Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-07 / 28. szám

i 1 ÖH’Prmvoicaclik *v?olvam 28 RTÄm. Szerda, 1037 április 7. Alapította: néhai TUBA JAXOS. Előfizetés: egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke. negyedévre 20 Ke. Külföldön 120 Ke. - Egyesszám ára 1 Ke. Súlyos gondok Komárom, április 6. Hetek óta, úgyszólván éjjel-nappal esett az eső, aggódó szemekkel, szív­szorongva tekintett a gazda az ég felé, amelynek valóban megeredtek a csatornái és szünet nélkül zuhogott ialá a töméntelen sok víz, ami más alkalommal áldás lenne, de most a legnagyobb csapást jelenti a mező­­gazdaságra. Az esőzés következtében ta folyók megáradtak és kilépve med­rükből egész országrészeket elöntői­tek az árral, amely pusztítva höm­pölygőit tova, tengerré változtatva át beláthatatlan messzeségben sok ezer holdnyi területen a vidéket. A vízár már eddig is rengeteg kárt okozott s arról, hogy az őszi vetés tönkre ment, már nem is beszélünk, tie kétségbe kell esnünk, ha arra gondolunk, hogy még mindig nem lehet a tavaszi mun­kához fogni, mert a katasztrofális időjárás miatt lehetetlen a szántás és a vetés. Lassan kifogy a gazda az időből is és egyszer azt veszi észre, hogy az elveszett őszi vetést nem te­het pótolni már, legfeljebb a kapás növények termesztésével, amire azon­ban szintén késett az idő. i A nagy csapás ellen ezáltal igen nehéz a védekezés. Az ármentesítő társulatok ugyan igyekeznek mente­ni, ami még menthető, szivattyútele­peiken éjjel-nappal munkában van­nak a gépek, de olyan nagy mennyi­ségű vízzel állanak szemben, amely minden erejüket felülmúlja. Az ele­mi csapással szemben lehetetlenül áll az ember és rémülve gondol arra* hogy milyen sanyarú esztendő követ­kezik reá s miiyen újabb szenve­dés zúdul a mezőgazdára. És milyen nehéz, elviselhetetlen sors várakozik azokra a szerencsétlenekre, akiket a földhözragadt szegénységük tépten­­nyomon a nélkülözéseknek és a nyo­mornak lesz ki s akiknek súlyos hely­zetükben még a mindennapi kenye­rük sincs biztosítva! Bizony ínséges esztendőre van kilátásunk, amelynek szenvedéseit mindenki meg fogja érez­ni. A gondok megsokasodnak, a gaz­dasági viszonyok súlyosbodnak s a helyzet elviselhetetlen lesz, ha idejé­ben nem történik gondoskodás az elemi csapás folytán bekövetkező nyomor elhárítása, vagy legalább is enyhítése iránt. A csapás, sajnos, a hivatalos gazdasági politika egyik követelményének látszik kedvezni, amely szerint a gabonatermékek kor­látozására kelt törekedni és mérsé­kelni kell a búzatermelést. Szomorú dolog lesz, ha ez a követelmény ele­mi csapás útján nyer érvényesülést. Ez nemcsak a lakosságot érinti, ha­nem magára az államra is érezhető hatást gyakorol, mert a közteher be­folyásának és behajtásának is nagy akadályokat állít útjába. Elhárítha­tatlan kötelessége tehát az államnak* hogy segítő kézzel forduljon az idei Felelős szerkesztő KALL A Y ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Benes dr. köztársasági elnök Belgrádban Ünnepélyes fogadtatás — Katonai díszszemle Politikai tanácskozások Komárom, április 0. Benes Eduárd dr. köztársasági el­nök vasárnap délután utazott el fele­ségével Belgrádba, hogy meglátogassa Pál kormányzóherceget. A köztársa­sági elnök külön vonata délután há­rom négy edhatkor gördült ki a prágai Wilson pályaudvarról, ahol az indulás előtt Hodzsa dr. miniszterelnök üdvö­zölte a köztársaság elnökét. A vonat Brünnön, Pozsonyon keresztül éjfél elölt Budapestre érkezett, ahol a Keleti pályaudvaron mozdonycsere volt. Pár percnyi veszteglés után a vonat Ma­gyarországon keresztül reggel Szabad­kára érkezett, ahol 6 óva 20 perckor futott be az állomásra. A jugoszláv határállomást ez alkalomra ünnepé­lyesen feldíszítették. A perronon a polgári és katonai hatóságok várták a vonat érkezését, de a hivatalos fo­gadtatás elmaradt, mert a csehszlovák államfő