Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-07-22 / 59. szám

»KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. 1936. július 22. Hadüzenet a szúnyogoknak! Milyen furcsa teremtmény az em­ber! Ha embertársunk görbén ránk tekint, szóval vagy tettleg megbánt bennünket, rögtön szaladunk ügyvéd­hez vagy bírósághoz orvoslásért és nem ritkán elkeseredett küzdelmet folytatunk a rajtunk esett sérelem ál­tal megzavart társadalmi rend hely­­reállításáért; ellenben némán és öl­hetett kézzel tűrjük a szúnyogoknak testi épségünk ellen intézett táma­dásait, melyek elkeserítik és lehetet­lenné teszik a szabad természetben való tartózkodást, amelyre pedig any­­nyira reá van utalva a nyári hőség­től szenvedő és üdülést kereső városi lakosság. Komárom városnak nagy folyóvi­zektől környezett árvizterülete a szú­nyogok részére elsőrendű tenyész­­helyül szolgál. Béla király névtelen jegyzője Komárom várát »Szúnyog­­hely«-nek nevezi. E szúró légyfajzat tehát már emberemlékezet óta garáz­dálkodik e vidéken, anélkül, hogy a kiirtására alkalmas módszerek igény­­bevételéről gondoskodás történt volna. A szúnyogok közül csak a nőnemű­ek (cherchez la femme!) táplálkoz­nak vérrel, inig a himneműek kizáró­lag növényiével élnek. Petéiket csakis álló vagy lassan folyó vizek felszíné­re rakják le és a petékből kibújó bábok a légcső szabad végével csüng­nek a víz felületén. A bábból kifej­lődő légy egy nyár alatt 4—6 generá­ciónak lehet az ősanyja, úgyhogy ki­számították, hogy egyetlen nőcske petéiből a negyedik nemzedékben 200,000.000 szúnyog keletkezhetik, eb­ből kb. a fele vérszívó nőnemű. A szúnyogok ellentétben a legyek­kel, a nyárnak szintén kellemetlen vendégeivel, a fénytől iszonyodó al­­konvatállatok, melyek napközben a fák levelei alatt, árnyékos, sötét helyi­ségekben és más rejtett helyeken tar­tózkodnak. Szórási kedvük hajnalkor és alkonyaikor a legnagyobb, de fel­használják az ember és állal éjjeli nyu­galmát is arra, hogy zavartalanul vé­rüket szívhassák. Ormányukkal meg­szórják a bőrnek egy-egy véredényét és a bélcsatornájukban lévő szivaty­­lyuval felszívják a vért. A felszívott vért 2—3 nap alatt megemésztik és csak azután keresnek újabb táplálé­kot. A szúnyogok szúrásai, különösen ha nagyobb mennyiségben lépnek fel, nagyon kellemetlen hatást váltanak ki embernél és állatnál egyaránt. Ma­ga az elszenvedett kis vérveszteség még könnyen volna elviselhető, azon­ban a szúrás alkalmával a szúnyog­nak nválkája is belekerül a szúrt seb­be, ami gyakran napokon át tartó viszkető hólyagot idéz elő. Ezen nyál­kában lévő mérges anyagok érzé­keny embereknél és különösen gyer­mekeknél nagyobb mennyiségben be­oltva daganatokat és más betegségi tüneteket is okozhatnak, sőt vérmér­gezést is eredményezhetnek. Legve­szélyesebb a szúrás az ajkon és a szemen. Tehát már egészségügyi szempont­ból sem volna szabad figyelmen kí­vül hagyni azokat a remediumokat, amelyek a szúnyogok elleni harcban figyelembe jönnek. E tekintetben ter­mészetesen az egyén tehetetlen és csak liatósági intézkedéstől várható siker. Első sorban gátat kell vetni a szú­nyogok fellépésének a mocsarak, lá­pok slb. mint tenyészhelyeknek eltá­volításával, továbbá nyáron át a víz felszínén lévő báboknak elpusztítása olajszerű folyadékok kiöntése által, mert az olaj a bábok légzőszerveitől a levegőt elvonja és megfulladásukat előidézi, végül a már kifejlődött szú­nyogok téli kiirtása egy osztrák nyug. hivatalnok (Pruscha Ágoston) által konstruált denevértornyok felállítása és lehetőleg sok denevér meghonosí­tása által. Nagyon hatályosnak bizonyult a szúnyogok elleni küzdelemben Klos­­terneuburgban a nyár alatt a fák­nak és bokroknak dohánylével való befecskendezése és ez a város igen elismerőleg nyilatkozik az 500 dene­vért befogadó Pruscha-féle toronyról, melynek felállítása óta a szúnyogok száma lényegesen megapadt. Természetes, hogy a szúnyogvesze­delem szisztematikus és biológiai le­küzdésére irányuló kutatások még tel­jes sikerrel nem kecsegtetnek, azon­ban addig is nem mulaszthatok el a már eddig bevált módszerek, hogy a természet szabad ölébe vágyó városi lakosságnak az ott tartózkodás tűr­­hetővé tétessék. Dr. G. J. Ünnepélyes külsőségek között aláírták a Darda­­nellaegyezményt. — július 21. Hétfőn, július 20-án éjfélkor véget ért a montreuxi Dardanella-értekez­­let, melyen letárgyalták a Dardanel­­lára vonatkozó egyezményt. A konferencia utolsó aktusa, az egyezmény aláírása ünnepélyes kül­sőségek között folyt le. Hétfőn este két bankett volt a Palace szállóban, egyiket a delegációk tiszteletére, a másikat a nemzetközi sajtó tisztele­tére rendezték. Este tiz órakor a de­legációk tagjai teljes számban egybe­gyűltek a szálló dísztermében, ahol Bruce elnök megnyitotta az ülést és felolvasta az új tengerszoros-egyez­ményt. Majd a francia abc sorrendjé­ben felszólította az egyes delegáció­kat, hogy írják alá a jegyzőkönyvet. Az egyes delegációk vezetői egy­­egy díszes arany töltőtollal kap­tak és azzal írták alá az egyez­ményt. A töltőtollakat az értekezlet elnöksége ajándékkópen bocsátotta rendelkezé­sére. a delegációk vezetőinek. A delegációk vezetőinek beszédei után háromnegyed tizenkettőkor ért véget az ünnepélyes záróülés, mely egyúttal a háború utáni béke­szerződések első módosítását je­lentette. Az uj Dardanella-egyezményt politi­kai körökben Törökország és a szov­jet nagy diplomáciai sikerének tekin­tik. Törökország szempontjából nagy jelentősége van a szerződésnek azért, mert ez az első alkalom, amikor sikerült a békeszerződésekben megállapított törvényes kereteken belül keresztülhajtani egy háború utáni szerződés revízióját. S e kísérlet teljes győzelemmel járt. A szovjet pedig biztosította magának a jogot a szerződéssel, hogy hadiflot­tájával a tengerszoroson szabadon közlekedhetik s ezáltal megteremtette az összeköttetést a Fekete tenger, a Keleti tenger és a Csendes óceán flot­tabázisai között. A törökök kedden reggel megkezd­ték a Dardanella-zóna katonai meg­szállását a környékbeli lakosság nagy örömujjongása közben. