Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-07-25 / 60. szám

6. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1936. július 25. 3548.9 milliót jegyeztek az állam* védelmi kölcsönre. Az államvédelmi kölcsönre, az eddig beérkezett adatok szerint összesen 3548.9 millió koronát jegyeztek. Az akcióban résztvett pénzintézetek a kö­vetkező jegyzési eredményt mutatják fel: Zsivnobank 646.2 millió, Cseh or­szágosbank 3425, Cseh Uniobank 331.6, Sporobank 315 5, Angol Prago­­bank 253.5, Cseh Leszámitolóbank 214.2, Länderbank 204.6, Csehszlovák Agrárbank 163.2, Cseh iparbank 160.1, Postatakarék 130.8, Cseh bank 122.8, Morvabank 102.7, Prágai Takarék 100.-, Légiobank 86.6, Cseh Jelzálogbank 76.8, Általános Szövetkezeti Bank 65.1, Német Agrárbank 64.—, Szlovák Bank 35.9 millió koronát. A Visszleszámitolő intézet jegyzése 3.1 millió és az állami tisztviselők jegyzése a Postatatakarék­­nál 130 millió korona. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Hogy adót fizetni kell, ez minden kétségen felül áll. Adót mindig is kel­lett fizetni, a legrégibb időben éppen úgy mint manapság. Csakhogy az adóknak s általában a közterheknek igazságosaknak, arányo­saknak s főként humánusnak kell len­nie. Humánusnak kell lennie, vagyis az adókivetésnél nem csak azt kell számba venni, hogy kinek mennyi jö­vedelme van, hanem tekintetbe kell venni egyes méltánylást érdemlő mo­mentumokat is. Nagyobb családu adóalanyt kisebb adóval kell megróvni, mint hasonjö­­vedelmü gyermektelen adófizetőt. Avagy a túlterhelt adófizető nem fizethet annyi adót, mint a hason jövedelemmel biró tehermentes adófizető stb. A 76/927. sz. adótörvény és az uj adónovella az ilyen ténykörülményeket figyelembe is vette, midőn a 20. § a több családtagu adófizetőnek kedvezményt biztosit és 26.000 Ké jövedelemig a második csa­ládtagnál egy tizeddel s minden további­nál két-két tizeddel csökkenti az adót. Sőt az 1935. november 22-én kelt I. R. Gy. közzétett kormányrendelet ki­mondja, hogy a 8200 Kö jövedelmű négy családtagu, a 9200 Kő jövedelmű öt családtagu és a 11.000 Kő jövedelmű hat családtagu adófizetők jövedelmi adó vallomást se kötelesek beadni, vagyis mentesek a jövedelmi adó fizetése alól. Már most ha az állami adónál ilyen igazán emberséges motívumok figye­lembe vétetnek, akkor miért ne lehetne a városi dijak kivetésénél is ilyen mél­tánylást érdemlő körülményeket akcep­tálni s miért ne lehetne a több gyer­mekes adófizetőknél a házbérfillér, viz- és csatornadíj és szemétkihordási ille­téknél is mérsékelt díjtételeket meg­állapítani. Ha ez lehetséges az állami adónál mint alap adónál, akkor annál inkább lehetséges, annál inkább helyén való az alap adók pótlékainál a városi dijaknál, különösképpen pedig azért is, mert hiszen úgy a viz- és csatorna mint a szemétkihordási dij sokkal magasabb összegben van kivetve, mint amennyi annak évi üzemi fenntartásához szük­séges. Egyesületünk ez ügyben minden esz­közt megragad s a városhoz megindo­kolt javaslatot ad be s hisszük, hogy eljárásunk eredményre fog vezetni, nem leszünk kénytelenek felsőbb fóru­moknál egy országos általános érdekű mozgalomba kapcsolódva a háztulaj­donosok országos szövetsége utján célt érni. Bocz Béla. — A vasvilla, mint végső argumen­tum. Klenkó Béla és Klenkó János kurali lakosoknak valami vitájuk tá­madt Krajcs Sándor szintén kurali lakossal. Mivel szóval nem sikerült ellenfelüket meggyőzni, mindketten vasvillát ragadtak és alaposan