a vonat megérkezése után még aludt. Szabadkán a különvonathoz még egy szalonkocsit kapcsollak, amelyben Belgrádiról a köztársasági elnök elé utazott Krofta dr. külügyminiszter és Spaho jugoszláv közlekedésügyi mi­niszter foglalt helyet. Az elnök kiilönvonala hétfőn délelőtt fél 11 órakor érkezett meg a belgrádi pályaudvarra, ahol fogadására a bel­grádi hatóságok már kora reggel meg­tették az előkészületeket. A kivonult zenekar a csehszlovák himnuszt ját­szotta, a díszszázad méghajtotl zászló­val tisztelgett. A perronon Pál régens­­heroeg fogadta feleségével, Olga her­cegnővel Benes köztársasági elnököt és feleségét. Jelen voltak Stojadinovics miniszterelnök, a jugoszláv kormány tagjai, valamint a jugoszláv egyházi, katonai és polgári hatóságok vezető férfiai. A kölcsönös meleg üdvözlések után Benes dr. köztársasági elnök elvonult a perronon felállított katonai díszszá­zad előtt, majd kiérve a pályaudvar elé, Ilics polgármester fogadta a vá­ros nevében és kenyérrel és sóval kí­nálta meg az elnököt, mely után Sto­jadinovics miniszterelnök üdvözölte rö­viden. Az üdvözlés után a köztársasági elnök és kísérete tizenkét autóval vo­­inúlt a konak épületébe, a zászlókkal feldíszített útvonalon mindenütt nagy tömegek éljenezték a csehszlovák ál­lamfőt. Benes dr. elnök lakosztályát a régi királyi palotában rendezték be. Hideg villásreggeli után a köztársa­sági elnök Pál regensherceg kísére­tében az új parlamenthez hajtatott, ahol fél tizenkettőkor ínségesnek Ígérkező szomorú eszten­dő áldozatai felé és intézményesen hasson oda, hogy a helyzet ne vál­jék vigasztalanná azok részére, akik eddig is megpróbáltatások között ten­gették életüket s akiknek sorsa szoro- Isan hozzá van nőve a termő anya­földnek sorsához. ' Nemcsak a szociális gondoskodás kötelességérzetc, hanem az államnak konszolidálódása is megkívánja, hogy ennél a kérdésnél az államkormány- Ifcat megtegye a szükséges Intézkedé­seket. fényes katonai díszszemle kezdő­dött Benes elnök tiszteletére. A díszemelvényen Pál herceg, Olga hercegnő, Benes köztársasági elnök és Benesné, valamint a régenstanács má­sik két tagja foglaltak helyet. A dip­lomaták a jobboldali páholyban he­lyezkedtek el, míg a baloldali díszpá­holyban jugoszláv katonai és polgári előkelőségek ültek. A díszszemlén, mely másfél óráig tartott, tízezer ju­­guszláv katona vonult el az elnök előtt. Ennek végeztével Benes köztár­sasági elnök és kísérete a királyi várba ment, ahol Mária anyakirálynénak és Olga hercegasszonynak a Fehér Orosz­lánrend első osztályú keresztjét nyúj­totta át. Azután a dedincei palotában díszebéd volt, amelyen a két államfőn Fs a régenstanács tagjain kívül részt­­vettek Stojadinovics miniszterelnök, Korosec külügyminiszter és Spaho közlekedésügyi miniszter, Krofta dr. csehszlovák külügyminiszter, Protics dr. csehszlovák követ és a magas ven­dégek kisérete. Délután. 5 órakor Benes dr. köztár­sasági elnök Stojadinovics miniszter­­elnököt fogadta. Ezen a kihallgatáson ezúttal nem kerültek szóba lényegbe­vágó politikai kérdések, mert Jugoszlá­via a multheti kisantant értekezleten rendkívül szabatosan körvonalazta ál­láspontját. Ugyancsak hétfőn délután még az állami kormányzótanács másik két tagja is látogatást tett a csehszlo­vák államfőnél, este a konakban va­csora volt a köztársasági elnök tisztele­tére, amelyen Pál herceg és Benes dr. elnök pohárköszöntőt mondottak. Kedden a köztársasági elnök Op­­lenacba utazott, ahol megkoszorúzta Sándor király sírját. Visszatérőben az Avaiahegyen levő hősi emlékműre tet­te le kegyeletes koszorúját az elnök, délután pedig politikai tárgyalásokat folytatott. A köztársasági elnök szerdán délután négy órakor fog elutazni Bel­­grádból, az elnök különvonata Zágrá­bon, Marburgon és Bécsen keresztül fog visszatérni Prágába. A kormány tavaszi munkaprogramja A kormánytöbbség körében elterjedt hírek szerint a kormány e hóban min­denekelőtt a kárpátaljai kormányzói hivatal és kormányzói tanács megszer­vezéséről szóló törvényjavaslatot veszi munkába. A kárpátaljai alkormányzó hatáskörének körvonalazásával párhu­zamosan kiszélesítik az országos elnö­kök hatáskörét is és ezért ilyenértclmü javaslat is várható. A kormány figyel­me áprilisban főleg gazdasági kérdé­sekre fog irányulni. Siettetni fogják a beruházási munkálatokat, a munka­­nélküliség ellem küzdelem keretében valószinüleg újabb kedvezményeket nyújtanak egyes kiviteli iparágaknak, elsősorban a textiliparnak. Valószinü­leg napirendre kerül a gazdák teher­mentesítése is. Hír szerint azt mérlege­lik most, hogy valamelyik közjogi in­tézmény révén kedvezményeket adnak az eladósodott állami alkalmazottßk­­nak. Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryb ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A kisanfanl és a szom­szédos államokhoz való viszoay A kisantant külügyminisztereinek belgrádi tanácskozásán a különböző sajtóorgánumok tudósításai szerint, az értekezlet első napján különös figyel­met szenteltek a kisantant-államok és a többi középeurópai állam egymáshoz való viszonyának. A három külügymi­niszter megvizsgálta a kisantantnak Magyarországgal és Ausztriával való viszonyát is. Egy budapesti esti lap tudósítója hosszabb cikket közöl a belgrádi ta­nácskozásokról és többek között a kö­vetkezőket mondja: — Jól informált helyen kijelentet­ték, hogy a kisantant-államok kül­ügyminiszterei egyetértenek abban, hogy a kisantant tagállamainak meg­értést kell keresniük szomszédaik­kal és tovább kell fejleszteni a kis­antant-államok szoros együttműkö­dését. Olaszország segítségével nem­csak Jugoszlávia, hanem a másik két kisantant-állam is hasznos mun­kát végezhet a Magyarországgal és Ausztriával való politikai és gaz­dasági közeledés megvalósítása te­rén. A kisantant együttműködésének feladata nem lehet örökké az, hogy csupán védelmi szövetség legyen, hanem végső célként az lebeg a kisantant-államok előtt, hogy együtt dolgozzanak Magyarországgal és Ausztriával valamilyen formában Középeurópa gazdasági lalpraállítá­­sa érdekében. A nemzetgyűlés e heti munkaprogramja A nemzetgyűlés több bizottsága fog ülésezni ezen a héten. A képviselőház alkotmányjogi és véderőbizottsága szer­dán délelőtt tartja üléseit. A végerőbi­­zottság a nemzetvédelmi miniszter ex­pozéja fölött folytatja a vitát és tár­gyalás alá veszi a fegyverekről és töl­tényekről szóló kormányrendeletet, va­lamint a szocialistáknak a hadiipar államosítását célzó javaslatát. Az alkot­mányjogi bizottság a népvédelmi tör­vény új novellájával foglalkozik, majd a tábori bíráskodásról szóló javaslatot (ás a községi választási rendre vonat­kozó szenátusi határozatot vitatja meg. A képviselőház legközelebbi ülése áp­rilis 8-án, csütörtökön délelőtt 11 óra­kor lesz. Napirendjén a legfelső köz­­igazgatási bíróság reformja szerepel. * szenátus összehívásáról a szenátus el­nöksége eddig még nem döntött. Föutariják a kormány­koalíció eddigi politikáját A Bohemia értesülése szerint Hodzsa dr. miniszterelnök szombaton tárgya­lást folytatott Bechyné miniszterelnök­­helyettessel és Franke dr. iskolaügyi miniszterrel. A tanácskozáson úgy a belpolitikai, mint a külpolitikai kérdé­seket is megvitatták és megállapodtak abban, hogy a koalíció politikáját az eddigi vágányaidon folytatják tovább és erélyesen szembeszálltak azokkal a törekvésekkel, amelyek a többségen belül az együttműködést zavarják. Ez a tanácskozás, — feltéve, hogy a Bo­hemia értesülése autentikus — igen érdekes újítást jelent a koalíció szer­vezeti életében. Ezen a megbeszélésen ugyanis nem az egész kormány vala­mennyi minisztere vett részt, hanem csak a legnagyobb pártokat képviselő miniszterek cserélték ki egymással vé­leményüket. T

Next

/
Thumbnails
Contents