Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-09 / 3. szám

6. oldal, »KOMÁROMI LAPOK< 1937. január 9. ban. Meghozta aztán a fentebb már érintett szigorú deliberátumot, kimond­ván ebben, mindennemű apellátát nem tűrően, azt az erélyes parancsolatot, hogy lakodalmakból és mindennemű vidámságokból este tíz órakor minden lélek hazamenjen. Ugyan mit szólná­nak hozzá ezek a XVI. századbeli jó­zan elődeink, ha úgy véletlenül meg­tudnák, hogy bizony manapság mi­­nálunk azok a lakodalmak és minden más vigadozások jóformán csak estvéli tíz órakor — kezdődnek! Zsoldos Benő. A partosujíelepi műkedvelő gárda nagy sikere. Megalakult Partosujtelepen Is a SZMKE fiókja. Partosujtelepről eddig mindig csak mindenféle lakásproblémák, iskolai és álproblémák kapcsán hallott a komá­romi olvasó. Lapunk hasábjain szám­talanszor megemlékeztünk már arról, hogy milyen nehéz kijutni akár gya­log, akár kocsival Partosuj telepre, a vízöntések elvágják az utat, sokszor sor kerüli a partosi iskola ügyére is, azon­kívül tudjuk, hogy a város ezen a ré­szen adott telket a szükséglakások szá­mára. Valóságos község alakult Partos­­újtelepen s természetesen, hogy a kul­turális szükségletek is mutatkozni kezdtek, nemsokára. A partosuj telepi­ek szükségét érezték annak, hogy ők is bekapcsolódjanak a könyveken s a színpadi deszkán keresztül a világ áramába s lelkes férfiak gyűjtötték először műkedvelőgárdába a partos­­ujtelepieket, hogy később aztán alap­szabályos egyesületbe is tömörüljenek. Örömmel jelentjük, hogy fáradhatatlan rendezők segítségé­vel december 26-án és 31-én este nagy műsoros estet rendeztek a partoséi/telepiek. Nagy Jenő kormánybiztos jóvoltából a partosujtelepiek kullurösszejövetele­­ik és előadásaik céljára esetről-esetre meg szekták kapni az iskola helyi­ségét s így a partosiaknak kultúrhá­­zuk is van. Keresztes Samu és Kiss Lajos rendezők segítették dűlőre vinni a műkedvelő előadás ügyét. Valóban: a partosiak nagyon megörültek annak, hogy színházat játszhatnak s szinielő­­adást láthatnak, — ennélfogva a siker nagy volt. Karácsonykor is, Szilvesz­terkor is, három-három egyfelvonásost játszottak, ügyes betanulásban, talpra­esetten. Lencse József, Gyurina Gyula, Lakatos János, Nagy János, Szénási Irén, Danázs József, Kiss Géza, Ke­resztes Samuné, Kiss Sándor, Kiss Bözsi, Kiss Sándorné, Keresztes Sa­mu, Lencse András, Kiss Lajos, Mar­­kovics Irén, Egyházi Margit, Ponty Ferenc, Keresztes Géza, Lencse Jó­­zsefné, Fülöp János, Lakatos Bözsi, Mala Antal, Hegedűs Mariska, Pilcz Rudolf, Kiss Margit, Pelisek Ibi, Kál­lai Gyuszi, Molnár Lina, Danázs Mar­git, Berecz Margit volt a két est sze­replője, Kállai György, Berecz Zsig­­mond segédkezett még a rendezésnél s a darabok sikerre vitelénél. Nagy volt az örömük a partosiaknak s elha­tározták, hogy egyesületbe tömörülnek. Meg is alakították a SZMKE helyi­csoportját s megválasztották a vezető­séget, amelynek tagjai: Keresztes Sa­mu, Kiss Lajos, Kiss Sándor, Lencse József, Ivállay György, Pilcz Rudolf, Berecz Zsigmond s a választmány. Legközelebb kulturelőadásokat fognak tartani a központ által rendelkezésük­re bocsátott anyagból. Eredeti PFAFF, VERITAS és MINERVA varrógépek H359 gyári lerakaia, előnyös részletfizetés mellett kap hatők offmann Simon gépkereskedő, Komárno. IDŐJÓSLÁS »Ne higyj a jósnak!« — állított meg ma az uccán két ismerősöm is s körültekintett a horizonton. Lám, no­vember óta tele voltak az újságok az­zal a hírrel, hogy vad hideg lesz decemberben, hogy a madarak meg­fagyva hullanak le december hetedi­kén a fákról, hogy süvít majd a je­ges szél s a Duna jegén ringlispilt állítunk föl. Csodálatosan nagy hi­deget jósoltak éppen decemberre s január elejére: erre mi történt? Az, hogy ritkán volt olyan meleg decem­ber, mint éppen ez a legutóbbi, az 1936-os, hogy karácsonykor nem lát­tunk elegendő havat, Vizkereszt idején a merészek már azon gondolkoznak, hogy csónakázni mennek a Dunára. Egy-egy zsugorodott jégtábla lopako­dik lefelé a Vágón, de az is elolvad Izsánál, azonkívül sár van s a nátha­­láznak kitűnő talaja. Még karácsony idején néhány merészebb iskolásgye­rek elballagott a Kisér jegéig, iszonyú korcsolyazörgésekkel, a Tátra vidékén hó is volt s aztán minden elolvadt. E sorok írása közben vidáman süt a napocska. A rettenetes jóslás ezúttal ismét nem vált be. Ki kezdte vájjon? Biztosan a fakereskedők, s a szene­sek, valahol a walesi vagy a karvini bányák irodáiban... Mert hideg — egyelőre — hálistennek nincs... * GADÓNÉ PROBLÉMÁJA Olvastuk azt is, a többi újévi hírek! között, hogy egy Gadóné nevű asz­­szony gyermekkora óta süketnéma volt. Ennek ellenére az Isten férjjel s leánnyal áldotta meg (boldog férj! — mondta a napokban valaki, meg­felelő sóhajtással a kávéházban), s a leány immár tizenkilenc esztendős lett és jegyben járt. Gadóné, nyelve bénasága s füle süketsége ellenére kitünően értesült a világ dolgairól mindig, megtanult írni és megtanult olvasni. Az üzeneteket írásban köz­vetítették számára. Egy ilyen írásos üzenetben az volt, hogy a menyasz­szony leány időnek előtte anyai örö­möknek néz elébe. »Ez szégyen!« — tört fél Gadónéból a méltatlankodás és az évtizedes némaság zsilipjei a nagy izgalomban felszakadtak. Hát ez mind nagyon szép s részünkről nagy örömmel halljuk Gadóné némaságá­nak megszűnését. De most elénkvető­­dik a nagy probléma is. A probléma kettős. Az egyik: vájjon Gadóné most folyamalosan fog-e beszélni ugyan­olyan időn keresztül, ameddig hall­gatott? Be akarja-e hozni az elmu­lasztói Lakat s megmondja-e sokáig el­­hallgatoll véleményét a világnak, fér­jének, lányának, cselédnek s piaci árusnak? De ez a kisebbik s a ko­molytalanabbik kérdés. A komolyab­bik az: örüljön-e Gadóné a lánya »különös állapotának«, vagy nem? Mert kétségtelenül, a leány egy kissé elsiette a dolgot. De lám, ha nem siette volna el, az anyja soha életé­ben meg nem szólal. Lényegében a leány okozta az izgalmat s az örö­möt. Hálás-e érte az anya, vagy nem? Most tulajdonképen meg kellene kö­szönni a lányának, hogy az megtaní­totta beszélni, de viszont haragszik a lányra, hiszen a mérhetetlen elkese­redés és düh rántotta rendbe Gadó­né fejében a beszéd agy teker vényeit: mi lesz most, kérdjük, nagy izga­tottsággal. Hiszen a leány azzal ér­velhet: anyám, ha a legényt nem hall­gatom meg ily tettlegesen, sohasem beszélsz... De Gadóné esetleg azt mondhatja: soha ne beszéljek inkább, minthogy ilyen történt velem... Ez már nem orvosi probléma, ha­nem a lélek kutatóinak nagy kérdé­se, írónak, nagyközönségnek való. Nosza, ki tudna ehhez megfelelőleg hozzászólni? Mit tegyen Gadóné? örüljön végeredményben, vagy nem? Tessék felelni s Ina a felelet ügyes, le­közöljük... Esetleg elküldjük Gadó­­nénak, — ha ugyan ő maga már meg nem oldotta a kérdést... Az öngyújtó