Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-09 / 3. szám

Lapunk mai száma a j&¥őketi teljes Xiadió-mtlsort tartalmazza Ot ven nyolca dili évfolj a ni.________________3. szám. Szombat, 1937 január 9, KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Kö, negyed­évre 20 Kt*. - Külföldön 120 Ke. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Egyes szám ára 1 korona. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Általános semlegesség. A spanyol helyzet mindennap hoz valami újat. Átadta Londonban válaszjegyzé­­két Németország és Olaszország: Németország tavaszig győzelmet akar a Franco-oldalon. Komárom, január 10. Két hónap óla folyik Madrid ostro­ma, de a spanyolországi gyilkos test­vérháború még mindig nem érkezeit el a befejezéshez. Noha a hadszínté­ren tartózkodó laptudósítők már he­tek óta jósolgatják Madrid eleslét, erre még belátható időn belül alig kerülhet sor, mert az ellenfelek a leg­­elkcscredeílebb harcot vívják egymás ellen s minden jel arra nuitat, hogy az ősi, nagyérlékü kincsekben gaz­dag spanyol fővárosnak előbb áldo­zatul kell esnie a bombavető gépek és nehéz ágyúk pusztító tüzének s talán akkor sor kerül majd a rommfá A német kormány átadta válaszát a francia—angol benemavatkozási jegy­zékre. A német válasz kifejti azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén Némelország hajlandó megszün­tetni az önkéntesek küldését Spa­nyolországba. Németország azt kívánja, hogy va­lamennyi hatalom vonja vissza »ön­kénteseit« a spanyol földről. zék azonos tartalmú a némettel. A jegyzékhez a franciák pesszimista megjegyzéseket fűznek, az angolok optimistábbak. A nacionalista csapatok folytatják küzdelmes előnyomulásukat s elfoglalták irtózatos kézitusa után Pozuelst s Humerát. Nagy megdöbbenést keltett angol kö­rökben, hogy Szenet akart lopni a mozgó tehervonaton 3 a vonat elgázolta. Egy komáromi munkás szerencsétlensége. — január 8. Megrendítő szerencsétlenség történt a komáromi pályaudvar közelében, az érsekujvári vasúti vonalon. Miklós Sándor harmincesztendős komáromi munkás és Fehér Lajos huszonnyolc­éves munkás elhatározták, hogy sze­net lopnak a tehervonatról. Mivel azonban a komáromi állomás teher­kocsijait s éppen a szenesvaggono­­kat rendőrkutya s éjjeli őr őrzi, nem volt tanácsos, hogy az ál­lomáson lopjanak. A régi mód­szer szerint a mozgó tehervonat­­ról akarták leszedni a néhány mázsa szenet. lőtt s fedezékekre már képtelenné vált Madrid kiürítésére is. A vörös milíciát kiegészítő külömböző nem­zetközi vörös csapatok a végsőkig tartják magukat és állásaikat, a nem­zeti hadsereg pedig minden erejét megfeszül, hogy a főváros birtokába jusson, azonban a hadiszerenese egyik oldalon sem mutatkozott még, amiből arra lehet következtéim, hogy a spa­nyolországi pokol még huzamosabb időig eltarthat. Az európai nagyhatalmak úgyszól­ván a nemzetiek felkelése óta foglal­koznak a nagy veszedelmet rejtegető spanyol polgárháborúval s különösen amialt aggódnak, hogy a háború át­csaphat más európai országra is, ami pedig a mai kritikus időkben egész Európát lángba boríthatja. Súlyossá teszi a helyzetet az, hogy a spanyol vörös milícia elejétől fogva állandó megerősítéseket kap Szovjetoroszor­­szágból, amely a saját szívügyének tekinti a spanyol kommunisták hata­lomért való harcát s minden esz­közzel támogatja a spanyol elvtársa­kat abban a reményben, hogy győze­lem esetére Európában is megvetheti lábát a tanácsköztársasági kormány­zat. Szovjetoroszország nemcsak had­seregének kiválasztott legjobb kato­­náival támogatja Cavallerót, hanem a haditechnika legújabb vívmányaival Szereli föl a spanyol vörösöket, bom­bavetőket, tankokat, gépfegyvereket és hadihajókat küld számukra, hogy a nemzeti hadsereg támadásainak el­­lentállhassanak s azokat visszaver­hessék. Szovjeloroszországnak és a világ kommunistáinak ezen egészen nyílt támogatása következtében a nemzeti­ek azoktól az országoktól nyernek se­gítséget, amelyeknek létérdekük, hogy a kommunizmus terjedését Európá­ban megakadályozzák. Lassankint két részre oszlott ebben a kérdésben Európa s bár a nyugati hatalmak lépéseket tettek, hogy a háború minél előbb véget érjen, ezek a lépések nem vezettek eredményre. Mert bár a kor­mányok semlegességet hirdettek szerte A német kormány nem engedi meg, hogy Spanyolországban bol­sevista kormány legyen. Az olasz jegyzéket is átadták Lon­donban és Parisban; az olasz jegy-A Zemplén-család újabb halálos ál­dozattal szaporodott: Zágonyi Tibor hadnagy Magyar-Komároniban szol­gálati fegyverével főbelőtte magát, mert nem tudta elviselni családja meghurcoltatását, azt a nagy szégyent, amely a családot akkor érte, amikor a kis Zemplén Dénes agyonverte az édesanyját. Zágonyi Tibori néhány évvel ez­előtt még Zemplén Tibornak hív­ták, bátyja volt a gyilkos diáknak. Zemplén Dénes tudvalévőleg 1933-ban gyilkolta meg az édesanyját s most szabadult ki. Ez a gyilkosság szétdúlta a Zemp­lén családot. A Zágonyi-Zemplén hadnagy tragédiája is ekkor kez­dődött el. Miniszteri engedéllyel megváltoztatta a családnevét (édesapjuk dr. Zemp­a világba, azonban az önkéntesek toborzását és a hadiszerck szállítá­sát nem tudták eddig megakadályozni s így a háború tovább folyik minden kegyetlenségével és pusztításával. Leg­utóbb Anglia és Franciaország a spa­nyolországi önkéntesek kérdésének megoldására közös álláspontra he­lyezkedtek és kimondották, hogy meg keU tiltani az önkéntesek toborzását s nem szabad megengedni, hogy kül­földi önkéntesek részivehessenek a polgárháborúban. A nemzetközi sem-Spanyol-Marokkóban s különösen Ceutában, — Gibraltárral szem­ben, — a németek kezdenek be­rendezkedni s erődítési munkálatokat végeznek. lén Géza nagynevű műegyetemi ta­nár), abba akarta hagyni a katonai pályát, de lebeszélték, mert nagykép­zettségű fiatal katonatiszt volt. A gyilkosság emléke mindig el­kísérte: búskomor lelt. Később álmatlanság gyötörte s sokat panaszkodott afelől, hogy nem bírja elviselni az életet. Közben el is je­gyezett egy pesti lányt. Már-már azt hitték, hogy elfele­di szomorú emlékeit, amikor most, öccse kiszabadulásával újra elő­vették a gyötrő idegizgalmak s egy óvatlan pillanatban főbelőtte magát. Zemplén Dénest nagyon megrendí­tette bátyja öngyilkossága. A fiatal anyagyilkos most készül letenni az érettségit s érettségi után Kínába megy, hittérítőnek... legességi bizottság javaslata ez tulaj­donképen és megkeresték Olaszorszá­got és Németországot, mint a bizott­ság érdekelt államait, hogy csatla­kozzanak a javaslathoz. A felhívás­ra beérkezett válaszok azonban nem viszik előbbre a háború likvidálásá­nak ügyét Olaszország éppenúgy, mint Német­ország már hónapokkal ezelőtt han­goztatták az általános benemavatko­­zás szükségességét, azonban akkor fi­gyelemre se méltatták azt. A helyzet Eimek az a tehnikája, hogy az egyik tolvaj felmászik a vonatra s ledobál­ja a töltés mellé a nagy darab sze­neket, amelyeket aztán társai felszed­nek. Miklós Sándor a Vághid mellett várta csütörtökön este a teher­­vonatot, felkapaszkodott rá, de olyan szerencsétlenül, Hr.gy az üt­közőkön lógva maradt. Segítségért kiáltott, de a mozdonyve­zető ezt nem hallotta meg. Társa két­ségbeesetten szaladt mellette a sínek mentén. Miklós Sándor nem bírta tar­tani magát, lassan a kerekek alá került, lezuhant s a kerekek elmetszet­ték a féllábát. Fehér Lajos az eszméletlen embert bevonszolta egy közeli házba, majd értesítették a mentőket, akik beszál­lították a kórházba a szerencsétlenül járt embert. Az eljárást meg fogják ellene indítani tolvajlás kísérlete s testi épség elleni kihágás miatt. A fivére sírjánál akasztotta föl magát A gazdasági válság okozta a szomorú tragédiát Egyik népszerű érsekujvári család­fő Hajek József, látszólag nyugodtan megvacsorázolt és elment hazulról, azt mondván feleségének, hogy ki­megy egy kicsit körülnézni. A család aggodalma egyre nőtt, mert a család­fő egész éjjel nem jött haza, sőt reg­gelre is hiába várták. Ekkor aggódó neje elment keresni eltűnt férjét és mindenütt megfordult, ahol gondol­ta, hogy férje ottlehet. Az egyik ven­déglőben emlékeztek rá, hogy este bentvolt, de hamarosan eltávozott az­zal, hogy elutazik Nyitrára. Az aggó­dó asszonyt otthon rendőr várta, az­zal, hogy urának Nyitrán valami kel­lemetlensége támadt, menjen utána a felesége és intézze el az ügyet. A sze­gény asszony ennél a hírnél rosz­­szabbat sejtett, azonnal autóba ült és Nyitrán megtudta a szörnyű valót. Férje a nyitrai temetőben az ott­­nyugvó fivére sírjának közelében lévő fára fölakasztotta magát. Mire a temetőőr levágta, már halott volt .A rossz gazdasági helyzetben tönkrement ember a halálban kere­sett menekülést. Nyitrán temették el nagy részvét mellett . A Zemplén-üqy tragikus folytatása. Magyar-Kontáromban főbelőtte magát Zemplén Dénesnek, a most kiszabadult anyagvilkos» nak katonatiszt bátyja.

Next

/
Thumbnails
Contents