Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-07 / 28. szám

1937 április 7. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Ezidén is megismétlik a nagyjelentőségű építőipari tőzsdét a budapesti nemzetközi vásáron Cirkusz a piacon, avagy a lenézett magyarság Nem szoktunk ehelyütt lapunk belső ügyeivel foglalkozni, legfel jebb akkor, ha a belső ügy olyan, hogy az a nyil­vánosság elé is tartozik. Engedtessék meg nekünk, hogy intern ügy. kap­csán egy kis elmefuttatással szórakoz­tassuk az olvasót. Egy cirkusz érke­zett Komáromba, felütötte sátrát a Dunaparlons nagy cinnadrattával hir­dette megérkezését. Sajnáltuk is, hogy ilyen sár-ban-vízben kell megkezdenie a tavaszi idényt. A cirkusznak rek­lámra van szüksége s lapunk egyik barátja megkérdezte a cirkusz egyik vezetőjét, nem akarná-e hírül adni megérkezését a magyar olvasóknak... Elvégre falragasz még nem minden. A válasz lesújtó, egyrészt azonban el­gondolkoztató volt: »Fölösleges annak a néhány nia­­gyarnak, aki Komáromban van, hirdetést leadni, — kapta lapunk barátja a visszautasí­tást, — ki olvas itt magyar lapot s a ma­gyarok úgysem igen támogatják az üzemet, nincsenek elegen.« Ilyenforma volt a válasz, Az olvasó meg fogja érteni: nem egy félbema­radt hirdetési ügyből kifolyólag írjuk ezt a pár sort. Üzleti ügy: a nyilvános­ság elé, ismételjük, nem tartozik. Ami azonban a komáromi magyarság elé tartozik: az a bizonyos kicsinybeve­­vés, az a fölényes eltekintés a komá­romi magyarság fölött, amely magyar­ság ha kell. szobor-ügyet, ha kell, színházat, fotballversenyt, vagy cir­kuszt is pártol, amely áldoz komoly téren s áldoz szórakozásra is, amely megtölt íotballpályát, cirkuszi arénát, amelyre azonban a messziről jött tájé­kozatlan ember úgy tekint, mint el­enyésző kisebbségre, mint számot nem levő mennyiségre. Milyen véleménye tehet egy iÍ3»en cirkuszosnak arról a városról, ahol veudégjogot kapott, mi­lyen véleménye lehet támogatóiról, akiknek nyolcvan százaléka magyar s akik felé leginkább egjr barátságos gesztust illene mutatni. »Ki olvas Ko­máromban magyar lapot'?« kérdi az ismeretlen, aki felüti sátrát a piacon, úgysem támogat«, — mondja lené­zően, miközben a nézők legnagyobb hányada a lesajnált magyarságból ke­rül ki. Kinek van joga bennünket le­kicsinyelni, ha egyszer belép ez ősi város falai közé? Legyen az cirkuszi műlovar, vágj7 európai hírű tudós: tisztelettel közeledjék felénk, ha ven­­dégjogot akar élvezni s ha barátságos fogadjistent vár, akkor barátságos arccal* mondjon adjonistent. A ko­máromi kulturhelyzet figyelői bizonyos elégtétellel mosolyoghatnak most. Évek óta az a bajunk, hogy komoly kul­­íurelőadások rendezésénél kevés a kö­zönség. Azzal a gyanúsítással illettünk sokakat, hogy csak a könnyű szóra­kozásra hajlandók áldozni. Nos: ami­kor pedig a könnyű szórakozás ideje s alkalma elkövetkezik, a szórakoztató üzem egyszerűen nemlétezővé fokozza a komáromi magyarságot s lemond róla. A cirkuszban nem vesznek ben­nünket tudomásul. Vissza a magasabb kultúrához! Futás Komáromon keresztül A komáromi Sokol testedző egyesü­let 1937. évi április 11-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kb. 5 km-es futást rendez a városon keresztül. Indulás: a vár melletti pályáról. Út­irány : parkon keresztül a Pintyőkeliget mellett Vágdunasor, Rákóczi ucca, Kossuth tér, Megyercsi