elver­ték Krajcsot. Az eljárás megindult ellenük. Községi népiskolánk az Az 1869. év november 3-án meg­nyílt községi népiskola a lefolyt tan­évvel töltötte be áldásos működésé­nek 66. esztendejét. Tehát több, mint két emberöltőn át karolta fel a ne­velés és oktatás szent ügyét. A beiratások a múlt tanév végén voltak. Beiratkozott 448 fiú és 452 leány, összesen 900 tanuló, akik 21 osztályban nyertek elhelyezést. A tan­év ünnepélyes megnyitása szeptember 2-án történt, amidőn minden feleke­zetű tanuló saját templomában tartott istentiszteleten vett részt, mely után a rendes tanítás kezdetét vette. A tantestület 21 közismereti és 1 kézimunka tanerőből állott, akik a legszigorúbb kötelességtudással igye­keztek végezni az iskolai teendőiket. Gondot fordítottak a valláserkölcsös és hazafias nevelésre. Havonként egy­­egy értekezletet tartottak. A hitoktatást a különböző felekeze­tek lelkészei és hitoktatói végezték. A tantestület is kiváló gondot for­dított a vallásos nevelésre; bár köz­vetlenül nem folyt be a vallásoktatás­ba, de minden alkalmat felhasznált arra, hogy a tanulók vallásos érzü­letét megszilárdítsa. Imával kezdődött a napi tanítás és imával is fejeződött be. Ünnep és vasárnapon a tanulók tanítóik felügyelete mellett mentek a saját hitfelekezetük templomába. A róm. kath. tanulók négyszer része­sültek a gyónás és áldozás szentségé­ben. A protestáns tanulók közül a megfelelő korúak, miután arra előké­szíttettek, confirmálkoztak. Az izrae­lita vallású tanulók ünnepnapjaikat szintén megtartották. A tanulók erkölcsi magaviseleté ál­talában jó volt. A tantestület iparko­dott azokat a vadhajtásokat nyese­getni, amik a gyermekre az ucca, a rossz társaság folytán reárakodtak. A tanulók osztályozása az Isk. és Népm. Min. 1935. aug. 13-án kelt Z. 129991/34 sz. rendelete alapján történt s így az eddigi rendelkezéstől elté­rően félévkor és évvégén kaptak bi­zonyítványt. A szülők azért évköz­ben is többször kiértesíttettek a tanu­lók előmeneteléről, vagy magavisele­téről, különösen akkor, ha hanyatlás­ról, vagy visszaesésről volt szó, — az intőlapok utján. Az egészségi állapot kielégítő volt. A tanulók testi épségének biztosítá­sát célozta az 1 lójs 2 Kc-s baleset elle­­ni biztosítás, mely a tanulót otthon­tól az iskoláig vezető úton és az iskolában is valamely balesetről ki­folyólag érhetné. Az iskolaorvosi intézmény lehetővé tette, hogy minden tanuló évenként egyszer alapos orvosi vizsgálatban részesült Kalvariszky Jenő dr. gyermekorvos utján. A Vörös Kereszt a tanév folyamán 32 gyenge szerve­zetű tanulót küldött a Tátrába üdü­lésre. A Járási Fiatalsággondozó a nyárra 20 tanulót részesített nyara­lásban. A hivatalos szemvizsgálatot, úgyszintén az ujraoltást Kovács Imre dr. tiszti orvos, a golyvavizs­gálatot Rauscher Zsigmond dr. foganatosította. Iskolai ünnepélyek október 28-án, március 7-én, május 28-án tartattak, mely alkalommal ének, szavalat és alkalmi beszéddel lett méltatva a nap jelentősége. Ezen ünnepélyeken kívül tartatott: anyák napja, madarak és fák napja, béke ünnep, s június hó folyamán az iskola tágas feldíszített udvarán szabadtéri előadás, melynek jövedel­méből a jövő tanévre a tanítás szem­léltetésére vetítőgépet fognak besze­­szerezni. A tanulók önművelődését szolgálta a tíz hangszórós iskolai rádió, melyet minden kedden délelőtt egy órán át hallgattak a tanulók; a téli időszak alatt a hetenként kiosztott könyvtári könyvek s a havonként egyszer Borka Géza