a közgyűlést a választás megtartására. A választás közfelkiáltással történt , s a közgyűlés az egyház főgondnokává Fülöp Zsigmond népbanki igazgatót, aki ezen tisztet tizenegy év óta viseli, újabb három évre egyhangú lelkesedéssel megválasztotta, algondnoknak szintén az egyház eddigi érdemes algondnokát Pali Nagy Sándort választotta meg újra a közgyűlés. Az egyhangúan megválasztott presbiterek a következő egyháztagok lettek: B art ha János ny. pü. igazgató;, Füssy Kálmán gazda, szenátor, Kelemen Ferenc bognármester, Mézes Sándor h aj óácsv Mórocz László ny. fögépész, Németh Dezső dr. ny. főszolgabíró, Sörös István ny. közs. főjegyző, Tóth Lőrinc kertész, Vásárhelyi Károly tanár, Kőrös Béla városi h. főszámvevő. Pótpresbiterekké választattak ifJ., dr. Mohácsy János. Banai Tóth PáL Pály Dezső, Csereklyey János, Cscpy Károly, Csizy István. Csukás Sándor. Erdélyi Ferenc, Kelemen István, Nagy, Ferenc,. Nemes György, Benkő Lajos, Galgóczy János, P. N agy Mi Idős,, id. Mórocz Péter. Tóth József, Lelkes Lajos.. Tárnok Károly, Visky József,. Vargha János, Péntek Sándor, Szabó István. Szalay András>v Rózsa PálA Hegedűs András. Jlossányi József% id. Czibor István., Édes József,. Fél Lajos, Németh Béla, Tompa Károly. A választás után harminctagú kül-'" döttség kereste fel Fülöp Zsigmondot, az egyház újra megválasztott főgondnokát. akit a küldöttség élén Soós Imre dr. a választó közgyűlés elnöke bensőséges szavakkal üdvözölt és örömmel hozta tudomására, hogy az egyház hívei ismét egyhangú lelkesedéssel adtak kifejezést törhetetlen bizalmuknak, amidőn újabb három évre megválasztották az egyház világi elnökének. Az eddigi odaadó lelkes működés állal szerzett elévülhetetlen érdemek elismerése volt ez a lelkes megnyilatkozás és őszinte bizalom a jövőre nézve, amidőn a közgyűlés az egyház vezetését a kipróbált kezekre bízta. Kérte, hogy az eddigi lelkesedéssel és odaadással végezze áldásos munkáját a komáromi egyház javára, mely a presbitériummal az élén szeretettel kész őt fáradozásaiban támogatni. Majd Galambos Zoltán ref. lelkész méltatta a főgondnok érdemeit, akinek egyháza iránti szeretete és készsége az egyház ügyeinek intézésében sok nehéz feladat megoldását segítette elő. Külön meleg elismeréssel emlékezik meg elnöki működéséről, amelynek folyamán tanúsított nagy önzetlensége, bölcsessége és mérséklete minden időben megkönnyítette az elnökség együttes működését és áldására vált az egyháznak. A maga részéről hálára van kötelezve ezért iránta s éppen ezért nagy örömére szolgál, hogy az egyház újra, immár ölödízben, őt választotta meg főgondnokának. Meleg szavakkal kéri, hogy a nehéz és sok fáradsággal, nagy felelősséggel járó világi elnöki tisztet továbbra is az eddigi nagy szeretettel és kitartással töltse be s az Isten áldása legyen minden végzett munkáján 1 ü csilizközi áranntesités és némely politikai jellegű akció... Kilátszik az agrárok igyekezete az ármentesitést illető kérdésekben.
