Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-07-25 / 60. szám

£:apia»k ma^száma a JS whets teljesf&á&ió'm'ftsorttaxtaliiiaauEa «w» Otvenhetedik évtolyam. ©O. sxám. Szombat, 1036. júlina 25, LAPOK POLITIKAI LAP. EtSÜtetM ír ewMovifc érteikben: Helyben és vidékre postai mAftaidM «•ész évre KC, félévre 4® Ké* »negyed­évre 28 Ke. ~ Külföldön 22« JKfc. ingress ián» ára 1 kor«»«?,.- imaúM&amaítm .«uRMaaAHttnKflmBBi Átépítette: néhai TUBA JANOS. helelőc MewrbwwH» GAAL GYM.A dr. Sterkesztß-! BARANYAY JÓZSEF dr. Főmanbatársak.* PCLÖPZSIGMONÖ és AIKINGER-LÁSZLÓ dr. Olímpiászl nyngaloi ív (AL) A genfi ülések óla elteli idő alatt nemzetközi térim nem szűnt meg a mozgolódás. Géniben ezúttal olyan jelenségek voltak észlelhetők, aminőknek a népszövetség mindez­­ideig nem völt tanúja. Genf telje­sen kizökkent a maga exkluzív estén­kön atmoszférájából. A népszövetség díszes termében füttykoncert hang­zott el, egy öngyilkosság fordult élő és a ihinzigi szenátus elnöke olyan hangnemet használt, aminőre eddig szintén sohasem volt példa. Demind­ezek csak külső jelenségek, amelyek természetesen nem erősítették meg, hanem gyengítették a népszövetség tekintélyét. Gondolkodásra késztet­nek ezek is, mert azt igazolják, hogyi a legkisebb alkalom is elegendő arra, hogy kirobbantsa azokat a szenve­délyeket, amelyeket a népszövetség­nek semmiképpen sem sikerűit meg­fékezni és a jövőben sem fog sike>­­rüliti, ha megmarad eddig követett iránya mellett. Mint tényeket teljes tárgyilagosság­gal a következőket lehet leszögezni a népszövetség júniusi üléseivel kap­csolatban: A népszövetség alapokmányának és ezzel tulajdonképpen az egész nép­­szövetségi rendszernek revíziója ma már nem egyes elégedetlenek részé­ről megnyilvánuló phim desiderium, hanem olyan probléma, amelynek megoldása soká nem késhet és amely­­ivei ősszel a népszövetség foglalkoz­ni is fog. Ez az első tény. A második tény az, hogy olyan államok, amelyek a népszövetségen kívül állanak és al-POLITIKAI SZEMLE Kismarom, július 21. Be kéll jelenteni augusztus .1-ig a külföldieknek a határőrben levő ingatlanait. A csehszlovák államvédelmi tör­vény kötelességévé teszi minden olyan külföldi állampolgárnak és jogi sze­mélynek. aki a törvény áltál létesí­tett ha tárö\7ben ingatlan tulajdonnál rendelkezik vagy ingatlanokra vonat­kozó jog vagy jogosítvány birtoko­sa, hogy ezt a körülményt folyó évi augusztus hó 8-ig írásban jelentse be az illetékes csehszlovák országos hi­vatalnak. Mivel a bejelentés elmu­lasztásához az említett törvény az ingatlanok zár alá vételéig és bírói árverésen való értékesítéséig terjedő súlyos jogi következményeket fűz, a bejelentési kötelezettség által érintett magyar állampolgároknak érdekük­ben áll, hegy a bejelentést az előírt határidőn belül okvetlenül megte­gyék. Hallgat a szlovák néppárt , a komiánybalépésről. , A szlovák néppárt képviseletében régebb idő óta folynak tárgyalások a pártnak a kormányba való lépésé­ről és ismeretes, hogy a szlovák nép­párt vezéregyéniségei ebben a kér­désijén többször elutasító álláspontra helyezkedtek s ragaszkodtak a szlo­vák nép alkotmányos elismeréséhez. A párt legutóbb Zohoron nagy nép­­gyűlésit tartott, amelyen megjelent IHinka András nemzetgyűlési képvi­selő, a párt vezére is, aki hosszabb beszédet mondott. Beszédében foglal­kozóit a pozsonyi katolikus teológia kérdésevei is. Majd többek között a kővel kezűket mondott a: Nagy