dr. gimnáziumi tanár szerkesztésében megjelenő Szivárvány című gyermekujság és a havi mozi­előadások. Mint minden évben, úgy most is kijutott az iskola tanulóinak a szere­tet adományaiból. Első helyen állott 1935—36. tanévben, e tekintetben a város, mint iskola­­fenntartó, amely mindenben atyailag gondoskodott a tanulókról. Nemcsak a beiratási díjat engedte el a tanulók majd felének, hanem ellátta a sze­gény tanulókat tankönyvekkel, "tan­szerekkel s a hideg idők beálltával lábbelivel és ruházattal. A szociális minisztérium a járás és a város utján a szünidő és az egész iskolai év alatt ingyentejben részesítette a szegén}' tanulókat. A Népjóléti Központ által fenntartott gyermekkonyhán 450 ta­nuló kapott a tél folyamán meleg ebédet. A járási hivatal 160, a Prot. Jótékony Nőegylet 60 pár cipőt, a Já­rási Fiatalsággondozó 31 szvettert, a Karitász 20 öltözet ruhát, Laky Nán­dor 4 szvettert juttatóit felruházásra. Az Izr. Jótékony Egylet az összes izr. szegény tanulókat ellátta cipővel és ruhával. Az Evang. Nők Oltár és Leányegyesület az evangélikus, aRef. Leányegyesület azon református ta­nulókat látta el ruhaneművel, akik esetleg az iskolától nem részesültek segélyben. A Földműves Kölcsönös Pénztár 100, a Városi Takarékpénztár 50, a Komáromi Első Hitelintézet 100, Légió Bank 50, Bartos Frigyesné 50, Városi Jótékony Nőegylet 20, Biró Lucián 30, N. N. 10 Kc-t juttatott jó­léti célokra. Lestár István dr. ,az első ál­dozásra menő szegény tanulókat ru­házta fel. A közvetlen felügyeletet az ezen év­ben újraalakult iskolaszék gyakorolta, az állam részéről Marko vies Ede tanfelügyelő, az igazgatói teendőket P e t h ö Sándor végezte. Tanévvégi ösztöndíjban részesült 52 tanuló 2500 Ke összegben, mely szept. 1-én kerül kifizetésre. A tanévvégi beiratások alatt W e r­­n e r Lina kézimunka tan.-nő a tanu­lók egész évi munkáiból kiállítást ren­dezett, melyet az érdeklődők tömege­sen szemléltek meg. A tanév ünnepies istentiszteletekkel június 27-én végződött. Az iskolával kapcsolatosan műkö­dött a községi ovoda, hol 2 óvónő, F ü- 1 ö p Etelka vezető óvónő és P á 1 e c Il­ii é Lohner Jolán foglalkoztatták a 3—6 éves kisdedeket. Beiratkozott 181 gyermek, akik 2 tágas teremben voltak télen foglalkoz­tatva,, a jobb idők beálltával pedig az ovoda udvarának lombos fái alatt ját­szottak. A községi népiskola tantestülete ál­tal június hó folyamán rendezett sza­badtéri előadás sikerének előmozdítá­sánál egy számmal ők is resztvettek, valamint az anyák napján rendezett ünnepélyen is. Karácsonykor kará­csonyfa ünnepély volt, hol minden gyermek egy-egy szeretet-csomagot ka­pott. P.S. Tudományos vakáció az Apályi szigeten. Négy fiatal fiú, gimnazista, tovább­­képzős nagy fába vágta a fejszéjét három héttel ezelőtt: tudományos va­kációt szereztek maguknak s sátor alá vonultak az Apályi-sziget felső vé­gére. A kölcsönkért cserkész-sátrat valahol Lándor-puszta körül verték a földbe, tűzhelyet is készítettek, bejá­ratot s kerítést, élelmiszert vitettek ki maguknak s megtelepedének a csön­desen folyó Vág partján. Nem olyan egyszerű tábor volt ez, nem lárpulár nyaralás, hanem sokkal komolyabb. Mert a kicipelt holmik között tudomá­nyos búvárkodásra szánt eszközök is voltak: faunád és flórát tanulmányoz­tak a fiák s mig ketten főztek, ad­dig ketten összegyűjtötték az Apályi­­sziget minden növényét, ritkát s ke­­vésbbé ritkát egyformán, fogtak ro­vart, lepkét, kicsi madarat, gyíkot és siklót. A növényeket itatóspapír