Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-10 / 29. szám

ötvennvoJcadik évfolyam. 2323 29. szám. Szombat, 1937 április 10, Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke. negyedévre 20 Ke. Szerkesztő BARANYAI7 JÓZSEF DR. Külföldön 120 Ke. - Egyesszám ára 1 Ké. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkeszlöség és kiadóhivatal Masaryk ueea 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Súlyos hiányosságai miali péntekre halasztották a közigazgatási bíróságról szóló javaslat ügyében a szavazást Franciaország csalódása Komárom, április 9. A belgrádi kisanlant-tanácskozások eredményét a hivatalos kommüniké nyomán nem igen lehet kihámozni,­­meri noha elég terjedelmes, mégsem nyújt teljes és határozott tájékozta­tást afelől, amit a konferencián dön­töttek. A három utódállamnak bizo­nyos külpolitikai kérdésben való tel­jes egyetértése tizenöt év óta egyfor­ma nyilatkozatban lát minden kon­ferencia után napvilágot s ha a nem­zetközi politikában új kérdés me­rül is fel, a kisaniant stereotyp je­lentése semmiben sem változik. Misid a három állam részéről a legnagyobb barátság és változatlan hűség jut ki­fejezésre a jelentésekben s ha a kis­­antanton kívül álló diplomaták olyan kérdésekről is tudnak, amelyek ezt O másfél évtized óta szoros kapcso­latban álló szövetséget Igen közéj­ről érintik, a kisanlant-államok kül­ügyminiszterei bölcs hallgatással sik­latnak el azok feleit s kifelé még említést sem tesznek róla. Ezért be­szélnek és írnak minden konferencia után tekintélyes államférfiak és nagy nyilvánosságnak örvendő világlapok arról, hogy a kisaniant konferenciá­jának kommünikéje nem ad világos képet a tagállamok tulajdonképeni megállapodásáról. Lám, a francia közvélemény egy tekintélyes része most sincs megelé­gedve a kiadott jelentéssel s noha a kisautóidhoz közelálló orgánumok azt állítják, hogy Relgrádban semmiféle jóvátehetetlen határozatot nem hoz­tak, addig a jőlértcsüll lapok nyíltan megírják, hogy »a kisaniant hivata­los formában még éleiben maradt ugyan, de a szétszóródás irányzata győzedelmeskedett az összefogás irányzatán.« Ennek a véleménynek oka pedig abban keresendő, hogy nem sikerült Franciaországnak az általa forszírozott kölcsönös segély­­nyújtási egyezményt elfogadtatni, ami által a Franciaországgal való együtt­működés újabb bázist nyert volna. Relgrádban a kétoldalú szerződés el­ve győzedelmeskedett az egyetemes kötelességvállalás elvével szemben s iaz új német diplomácia tanai érvé­nyesültek a genfi hagyományok mel­lőzésével. Ezt igazolja az is, hogy az olasz-jugoszláv egyezményt a kis­­iinl;mt másik két állama tudomásul vette és pedig mint olyan szerződést^ amely teljesen összeegyeztethető a kisantant-álla ni ok egymással és más államokkal szemben előbb vállalt kö­telezettségeivel. A francia közvélemény hangos meg­nyilatkozásai nem csinálnak titkot abból, hogy a legutóbbi belgrádi kon-A képviselőház csütörtök délelőtt tar­tott ülésén folytatta a legfelső köz­­igazgatási bírósági törvény novellája felett megkezdett vitát. A vitában résztvelt Holota János dr. nemzetgy. képviselő is, aki az egye­sült magyar pártok nevében vette bí­rálat alá a törvényjavaslatot és fej­tette ki a magyar ellenzék álláspont­ját. A vita befejezése után a szavazás megejtóse előtt hirtelen elnapolták az ülést és a szavazást péntekre halasz­tották. Az elhalasztásnak az volt a ma­gyarázata, hogy a csütörtöki vita fo­lyamán kitűnt, hogy a kormányjavaslatban súlyos hibák vdnriak. Nevezetesen volt egy olyan rendelkezés, amely a közigazgatási bíróság hivatalos felelősségét álla-Ben<ts dr. köztársasági elnök megérkezése Prágába Benes Eduárd dr. köztársasági el­nök csütörtökön délután 15 óra 43 perckor érkezett meg különvonaton Prágába. A köztársasági elnök vona­tát a Belgrádból visszavezető úton mindenütt nagy ünnepélyességgel fo­gadták. A köztársasági elnököt meg­érkezésekor a Wilson pályaudvaron a kormány tagjai fogadták és Hod­­zsa Milán dr. miniszterelnök üdvö­zölte az államfőt és nejét. Az elnöki látogatás után rövide­sen újból demonstrálni fogják a cseh­szlovák—jugoszláv együttműködést. Május folyamán csehszlovák képvise­lőkből és szenátorokból álló küldött­ség keresi föl a jugoszláv fővárost.} hoigy a jugoszláv törvényhozókkal kö­zösen kifejezést adjanak a csehszlo­vák—jugoszláv együttműködésnek és egyben demonstráljanak a kisantant szilárdsága mellett. Mint ismeretes, tavaly ugyanilyen megnyilatkozás tör­ferencián Franciaországot csalódás érte. Aminthogy Rómában örömmel vették tudomásul, hogy a kisantant Belgrad és Rónia közeledését szíve­den fogadja. Ez a körülmény persze nem válik nagy enyhülésére annak a viszonynak, amely a két nagyhata­lom között az abesszin ügy óta még mindig fennáll, de helytelen volna Franciaországnak haragja Jugoszlá­via ellen, mert hiszen a reálpolilika úgy kívánta Stojadinoviestól, hogy keresse a megegyezést hatalmas szom­szédjával, aki szintén a helyzet fel­ismerésével készen állott a békejobb elfogadására. Franciaországnak min­den reménysége Csehszlovákiában volt, általa közvetítette javaslatát is, azonban minden jóigyekezete hajótö­pítja meg, de nem körvonalazza pontosabban, hogy a felelősség mi­ben áll és miigen a szankciója. Az ülés után nyomban összeült a kor­mánytöbbség nyolcas bizottsága, hogy a homályos pontot szabatosabban meg­szövegezze és a koalíció a pénteki ülésén ily értelemben módosító indít­ványt tehessen. Az újra megszövegezett javaslatot pénteken a képviselőház többsége mindkét olvasásban megsza­vazta. A képviselőház további ülései áp­rilis 15-én és 16-án lesznek. Az első ülésen Dérer Iván dr; igaz­ságügyminiszter expozét mond a pol­gári büntető törvénykönyv reformjá­ról. Utána megejtik az általános vitát, melyben minden parlamenti klub egy­­egy szónokkal fog csak szerepelni. tént Bukarestben is, a köztársaság elnökének romániai 'úlja után. A cseh­szlovák delegációt a két Ház elnöke fogja összeállítani. A csehszlovák tör­vényhozók belgrádi látogatásában ez alkalommal is részt fognak venni a német kormánypárti képviselők is. fámsi pártszervezetek megalakítása Párkány­ban és Érsekújváréit Az egyesült országos keresztényszo­cialista és magyar nemzeti párt pár­kányi járási szervezete április 10-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartja alakuló közgyűlését Párkányban. Az ülésen Porubszky Géza dr. nemzet­gyűlési képviselő fog elnöki megnyitót mondani, majd megválasztják a járá­si vezetőséget. A közgyűlésen megje­lennek Jaross Andor országos pártel­nök, Esterházy János országos ügyv. elnök, továbbá Salkovszky Jenő dr. és Gürtler Dénes dr. tartománygyülési képviselő, valamint Haiczl Kálmán