Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-31 / 26. szám
1937. március 31. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. „Este lefekszünk s nem tudjuk, éjjel nem roskad-e össze felettünk a ház" - mondják a Benedülő lakói Ä fél Benedülőt elöntötte a viz, házak roskadoznak össze, a házak között csak pallókon lehet közlekedni hogy a komáromi Legényegylet műkedvelőgárdája annyira összetanult, fegyelmezett s rutinos gárda, hogy méltán rászolgál az elismerésre. Összjátéfkia s szinpad-szerelete sokszor erősebb, mint a Földes-társulaté ... Egy hiányzott még: a lendületes tempó, a valamivel gyorsabb játék. Erre kell még szert tennie az együttesnek, amely méltán versenyezhet Szlovenszkó legjobb műkedvelő együtteseivel. (Ezt ugyan minden helyi lap leírja saját műkedvelőiről, néha az elragadtatás extázisábang saját lelkiismeretünk megnyugtatása végett azonban közölhetjük, hogy a Legényegylet műkedvelői gárdája dicséretét a lokálpatriotizmus látszata nélkül is bátran elmondjuk.) Az előadás lelke Szily Manci volt, kedves, üde, primadonna, kellemes énekhanggal, — ami ebben az esetben nagyon fontos is volt. Tehetséges szereplő, szívesen, rutiunal játszott. Partnere a jómegjelenésű, komoly Kadlicsek István is elismerést érdemel. Balogh Kálmánra mintha rászabta volna Borka Géza a darabot: a báró figuráját nagy sikerrel s régi rutinjával játszotta. Fischer Antal az öreg gazda szerepében kap dicséretet, nagyon tüzrőlpattant, fürge szakácsnő volt Dobis Bus, a két csavargó: Németh Zoltán és Gaál Kálmán érdekes szint adott a darabnak és szerepeiket tehetségesen alakították. Bartalos Tercsi, Gaál Géza, Németh Gyula, Ágoston • István, Szénássy Zsigmond a főbb szereplők közül mind a sikert jelentették, a falusiak: Hornig Juci, Fekete Irén, Maurer Ilona, Radosiczky Gizi, Domby József, Zsentek Béla, Kuczmanu Béla, Csapó György szívesen segítettek a tömegje- 1 énéiben. A zenekar élén Rozs József és Kominek Antal volt: a zenekar lendületesen, szépen kisérte a finom műdalokat s magyar nótákat. Az est az őszinte, meleg siker estje volt: Komárom új premierrel gazdagodott, kedves húsvéti emlékkel s a két szerzőt: Borka Gézát és Mihola Gyuszit meleg szeretettel ünnepelte a lelkes közönség. (sz.) Hodzsa dr. miniszterelnök bécsi útja Hodzsa Milán dr. miniszterelnök szigorú inkognitóban pénteken Bécsbe érkezett. Érkezését a hatóságok az esti órákig titokban tartották s a lapok is csak akkor szereztek róla tudomást, amikor Hodzsa már tovább utazott. A miniszterelnök aznap délután meglátogatta Schuschnigg kancellárt, illetékes helyen azonban azt állítják, hogy csak udvariassági látogatásról volt szó. Ezzel kapcsolatban a Paris Soir c. lap azt a szenzációs hírt közli, hogy Hodzsa miniszterelnök és Schuschnigg dr. osztrák szövetségi kancellár megbeszéléseinek főtárgya Olaszországnak a Habsburg kérdésben elfoglalt álláspontja és Ciano belgrádi látogatása volt. — »A méltóságos asszony trafikja« második előadása. A komáromi iparostanonciskola kitünően szervezett műkedvelő gárdája vasárnap, 28-án másodszor is előadta Bús Fekete László vígjátékát. Az eleven, mozgalmas és fordulatos játék összes fő- és epizódszereplőivel a mai élet alakjait vitte színpadra a szereplők ügyes megszemélyesítésében. A gördülékeny események, a változatos jelenések és a szereplők