átkelése a hídon — Vidám történet szomorú véggel — Ennek a szomorú és mégis kacag­tató történetnek főhőse LÖR. A gyen­gébbek kedvéért elárulom, hogy ez a név csonkított név, de Lőr barátom inkognitóját nem akarom megbolygat­ni, csak annyit mondok el a régi múltból, hogy Komárom halhatatlan nagy szülöttje, Jókai Mór eleinte Mó­ricnak írta keresztnevét és nagyon bosszankodott, hogy egyszer Tóth Lőrinc levélben csak azt írta, hogy kedves Mór! Erre Jókai a válaszában így szólította meg, hogy kedves Lőr! Azt hiszem, hogy az én Lőr barátom kilétére is elegendő ez az előtanul­mány. Az eset másik hőse egy öngyújtó, amelyért adót kell fizetni a gyufaadó arányában. Ezt tudja minden ön­gyújtó tulajdonos és aki nem siet az adófizetéssel, csak szőkébb családi körben szokta öngyújtóját használni, így tette ezt az én Lőr barátom is. Kedden bejön hozzám és azt mond­ja, menjünk át a túlsó oldalra, Ma­­gyar-Komáromba. Ráállok. Délután öt óra volt, amikor elindultunk. Amíg a hídig elértünk, kenegettem Lőr ba­rátom máját, hogy a közönség rossz néven veszi, hogy most nem lép fel a színészekkel és a pótszezonra ha­lasztja ezt a nagy eseményt. Ajánlot­tam neki Heltai: Néma leventé-jének a címszerepét. Nagy elfoglaltságára hivatkozik, de most lehetetlen föllép­nie, bár tudja, hogy a közönség szá­mit fölléptére. Ilyen emelkedett hangulatban ér­tünk a hídhoz. Lőr elsőnek sodródik be az ellenőrző házikóba a pénzüg}^­­őrökhöz, vígan cseveg és az egyik­hez egészen közelállva magyaráz va­lamit, az orruk majdhogy összeér, ekkor Lőr cigarettát vesz elő, szájába veszi és a zsebébe nyúl és előveszi az öngyujlójál. Csettenteni akar vele, de már akkor a pénzügyőr kezében van. Kisül, hogy nem fizetett utána adót és ezért a mulasztásért huszon­négy koronára büntetik. Hiába, kárörvendő az ember, ne­vetési görcsöket kapok és úgy guru­lok ki a szabadba. Lőrt nem tudom kivárni. Negyed­­luil van, elindulok a másik oldal felé. Ott levizitelek egy családnál, aztán elmegyek a moziba és jó három óra múlva, negyedkilencre érek az itteni hídfőhöz — és mit látok ott? Lőr még mindig ott van és erősíti, hogy neki igaza van és sokalja a büntetést. A szegény pénzügyőröket három órán át főzte. Azok már neve­tő görcsöket kaptak a nagy és hosz­­szú könyörgéstől és főzéstől, demeg­­állták a helyüket hős, bátor harcos­ként és nem engedtek a huszonnégy­ből. Sikerült elhoznom Lőrt a csatatér­ről, de sajnos, nem tudtam részvétet érezni iránta, azt mondtam neki, hogy — Úgy kell, hiszen az orruk elölt használtad az öngyújtót! Különben is Lőr barátunk csak örülhet ennek az esetnek, mert bár nem akart föllépni a színészekkel, mégis drámai hős lett belőle. Azért, hogy még most is nevetek az eséten, barátságunk nem lazult meg. —ayjó— — Ki veszített el egy csomó kul­csot? Kulcskarikán lóg és Wertheim­­zárba illő is van közte. Bővebb fel­világosítást ad e lapok kiadóhivatala. HÍREK — Álhelyezés. Singer Náthán dr. főszám tanácsost, a komáromi állami adóigazgatóság vezetőjét, saját kérel­mére azonos minőségben az iglói adó­­igazgatósághoz helyezték át. — Választó közgyűlés a ref. egyház­nál. A komáromi református egyház január 10-én, holnap, vasárnap dél­előtt 11 órakor, a Kollégium nagyter­mében választó közgyűlést tart. Az egyházközség e közgyűlésen választ főgondnokot és algondnokot és tíz presbitert, valamint pótpresbitereket. A választói közgyűlés vezetésére az egyházi