ucca, Pandató uccán át a Stefánik rakpartig, majd a Masaryk uccán keresztül vissza az indulás helyére. A győztes a járási választmány ál­tal felajánlott vándorserleget kapja meg, de értékes ajándékot kapnak a befutók is. A rendezőség a versenyre nemcsak a komáromi egyesületeket, tagjait, ha­nem vidéki, sőt briinni és pozsonyi versenyzőket is meghívott, hogy minél nagyobb mértékl>en propagálja a köny­­nyű atlétikát. A 15—18 éves futók részére külön két kilométeres táv lesz megállapítva. Súlyos szerencsétlenség Fölrobbant darálómotor Súlyos szerencsétlenség történt a kö­zeli Jánosmajorban. A jánosmajori gazdaságban a dará­lómalomnál négy munkás dolgozott. Nem tudni, mi okból, a darálómalmot hajtó benzinmotor felrobbant és mind a négy munkást megsebesítette. Két Szerencsétlen ember súlyos sérülést szenvedett, mert a robbanás mind a kettőnek kiszakította a lábút. A másik két munkás pedig súlyos zú­­zódásokat szenvedett. Mind a négy se­besültet kórházba szállították. A vizs­gálat megindult annak kiderítésére, hogy kit terhel a felelősség a súlyos balesetnél. A kereskedelem kirekesztése a félt­és egyéb inségakciókból A komáromi Kereskedelmi Grémium hónapokkal ezelőtt az illetékes minisz­tériumhoz memorandumot terjesztett fel, amelyben kérte a munkanélküliek javára folyó inségakciók mai módjá­nak megreformálását. A Grémium az akcióhoz való csatlakozásra felhívta az összes testvértársulatokat, közben­járásra pedig felkérte a pozsonyi ke­reskedelmi és iparkamarát, a csehszlo­vák kereskedelem prágai központi ta­nácsát és a csehszlovák kereskedelmi kamarák központját. A memorandum és az intervenciók nyomán a szak­sajtó élénken foglalkozik a komáromi Grémium indítványával, teljes egészé­ben helyesli azt és szintén követeli a reformot. A komáromi Grémium megmozdulá­sára az adott ugyanis okot, hogy a le­gális kereskedelmet teljesen kikapcsol­ják azokból a téli- és egyéb inségakci­ókból, amelyekkel a munkanélkülieket segélyezik élelmiszer (kenyér, burgo­nya, liszt, műétetzsír, cukor, maláta­kávé, slb. stb.) kiosztásával. A segély­akciókat hivatali szervek bonyolítják le úgy, hogy, az árút közvetlenül a gyárakból vagy, termelőktől diszponál­ták és annak kiosztását a helyi hiva­talok látták el, ami által a kereskede­lem teljességgel kirekesztetett. A Grémium memorandumában azt jkérfce a kis- és középkereskedelem ér­dekében, hogy» az áru helyett a segé­lyező hatóságok annak ellenértékét utalják át az egy»es községeknek, ame­lyek a munkanélkülieknek élelmiszer­­utalványokat, jegyeket adnának ki az­zal, hogy azok bármelyik helyi keres­kedőnél élelmiszerre beválthatók. Hogy az áru az új rendszer bevezetésé­vel nem drágulna, arra vonatkozólag a memorandum szintén tartalmaz sza­bályozási. Indokolt a Grémium és vele együtt a kereskedőtársadalom panasza, mert hiszen az a mai munkanélküli vala­mikor szintén vásárló, íogyrasztó volt, aki ennél vagy annál a kereskedőnél vásárolt. A mai rendszer fenntarlásá- Vál a kereskedő a munkanélkülit mint vevőt teljesen elvesztené, amivel szem­ben azonban viseli továbbra is az ösz­­szes közterheket. Lehetséges, hogy az állam vagy város számára egyszerűbb és kényelmesebb, ha csak két-három nagyvállalattal kell elszámolnia, azon­ban még ez sem indokolja és igazolja a mondott segélyakciók lebonyolításá­nak mai módját. A hivatalnokoknak, akik az akciókat