Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-20 / 23. szám

1937. március 20.

KOMÁROMI LAPOK

7. oldal.

Mayer Alfréd

porcellán- és üvegkereskedés

Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására adni, hogy a

Sárkány & Mayer néven vezetett porcellán- és üvegkereskedésből Sárkány Géza úr kilépett.

Komárno, 1937. március hó 18.

Mayer Alfréd 527

porcellán- és üvegkereskedő.

— A Vöröskereszt Egyesület hangversenye. A komáromi Vöröskereszt Egyesület saját alapja javára színvonalas, komoly hangversenyt rendezett csütörtökön este a Jókai Egyesület kulturházának hangversenytermében, nagyszámú közönség előtt. A műsoron Janata Ferenc zászlós vezényletével a katonazenekar Smetana egy nyitányát játszotta, majd két művészi vonósverseny került sorra: Komzák és Ziehler szerzeményei. Brahms 5. és 6. Magyar Táncát játszották végül a zenészek Az est két szólista vendége: Büumlerné—Bakos Nelty szopránénekesnő és Flögl Ernő baritonista, mindkettő a Szlovák Nemzeti Szinház tagja, lépett fel többizben, részint zenekari kísérettel, részint Ruppeldt Milos zongorakiséretével és művészt operaáriákat, Strauss-dalt s szlovák népdalokat énekelt. A hallgatóság sürü tapssal adott kifejezést tetszésének.

— MUDr. Rigó Dezső, a tüdőbetegségek és a tuberkulózis szakorvosa, a tatr. kotlinai tüdőszanatórium v. főorvosa — Komáromban, Nasaryk-ucca 41. sz. alatt szakorvosi rendelőt nyitott. Rendel a betegalapok számára is.

— É'es kézigránát gyakorlat. A

12. gyalogezred március 26-án, jövő pénteken reggel 8 órától déli 1 óráig éles kézigránát gyakorlatot fog tartani az V. bástya mögötti gyakorlótéren. A gyakorlótéren, vagy a közelében a tartózkodás életveszélyes és éppen ezért szigorúan tilos.

— Berger F. Vilmos csemege kereskedő ajánlja: Naponta friss Zsámbokréti teavaj, tavaszi líptóiturót

és sajt különlegességeit, továbbá a legjobb minőségű prágai gyógysonkát, dobozos virslit és hülönféie húskonzerveket, Graham és diétás (Knacke) kenyeret, likőr, bor és pezsgő különlegességeit. Pácolt és olajos halkonservek Legfinomabb fajkávék naponta villanypörköléssel, valamint Hag-kávé kaphatók.

— Hárman huszonhárom ellen. A

cím után itclve, itt igen nagy túlerőről lehet szó, de az alábbiakból kitűnik, hogy a túlerő nem volt veszedelmes, csak egyéb körülmények tették veszedelmessé a dolgot. Csukásné Katalin kéméndi asszony 23 baromfii tisztílott meg és rakta bele egy nagy kosárba, hogy Pozsonyba vigye a piacra. Az érsekujvári állomáson egy óvatlan pillanatban eltűnt a kosár a 23 tisztított baromfival. A kárvallott sírva szaladt el a csendőrr ségre és elmondta panaszát. A csendőröknek sikerült a letteseket Marcsek István, Farkas Lajos és Nagy Kálmán személyében elfogni. A baromfiakat Marcsek István anyjánál meg is találták .Azzal védekeztek, hogy egyszer életükben Isién igazában jól akartak lakni csirkehússal és hárman meg akarták enni mind a 23 darabot.

— Hirdetmény. Szluvenszkó terű létén utolsó időben ismételten előfordultak sajnálatos szerencsétlenségek, melyek talált, és el nem sült katonai kézigránátokkal való nem óvatos bánásmód folytán következtek be. Nehogy jövőben hasonló esetek előforduljanak, óva intem a közönséget, hogy az esetleg talált gránátokhoz és hasonló tárgyakhoz hozzá ne nyúljon, hanem minden ilyen esetről rögtön értesítse a rendőrséget, mely gondoskodni fog ezeknek szakszerű és veszélytelen eltávolításáról. — A szülőket felkérem, hogy gyermekeiket is ilyen irányba alaposan kioktatni szíveskedjenek. Komárno, 1937 március hó. Az államrendőrségi hivatal vezetője.

