Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-20 / 23. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. március 20. Figyelem 1 Figyelem! Húsvéti ünnepekre prágai sonka nagy választékban „Delicaíes“ SOMORJAI csemegeiizí etében. Naponta friss tavaszi liptói túró, sajt, vaj, felvágott hús és halkonzerv, csokoládé, cukorka, déli gyümölcs, bel- és külföldi bor- és likőrkülönlegességek. Szolid árak és pontos kiszolgálás, Pastörizált pilzeni sör kapható. TELEFON 215 <d a kenyérkereseti lehetőség megy veszendőbe. A Duna túlnagy folyam ahhoz, hogy a fenékhorog mellőzésével eredményesen lehetne halászni. A rendeletben megengedett kerítőháló ma már a parti viszonyok miatt igen kevés helyen használható és a halászok nagy része éppen a betiltott fenékhorogra volt utalva. A fenékhorog betiltása sok száz halászcsaládnak veszi el a kenyerét. Nagy a panasza a halásozknak a tilalmi idő kiszabása ellen is. Hivatkoznak arra, hogy decembertől március közepéig a hideg miatt úgy se lehet rendesen halászni. Március lótól április 1-ig tartó munkaidő után jön a kéthónapos halászati tilalom és így a tényleges halászati munkaidő hat hónapra zsugorodik össze. A húsvéti ünnepek leginkább április hónapra esnek, amikor a hal, mint böjti eledel nagyobb keresletnek örvendene, ha nem akkorra esne a halászati tilalom. A magas bérösszeg, a drága halászó szerszámok és a súlyos adók mellett a tilalmi idő hosszúsága miatt a halászok a legszükségesebb életfeltételeket se tudják megszerezni. A dunai halászatból élő családok, hozzátartozóikkal együtt tízezer emberre lehetők. Tízezer ember létérdeke forog kockán és tízezer ember jut a munkanélküliek táborába, ha nem segítenek gyorsan rajtuk. A memorandum beadói remélik, hogy e fontos kérdésben gyorsan és megértőleg fog az országos elnök dönteni. Előkészületek a plébánost installációm Közöltük már, hogy Lestúr István dr. komáromi plébános beiktatását a róm. kát. egyházközség április 4-ére tűzte ki és annak megrendezésére a kát. Akciót kérte fel. A rendező bizottság folyó hó 13-án tartott ülésén letárgyalta és minden részletében kidolgozta az ünnepség rendjét. E szerint az ünnepség három részből áll. Az első, az egyházi rész d. e. 10 órakor kezdődik a Szent András templomban. Itt magát a beiktatási szertartást Király József csicsói esperes plébános végzi az egyházi főhatóság megbízásából, aki e szertartás keretében adja át az új plébánosnak í a templom kulcsait és az evangéliumos könyvet. Ezt követi a plébános installációs beszéde, majd pedig ünnepélyes nagymiséje, mely alatt az alkalmi nagyénekkar Adler á-mol négyszólamú miséjét adja elő Schmidt Viktor vezetésével, míg a korális részeket egy papokból és papnövendékekből álló kisénekkar énekli. A templomban azon küldöttségek és hatóságok részére, akik részvételüket március 30-ig Makky Lajos egyházközségi pénztárosnál bejelentik, a rendezőség külön helyet tart fent. A templomi ünnepség után 12 órakor fogadja az új plébános a tisztelgő küldöttségeket. Az idő rövidségére való tekintettel a rendezőség úgy határozott hogy a küldöttségek fogadása a Majláth iskola nagytermében együttesen történik és az egymás után elhangzó üdvözlésekre az ünnepelt egy beszéd keretében válaszol. A rendezőség kéri, hogy a tisztelgő látogatásban részt venni óhajtó küldöttségek ugyancsak március 30-ig e szándékukat Makky Lajos egyházközségi pénztárosnál szíveskedjenek bejelenteni a rendezés clőkészíthetóse céljából. Végül fél két órakor kezdődik a Kultúrpalota nagytermében a társasebéd. Egy teríték ára 11 Ke ital nélkül. Az ebédjegyek március 30-ig előre megváltandók akár az »Uniós könyvesboltban (azelőtt Spitzer bolt), akár Makky Lajos pénztárosnál. A társasebéden hölgyek is résztvesznek. A róm. kát. autonóm egyházközség külön írásos meghívót küldött a hitfelekezeteknek, hatóságoknak, a kát. társadalmi életben szereplő egyesületeknek és a komáromi egyházkerület papjainak. Mások külön meghívót nem kapnak, mert az ünnepség természeténél fogva azon mindenki részt vehet Is a rendezőség mindenkit szívesen és örömmel iát. A rendel mindenütt a kát. Akció rendezőbizottsága és a főgimnázium cserkészcsapata tartja fent Jedlicska István vezetésével. A rendezőség kéri az ünnepségen résztvevőket, hogy a rendezők útbaigazításait és kéréseit vegye figyelembe és azokhoz tartsa magát, mert az előrelátható nagyfokú érdeklődés mellett csak így lehet az ünnepség síma lefolyását biztosítani. —BMai gyermek A mai gyermekkel, aki tizenegy esztendős kislány, együtt utazom a vonaton. Élénk és beszédes, jókor felvágták a 'nyelvét. A világ nagy összefüggései még nem érdeklik, de a kis öszszefüggések, a város apró pletykái, izesebb történetei a fejében vannak már s olyan lehetőségekre hívja fel a figyelmet, amelyek szemlélésére sem időm, sem kedvem egyébként nem volna. Tudja, ki kinek udvarol, ki kapott törvénytelenül bundát a télen udvarlójától s leinek mennyi pénze van háztartásra. Eteléket tud. Részint otthon hallotta, részint az iskolában szedi fel, tízpercben. Tele van élettel, kíváncsisággal, szótára a jassznyeÍvnek s !az irodalmi nyelvnek vegyes keveréke, a lecke nem túlságosan érdekli, de kis barátnőivel összebújik a vasútállomáson s a vonat indulása előtt még roppant fontos dolgokat sugdos össze. Mellémkerül a fülkében s nagyszerűen elmulattak A második állomáson szeme felvillan. Kihajlik az ablakon s látja, hogy egy hölgy, — kissé az elvirágzás korában, — leszáll egy férfivel. A férfi daliásabb, mint amilyen karban a hölgy van. Férj és feleség. Kocsi várja őket az állomáson s vonatunk úgy megy a bús fűzfák közé, hogy még látjuk a két embert a kocsira felülni. Kis ismerősöm megvetően mondja: — Nem értem, miért nem adja át másnak azt a jóképű férfit! — Ki, te? — Az a vén asszony ... Megunhatta volna már az urát s mért nem hagyja az embert egy kicsit már másfelé is járni... Duzzogva s méltatlankodva néz, a kocsi indul: — Elvégre nem lehet egy férfit anynyi ideig lekötve tartani. Másnak is szüksége van rá ... Ti zenegyéves kislány. Mi úgyhiszszük, hogy az ilyen kislányok még meséket olvasnak s most térnek át a Ciliké édes történeteire ... Mi azt hiszszük, hogy ez a kislány a világból nem tud többet, nos, mint amennyit egy tizenegyévesnek tudnia kell s tudnia illik. Most látom csak, hogy mi élünk illúziókban, mi élünk mesékben s elképzelésekben s ez a kislány többet tud, mint amennyit nagymamája tudott tizenhétéves korában, első bálja idején... A nők örök pillantásával nézett a távozó kocsi után. E pillanatban szolidáris volt az összes többi nőkkel, a tizenhatévesekkel, a húsz, a harminc és a negyvenévesekkel, akiknek mind nem jutott a daliás férfiből... Hol hallhatta ezt a gyerek... Mert, hogy magától rá nem jött tizenegyéves korában, az bizonyos... Film és valóság A filmnek a legszürkébb életéből s a legkiábrándítóbb valóságból is illúziót kell építeni. Ha a film mindent olyan állapotban másolna, mint amilyen] a kép eredetije volt, — ez kiábrándítóan hatna. Miről jut ez az eszünkbe? Nemrégiben forgatták az Aranyembert és sokan látták a fényszalagot. Mi, akik Komáromban élünk, körülbelül fogalmat alkothatunk magunknak arról, milyen lehetett a Jókai korabeli Tímár Mihály ház, milyen a történetbeli Brazovics ház, milyen a Sziget s milyen a Dunapart... Jókai képzelete mindezeket a mese szivárványszíneivel díszítette föl s képzelet s valóság között hatalmas szakadékot teremtett. A filmen a mesés elképzeléseket »valósították« meg: a valóság ezzel szemben egyszerű, szürke, hétköznapos... Ha azonban olyannak ábrázolnák a Brazovics házat és ezer más »objektumát« Jókai képzeletének, amilyen az a valóságban volt s lehetett: a leghűbb mozilátogató is sarkonfordulna s kiábrándultán jegyezné meg: nem érdekel... lapos és szürke ... ezt nem írhatta meg Jókai. Pedig éppen abban van a mesterség utolérhetetlen szépsége s a művészet ereje Jókainál is, hogy a szürke, hétköznapi Brazovics házból titokzatos, hatalmas épületet varázsolt... S lám, az illúzió, az elképzelés megnyugtatóbb, mint a szürke valóság. Még nekünk is, akik pedig Jókai nyomain járunk Komáromban. Mostohatestvérek véres végű viszálya Udvaráén Komárom, március 19. Udvard községben Pataki István és Horváth Ferenc évek óta viszálykodásban élnek egymással. A két fiatalember mostohatestvér s közös udvarban laknak. Nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok is állandó hadiállapotban voltak egymással s ahol lehetett, borsot törtek egymás orra alá. A veszekedés akkor tört ki még nagyobb erővel, amikor Horváth külön kaput készíttetett a gazdasági udvarra s megtiltotta a Pataki családnak, hogy e közös kapun átjárjon szekerével. Szerdán reggel Pataki István befogta lovait, hogy a földjére menjen. Szekerét a közös kapun akarta huzatni. Ekkor lépett ki az ajtón Horváth Ferenc felesége s nagy veszekedésbe kezdett, amikor a »jogtalanságot« megpillantotta. A harcilárma fokozódott, előkerült Horváth maga is, aki a viszálynak úgy vetett véget, hogy revolverért rohant s rálőtt mostohatestvérére. Patakinak a nyakát s arcát sebesítette meg súlyosan a golyó, három fogát is kiütötte. Pataki véresen esett össze s azonnal bevitték az érsekujvári kórházba. Horváth önként jelentkezett a csendőrségen, bekísérték a komáromi ügyészség fogházába. A vasárnapi munkaszünel Komárom, március 19. Egyik előző számunkban említettük már röviden, hogy a népjóléti minisztériumban elkészült a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényjavaslat, sezidőszerint a különböző minisztériumok foglalkoznak azzal. Ez a törvényjavaslat egy régóta vajúdó kérdést fog megoldani, feltéve, hogy az érdekeltek a tervbevett törvény rendelkezéseit magukévá teszik, mert eddig is azért szenvedeti a kérdés megoldása késedelmet, mivel azok a körök, amelyek a vasárnapi munkaszünet végleges megállapítására nézve véleménynyel szolgáltak a kormánynak, egymás között sem tudtak megegyezést teremteni. Vagy tíz éve van erről a javaslatról szó, az érdekelt munkaadók és alkalmazottak számtalanszor foglalkoztak külön és együtt is a kérdéssel, az érdekeltségek intézményeiben és a lapokban állandó diszkusszió tárgyát képezte, míg végre az illetékes minisztérium elkészítette a javaslatot és meg van] a remény arra, hogy az hamarosan a törvényhozás elé kerül. A törvényjavaslat szerint a vasárnapi munkaszünet legkésőbb szombaton este 6 órakor kezdődik és legkorábban hétfőn reggel 6 órakor végződik. Ez a (rendelkezés a vasárnapi munkaszünet minimumát állapítja meg nagy általánosságban, mindennemű ipari, kereskedelmi üzemekben, irodákban, raktárakban, elárusító helyeken, gyárakban, ipartelepeken s általában minden helyen, ahol rendszeres mindennapi munka vagy foglalkozás folyik. Külön rendelkezik a javaslat a nagykereskedésekben, azok irodáiban, raktáraiban, valamint a hitel- és pénzintézetekben, bankokban, pénzügyi irodákban, takarékpénztárakban, hitelszövetkezetekben, zálogházakban, ellátási és járandósági intézetekben s azok szövetségében folytatott munkák szünetelésére nézve, amelyeknél a vasárnapi munkaszünet legkésőbb szombaton déli 12 órakor kezdődik és hétfőn reggel S órakor végződik. A vasárnapi munkaszünetnek ilyen, méretű bevezetése már régi jogos kívánsága az alkalmazottaknak és kétségtelen, hogy a munkaadók nagy többsége is szükségesnek tartja a munkaszünetnek minél előbbi életbeléptetését a fenti keretekben. Európa számos államában már évek óta bevezették az általános, egész napra terjedő vasárnapi munkaszünetet, amelynek szociális előnyeit úgy a munkaadó, mint az alkalmazott egyformán élvezi. A harmadik tényező pedig, vagyis a közönség hamarosan megszokja és ha talán egyik-másik helyen eleinte az újítás iránt támasztani szokott bizalmatlanság nyilvánul is meg az új törvény végrehajtása körül, ezt hamarosan eloszlatja az az általános rend és nyugalom, amely a törvény rendelkezése folytán az egész országban bekövetkezik. Jótékony hatása nemcsak a testi pihenés következtében nyert megújuló erőben mufakozik, hanem erkölcsi tekintetben is, mert a vasárnapi pihenő alkalmat ad az embereknek arra is, hogy lelki életüknek kiegyensúlyozására felkeressék az Istenházát és merítsenek abból az örök forrásból, mely testileg és lelkileg egyaránt erőt nyújt mindenki számára. Sajnos azonban, máris hallani lehet egyes hangokat, amelyek a tervezett vasárnapi munkaszünet bevezetésének ellene vannak. Bizonyos kereskedelmi körök címeket keresnek arra, hogy a teljes vasárnapi munkaszünetet hátrányosnak minősítsék és a vásárlóközönség szempontjából szükségesnek tartsák a vasárnapi munkaszünetnek eddigi méretekben való további fenlartását. Pedig ebben nincs igazuk. Mert a közönség meg fogja szokni az újítást s a bevásárlásait az általános munkaszünet előtti napon, szombaton fogja eszközölni, aminthogy például az évek óta karácsony előtti napra elrendelt 5 órai zárást is megszokta és igazán senki sem panaszkodik ezen rendelkezés ellen, ami igen jól beválik évrőLévre. Ebben a tekintetben fölösleges minden aggodalom s ha vannak,