törvény értelmében Soós Imre felsőbírósági tanácsos, presbiter, egyházmegyei tanácsbíró elnöklete mellett külön bizottságot küldtek ki — Kürthy Győző vezetőjegyző bu­­csuztatúsa. Kürt község kiváló jegy­zője, Kürthy Győző az elmúlt év vé­gén befejezte hivatali működését s ja­nuár elsejével nyugalomba vonult. Kürt nagyközség ebből az alkalomból rend­kívül meleg s bensőséges ünnepséget rendezett szeretett főjegyzőjének, aki harminc évig állott a község élén. Az ő nevéhez fűződik az új községháza, a vágóhíd, a tűzoltó szertár megépítése, a vasútállomáshoz vezető út kiépítése, védnöksége alatt erős kultúráiét fejlő­dött ki Kürtön. A községet teljesen sza­nálta, sőt még vagyont is szerzett a község számára. A bucsuünnépségén Pán Béla tanító mondott szép beszé­det, majd a község nevében Bújna Boldizsár bíró, Für község részéről Dolnik Ferenc bíró, az iskola meg­bízásából Boross Jenő igazgatótanító, az iskolaszék nevében Korenchy Re­­zsőné, a tüzoltótestület nevében Áren­dás András, a fogyasztási szövetkezet nevében Korenchy Rezső, a hivatali személyzet nevében Éliás János, a posta nevében Kanyicska János és a Sportegyesület nevében Török János mondott búcsúztatót s mindezekre Kürthy Győző meghatva válaszolt. A nyugalomba vonult főjegyző Érsekúj­várra költözködik. — Szeretetvendégscg. A Komáromi j Protestáns Jótékony Nőegylet mint! minden évben, az idén is megtartja! jótékonycélú szeretetvendégségeit, Az J első szeretelvendégséget január 17-én, jövő vasárnap rendezi a Kollé­gium nagytermében s a vallásos vo­natkozású műsorszámok mellett több értékes zeneszám, felolvasás és sza­valat lesz. A bibliamagyarázatot Ga­lambos Zoltán ref. lelkész mondja, Rácz Elemér sóki ref. lelkész, egy­házkor üleli lanácsbíró fiaival: Rácz Ferenccel és Andrással magas nívó­jú vonóstriót (hegedű, viola, cselló) adnak elő. Műsorszámukat Bucherini Vonós-triója és Magyar népdalok fog­ják képezni. A szabadelőadást ifj.dr. Moliácsy János egyházi ügyész tartja, a tanítóképzőintézet vegyeska­ra pedig énekszámokat ad elő. Az el­aggott szegények és árvák javára tar­tandó szeretetvendégség a legneme­sebb célt szolgálja s minden áldozat­kész emberbarát támogatására méltó. — Karilász Piknik a Jókai Egyesü­let kultúrházábau. A komáromi Kari­­tász január 16-án, szombaton este 6 órai kezdettel nagyszabású Pikniket rendez a Jókai Egyesület kultúrházá­­ban. Ez a rendezés az idei farsang leghangulatosabb, legkedélyesebb mu­latságának ígérkezik. A siker záloga a Karitász fáradságot nem ismerő lel­kes hölgygárdájának ügybuzgalma. A Piknik kitűnő, ízletes és olcsó buffel­­je is elsőrendű attrakció lesz. A tánc éjfélutánig tart s azon bizonyára ta­lálkozót ad Komárom egész fiatalsá­ga. Tea megváltás 5-j-l Ke. — Sikerült teaest. A Komáromi Izr. Jótékony Nőegylet december 26-án tartott teaestje úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült. Már 6 órakor zsúfolásig megtelt a Kultúr­palota nagyterme. Vígan folyt a tánc a kellemes jazz-zene mellett. A ren­dezés munkáját Grünfeld Mórné elnöknőn kívül a következő hölgyek végezték: Steiner Zsigmondné, Klafter Lipótné, Klein Lászlóné, dr. Rohonyi Oszkárné, Freystadtl Oszkárné, Kell­ner Gyuláné, Kincs Izidorné, dr. Gön­dör Ábrisné, Schwitzer Arthurné, dr. Lengyel Arminné, Grosz Mórné és özv. Lengyel Jenőné. Isten áldása kísérje nemes munkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents