Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-20 / 15. szám
1937 február 20. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. Négy évi (egyházra ítélték a lévai villamosművek sikkasztó Február 18-án vonta felelősségre a komáromi kerületi bíróság dr. S o ó s tanácsa Blasin Tivadarné Korpás Margitét, a lévai Városi Villamosművek volt pénztárnoknőjét azért, mert 9 évén keresztül nem kevesebb, mint 645.000 koronát sikkasztott a villamosművek pénztárából. Amikor Léva város vezetését 1932-ben Antal Gyula városbíró vette át, az új vezetőség első figyelme a város gazdasági ügyeinek rendezésére irányult. Azonnal feltűnt nekik, hogy a város tulajdonában lévő villamosművék jövedelme nincs arányban a fogyasztás nagyságával, miért is nyomban megindították az okok kiderítése iránt a nyomozást s kérelmükre előbb a járási hivatal, majd az országos hivatal rovancsolást is tartott, de minden pozitív eredmény nélkül. A szakértők véleménye erre az volt, hogy csakis a vezetékek hiányossága miatt veszhet el az áram 30—40 százaléka, mire a város jelentékeny költséggel az összes vezetéket átvizsgáltatta, kijavíttatta, sőt jelentékeny részét teljesen kicserélte. Ámde ennek ellenére sem jelentkezett a várt bevételi többlet, mire ugyancsak szakértők ajánlatára a villanygyári adminisztráció átszervezését rendelték el. Rájöttek a szabálytalanságra Ennek foganatosítása során az egyik szakértő teljesen véletlenül egy tételnél szabálytalanságot észlelt. A szakértő ezen észleletét diszkréten közölte a városbíróval, aki arra utasította, hogy a talált nyomon minden feltűnés nélkül folytassa a nyomozást. Ennek során azután rájöttek a sikkasztás kulcsára. A villamosinűveknél ugyanis az volt a pénzbeszedési rendszer, hogy a számlakönyvben, mely kiszakítható nyugtaszelvényekből állott, minden hónapról előírták névszerint az öszszes fogyasztók áramfogyasztását, valamint az ez után járó díjösszeget. Ezeket a szelvényeket a könyvből kitépték és kiadták a pénzbeszedőknek, akik azután visszahozták az ellenőrző szelvényrészt s a behajtott összeget, vagy pedig nemfizetés esetén visszahozták az egész számlaszelvényt. A beszolgáltatott pénzt és az ellenőrzőszelvényrészeket a pénztárnoknő vette át és ezek alapján beírta azt az összesítő naplóba, amely már csak az előfizetők számát, a fogyasztot|tj árammennyiséget és a befolyt összeget tartalmazta. Itt tehát az előfizető neve nem szerepelt. Ezt a rendszerbeli fogyatékosságot a rendkívül értelmes pénztárosnő nagyszerűen ki tudta használni — a maga számára. Az összesítő naplóba ugyanis a valódi fogyasztásnál kevesebb áramfogyasztást írt be s így az ennek megt'elelő ellenérték is az egységár szerint átszámítva kevesebb lett, mint amennyi valóban befolyt. Ha tehát rovancsolás volt, a fogyasztott áram és az annak megfelelő ellenérték nagyszerűen egyezett és mert a pénztárnoknő az ellenőrző szelvényeket sohasem bocsátotta a rovancsolók rendelkezésére, nem is lehetett a sikkasztásra rájönni. Csupán a véletlen vezette nyom! ra most is a szakértőket. A városbiró zár alá vette a könyveket Amikor így teljes titokban megállapították a sikkasztás kulcsát, Antal Gyula városbíró azonnal zár alá vette az összes könyveket és iratokat, megtette a büntető feljelentést a bíróságnál, az üzem irodai alkalmazottait eltiltotta a hivatalbajárástól, teljes pénztárosnőjét erővel megindította a már megtalált kulcs alapján a rovancsolást az elmúlt évekre kiterjedően is és így sikerült megállapítani, hogy a pénztárnoknő 1929 óta megszakítás nélkül űzte manipulációit, ini által a villaniosinűvéket 645.900 Ke- val károsította meg. Bírói tárgyalás Vádlott a nyomozás és a vizsgálat során beismerte a hamisítást, csupán azzal védekezett, hogy a kár nem lehetett olyan nagy, azt legfeljebb 3—400.000 koronában tartotta lehetségesnek s abból is csak 100.000 koronát költött magára. Hogy a többit hova tette, arra nézve nem tudott felvilágosítást adni. A csütörtöki főtárgyaláson azonban változtatott vallomásán s azt adta elő, hogy ő nem sikkasztott, hanem a villainosinűveknél uralkodó rendetlenség folytán előállóit hiányokat akarta csupán eltüntetni hamis könyvelésével. Szerinte ugyanis az inkasszálok minden ellenőrzés nélkül hordták él a számlaszelvényeket s csak annyiról számollak el neki, amennyiről akartak, sok szelvény pedig el is veszett. Ennek az volt a következménye, hogy mindig nagyobb és nagy obi) lett a szelvény nélküli behajthatatlan hátrálék. A gyárigazgató a sok hátralékért őt tette felelőssé s hogy a fenyegetésektől szabaduljon, kénytelen volt az összesítő naplót meghamisítani és az így nyert összegeket a hátralékok fedezetére fordítani. Ezt a védekezését azonban a vádlott semmivel sem tudta még csak valószínűsíteni sem, nem tudta megjelölni, melyik pénzbeszedő mennyi számláról nem számolt el, a bizonyítás során pedig az nyert beigazolást, hogy a vádlott adta ki a számlaszelvényeket a pénzbeszedőknek és minden este elszámolt velük. A régi pénzbeszedő 1929-ig maga írta be a beszedett összegeket az összesítő naplóba és addig nem is volt semmi baj. Mikor azonban új pénzbeszedőket alkalmaztak, a vádlott ezeknek nem engedte meg, hogy a napi eredményeket ők írják be a naplóba, hanem ezt maga végezte el és ettől a pillanattól kezdődik a hamisítás és a sikkasztás. Ebből nyilvánvalóvá vált a bíróság előtt, hogy a szabálytalanságok szoros összefüggésben vannak a vádlott személyes ténykedésével, a nyomozás és vizsgálat során tett beismerő vallomásának visszavonását pedig semmivel sem tudta elfogadhatóvá tenni. Ezért a bíróság a vád és védelem meghallgatása után vádlottat sikkasztás bűntettében mondta ki bűnösnek. Minthogy beismerését visszavonta, egyéb enyhítő körülményt nem talált, mint vádlott családos állapotát, ezzel szemben súlyosbító körülménynek vette azt, hogy kenyéradóját hosszú éveken keresztül állandóan és nagy mértékben károsította, miért is 4 évi (egyházra ítélte, valamint politikai jogainak gyakorlását 5 évre felfüggesztette. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a vádlott felebbezést jelentett be és így az még nem jogerős. Palotaforradalom az „Alkotás“ ifjusági egyesületben A mull év őszén új ifjúsági egyesület indult meg. A városházán volt alakulása, az Alkotás címet választották. Az új egyesület a fiatalemberek kultúrális nevelését tűzte ki célul s nagy lelkesedéssel indult meg. Sokáig nem hallottunk az egyesületről, mert belterjesen dolgozóit egyesületi helyiségében, most aztán egy belső válság ismét rájuk terelte a figyelmet. A belső válságot a nemzeti érzelmű tagok idézték elő, akiknek nem tetszett az egyesületnek baloldal felé irányuló szelleme. Izgatott tárgyalások és megbeszélések után mintegy tizenöt fiatalember lépett ki az egyesületből, azzal az indokkal, hogy magyar kulturális szellemet aszó nemzeti és tradicionális értelmében az egyesületben nem talált, Kifogásolták, hogy a spanyol ügyekkel többet törődtek az egyesületben, mint nemzeti irányú kultúrtevékenységgel, — különösen az elhangzott viták, a hozzászólások indítottak kétséget a kilépni szándékozó fiatalemberekben aziránt, hogy itt azt a kulturális vonalat tartják meg, amelyen a célkitűzéskor elindultak. Bizonyos irányok s eszmék a legszélesebb ellentéteket vívták ki a tagok egy részében, akik a magyarság nemzeti, tradicionális útjáról nem voltak hajlandók letérni idegen eszmék ösvénye felé. Ezek a fiatalemberek ki is léplek, elhagyták az egyesületet, mivel nem tartották helyesnek, hogy világnézeti kérdésekkel zavarják a par excellence kulturális és társalgási egyesület nyugodt menetét: megmaradtak gerincesen magyarnak. A komáromi fiatalság életéről nem mindig kapunk ilyen éles képet, mint éppen e kirobbant palolaforradalom során. Vannak peroek, amikor a telkekbe s a történésekbe élesen belevilágít egy-egy szó, egy-egy nyilatkozat, s ilyenkor látjuk pontosabban s közelebbről, mi forrong a kevésbbé ismert területeken. A fiatalság egyesületet alkotott s íaz egyesület egyszer csak alkotóelemeire bomlik, baloldalra s jobboldalra, a világnézeti kérdések a fiatalság soraiba is betörtek s válságot idéznek elő. Megnyugtató, hogy a fiatalság soraiban nagy számmal vannak olyanok, akiket a magyarsághoz a hagyományos Bécsi Vásár ■ 1937 március 7—13-ig. e Technikai- és Mezőgazdasági Vásár március 14-ig. Középeurépa legnagyobb vására. 19 állam kiállítói és 72 nemzet vásárlói vesznek részt a vásáron. Jelentős utazási kedvezmények a csehszlovák és osztrák vasutakon valamint a légiforgalomban. — Visum nélküli beutazás. — Vásárigazolvány- és útlevéllel szabadon lé pheti át az oszlrák határt Felvilágosítással és vásárigazolvánnyal (á Ké 30’— árban) szolgál a Bécsi Vásár R. T. Wien VII. és helybeli megbízottja: Kereskedelmi Grémium Komámo, Masaryk-ucca (Bafa ház.) ^ Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. Éilina, §tefánik-tér 1. Splsská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové-Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél I Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia nemzeti érzés ősi ereje fűz s akik a belső válságok ellenére is megmaradnak azon a vonalon, amelyen való maradásukat a kisebbségi élet számukra elrendelte. A kérdéshez lényegben nem szólunk hozzá: a belső válságok elintézése az egyesületek magánügye. Feladatunk azonban a nyilvánosságot a különféle mozgalmakról tájékoztatni s ezzel egyidejűleg hangot adni annak a véleménynek is, hogy a szlovenszkói magyarság zöme s így Komárom magyarságának zöme is csak akkor ád mintegy morális jóváhagyást ifjúsági tömörüléseknek, ha az egyesületek tagjai mindig igenLőleg adnak megnyilvánulást a magyarság nemzeti törekvéseinek, — azaz sem fasizmus, sem kommunizmus nem kell nekünk, hanem gerinces magyar fiatalság, aki nem azt tartja feladatának, hogy állandóan múltat s jelent ostorozzon, hanem azt, hogy nevelődjön s előkészüljön a kisebbségi életre. S ebben a munkájában se Moszkva, se Berlin ne befolyásolja, hanem a kisebbségi magyar ön ludat s a komoly munkaakarás. A komáromi farsang kritikája Miért nem rendeztek Komáromban Magyar Bált? A farsang alatt igen sok báli meghívót kaptunk és szerkesztőségünkbe sok csereláp jár, amelyekből örömmel állapíthatjuk meg, hogy csaknem minden magyarlakta vidéken tartottak MAGYAR BÁLT. És ezek a magyar bálok mindenütt fényesen sikerültek és lelkes hangulat mellett folytak le. Csodálkozva kérdezzük, hogyan lehetséges az, hogy pont Komáromban, ebben a nagy magyar városban nem jutott senkinek az eszébe, hogy magyar bált is kellene rendezni. Ez a mulasztás annál sajnálatosabb, mert évekkel ezelőtt nemcsak magyar bált rendeztek Komáromban, hanem még magyar búcsút is. Aki ott volt ezeken a mulatságokon, az emlékezhetik rá, hogy micsoda hatalmas siker jegyében peregtek le ezek a magyar mulatságok. Igazán kár, hogy szünet állott be a komáromi magyar bálok rendezésében. Nem tudjuk mi az oka, feledékenység, vagy kényelem, de mindenesetre nagy mulasztás volt, hogy az idei farsangon sem rendeztek Komáromban magyar bált. Ez nemcsak a komáromi magyarokat fosztotta meg kellemes, lelkes mulatságtól, de messze vidéket is, mert a komáromi magyar bálok és rt komáromi magyar búcsúk mindig találkozói voltak a komáromvidéki mulatni vágyó magyarságnak és igen sokan jöttek el a komáromi magyar bálra igazán messze vidékről is. Ezek a lelkes magyarok nem féltek a nagy távolságtól és az utazás kellemetlenségeitől. örömmel siettek ide és baráti ölelkezéssel forrott össze a komáromi és a vidéki magyarság. Ezeknek a magyar mulatságoknak nemcsak erkölcsi hasznuk volt hatalmas, de anyagilag is emelte Komárom idegen és pénzforgalmát, amire eléggé rá van szorulva Komárom városa. Mi, a sajtó nem álltunk elő kezdeményező szavakkal a magyar bálren-