Riíünést keltett, hogy a több ezer főnyi uepgyülésen egyetlen szó­nok sem -érintette a pártnak a kor­mányba teendő belépésére vonatkozó tárgyalásait. A nagy hallgatás bizo­nyos csalódást okozott a népgyűlésen megjelent párttagokban. Kramár dr.: Miben hízunk ma? Kramár dr. a régi cseh nemzeti de­mokrata párt, jelenleg a cseh nem­zeti egyesülés vezére cikket írt »Nem történt semmi« címen. A Národni Listy írja, hogy a koalíciós sajtó az­zal intézte eí a német-osztrák meg­egyezést, hogy ez a dolog nem meg­lepetés és nincs öle nyugtalanságra, sőt ellenkezőleg, Schuschnigg és Hit­ler megegyezése világos helyzetet te­remt és elodázza a háború veszélyét, amely az Anschluss vagy a Habs­­burg-restauráció miatt fenyeget. Kra­­raár dr. cikkébe», erre váló célzás­sal! nyíltan fölteszi a kérdést: »Miben bízunk ina?« Franciaországban, mely otthon belpolitikai megrázkódtatások­kal, a gyarmatokon pedig bolsevista és szocialista lázító propagandával küzd, vagy Angliában, amely két év­nél hamarabb nem lesz felkészülve a védőiemre, vagy végül a mérhetet­len távolságban levő Oroszországban, amely hajlandó nekünk Hitler ellen, a bolseví/.mus legeikeseralettebb el­lensége eiilen segítséget nyújtani, de egyben el vau szánva arra, hogy szá­munkra e védelem fejében hozza a »bolsevista demokráciát«? Kramár dr. vezércikkében arra a megállapításra jut, bog}' egyedüli megbízható védel­münk belső véderőnk. Cseh agrárok kirándulása Danzigba. tói teljesen függetlenül járnak cl, vet­ték át a kezdeményezést és hova to­vább az irányítást is. A népszövetségi tagok pedig aggódva és szinte tehe­tetlenül lesik ezeknek különböző meg­nyilatkozásait, mert érzik, hogy az ilyen fejlemények a népszövetség csődjét okozhatják. Bár nem Géni­ben, liánéin Monlreuxban folyt le a Dardanella-konfcrcncia, ennek ered­ménye, a Dardanellák megerősítése is gyöngíti a népszövetségi rendszert, mert lényegében a békeszerződések frontjának újabb áttörését jelenti. Ha­sonló a helyzet a július 11-én nyil­vánossá vált német-osztrák megegye­zéssel, amely szintén a népszövetség megkérdezése, tudta és beleegyezése nélkül jött télre és egyes népszövet­­ségi jogászok véleménye szerint a békeszerződések és több utólagos nemzetközi megegyezés sérelmét je­lenti. Nem kételkedik senkisem abban, hogy a népszövetség gondolata, amely már az ókorból származik, üdvös, hasznos és jó, de ennek a gondolat­— ígérjétek meg nekem, hogy hűek maradtok a szlovák néppárthoz. Ha hűek lesztek hozzá, a nemzethez és az Istenhez lesztek hűek. Ha a nem­zet elesik, reátok, mint nemzetre, megsemmisülés, mint dolgozókra pe­dig exiszteneiáüs pusztulás vár. A tö­meg Hlinka szavait menydörgéssze­­rű »esküszünk«-kel fogadta. Beszélt még Danihal képviselő is, aki kije­lentette, hogy ha a földmivesnép nem eszmél magára, olyan modern rab­szolgaságba juthat, amely semmivel sem lesz jobb a középkori hűbéres­­ségnél. mik a világbékével kapcsolatos meg­oldása — sajnos — alapvető hibák­ban szenved. A népszövetség bölcső­jénél is ott állott Wilson és Cie­­menceau. Lloyd George egyizhen lep­lezetlenül jelentette ki, hogy nagyon nehéz volt az ö helyzete amellett a két úr mellett, mert az egyik Jézus Krisztusnak, a másik pedig Cézár­nak képzelte magát. így történt az­után, hogy a népszövetségi intéz-Azokkal a külföldi hírekkel szem­ben, hogy állítólag tervet készítenek elő a Németország és Csehszlovákia közötti viszony újbóli rendezésére, prágai lapok írják, hogy a cseh ag­rárpárt két vezető politikusa és egy agrárius publicista Danzigba utazik. Ennek az útnak az a célja, hogy a nevezettek tájékozódjanak egyrészt a Németország és Danzig, másrészt a Lengyelország közötti viszonyról. Az ut tulajdonképeni céljáról azonban semmi bizonyosat nem lehet tudni. Csak az bizonyos, hogy a cseh agrár­párt sajtója már hosszabb idő óta meny végeredményben nem egyéb, mint kegyes és kegyetlen farizeusko­­dásoknak örökös láncolata. Ma már nem lehet kétséges az sem, hogy Angolország jelenleg és bizo­nyára még hosszú hónapokon át nem vállalhatja azt a vezető szerepet, a melyre a nemzetközi életben maga is hivatottnak érzi magát és amelyet elsősorban főleg az európai kontinens neki mindenkor szánt. Angolország-Szerfcesztőség és kiadóhivatalt Masarvb-u. 29. Megjelenik hetenként kétszeri szerdán és szombaton * nak egyik nagysága az, hogy soha­sem erőlteti maga részére a presztízst és ezért tudja mindenkor megőrizni azt az egész világon. Ila most lát­szólag félre is vonul, csak azért teszi, mert pillanatnyilag nem érzi magát elég erősnek, hogy szavának döntő súlyt tudjon adni. Tervei és szán­dékai még sem kétségesek; szüksé­gesnek tartja, hogy a világ leghatal­masabb légi flottája felelt rendelkez­zék. hogy megerősítse tengeri és szá­razföldi haderejét és ha ez megtör­tént, akkor bizonyára ki fog lépni mai rezerváltságából. Addig azonban kénytelen szemet hunyni neki nem tetsző események felett is és úgy ten­ni, mintha azokhoz legalább hallga­tólagosan hozzájárulna. Franciaország ma a népfront ál­dásai alatt nyög. Kiváló francia po­litikusok is tanácstalanul állanak az ország belső fejleményeivel szemben és nem mernek semminemű jóslások­ba bocsátkozni abban a tekintetben, hogy a népfront rendszere, melynek csírái nyilvánvalóan Moszkvában hur­­jánzanak, hová fog vezetni. A spa­nyolországi népfront eredményeit máris szemlélheti az egész világ. Ha most más országokban is fölvetik a népfront megvalósításának gondola­lát. ez bizonyára idegenkedéssel fog találkozni a népfrontokkal kapcsolat­ban eddig szerzett keserves tapaszta­latok miatt. Ez talán majd gyöngíti Moszkvának Litvinov utján a nem­zetközi fórumokon mindinkább érez­hetővé vált befolyását. Ila Moszkva ma már nem is törekszik a múltban esődötmoniló kíméletlen eszközeivel a világ bolsevizálására és áttért a szelidebb népfront-rendszerre, már eddig is nyilvánvaló, hogy ebből nem származhat a világnak az a megbé­­külésc, nyugalma és boldog fejlődé­se, amelyet célul a népszövetség is kitűzött maga elé. Németországot most az olimpiász köti le. Erre fordítja minden figyel­mét és minden energiáját. Bizonyos, hogy a német szervezőképességnek olyan teljesítménye lesz ez a ren­dezés, amely csak erősíteni fogja a fehijuló német nagyhatalmi energi­ákba vetett hitet. Hogy az olimpiász után Berlin milyen új nemzetközi tervekkel áll majd elő, annak kör­vonalai is észlelhetők már. Mussolini — mint a lapokból olvashatjuk — pihenni tért lusculánumába, de ilyen pihenései alatt — a tapasztalat sze­rint — alkotja meg rendesen újabb nagy koncepcióit. Valószínű, hogy ezek ismeretessé válása egybe fog esni a német tervek napvilágra jutá­sával. Egyelőre aligha fogja a nemzetközi hullámzásban nagyobb hullámverés felzaklatni a kedélyeket, a jó és rossz leikiismeretekel. Azérí írluk is cik­künk fejére: olimpiászi nyugalom.

Next

/
Thumbnails
Contents