Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-14 / 30. szám

1937. április 14. KOMAROMI LAPOK 3. oldal, Szerdai jegyzetek Hetek óta reménykedve nézőnk az égre: hátha megszán bennünket a Gondviselés, aztán efökéríti valahon­nan a napot, az áldott, melegítő na­pot, amelyben nem volt részünk oly régóta. De ez a nap csalfa, mint ami­lyen csalfák voltak ötven évvel ez­előtti regényekben a hálózó nők, — csalékony és gúnyos, azonkívül örök­ké felhőpaplanba takarózik. Tele va­gyunk vadvizekkel, csőkkel, a csal­lóközi csatornák alig bírják felven­ni már, a rétek czerholdjain áll az iszap, az őszi vetés benn rothad a ta­lajvízben, mindenfelé károkat s ára­dásokat jelentenek: »Soha ilyen ta­vaszt!« — mondjuk az íróval... Ha reggel a nap kisül s tavaszra merész­kedünk, délben már zuhog az eső, jelentkeznek a tavaszi záporok, a kályhákban fűteni kell s a rádió idő­­jelentésében sem lehel megbízni már. S nézd, a kicsi rügyeket, a lak ta­vaszi virágait, hogy iparkodnak, hogy törekednek, mennyire igyekez­nek egy kis napsugár után. Jóformán napol sem láttak még az idei palán­ták, mégis igyekeznek, kihajtanak... Az Angliában meglepetve látjuk, hogy a tavasz jelentkezése nélkül is lilába borultuk a fák, és akár van tavaszi meleg, akár nincsen, akár esik, akár nem, — a szegény virág jelentkezik, mert a Gondviselés úgy rendelte, hogy' csókolóznia kell a napsugárral, ha az a napsugár nem is bújik elő. A virágnak iiiegtillani nem lehet... — énekelte a költő s most az a furcsa helyzet átlóit elő, hogy nem a nap­sugár csábítgatja a rügyeket, hanem a rügyek s a letétik virágok esalják magukhoz a napsugarat. Ha a hegy nem megy Mohamedhez... Tetszett észrevenni, hogy mennyi­re nekilendüli Komáromban az épít­kezés? Jóformán alig van uceája vá­rosunknak, ahol ne építkeznének. Rendszerint a meglévőt fejelik meg, új emeletet, új tetői húznak a régi fölé, — de már ez is nagy szó szegé­nyes építkezésünkben s minden egyes vakolókanalat, minden téglái, ame­lyet munkáskéz megemel, örömmel kell fogadnunk. Keli az építkezés a város szépségének emelése végeit is, de különösen azért, mert munkál s kenyeret ad. Reméljük, főleg komá­romi munkásokat alkalmaznak, mert, ha nem így volna, ez ellen máris fel­emeljük tiliakozo szavunkat. Emele­tes házak, üzleti bejáratok készülnek, a város néhány terét rendbeszedik ügyes kezek: egyszer arra fogunk éb­redni, hogy városunk szépiii. Az ala­pos szépséglől persze még távol van... A város »kapui« — Pozsony, Gúla, Újvár felől — csúnyák s reménytele­nül elhanyagoltak. A város kanyargós és szűk uccái, alacsony, öreg házai is erős átformálásra szorulnak, kül­városaink szépséggel néni dicseked­hetnek .,. mégis, mindomellcU törté­nik valami a város rendbehozatalá­ra, jelentkezik az építőkedv, jelentke­zik a pénz... Tíz esztendővel liálrn­­maradi Komárom a városfejlesztés­ben s azl az elveszlélt idői mosl sür­gősen pótolni kell. Jóleső érzéssel megyünk az épülő házak közölt s a munka tavaszi dalától visszhangozzék csak a város... * ... A drágaság pedig óvatosan, hal­kan, de kegyetlen biztossággal jön fe­lénk, mini mikor az áradó folyó vi­zének első hullámai megcsillannak a írélcn s emelkedni kezd a folyó szint­je. Ez a drágaság nem hirlclcn tör ránk, hanem óvatosan: ma tíz fillér­rel a torma drágul, holnap ölven fil­lérrel a szappan s már jelzik, hogy bizonyosan drágább lesz a szövet is és így, lassan, uicglaptilva, óvatosan emelkedik a szint. A kereskedő a füledhez hajol s odasúgja: lessék ehélen venni árut, meri a jövő héten drágább lesz, aztán közük veled, hogy a szénnel is baj van, s jó, ha megve­szed idejében a cipőt, amit kisze­meltél. Csak koronákkal emelkedik az ár, öl százalék itt, hal százalék amott, valaki elindította a sugdolő­­zást s az árszinl lassan emelkedni kezdett. Ki kezdte, hol kezdődött, kár is firtatni, a hétköznapi embert nem a kezdet s a vég érdekli ebben, ha­nem a folyamai maga, az áremelke­dés lassú folyamala, amely melleit fazonban a pénz nem akar emelkedni a zsebben. Csodálatos: a pénz nem szaporodik a bugyeliárisban. Pedig elsősorban neki volna kötelessége ez. S. O. S. a komáromi határban! A komáromi gazdák mozgalma a vízkárok miaii A heteken keresztül tartó esőzés, valamint a Duna, Vág, Nyílra és Zsil­­va magas vízállása folytán a komáromi határ nagyobb fele is víz alá került, ami az idei termésbe vetett remény­séget közei a mélypontig süllyesztette, mert a víz nemcsak kiöli az őszi vetést, hanem a tavaszi munkálatokat is lehetetlenné teszi. Olyan nagyméretűek máris az okozott károk, hogy azok pótlása előre lát­hatólag lehetetlen, hisz vannak he­lyek, ahol másfél-két méter mély víz ill a vetéseken. Némi javulást legfel­jebb úgy lehetne elérni, ha valami csodálatosan kedvezőre váló időjárás folytán még ki lehetne szántani az őszi vetést es újból bevetni a földet. Ámde, ha ez lehetővé is válnék, ugyan honnan vegyen a földműves vetőma­got? Hisz a gabonamonopólium intéz­ménye gondoskodott arról, hogy a gaz­da legfeljebb csak egyszeri vetésre tarthasson magánál magot, ebből azon­ban még egyszer vetni nem lehet. Aki Pozsony, Gúla, vagy Érsekújvár felé utazik-,, a vonal ablakából is meg­győződhetik arról, hogy, a gazdák két­ségbeesése teljesen indokolt. Mintha csak a lagúnák között utaz­nék az ember, a vasúti töltés mind­két oldalán víz csillog a tavaszi napfényben. Nem is tudjuk elképzelni, mennyi idő, mennyi napsugár és főként mennyi szél kell még'alihoz, hogy ez a tenger eltűnjék, elpárologjon. Csak párolgás­ról lehet ugyanis szó, hisz a föld kép­leten elnyelni az összegyülemlett vizet, mert a folyók magas vízállása folytán a föld talajvízzel van telítve. Elszo­rul az ember szíve, még ha nem is gazda, az idei kenyér menthetetlen pusztulása ládára. Annál inkább ért­hető a földműves elkeseredése, kétség-A ruházkodás minden liikát feltárja, minden anyagát bemutatja a Budapesti Nemzetközi Vásár Komárom, április 13 Április 20-tól kezdve már érvény­be lépnek az április 30-án kezdődő Budapesti Nemzetközi Vásár utazási kedvezményei. Amig a világ minden táján izgatottan várják az ide készü­lők az utazás idejét, a Városligetben serényen épül a vásárváros. A vásár rendezősége jól tudja, hogy a szabó­iparosok és a hölgyközönség elsősor­ban azért jön Budapestre, hogy itt a legújabb divat titkaiba nyerhessen sza­bad betekintést s hogy ezt a jogos kí­vánságot teljes mértékben kielégíthes­se, már csak a hölgyek iránt való udvariasságból is a vásár homlokte­rében adott helyet a textiliparnak. Érdekes és figyelemreméltó megál­lapodást kötött' ezidén a