perfektuálják, nin­csenek meg, de nem is lehetnek meg az áruval való manipuláláshoz szük­séges szakismereteik, sőt adódtak már esetek, hogy ebből különböző kár szár­mazott. A decentralizálás érdeke vol­na a támogatott munkanélkülieknek is. A szaksajtó helyteleníti a legális ke­reskedelmet kizáró, »termelőtől köz­vetlenül a fogyasztóhoz« jelszó alkal­mazását az állam részéről azon kis- és középkereskedőkkel szemben, akik nem kérnek milliós szubvenciókat,: sem pedig munkanélküli segélyt, ha­nem csupán méltányosságot, belátást és munkaalkalmat. A Nemzetközi Vásárnak egyik igen nagyjelentőségű intézménye az épi tő­ipari tőzsde, amelyet a vásár területén tartanak meg. A múlt évben már kö­zel tizenegyezer vagon különböző épí­tőanyag cserélt gazdát ezen a tőzsdén, amelynek forgalma az április 30-án kezdődő idei Budapesti Nemzetközi Vásáron a jelek szerint még sokkal nagyobb lesz. Csak fokozza ennek az intézménynek a jelentőségét az, hogy* az ott elkelt építőanyagok szállításá­nál a magyar vasutak 10 százalék fu­vardíj kedvezményt adnak. A vásár építőipari tőzsdéjén csak­nem teljes számmal jelennek meg a magyarországi építőanyag kereskedők és az európai államok szakmabeli pro­minens cégeinek képviselői. Amíg a belföldiek itt szerzik be szükségletüket, addig a külföldiek nem csupán üz­letkötések miatt jönnek, hanem azért is, hogy a magük és hazájuk javára újabb exportpiacokat is jelentő össze­köttetéseket szerezzenek. A nagyközönség is megfelelő hasz­not húz az építőipar ilyen nagyarányú felvonulásából, mert a vásáron — bár elsősorban a szakmabeli kereskedők kedvéért — kiállításra kerülnek az építőipar újdonságai, a- legmodernebb és legcélszerűbb építkezési anyagok is, amelyeknek megismerése kitűnő Útmu­tatást ad bármilyen tatarozáshoz, vagy építkezéshez és kétségtelenül fokozza az építkezési kedvet. A Csehszlovákiából a Budapesti Nemzetközi Vásár központi irodájá­hoz érkező napi jelentés tanúsága sze­rint napról-napra növekszik a nagykö­zönség érdeklődése. Az a körülmény, hogy a csehszlovákiai vasutakon 33»/o, a magyar vasutakon és hajókon pedig A madarak és fák napjának ünnepe Szép ünnepséget újítanak fel az is­kolák a tanügyi hatóság rendeleté ér­telmében: A madarak és fák napját. Ünnep volt ez a múltban is, midőn a tanuló ifjúság fogékony szívébe ipar­kodtak beleplántálni a természet ked­ves és nótás napszámosaink, — a ma­darak iránti szeretetet és védelmet. A tanulósereg ezen a napon kivo­nult a szabadba és ott pár órán át él­vezték a természet szépségeit, miköz­ben alkalmi beszédek, szavalatok háng­­zottak el a madarak és fák hasznáról. Ezt a szép ünnepélyt ismét egy» ren­delet által kötelezővé tették az isko­láknak. Április 10-én, szombaton d. e. 10 órakor rendezik közösen a komá­romi összes iskolák a madarak és fák napját, a különböző helybeli intézmé­nyek, gyiimölcsészeti egyesület, járás, város, méhészeti egyesület stb. bevo­násával. Az ünnepély a most parkosí­tás alá kerülő Széna-téren fog lefoly»­­ni. A tanuló ifjúság közül mindenegyes iskola két-két fát ültet el. A nap je­lentőségét magyar nyelven Pethő Sán­dor községi isk. igazgató, szlovák nyel­ven Änderte Gusztáv szlovák isk. igaz­gató méltatja, mely után szavalatok s a tanulók fogadalomtétele hangzik el. Szükség is van ilyen ünnepélyre vá­rosunkban, ahol mindinkább lábra kapott a madarak és fák oktalan pusz­títása. Szomorúan tapasztaljuk evről­­évre ezt, ha kitekintünk a városon kívül. Sehol egy fát, sőt még egy bok­rot sem lehet találni, ami nyári időben ESla.dU» elsőrendű tenyészbika Cím: Német Vince, Ekecs. 