kö­zé zárták, az állatokat szeszbe tették, felgombostűzték, szétboncolták, —mit hogyan lehetett s végül még egy ele­ven, kis baglyot is kalitkába zártak, a tudós vizsgálatok öregbítése céljá­ból. Két hétig folyt a búvárkodás élet-Ragyogó fényt csak a „BOHEMIA“ cipőkrém ad. 92 tani, kémiai, természetrajzi egyaránt. Voltak még nagyobb célok is, ürgék­­kel-mikkel, sajnos, sem ürge nem akadt, sem pedig a kocsi nem tudta kihozni az egész kémiai laboratóriu­mot, ami pedig okvetlen szükséges lett volna az egészséges vizsgálathoz. De így is érdekes, szép s komoly amit cselekedtek s jellemző a mai if júságra, az ifjúság tudományos készségére. Ha ez a pár fiú csak fehér holló is a va­kációzó fiatalság közönséges minden­napjában, mégis feljegyzésre méltó: 1936 nyarán tudományos tábort ver négy fiatalember s a táborozás érde­kességei, kalandszerüségei mellett kí­sérleteket, gyűjtéseket is végez. Mindenesetre, meglátogattuk a négy fiút, ott kinn, ahol már csak a ma­dár jár: halászkunyhón, csárdán, töl­tésen és kompon túl. Éppen a város szénáját takarították s szállították a nagy kompon, (bátran mondhatjuk, az Apályi-szigeten a város szénája rendben vad), s a kom p -a lka lm a t ossá­gon mi is átsiklottunk a túlsó szi­getre. Az ember egyideig megy a fü­zek között s hadakozik a szúnyogok­kal, aztán megpillantja a négy fiú sátrát, a füstölgő konyhát s >a Vág­­partot. A fiúk illő szerénységgel mond­ják el utuk eredményét s a két hetet, az élelmezés gondjait s a családi bé­két, ami közöttük híven megmaradt, megmutatják az összegyűjtött növényt s mi pedig megbámuljuk a kis bag­lyot, amely a kalitkában üldögél s unatkozik. »Az eredmény kielégítő«, — mondja az egyik tudós és elégedet­ten mutat a spirituszban örök életnek átadott gyíkokra, bogarakra, ennek mi is nagyon örülünk, s gratulálunk a tudós eredményhez. Sic itur ad astra: mondhatnánk a klasszikussal, remél­jük, a tudós kedv nem marad ennyi­ben. Csak egyet nem tudtak legyőzni a tudósok: a szúnyogokat. Nos, hát ezek­kel igazán meggyűlt a bajitfc s a két hetes táborozás egyetlen folyamatos küzdelem volt a szúnyogokkal, ezek­kel a gyalázatos állatokkal, nyári ki­rándulásaink tönkretevőjével, éjjel­nappal. A harc sajnos, egyoldalú volt: a szúnyogok állandó támadásban s a tudósok állandó védekezésben, végre is a szúnyog győzött s a jövő évi tá­bor valószínűleg már más helyen lesz. Ott, ahol kevesebb a szúnyog s több a nyugalom. írjuk fel a neveket is: Kuszola Já­nos, Csütörtöki Lajos, Ambrózai Ger­gely és Bangha Imre. — Leesett a fáról. Hegedűs Mihály komáromi hadirokkant a nyarat arra használta föl, hogy télire való fűtő­anyagot gyűjtött. A komáromi teme­tőben száraz gallyat szedett s az egyik magas fáról oly szerencsétlenül esett le, hogy ballábát, fejét össze­törte s eszméletlenül maradt a fa alatt. A járókelők csak később vették észre az eszméletlenül fekvő embert. Azonnal értesítették a mentőket, akik beszállították a komáromi kórházba. Sérülései súlyosak. — A haragosok verekedése. Mészá­ros József, Belik Lajos és Belik Vil­mos kurali lakosok mái' régóta hara­gudtak Nevinyánszky Jánosra és ke­resték az alkalmat, hogy leszámolja­nak vele. A napokban aztán a kurali szöllőkben összekerültek és a hár­man egy ellen lefolyt verekedésben annyira helybenhagyták Nevinván­­szkyt, hogy súlyos sérüléseivel a lé­vai kórházba kellett szállítani. A há­rom támadó ellen megindították az eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents