Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-07-25 / 60. szám
6. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1936. július 25. 3548.9 milliót jegyeztek az állam* védelmi kölcsönre. Az államvédelmi kölcsönre, az eddig beérkezett adatok szerint összesen 3548.9 millió koronát jegyeztek. Az akcióban résztvett pénzintézetek a következő jegyzési eredményt mutatják fel: Zsivnobank 646.2 millió, Cseh országosbank 3425, Cseh Uniobank 331.6, Sporobank 315 5, Angol Pragobank 253.5, Cseh Leszámitolóbank 214.2, Länderbank 204.6, Csehszlovák Agrárbank 163.2, Cseh iparbank 160.1, Postatakarék 130.8, Cseh bank 122.8, Morvabank 102.7, Prágai Takarék 100.-, Légiobank 86.6, Cseh Jelzálogbank 76.8, Általános Szövetkezeti Bank 65.1, Német Agrárbank 64.—, Szlovák Bank 35.9 millió koronát. A Visszleszámitolő intézet jegyzése 3.1 millió és az állami tisztviselők jegyzése a Postatatakaréknál 130 millió korona. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Hogy adót fizetni kell, ez minden kétségen felül áll. Adót mindig is kellett fizetni, a legrégibb időben éppen úgy mint manapság. Csakhogy az adóknak s általában a közterheknek igazságosaknak, arányosaknak s főként humánusnak kell lennie. Humánusnak kell lennie, vagyis az adókivetésnél nem csak azt kell számba venni, hogy kinek mennyi jövedelme van, hanem tekintetbe kell venni egyes méltánylást érdemlő momentumokat is. Nagyobb családu adóalanyt kisebb adóval kell megróvni, mint hasonjövedelmü gyermektelen adófizetőt. Avagy a túlterhelt adófizető nem fizethet annyi adót, mint a hason jövedelemmel biró tehermentes adófizető stb. A 76/927. sz. adótörvény és az uj adónovella az ilyen ténykörülményeket figyelembe is vette, midőn a 20. § a több családtagu adófizetőnek kedvezményt biztosit és 26.000 Ké jövedelemig a második családtagnál egy tizeddel s minden továbbinál két-két tizeddel csökkenti az adót. Sőt az 1935. november 22-én kelt I. R. Gy. közzétett kormányrendelet kimondja, hogy a 8200 Kö jövedelmű négy családtagu, a 9200 Kő jövedelmű öt családtagu és a 11.000 Kő jövedelmű hat családtagu adófizetők jövedelmi adó vallomást se kötelesek beadni, vagyis mentesek a jövedelmi adó fizetése alól. Már most ha az állami adónál ilyen igazán emberséges motívumok figyelembe vétetnek, akkor miért ne lehetne a városi dijak kivetésénél is ilyen méltánylást érdemlő körülményeket akceptálni s miért ne lehetne a több gyermekes adófizetőknél a házbérfillér, viz- és csatornadíj és szemétkihordási illetéknél is mérsékelt díjtételeket megállapítani. Ha ez lehetséges az állami adónál mint alap adónál, akkor annál inkább lehetséges, annál inkább helyén való az alap adók pótlékainál a városi dijaknál, különösképpen pedig azért is, mert hiszen úgy a viz- és csatorna mint a szemétkihordási dij sokkal magasabb összegben van kivetve, mint amennyi annak évi üzemi fenntartásához szükséges. Egyesületünk ez ügyben minden eszközt megragad s a városhoz megindokolt javaslatot ad be s hisszük, hogy eljárásunk eredményre fog vezetni, nem leszünk kénytelenek felsőbb fórumoknál egy országos általános érdekű mozgalomba kapcsolódva a háztulajdonosok országos szövetsége utján célt érni. Bocz Béla. — A vasvilla, mint végső argumentum. Klenkó Béla és Klenkó János kurali lakosoknak valami vitájuk támadt Krajcs Sándor szintén kurali lakossal. Mivel szóval nem sikerült ellenfelüket meggyőzni, mindketten vasvillát ragadtak és alaposan elverték Krajcsot. Az eljárás megindult ellenük. Községi népiskolánk az Az 1869. év november 3-án megnyílt községi népiskola a lefolyt tanévvel töltötte be áldásos működésének 66. esztendejét. Tehát több, mint két emberöltőn át karolta fel a nevelés és oktatás szent ügyét. A beiratások a múlt tanév végén voltak. Beiratkozott 448 fiú és 452 leány, összesen 900 tanuló, akik 21 osztályban nyertek elhelyezést. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 2-án történt, amidőn minden felekezetű tanuló saját templomában tartott istentiszteleten vett részt, mely után a rendes tanítás kezdetét vette. A tantestület 21 közismereti és 1 kézimunka tanerőből állott, akik a legszigorúbb kötelességtudással igyekeztek végezni az iskolai teendőiket. Gondot fordítottak a valláserkölcsös és hazafias nevelésre. Havonként egyegy értekezletet tartottak. A hitoktatást a különböző felekezetek lelkészei és hitoktatói végezték. A tantestület is kiváló gondot fordított a vallásos nevelésre; bár közvetlenül nem folyt be a vallásoktatásba, de minden alkalmat felhasznált arra, hogy a tanulók vallásos érzületét megszilárdítsa. Imával kezdődött a napi tanítás és imával is fejeződött be. Ünnep és vasárnapon a tanulók tanítóik felügyelete mellett mentek a saját hitfelekezetük templomába. A róm. kath. tanulók négyszer részesültek a gyónás és áldozás szentségében. A protestáns tanulók közül a megfelelő korúak, miután arra előkészíttettek, confirmálkoztak. Az izraelita vallású tanulók ünnepnapjaikat szintén megtartották. A tanulók erkölcsi magaviseleté általában jó volt. A tantestület iparkodott azokat a vadhajtásokat nyesegetni, amik a gyermekre az ucca, a rossz társaság folytán reárakodtak. A tanulók osztályozása az Isk. és Népm. Min. 1935. aug. 13-án kelt Z. 129991/34 sz. rendelete alapján történt s így az eddigi rendelkezéstől eltérően félévkor és évvégén kaptak bizonyítványt. A szülők azért évközben is többször kiértesíttettek a tanulók előmeneteléről, vagy magaviseletéről, különösen akkor, ha hanyatlásról, vagy visszaesésről volt szó, — az intőlapok utján. Az egészségi állapot kielégítő volt. A tanulók testi épségének biztosítását célozta az 1 lójs 2 Kc-s baleset elleni biztosítás, mely a tanulót otthontól az iskoláig vezető úton és az iskolában is valamely balesetről kifolyólag érhetné. Az iskolaorvosi intézmény lehetővé tette, hogy minden tanuló évenként egyszer alapos orvosi vizsgálatban részesült Kalvariszky Jenő dr. gyermekorvos utján. A Vörös Kereszt a tanév folyamán 32 gyenge szervezetű tanulót küldött a Tátrába üdülésre. A Járási Fiatalsággondozó a nyárra 20 tanulót részesített nyaralásban. A hivatalos szemvizsgálatot, úgyszintén az ujraoltást Kovács Imre dr. tiszti orvos, a golyvavizsgálatot Rauscher Zsigmond dr. foganatosította. Iskolai ünnepélyek október 28-án, március 7-én, május 28-án tartattak, mely alkalommal ének, szavalat és alkalmi beszéddel lett méltatva a nap jelentősége. Ezen ünnepélyeken kívül tartatott: anyák napja, madarak és fák napja, béke ünnep, s június hó folyamán az iskola tágas feldíszített udvarán szabadtéri előadás, melynek jövedelméből a jövő tanévre a tanítás szemléltetésére vetítőgépet fognak beszeszerezni. A tanulók önművelődését szolgálta a tíz hangszórós iskolai rádió, melyet minden kedden délelőtt egy órán át hallgattak a tanulók; a téli időszak alatt a hetenként kiosztott könyvtári könyvek s a havonként egyszer Borka Géza dr. gimnáziumi tanár szerkesztésében megjelenő Szivárvány című gyermekujság és a havi mozielőadások. Mint minden évben, úgy most is kijutott az iskola tanulóinak a szeretet adományaiból. Első helyen állott 1935—36. tanévben, e tekintetben a város, mint iskolafenntartó, amely mindenben atyailag gondoskodott a tanulókról. Nemcsak a beiratási díjat engedte el a tanulók majd felének, hanem ellátta a szegény tanulókat tankönyvekkel, "tanszerekkel s a hideg idők beálltával lábbelivel és ruházattal. A szociális minisztérium a járás és a város utján a szünidő és az egész iskolai év alatt ingyentejben részesítette a szegén}' tanulókat. A Népjóléti Központ által fenntartott gyermekkonyhán 450 tanuló kapott a tél folyamán meleg ebédet. A járási hivatal 160, a Prot. Jótékony Nőegylet 60 pár cipőt, a Járási Fiatalsággondozó 31 szvettert, a Karitász 20 öltözet ruhát, Laky Nándor 4 szvettert juttatóit felruházásra. Az Izr. Jótékony Egylet az összes izr. szegény tanulókat ellátta cipővel és ruhával. Az Evang. Nők Oltár és Leányegyesület az evangélikus, aRef. Leányegyesület azon református tanulókat látta el ruhaneművel, akik esetleg az iskolától nem részesültek segélyben. A Földműves Kölcsönös Pénztár 100, a Városi Takarékpénztár 50, a Komáromi Első Hitelintézet 100, Légió Bank 50, Bartos Frigyesné 50, Városi Jótékony Nőegylet 20, Biró Lucián 30, N. N. 10 Kc-t juttatott jóléti célokra. Lestár István dr. ,az első áldozásra menő szegény tanulókat ruházta fel. A közvetlen felügyeletet az ezen évben újraalakult iskolaszék gyakorolta, az állam részéről Marko vies Ede tanfelügyelő, az igazgatói teendőket P e t h ö Sándor végezte. Tanévvégi ösztöndíjban részesült 52 tanuló 2500 Ke összegben, mely szept. 1-én kerül kifizetésre. A tanévvégi beiratások alatt W e rn e r Lina kézimunka tan.-nő a tanulók egész évi munkáiból kiállítást rendezett, melyet az érdeklődők tömegesen szemléltek meg. A tanév ünnepies istentiszteletekkel június 27-én végződött. Az iskolával kapcsolatosan működött a községi ovoda, hol 2 óvónő, F ü- 1 ö p Etelka vezető óvónő és P á 1 e c Ilii é Lohner Jolán foglalkoztatták a 3—6 éves kisdedeket. Beiratkozott 181 gyermek, akik 2 tágas teremben voltak télen foglalkoztatva,, a jobb idők beálltával pedig az ovoda udvarának lombos fái alatt játszottak. A községi népiskola tantestülete által június hó folyamán rendezett szabadtéri előadás sikerének előmozdításánál egy számmal ők is resztvettek, valamint az anyák napján rendezett ünnepélyen is. Karácsonykor karácsonyfa ünnepély volt, hol minden gyermek egy-egy szeretet-csomagot kapott. P.S. Tudományos vakáció az Apályi szigeten. Négy fiatal fiú, gimnazista, továbbképzős nagy fába vágta a fejszéjét három héttel ezelőtt: tudományos vakációt szereztek maguknak s sátor alá vonultak az Apályi-sziget felső végére. A kölcsönkért cserkész-sátrat valahol Lándor-puszta körül verték a földbe, tűzhelyet is készítettek, bejáratot s kerítést, élelmiszert vitettek ki maguknak s megtelepedének a csöndesen folyó Vág partján. Nem olyan egyszerű tábor volt ez, nem lárpulár nyaralás, hanem sokkal komolyabb. Mert a kicipelt holmik között tudományos búvárkodásra szánt eszközök is voltak: faunád és flórát tanulmányoztak a fiák s mig ketten főztek, addig ketten összegyűjtötték az Apályisziget minden növényét, ritkát s kevésbbé ritkát egyformán, fogtak rovart, lepkét, kicsi madarat, gyíkot és siklót. A növényeket itatóspapír közé zárták, az állatokat szeszbe tették, felgombostűzték, szétboncolták, —mit hogyan lehetett s végül még egy eleven, kis baglyot is kalitkába zártak, a tudós vizsgálatok öregbítése céljából. Két hétig folyt a búvárkodás élet-Ragyogó fényt csak a „BOHEMIA“ cipőkrém ad. 92 tani, kémiai, természetrajzi egyaránt. Voltak még nagyobb célok is, ürgékkel-mikkel, sajnos, sem ürge nem akadt, sem pedig a kocsi nem tudta kihozni az egész kémiai laboratóriumot, ami pedig okvetlen szükséges lett volna az egészséges vizsgálathoz. De így is érdekes, szép s komoly amit cselekedtek s jellemző a mai if júságra, az ifjúság tudományos készségére. Ha ez a pár fiú csak fehér holló is a vakációzó fiatalság közönséges mindennapjában, mégis feljegyzésre méltó: 1936 nyarán tudományos tábort ver négy fiatalember s a táborozás érdekességei, kalandszerüségei mellett kísérleteket, gyűjtéseket is végez. Mindenesetre, meglátogattuk a négy fiút, ott kinn, ahol már csak a madár jár: halászkunyhón, csárdán, töltésen és kompon túl. Éppen a város szénáját takarították s szállították a nagy kompon, (bátran mondhatjuk, az Apályi-szigeten a város szénája rendben vad), s a kom p -a lka lm a t osságon mi is átsiklottunk a túlsó szigetre. Az ember egyideig megy a füzek között s hadakozik a szúnyogokkal, aztán megpillantja a négy fiú sátrát, a füstölgő konyhát s >a Vágpartot. A fiúk illő szerénységgel mondják el utuk eredményét s a két hetet, az élelmezés gondjait s a családi békét, ami közöttük híven megmaradt, megmutatják az összegyűjtött növényt s mi pedig megbámuljuk a kis baglyot, amely a kalitkában üldögél s unatkozik. »Az eredmény kielégítő«, — mondja az egyik tudós és elégedetten mutat a spirituszban örök életnek átadott gyíkokra, bogarakra, ennek mi is nagyon örülünk, s gratulálunk a tudós eredményhez. Sic itur ad astra: mondhatnánk a klasszikussal, reméljük, a tudós kedv nem marad ennyiben. Csak egyet nem tudtak legyőzni a tudósok: a szúnyogokat. Nos, hát ezekkel igazán meggyűlt a bajitfc s a két hetes táborozás egyetlen folyamatos küzdelem volt a szúnyogokkal, ezekkel a gyalázatos állatokkal, nyári kirándulásaink tönkretevőjével, éjjelnappal. A harc sajnos, egyoldalú volt: a szúnyogok állandó támadásban s a tudósok állandó védekezésben, végre is a szúnyog győzött s a jövő évi tábor valószínűleg már más helyen lesz. Ott, ahol kevesebb a szúnyog s több a nyugalom. írjuk fel a neveket is: Kuszola János, Csütörtöki Lajos, Ambrózai Gergely és Bangha Imre. — Leesett a fáról. Hegedűs Mihály komáromi hadirokkant a nyarat arra használta föl, hogy télire való fűtőanyagot gyűjtött. A komáromi temetőben száraz gallyat szedett s az egyik magas fáról oly szerencsétlenül esett le, hogy ballábát, fejét összetörte s eszméletlenül maradt a fa alatt. A járókelők csak később vették észre az eszméletlenül fekvő embert. Azonnal értesítették a mentőket, akik beszállították a komáromi kórházba. Sérülései súlyosak. — A haragosok verekedése. Mészáros József, Belik Lajos és Belik Vilmos kurali lakosok mái' régóta haragudtak Nevinyánszky Jánosra és keresték az alkalmat, hogy leszámoljanak vele. A napokban aztán a kurali szöllőkben összekerültek és a hárman egy ellen lefolyt verekedésben annyira helybenhagyták Nevinvánszkyt, hogy súlyos sérüléseivel a lévai kórházba kellett szállítani. A három támadó ellen megindították az eljárást.