vásár veze­tősége a textilipar különböző ténye­zőivel. A megállapodás szerint ezen és a következő évi vásárokon mindig más és más gyárak, műhelyek, cégek és szalonok vonulnak fel, de mindig olyan csoportosításban, hogy a kö­zönség részint a csarnokokban kiállí­tásra kerülő anyagokból; részint a for­gószinpados óriási szinházépület káp­rázatos divatrevüin — mindig mara­dék nélkül ismerhesse meg a legújabb divatot. Soha még olyan ragyogó ke­retet nem kapott a textilipar, mint az idén s egészen bizonyos, hogy a láto­gatók egyik ámulatból a másikba fog­nak lesni a rengeteg divatcsoda láttán. A hölgyeket várják elsősorban a vásár kozmetikai-ipar és népművésze­ti-, lakberendezési-, háztartási-, butor- és élelmiszercsoportjai is. Mind óriási felkészültséggel vonul ki a vásárra, mindnek van egy sereg olyan szenzá­ciós újdonsága, amelynek megtekin­tése nemcsak vonzó látványosság, de megismerése minden hölgynek egyéni érdeke is.- Az utazási és egyéb kedvezményeket biztosító vásárigazolványokat minden utazási- és menetjegyiroda és a vásár összes tb. képviselete árusítja már. Bárki szerezhet magának ilyen vásár­igazolványt, amely a lehető legrész­letesebben sorolja fel az összes ked­vezményeket és pontos tájékoztatást nyújt minden tudnivalóról. Vág­beesése, akinek egész őszi munkája kárba veszett, semmivé vált. Ez az indokolt kétségbeesés hozta össze folyó hó 3-án este S ómkor a komáromi gazdatársadalmat az egyesült magyar pártok helyiségei­be, hogy meghányják-vessék súlyos helyzetüket, látni tegyék a lehető­ségeket, amelyek a katasztrófa sií- Igát legalább némikép csökkentik. A több órán át tartó tanácskozás ered­ményeként elhatározták, hogy 1. a Vágdunán túl tevő földek tulaj­donosai kérvénnyel fordulnak a balparti Ármentesítőhöz, hogy az ő földjeiket is vonják be a csa­tornázási rendszerbe, hogy így, ha az idén már nem is, de legalább a jövőben megszabadul­janak a hasonló károsodásoktól. 2. A Komárom környéki, valamiül a csallóközi gazdák bevonásával kül­­döttségileg keresik fel a járási főnö­köl, hogy sürgősen utasítsa a községi elöljáró­ságokat a károk megállapítására és összeírására s ezek eredményének felhasználásá­val intézzen felterjesztést a pénzügyi kormányhoz az idei adók elengedése, illetve megfelelő csökkentése iránt, va­lamint a földművelésügyi kormányhoz ingyen vetőmag, valamint a nagy, víz áltat elszaporodó mételyek elleni in­gyen szérum megfelelő mennyiségben teendő kiutalása iránt, úgyszintén az igazságügy minisztériumhoz, hogy a víz által sújtott járást Ínséges járásnak minősítse. 3. Elhatározták, hogy kérvény, utján fordulnak az országos hivatalhoz és a járási hivatalhoz, hogy a legnagyobbrészt kenyér nélkül ma­radt gazdák részére segélyt utal­jon ki. 4. Megkeresik a gabona monopóliu­mot, hogy a kárvallott gazdákkal szemben a gabonaárak megállapításánál mél­tányos eljárást tanúsítson. Az egyhangú elkeseredéssel elfoga­dott határozatok keresztülvitelével a maguk kebeléből kiküldött szűkebb­­körű bizottságokat bízták meg, amely bizottságok támogatását az egyesült pártok vezetősége és kerületi irodája vállalta magára a legnagyobb kész­séggel. Mint értesülünk, a szükséges kérvények már el is készültek, a járási főnököt pedig csütörtökön készül fel­keresni az elemi csapás által sújtott gazdák küldöttsége. Szóba került még az értekezleten a komáromi gazdák sáskajárásszerű veszedelme, a mezei tolvajok elleni védekezés is egy aktuális esetből kifolyólag. Ezekkel szemben a komáromi gazda teljesen védtelenül áll, annyira el­szaporodtak. Nincs közbiztonság a határban ós aki a vagyona védelmében erélye­sebb eszközökhöz nyúl, még magát sodorja bajba, mint ahogy az egyik legutóbbi eset is bizonyítja. Elhatá­rozták tehát, hogy ez ügyben is rész­ben kiildöttségileg, részben kérvény utján keresik meg az illetékes hatósá-Budapesti Nemzetközi Vásár április 30-161 május 10-ig, A gyári és kézműipari ter­melés hiánytalan bemutatója. 30 külön csoport, 5 külföldi állam 33-50°|o-os utazási kedvezmény Csehszlovákiában 33o/0, Magyar­­országban 50 o/o. Érvényes mind­két országban az odautazásra április 20-tól május iO-ig, a vissza­utazásra április 30-tól május 20-ig Vízummentes határátlépés Vásárigazolvány kapható egyenként 30 Kc-ér Komárnoban Ivánfy Géza fő­­szerkesztő, Járási Kereskedelmi Grémium, Járási Általános Ipar­társulat. Más városokban a Cedok fiókjainál és a Cseh-Magyar Ke­reskedelmi Kamara helyi kép­viseleteinél, 547 gokat a közbiztonság fokozása érdeké­ben. A magunk részéről csak helyeselni tudjuk gazdáink egységes és erélyes fellépését. Ideje, hogy amikor a társadalom minden rétege szervezkedik, végre megtalálják az egységben és össze­tartásban rejlő erők előnyeit azok is, akik a mindennapi kenyérről gondoskodnak az egész szervezett társadalom részére. Kívánatos az is, hogy ha már az idő­járás és egyéb elemi erők viszontag­ságaival szemben nefen védhetik meg magukat, legalább védelmet nyerjenek a társadalom azon élősdijei ellen, akik a munkanélküliség tógájába rejtett munkakerülésük révén jogot formál­nak arra, hogy mások izzadságos mun­kájának gyümölcsét tolvaj kezekkel maguknak zsebeljék be. T. előfizetőink és olvasóink figyelmébe! Április elején új előfizetést nyitot­tunk a Komáromi Lapokra, amelyre negyedévi, félévi és egész évi előfize­tést elfogadunk. Előfizetési ár negyedévre 20 Ké. „ „ félévre 46 Ké. „ „ egész évre 80 Ké; Előfizetni lehet posta utján is a lap kiadóhivatalában, Komárno—Komá­rom, Masaryk ucca 29. Azokat a t. előfizetőinket, akik elő­fizetési díjjal hátralékban vannak, arra kérjük, hogy az előfizetés meg­újításáról, illetve hátralékaik ki­­egyenlítéséről mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Vidéki előfizetőinknek lapunk mai számához postalnkarékpénztári űr­lapot mellékeltünk. A Komáromi Lapok kiadóhivatala. HANGOS MOZI Farsangi éjszaka Gustav Fröhlich A Farsangi éjszaka nagyfilm lovagja Gustav Fröhlich a szép kiállításos regényben, mely visszahozza a kar­neváli hangulatot, újból meghódítja a közönséget. A bemutató szerdán és csütörtökön élénk érdeklődésre tart számot. Három a kislány Schubert operett Bemutató péntek, szombat és vasárnap! Szombaton 3 előadás: 5, 7 és 9 órai kezdettel! Maria Andergast, Gretl Theimer, Else Elster, Ivan Petrovits, Paul Hörbiger és Gustav Waldau Az első nagy Schubertfilm volt a Szívek szimfóniája Eggerth Mártával Az új nagyfim Három a kislány Schu­bert halhatatlan muzsikájával vete­kedik a Szívek szimfóniája sikerével. Olvassa, pártolja, terjessze a KOMÁROMI LAPOKAT*

Next

/
Thumbnails
Contents