dr. orsz. pártvezetőségi tag és Varecha rést szenvedett Jugoszlávia állhata­tosságán, mely az olaszokhoz való jóviszony fentartására kényszeríti. Egész bizonyos, hogy Benes köztár­sasági elnök nagy ünneplések kö­zölt végbement belgrádi látogatása is arra irányult, hogy egyrészt a kisan­iant külpolitikájának három alapel­vére nézve, de másrészt a Franciaor­szággal való szoros együttműködésre nézve is félroniagyarázhatallan bi­zonyságot szerezzen. A látogatásról kiadott jelentés szintén hangsúlyozza a teljes egyetértést, csak azután a franciák ne találjanak valami hiá­nyosságot abban. íme, a kisantant működése nem ta­lált ezúttal olyan helyeslésre, mint eddig és pedig éppen azon az olda­közponli munkásoszlályi titkár, akik beszédet fognak mondani. Az egyesült párt érsekujvári járási szervezetét április 11-én, vasárnap délelőtt fogják megalakítani a párt­iroda tanácstermében. A közgyűlés na­pirendjén a járási elnökség és a párt­­vezetőség megválasztásán kívül poli­tikai beszámolók és indítványok sze­repelnek. A közgyűlésen felszólalnak Esterházy János orsz. ügyv. elnök,, Holota János dr. nemzetgy. képviselő, Fiissy Kálmán és Turchányi Imre dr. szenátorok is. As agrárpárt veszte­sége s a szocialisták reménYkedése Meghalt a napokban Vrany ag­rárpárti szenátor, ami nagy veszte­séget jelent az agrárpártnak. De a haláleset a csehszlovák belpolitiká­ban is fontos eseménynek számít. Az elhunyt szenátor az agrárpárt egyik legfontosabb vezető személyisége volt s bár a parlamentben igen ritkán sze­repelt, annál félelmetesebb harcosa volt pártjának a sajtóban. Vrany ál­landó harcban állott a szocialistákkal s ezért őt tekintették az agrárpárt harcias jobbszárnya irányítójának, aki a népfront veszedelmét állandó­an hangozta!ta. A szocialisták ugyanis mindig attól tartottak, hogy a Vrany-csoport egy polgári koalí­ció létrehozásán fáradozik, amely­ben a szudétanémet pártnak fontos szerep jutna. Vranyt mindig mint a Henlein-párt Protektorat emlegették és azt a hírt terjesztették el róla, hogy Hodzsa dr. miniszterelnökkel ellentétes poli­tikát üz. Ha ebben az állításban né­mi igazság is volt, mégis az volt vég­eredményben a helyzet, hogy Vrany és harcias sajtója játszotta Hodzsa dr. számításaiban a faltörőkos sze­repét. Most, hogy Vranyt eltemették, a szocialisták abban reménykednek, hogy a hatalmas ellenfél örökéi gyen­gébb utód foglalja cl, aki nem lesz képes ellensúlyozni hatalmi előre­törésüket. Máris megindultak a kombinációk, hogy ki fogja követni az agrárpárt jobbszárnyának vezérét a párt sajtó­főnöki minőségében. Ion, ahonnan mindig a legjobb vé­leménnyel voltak e hármas szövetség felől. Ha a politikai ellenfelek ál­landó kritika tárgyává tették is en­nek a szövetségnek rendeltetését és alapelveit, az mitsem jelentett a nem­zetközi politikában. Most azonban a legfőbb pálrönus, Franciaország ad kifejezést elégedetlenségének a saját politikai arculatára megformált ál­lamok ténykedései felelt, amit nem lehet egyetlen tagállamnak sem fi­gyelmen kívül hagyni, mert fontos érdekszálak kötik össze őket. Lehetj hogy mindezt a belgrádi francia dip­lomácia ügyetlenségének fogják betű di­ni, de azt már nem lehet tagadni, hogy Franciaországot a belgrádi kisantant konferencián nagy csalódás érte. Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza

Next

/
Thumbnails
Contents