Csillag Ilus grófné lesz

A volt komáromi primadonna.

Csillag Ilus fényes karriérje.

Főbb állomások: Komárom.

Budapest, Bécs, London.

Ki ne emlékeznék még Csillag Húsra, aki pár évvel ezelőtt primadonnája yblt a Földes színtársulatnak és a komáromi közönséget egy csapásra meghódította. Komáromban megszerették, dédelgették a bájos primadonnát, akinek igazán szép hangja volt és a Földes szintársulal fénykorát jelentette Csillag Ilus primadonnasága. Sajnos, előtte és utána is megesett az a csoda, hogy a direkció primadonnának tett meg egy-egy színésznőt, aki pompás drámai erő lehetett, de hangja egyáltalában nem volt. Drámai színésznőnél ez nem is nagyon fontos, de Földeseknél énekes szerepeket kapott a hangnélküli primadonna. így aztán csak természetes, hogy a széphangú Csillag Ilus kétszeres gyorsasággal beevezett a komáromi közönség szeretőiébe és bccsiilésébe.

A Földes társulat lobbi állomáshelyén is ez történt, de azért a bájos primadonna mégis csak Komáromot szerette legjobban és itt érezte magát igazán otthon és fájó szívvel búcsúzott Komáromtól, amikor a szezonnak vége letl és el kellett hagynia a mi jó öreg Komáromunkat. Sokszor mondotta előttünk, hogy mennyire megszerette ezt a kedves várost, amelyet második otthonának tartott, de hát, mint Déryné asszony mondotta éppen száz esztendővel ezelőtt, amikor a neves primadonnát a komáromiak erőseri marasztalták, hogy a színész élete jönni, menni, a színész nem maradhat egy helyen. Véget ért a komáromi szezon és Csillag Ilus is tovább ment a Földes társulattal a lobbi állomásra.

Az utolsó állomásuk Pozsony volt, ahíol a színházi intrika kiüldözte szegény Csillag Ilust. A társulat igazgatósága a pozsonyi szezonra, mini vendéget Balia Licit szerződtette le Budapestről és a direkció tévesen azt hitte, hogy Csillag Ilus most már felesleges a társulatnál és a színházi intrikáknak nem vetett gátat és Csillag Ilus megsértődötten hagyta el Pozsonyi: és a Földes társulatot.

Mi még élénken emlékszünk Csillag Ilus fényes szerepeire. Különösen nagy sikert aratott a Dubarry operett címszerepében és fülbemászó énekszámait sokszor meg kellett ismételni a közönség tomboló tapsaira. Ezt a pompás zenéjű operettet tízszer adták mindig zsúfolt ház előtt és a komáromi viszonylatban ezt a hallatlan sikert Csillag Húsnak lehetett köszönni. A többi operettekben is nagy sikert aratott csengő hangjával. Igen sok operettben énekelt nagysikerű betéteket. Igv különösen tetszett a közönségnek Strauss Kék Duna keringője, amelyet többször énekelt betétként.

Amikor a Földes társulattól megvált. Budapestre ment, ahol több nagyobb sikere volt, de aztán Bécsbe szerződött le a Népoperához. Itt erősen kellett németül tanulnia, mert bár tudott németül, de azért pótolni kellett néme: ludá át. I mérődéinek írt levelében sokszor említette, hogy a bécsi élete tanulással van tele, mert az énekgyakorláson kívül a nyelvtanulás köti le minden idejét. Közben hang verse nyékén is fellépett, így például a magyar kövelcégen rendezett estélyek műsorán is szerepelt, ahol magyar dalokat adott elő nagy sikerrel.

Közben Csillag Ilus művészi nevét Dán Liára változtatta.

A Színházi Élet egyik utóbbi száma hatalmas két oldalas és fényképekkel sűrűén illusztrált cikket közöl Csillag Húsról és közli, hogy a budapesti Király Szinház pompás hangú volt primadonnája Becsben megismerkedett Esterházy Leó gróffal, aki földbirtokos, de a művészetek iránti rajongása tölti be szabad idejét. Csillag Ilus és gróf Esterházy Leó ismeretsége nem múlt el nyom nélkül, mert hamarosan egymásba szereltek és már jegyet is váltottak és hamarosan meg is tartják az esküvőjüket.

A Színházi Élét hozza is a fényképüket, amelyből látjuk, hogy Csillag Ilus semmit sem változóit, most is

olyan kedvesen bájos, mint Komáromiján létekor. Vőlegénye gróf Esterházy Leó feltűnően elegáns külsejű, Fröhlich Gusztávhoz hasonlítható szép férfi, aki menyasszonyával együtt filmre vágyódik és bejelentésük szerint nászúira egyenesen Londonba mennek egy filmgyár stúdiójába, ahol elszeretnének helyezkedni.

Egyik újságíró előli Csillag Ilus így nyilatkozott romantikus szerelmének történetéről:

— Koromszky grófnővel való ismeretségem révén találkoztunk először Hardegg grófnőnél, ahol egy társaságbeli összejövetel alkalmával éne-Pöstyén, március 19.

Néhány évvel ezelőtt egy katonatiszt leánya hagyta el a kolostort, ahol szigorú nevelésben részesült. A tizennyolcéves leány, aki ekkor került ki először a világba, elhatározta, hogy kalandos életei fog élni. Egyelőre sejtelme sem volt arról, miképpen elégíti ki kalandvágyát, de el volt szánva rá, hogy nem éli a polgárlányok hétköznapi életét.

Ez Párizsban történt.

A leány, aki félig katalánjai, félig baszk származású, nagyatyjától, Párizs egykori katonai kormányzójától örökölte a bátorságot és a kalandvágyat. A zárdából kikerülve, egy Párizsban időző japán hercegnő idegenvezetője lett, aki férje társaságában több hónapot töltött Franciaországban. Egyszer autókirándulást rendeztek Dieppébe és a kocsi, amelyet a herceg vezetett, nekirohant egy fának. A herceg meghalt, a hercegnő koponyatörést szenvedett és sokáig élet és halál közölt lebegett. Titavna — ezt a nevet vette fel a fiatal francia leány a későbbi kalandos utazásaiban — több helyen eltörte lábát és hónapokon keresztül nyomta a köri lázi ágyat. Utókúrára Pöstyénbe jött, s azóta minden esztendőben ellátogatott e vágvölgyi paradicsomba, s így alkalmam volt személyesen megismerni.

Titayna kisasszonnyal hosszú órákon át üldögélünk a pöstyéni Royal szálló kávéházában. Jónás Jóska cigányprímás pirinyó kis varázshegedűjén csodálatosan muzsikál — és a bájos francia leány, meleg, simogató hangján, el-elmondja nekem kalandos életét.

— Mikor először jöttem Pöstyénbe, Párizstól Prágáig repülőgépen tettem meg az utal. Az első repülőűtazás hatása alatt elhatároztam, hogy avialikus leszek és úti riportokat fogok írni. Mikor elutaztam innen, Párizsban elvégeztem a pilóta iskolát, majd csakhamar első önálló útra indultam a Balkán-országokba. A Fekelclenger fölött a repülőgépen kigyult és mechanikusommal együtt kénytelen voltam kiugrani a gépből és csak úszva tudtunk megmenekülni. Mindez azonban nem akadályozóit meg abban, hogy két nap múlva megcsináljam első intervjumat Musztafa Kemal pasával.

— Azt hiszem, — folytatta érdekes beszédét — nevem először a marokkói háború alatt vált ismertté, amikor mint haditudósító több Ízben átrepültem a harcvonalat és sikerült magái Abd el Krímet is megintervjuvolnom, ami akkoriban — dicsekvés nélkül mondhatom — nagy feltűnést kelteit!

— Ezután utazások következtek Kisázsiába, Afrikába, Kínába, Ausztráliába, majd Thoret ismeri pilótával szövetkeztem, aki mint ismeretes, sítalpakkal ellátott repülőgépével kísérelte meg a leszállást a hóval borított magas hegységekben. Egy reggel Thoretvel útnak indultunk, hogy a leszállási lehetőségeket tanulmányozzuk a Mont Blancon és az esti lapokban már látható volt a szétzúzolt gép alaktalan tömegének képe. Érthetetlen és csodálatos módon mindketten a legkisebb sebesülés nélkül megm enekü ltunk.

Borneo térképén a Mahakkán folyó felső folyása nincs berajzolva. Nagy

keltem és a gróf figyelmét magamra vontam. Azután egy előkelő bárban voltunk nagy társasággal. Itt táncoltunk először. Meg kell vallanom, hogy az első pillanatban bizalmatlanul néztünk egymásra, de az első tánc után eldült a sorsunk... Azóta együtt kovácsoljuk a jövő terveinket...

A Szinházi Élei egy másik felvételén Csillag Ilus együtt látható Kienzllel, a legnagyobb osztrák zeneszerzővel* a Bibliás ember ősz komponistájával és ez is kétségtelenné teszi, hogy Csillag Húsnak, a volt komáromi primadonnának bejárata van a legjobb bécsi művészeti és társasági körökbe.

fehér folt jelenti: ismeretlen vidék... Az elmúlt ötven esztendő alatt mindössze két európai expedíció kísérelte meg az ismeretlen vidékre való behatolást, de ezek sem jutottak túl a folyó vízesésein. A kél expedíció egyikél, amely tizennégy tagból állt, a hollandi Niewenhuis vezette és két évvel későbben két német kutató próbálkozott a Mahakkám vidékének feltárásával, sikertelenül. Ezután lioszszú szünet következett.

Három évvel ezelőtt tűzték ki először a francia zászlóL egy bárkára, amely a folyón fölfelé haladt az ismeretlen rengetegbe. A benszülött evezősökön kívül csak egy tolmács és egy fialal nő volt a bárkában. Az első nő volt, aki a Mahakkám folyón utazott, azon a területen, amely fehér foltként szerepel a térképeken. Ez az első nő, Titayna kisasszony, volt egyúttal az első európai is, aki egyedül merészkedett atoradjai benszülöttek közé, akik még ma is emberevők és skalpvadászok.

A felderítő utazás nem keltett olyan feltűnést, mint várható lett volna. Lehet, hogy igaz a közmondás, amely szerint senki sem próféta a maga hazájában, lehel, hogy nem szívesen ismerték el a nő sikerét, — tény az, hogy az utazás, amely más körülmények között nagy esemény lett volna, csupán néhány hivatalos dicsérő szót és egy kiállítást eredményezett a párizsi néprajzi múzeumban. A kiállítást, amelyen az összegyűjtött fényképanyag keltett feltűnést, mindenesetre sokan látogatták. Arra a kérdésre, hogy miért nem részesítik a megillető elismerésben a nagy teljesítményt, azt a választ kapta az érdeklődő: Titaynálól már megszoktuk az ilyesmit.

A borneói utazás után ismét a kínai hadszíntérre, majd Mexikóba és a Csendes-óceánban lévő szigetekre rándult ki a pilótanő. Gyönyörű filmek és felvételek ezrei emlékeztetnek ezekre az utazásokra. A fiatal nő, akinek törékeny alakja nem mutatja, hogy ilyen küzdelmekre és viszontagságokra képes, egyedül telte meg mindezeket az utakat. Egyedül járt a maláji emberevők között, a Salamon szigeteken, Tibetben, Kínában, Mexikóban. Ezer meg ezer kilométert tett meg teveháton, evezős csónakon, lóháton és autóban, a leggyakrabban pedig a repülőgép pilótaülésében. A távolság, az ismeretlen világ, a veszedelmes kalandok lettek életelemévé. Mikor néhány évvel ezelőtt kitört a görög lázadás, Titaynát a Paris Soir kiküldte a hadszíntérre. A repülőgép, amelyet a fiatal újságíróim vezetett, átrepült Kréta szigete fölött, a lázadók lelőtték a gépet. Titaynának sikerült kényszerleszállást végrehajtania és néhány órával későbben már az »Averov« hajó fedélzetén volt és ott Venizeloszt intervjuvolla meg.

Titayna a nyughatatlan vérű emberek közé tartozik, akik hontalanokká válnak saját hazájukban, akik képtelenek beleilleszkedni a társadalmi élet rendjébe, hanem vérük újból a távoli ismeretlen veszélyes világok felé hajtja. A titokzatos idegen világ az ő igazi hazájuk. g. g.

Hirdessünk a Komáromi Lapokban

Egy nyughatatlan vérü nő beszél kalandjairól

Interjú Titaynával Pőstyénben