rátermettsége igazi élvezetet, nemes szórakozást nyújtottak és a finom humorban gazdag részletek felüdítették a hallgatóságot* amely háláját sűrű, sokszor nyiltszini tapsokban rótta le a szereplők iránt. Az 5 képből és színváltozásból álló darabot a rendezőség szinte forgószinpadi berendezésre emlékeztető gyors technikával bonyolította le. Hogy a szinielőadások délutáni látogatói számára is lehetővé tegye a rendezőség a vígjáték megtekintését, április 4-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel alacsonyra mérsékelt, 4. 3 fés 1 Ké-s helyárakkal harmadszor is megismétli az Iparoskor Masaryk uccai színpadán. A hosszas esőzések különösen két városrészét veszélyeztetik Komáromnak: a Kisért s a Benedülőt. Mindkettő újabb település, a város szegény embereknek adott itt olcsó házhelyet, letelepedési engedélyt. Mindkét terület mélyen fekszik, gödörben, mindkét külvárost elöntötte a talajvíz. Kedden délután kinn jártunk a Benedülőben s szomorúan láttuk a benediilőiek sorsát. A városrész jelentékeny területén csak kezdetleges deszkapallókon, bürükön lehel átkelni, egyik háztól a másikig lengő gerendák vezetnek, jobbról-balról derékig érő sárgászöld víz hullámzik. A házak küszöbénél a víz, kertjüket, kis udvarukat elöntötte, csirkeóljukat öszszedöntölte már. Több háznak a fala megrepedt, két ház össze is dőlt már teljesen s a hajdani lakás vályogdarabjai a vízpartjára peregtek. Benéztünk néhány házba, — a döngölt padló sáros, a víz felfakad rögtön, mihelyst erősebben benyomjuk sarkunkat a földbe, vagy a szék lábát mélyesztjük az agyagpadlóba... Beteg gyermek fekszik az ágyban. Gyermekek mindenütt, akiket nem lehet engedni még a küszöbig sem, mert minden szülő attól fél, hogy a gyermek az első óvatlan pillanatban beleiül a vízbe. Vigasztalan kép ... Elöntőit kertecskék, vízben álló kunyhók, amelyeket még a kikötői konjunktúra idején . építettek adósságra, panaszos emberek, akiknek nincsen munkájuk, panaszos anyák, akik gyermekeiket féltik s ha azt kérdezed, milyen volt a husvét: szemedbe néznek feddően, nem volt husvétjuk. A Benedülő fele »blokkon él« s jelenleg attól retteg, hogy fejére ne dűljön a ház. — U,gy vagyunk, — mondja az egyik, — hogy egész éjjel nem merjük lehunyni a szemünket, mert minden pillanatban attól félünk, hogy összeszakad fejünk fölött a ház... A deszkapallók, amelyeken óvatosan járunk, a víz színéig érnek s nagyon kell vigyázni, hogy az ember le ne csússzon. A víz szélén gyermekek játszanak, s csak az őrzőan-Lapunkban, a Komáromi Lapok hasábjain az utóbbi időben többször foglalkoztunk a dunai halászat siralmas helyzetével és a halászok mozgalmával, amely a helyzetet javítani igyekszik. A dunai halászok tevékenységét fölserkentette az a körülmény, hogy a kormányrendelet most szabályozta a dunai halászatot, több halászati eszközt, így például a fenékhorgot és a dobó hálót betiltotta és a tilalmi időt meghosszabbította. Ezeket a rendelkezéseket a dunai halászok súlyosaknak találták és panaszaikat memorandumban foglalták és a memorandumot átadták az országos elnöknek. A dunai halászok itt .nem állottak meg, hanem vasárnap Somorján újra összejöttek és Khin Lajos doborgazi halászmester, a dunai halászok nesztora elnökletével gyűlést tartottak. Igen sok dunai halászmester, bérlő és halászmunkás vett részt és megalakították a dunai hivatásos halászok egyesületét, a »Szlovenszkói Iparűző Halászok Országos Szövetségét«. A szögyal védi meg őket a AŰzbefulástól. Az egyik csatornába szivattyú köpködi a vizet, ez a szivattyú azonban kevés, ide több csatorna kellene s a csatornák mellé korlát, hogy a mélyvízű csatornában halálát he lelje egy gyermek, vagy éjnek idején bele ne csússzon valaki... Igen, a nagy csatorna oldalaira korlát kell s a vízben úszó embereknek uj házhely. Ez az új házhely valószínűleg meg lesz. A város kormánybiztosa is megtekintette a veszélyeztetett Benedülőt, a műszaki tisztviselőkkel együtt s valószínűleg több családot ki kell lakoltatni a benedülői házakból, mivel repedeznek a falak, néhol az egész ház összedőlt, másutt csak la tűzfal tartja még a házat. Az volt a baj, hogy az építkezést roszszul kezdték. Először is: ekkora mélyedésbe nem lelt volna szabad építkezni. Ezt a hatalmas mélyedést minden körülmények között fel kellett volna tölteni, alagcsövezni, csatornákkal ellátni s mikor már magasan áll az alap: csak akkor megengedni az építkezést. Nagyon sokan nem alapoztak házuk alá, hanem rögtön a talajra építettek vályogházakat. Természetes, hogy ezek a vályogalapok nem bírják a talajvizet s a vízi elmossa a házat. Kezdetben kellett volna okosabban építtetni úgy itt, minit a Kiséren,t s akkor talán el lehetett volna kerülni azt, hogy ennyi család reszkesse végig az éjszakát, nagyszámú gyermekével, kis bútorával, vagyonkájával együtt. A benedülőiek tele vannak panaszszal. Amit a város ebben a szorult helyzetben megtehet, azt meg is teszi. Évekkel előbb lehetett volna azonban gondolni, preventív intézkedésekkel arra, hogy a nagy vizek még veszélyeztetni fogják a Benedülő lakosságát. Hír szerint a veszélyeztetett házak lakói szárazabb területen jutnak majd uj házhelyhez. Egyelőre azonban ott kínlódnak vályogházaikban, minden pillanatban félve attól, hogy fejükre szakad a ház. A víz ott hullámzik körülöttük, az eső meg esik vigasztalanul. vétség székhelye Somorja lett. Sajnos, hogy a valamikor a dunai halászatban vezető helyet vitt Komárom kikapcsolódott e szövetségből és nem Komárom lett a székhely, pedig Komárom vízrajzi helyzete is előnybe helyezi Komáromot Somorjánál. A gyűlés megválasztotta a vezetőséget. Díszelnök Khin Lajos (Doborgaz), elnök Glöckl János (Pozsony), ügyvezető elnök Császár István (Pozsony) lett. Alel nőkké Czilling Andrást (Komárom), Lengyel Ferencet (Gutor), Rendás Ferencet (Párkány) és Varjú Pétert (Csallóközaranyos) választották meg. A szövetség jegyzője Füx József (Csölle), pénztárosa Lengyel István (Somorja). Ellenőrei Szalay Károly (Tejfalu) és Batyuk Károly (Vajka). Megválasztotátk a tizenkéttagú választmányt is. A szövetség mozgalmat indít, bogy a betiltott halászati eszközök, újra üzembe hozhatók legyenek, a betiltott éjjeli halászat engedtessék meg és a tilalmi idő rövidíttessék meg. Sajnos, a halászati szövetség moz-Budapesti Nemzetközi Vásár április 30-161 május' 10-ig. mam^ mmmmmmmmmihmmbmi A gyári és kézműipari termelés hiánytalan bemutatója. 30 külön csoport, 5 külföldi állam 33-50°lo-os utazási kedvezmény Csehszlovákiában 33 o/o, Magyarországban 50 o/o. Érvényes mindkét országban az odautazásra április20-tól május ÍO-ig, a visszautazásra április 30-tól május 20-ig Vízummentes határátlépés Vásárigazolvány kapható egyenként 30 Kc-ért Komárnoban Ivánfy Géza főszerkesztő, Járási Kereskedelmi Grémium, Járási Általános Ipartársulat. Más városokban a Cedok fiókjainál és a Cseh-Magyar Kereskedelmi Kamara helyi képviseleteinél, 547 Ipartúrsulaii közlemények Felhívjuk tagjaink figyelmét a Pozsonjd Nemzetközi Dunavásárra. A vásár 1937 szeptember 5-től 12-ig tart. Azok, akik mint kiállítók óhajtanak részt venni a vásáron, de nem rendelkeznek elegendő anyagi eszközökkel, azoknak a vásár rendezősége a legmesszebbmenő anyagi támogatást nyújtja. Nevezetesen 50»/o kedvezményt a rendes kiállítási árból. A rendes méretű kiállítási sátor (2—4 méter) bére a vásár tartamára 700 Kő. Ezen összegből az 50 o/o kedvezményt levonva, marad 350 Ke. Az Országos Hivatal a szegény kiállítóknak 500 Ke készpénz segélyt biztosít, úgyhogy a kiállítónak még az áru szállítására és egyéb kiadásainak fedezésére még marad 150 Ke. Az áru szállításánál a vasutigazgalóság 50«/o kedvezményt nyújt olymódon, hogy az áru visszafelé szállítását ingyen végzi. Minden kiállító kap ezenkívül egy vásárigazolványt is ingyen, amelynek felmutatása ellenében a saját személye részére is 33%-os kedvezményt élvez az utazáskor és díjtalanul beléphet a vásár területére. A kiállítás keretén belül előkészületben van egy speciálisan kisipari propaganda kiállítás »Szépség az iparban« jelige alatt. Ezen kiállítás keretén belül nem keli külön sátrat bérelnie) a kiállítónak, mert közös sátorban egyetlen darabot is kiállíthat. Ugyancsak a kiállítás keretén belül speciális bőripari sátrak is lesznek, ahol kiállításra kerülnek cipész, nyerges, táskás, kesztyűs, ruha és rövidáru készítmények. Maga a cipészipari rész is több ágra oszlik: konzum cipők, iényüzési, katonai, sport és ortopéd cipők. Az érdeklődőknek további felvilágosítással irodánk szolgál. Az ipartársulat elnöke. galma ha sikerrel is jár, nem hozza meg a kívánt eredményt. A nehéz helyzetbe jutott sok száz halász helyzetén talán segít, ám csak ideig-óráig, de nem védi meg a dunai halállományt a végpusztulástól, ami aztán a dunai halászoknak is meghúzza a lélekharangját. Egyes halászati eszközök betiltása, a tilalmi idő meghosszabbítása mind azt célozza, hogy védje és szaporítsa a megfogyatkozott dunai halállományt. Ha az összes halászó eszközökkel szabad lesz halászni, ha a tilalmi időt megrövidítik, akkor a megritkult halak még kisebb mennyiségben lesznek a Dunában és a dunai halászok még szomorúbb helyzetbe jutnak. A most alakult halász-szövetségnek más eszközökhöz kellene nyúlni, hogy a helyzeten javítson. A Duna és mellékfolyóiba ömlő és a halállományt pusztító gyárvizek ártalmatlanná tételét, a halakat pusztító hódpatkány irtását, a folyók gödrös árterében és másutt halivadékokat nevelő halastavak. létesítését és hasonlókat is kellene sürgetni és egyes dunai mellékfolyókat teljesen védelem alá venni, ahol a halállomány szaporodhatnék és onnét jutna be a nagyobb folyókba. Például a komáromi téli kikötő vizét is kímélni kellene. Itt pompásan tenyésznének a halak és volna a Dunának egy tartalék haltenyésztő helye. A tilalmi idő A dunai halászok országos szövetséget alakítottak Megalakult a „Szlovenszkói Iparüző Halászok Országos Szövetsége" - Mi segítene igazán a dunai halászokon? A halászok és a halállomány.
