Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-03 / 18. szám
Ötvennyolcaink évfolyam. 18. arám. Szerda, 1937 március 3, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 128 Ké. Egyes szám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATI« VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton UJ terv az olasz haderő továbbfejlesztésére Ä fasiszta nagytanács nagyhorderejű határozatai Középeurópa stabilizálása Komárom, március 2. Középeurópa gazdasági rendezettségéhez elmaradhatatlanul szükséges, hogy a Dunavölgyben elhelyezkedett államok között megértés jöjjön létre. A megértésből fakad a szorosabb viszony, mely barátsággá fejlődhetik a népek között, ami biztos bázisa lenne a békének. A megértésnek előfeltétele a bizalom s ha az államok ennek birtokában vannak, akkor már meg van az alap arra, hogy a megértésnek írásba foglalt dokumentuma is megszülessék, vagyis kölcsönös megegyezéssel jó viszonyba kerüljön a két egymás melletti állam. Enélkül egyetlen állam sem élhetne, meri hiszen akkor teljesen izolálva lenne, már pedig az ilyen állapot a legnagyobb mértékben akadálya a fejlődésnek, ami pedig életérdeke minden országnak. Különösen akkor, amikor a geográfiai adottság úgyszólván nélkülözhetetlenül egymásra utalja a szomszédos államokat, amelyeknek gazdasági életérdekei egy síkon találkoznak s amelyek kölcsönös egymásrahatásukban befolyást gyakorolnak mindama erőknek érvényesülésére, amelyek az államok fentartásához, fejlődéséhez és virágzásához hatékonyan hozzájárulnak. így van ez, Középeurópa szívének, a Diinavölgyének helyzetében is, amelynek megszilárdítására valamenynyi érdekelt állam iparkodik hozzájárulni. Államférfiak és a közvélemény megnyilatkozásaiban sokszor hallunk olyan kijelentéseket, amelyek azt a törekvést hirdetik, hogy a Dimavölgyében élő népek között meg kell teremleni a teljes megértést és mivel első sorban a gazdasági élet egymáshoz kapcsoló érdekei közösek ezen államokban, tehát gazdasági téren kell megalapozni a jó viszonyt, hogy annál eredményesebb megállapodásra jussanak a politikai kérdések megoldása területén. Persze az volna a kívánatos, hogy ezek a nyilatkozatok minél előbb cselekedetekben nyernének megerősítést, meri minden Dc-Komárom, március 2. A fasiszta nagytanács hajnali három órakor fejezte be tanácskozásait, amelyeken Mussolini elnökölt. A Duce részletesen beszámolt a nemzet katonai előkészítéséről, mely után a nagytanács a következő napirendi javaslatot fogadta el: A fasiszta nagytanács Mussolini részletes jelentése után a katonai előkészítés helyzetéről megállapítja, hogy ez teljesen kielégítő, de mivel felfegása szerint a fegyverkezések csökkentésének lehetősége is kizártnak tekinthető, elhatározza, hogy 1. az olasz haderő továbbfejlesztésére tervet dolgoz ki és valósít meg; 2. a háborús gyártmányokra felügyelő bizottság működését öt évvel meghosszabbítja; 3. a nemzet minden egészséges tagjának 18—55 éves korig a mozgósítható osztályok időleges behívásával való tökéletes müitarizáeióját elrendeli; Komárom, március 2. A képviselőház földmivelésügyi bizottságának ülésén felszólalt Esterházy János képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke, aki fordulatos beszédében a magyar gazdaközönség panaszát és kívánságait adta elő. Beszédében sürgette a magyar földművesiskolák szaporítását, majd a földbirtokreform revízióját. Nézete szerint a földreform túlradikális volt. Nem olyan földreformra van szükség, amilyent a cseh nemzeti szocialista párt követel, s amely főleg az egyházi birtokok nagyméretű parcellázására irányul, hanem igazságos és minden érdekeltséget figyelembevevő reformot. Majd a földreformnak a magyar vidékeken mutatkozó mérlegét ismertette hiteles adatok nyomán. 4. az önellátás lehető legmagasabb fokának elérését a katonai szükségletek terén és szükség esetén a katonai érdekeknek teljesen feláldozza a polgári érdekeket is; 5. felhívja az olasz tudományos és technikai életet, hogy működjék együtt az önellátás teljes elérésére, mert csak tudománnyal és áldozatkészséggel tudnak a kevésbé gazdag népek a pénzben és természeti forrásokban gazdagabb nemzetek esetleges támadásainak ellenállni. A fasiszta nagytanács ezután teljes szolidaritásának adott kifejezést a nemzeti Spanyolországgal és üdvözölte Franco hadseregéi, amelynek győzelme a bolsevista kísérletnek végét jelenti majd Európa nyugati részében s a hatalom és a szociális igazság új fejezetét nyitja meg annak a spanyol népnek a számára, amelyet az olasz néphez évszázados nyelvi, vallási és történelmi kapcsolatok fűznek. ' — Hiteles kimutatások szerint — mondotta a szónok — a földreform végrehajtásának első tíz évében, vagyis 1929. végéig magyarlakta területen lefoglallak 139.280 hektárt. Ebből magyaroknak jutott 26.863 hektár, vagyis 20 százalék, de ebből is 6736 heklár csak mint bérlet, 103.417 hektárt más nemzetiségűek kaptak, vagyis 80 százalék jutott így nagyrészt odatelepített egyéneknek. Helytelen az az állítás, hogy Magyarországon a latifundiumok túlzott mértékben voltak elterjedve. Magyarországon ugyanis az átalakulás előtt az országnak 20 százaléka állott 4300 hektárnál nagyobb földbirtokokból, Csehországban azonban 23 százaléka, sőt Sziléziában 29 százaléka. De vegyünk példának egy színtiszta magyar vidéket. Csallóközben 1895-ben a területnek majdnem 12 százaléka volt nagybirtokosok kezében, de már 1931. évben csak a 6 százaléka és nézzük, mi a helyzet mostan. Ma a Csallóközben a latifundiumokat állami latifundiumok váltották föl és a földreform következtében a latifundiumos földtulajdonoscsoport növekedett s ina ez a csallóközi területnek a 6.5 százalékát teszi ki, holott a háború előtti természetes fejlődés időszakában ez a nagyságcsoport nagymértékben csökkenő irányzatot mutatott. — A Csallóközben a közép kisbirtokok (57.5—86 hektár) és a nagyobbbir tokok (86—430 hektár) száma nagyrészt változatlan maradt, vagy némileg gyarapodott, de nem olyan mértékben, hogy ebből gazdálkodásunknak különösebb haszna lehetne, mert ilyen birtokok telepeseknek és maradékbirtokosoknak jutottak, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, tőkével, szövetkezeti támogatással, holott ha ezeket a földeket oüiakó magyar parasztok kapták volna meg, úgy a földreform az állam életében legnagyobb jelentőséggel bíró műveit középbiríokos és erős parasztosztáSy megteremtésére vezetett volna. — Másik hiányossága a földreformnak, hogy a magyar vidékeken a nincsteleneknek aránytalanul kevesebb földet juttattak, mint amennyire szükség lett volna. A statisztikai hivatal 1932. évi kézikönyve szerint a kisebb parceilaLulajdonosok megkapták a lefoglalt terület 72 százalékát, Csallóközben azonban annak csak a 29.12 százalékát. Emellett Csallóközben nagyobb mértékben történt a parcellázás. Mig az állam összterületén minden 74 négyzetkilométerre jut egy, a földreform által érintett földbirtokos, addig Csallóközben minden 40 négyzetkilométerre. Ez természetesen érinti az ilyen földbirtokkal összefüggő állandó- és évadmunkások, valamint napszámosok és aratók tömegét. Ennek természetes következménye az, hogy a vidéken fokozódik a proletarizálódás, mert a munkanélküliség állandóan nő, fokozódik az anynyira nem kívánatos kommunista irányzat és fokozódik az urbanizálódás is, ami szintén nem kívánatos, mert a városokban nem lehet munkaalkal-Estofháif hípyjgftla a földreform revízióját követelte Ä földreform escslléközi mérlege mosthcnesnél szebben beszél a tett, különösen akkor, midőn hosszú türelmes évek nagy várakozásait kellett végigélniök egyes nagynuiltú, sok viszontagságot átszenvedett nemzeteknek. Minden olyan megnyilatkozás, mely a mai rendezetlen helyzet megjavítását célozza, figyelemreméltó és ha őszinte, sokra értékelendő. Nem lehet ezért szó nélkül elhaladni azok mellett az államférfim nyilatkozatok mellett, amelyek Hodzsa miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter ajkáról hangzottak el egyidőben, amelyek kétségkívül a megértés szellemét erősítették. Hodzsa miniszterelnök egyik párisi lapnak Adott nyilatkozatában arra mutat reá, hogy a külön szerződéseknek általános megegyezéshez kell vezetniök s kilátásba helyezi a Magyarországgal megkötendő kereskedelmi szerződésnek áprilisban leendő perfektuálását is. Magyarország, Jugoszlávia és Románia gazdasági kapcsolatainak megszilárdítására nézve úgy nyilatkozik a miniszterelnök, hogy azok nem ütköznek áthághatatlan akadályokba. Kánya, Magyarország külügyminisztere pedig a külföldi hírlapírók előtt jelentette ki ismételten Magyarorszá-g nak a békére való őszinte törekvését és nyomatékosan hangsúlyozta azt, hogy a magyar külpolitikából mindenféle kaland ki van zárva. Mindakét nyilatkozatból kicsendül az egymáshoz való közeledés lehetősége, ami mindenesetre enyhíti a légkört, s reményt nyújt arra, hogy a Dunavölgyben a régen áhított konszolidáció végrevalahára valóságot öltsön. De ha így van a ’dolog, kérdezhetjük, hogy miért nem követi az ilyen megnyilatkozásokat valami reális eredmény is? Miért kell a legtöbb államférfiúi nyilatkozatot szertefoszló, szinte nyom nélkül tovatűnő puszta szavaknak tekinteni, holott a nyilatkozatok nyomában meg kellene indulnia a közeledés tényleges aktusának! Nem lehet mást ‘gondolnunk, mint azt, hogy olyan akadályok késleltetik ezt, amelyekkel még lehetetlen eredményesen megküzdeni, annyival is inkább, mert azok mesterségesen felnagyítva tornyosulnak a cselekedetek elé. A kisantanl államai és Magyarország között még mindig feszült a helyzet. Az elvakult sovinizmus és a merev nacionalizmus a legnagyobb akadálya a Duna völgyében élő nemzetek együttmunkálkodásának. Amíg ezek viszik valamely áliain vezetésében a főszerepet, addig nem lehet komoly és mélyebb nyomot hagyó változásnak bekövetkeznie, ellenben továbbra is mesterségesen emelt válaszfalak fogják egymástól elválasztani az egymásra utalt, tehát létérdekeiben azonos államokat. Ez az állapot pedig legkevésbé alkalmas a béke megszilárdítására.