552 f)0°/o kedvezménnyel lehet a Budapesti Nemzetközi Vásárra utazni, kétségte­lenül fokozza az utazási kedvet és az is, hogy vizűm nélkül léphető át a határ s hogy utólag Budapesten Sze­rezhető vizűm mindössze 2 pengő 50 fillérbe kerül. A rengeteg egyéb ked­vezmény igénybevételére jogosító vá­sárigazolvány ára mindössze 30 Ke, s máris beszerezhető minden utazási és menetjegyirodában, továbbá a Cedok összes fiókjainál, a magyar külkép­viseleti hatóságoknál, valamint a Gseh- Magyar Kereskedelmi Kamara helyi képviseleteinél. A vásárigazolvány tel­jes részletességgel sorolja* fel a renge­teg kedvezményt és a tudnivalókat. Az utazási kedvezmény az odautazás­ra április 20-tól május 10-ig, a vissza­utazásra április 30-tól május 20-ig ér­vényes. A Komáromi Lapok nyári társasutazása a párisi világkiállításra Az utazás indul Pozsonyból július 11-én és visszaérkezik július 25-én. Útirány Tirolon és Svájcon keresztül. Az utazás résztvevői 12 napot tölte­nek Parisban, megtekintik a világki­állítási, Páris minden nevezetességét, kirándulnak Versaillesbe. A részvé­teli díj elszállásolással, ellátással, ve­zetési programmal és borravalókkal együtt 1580 Ke. — Üdülőkirándulás Trouvillebe (4 nap) 100 Kö ráfizetés­sel. 4 napos londoni kirándulás 700 Ke ráfizetéssel. Jelentkezés a Komáromi Lapok ki­adóhivatalában. árnyékot adna. Az utóbbi években csak pusztítják a fákat, de ültetni senki sem akar’, félve attók, hogy munkája úgyis kárba vész, mert vágj» ellopják, vágj» letördelik, még mielőtt megerősödne. Tekintsünk csak ki Komárom egyetlen kirándulóhelyére az Apályi-Szigetre. Ezelőtt egy évtizeddel a kis alföldi ős­erdő, volt. Most pedig csak messziről integetnek egymásnak a fák. Ha to­vább is ez lesz a környékbeli lakosok­nak az ingyen erdeje, — úgy öt év múlva csak a kivágott fatönkök jel­zik, hogy ott valamikor erdő is volt. Hol találjanak akkor énekes madara­ink, vadjaink búvóhelyet! Megint eliféltek egy hírhedt betörőt Különböző bűncselekmények miatt reárótt másfél évi börtönbüntetését üli a győri fogházban Lajos Imre 31 éves banai illetőségű napszámos. A fogság egyformaságába most egy kis változás vegyült, mert Lajos Im­rét a börtönből fölvitték a törvény­szék bírái elé, ahol újabb bűncse­­lekményeiért kellett felelnie. Az elő­zőleg másfélévest kapott büntetés oka­in kívül ugyanis újabb bűnesetek el­követésének hosszú lajstroma gyűlt össze és ezért állott megint rabru­hában a bírák előtt. Szőny, Almás, Neszmély, Naszály, Ács, Mezőőrs és még számos más falu volt betöréseinek és lopásainak színhelye. A bűncselekmények egész sorozatát követte el. Lajos Imre egykedvűen ismerte el a fejére olvasott bűncselekményeket, mint aki nagyban dolgozik és ilyen kis részletekért nem is érdemes so­kat beszélni. A bíróság az előző másfélévi bör­tön mellé még nyolchónapi börtönnel sújtotta Lajos Imrét, aki az ítéletet nagy hidegvérrel fogadta és megnyu­godott benne. A kárvallott vidék "is nyugodt lesz legalább az ítélet le­üléséig. Esőzések hátráltatják a tavaszi munkálatokat Szuperfoszfát elősegíti a növények fejlődését Megrövidíti az érési időt és megvéd a megdőléstől.

Next

/
Thumbnails
Contents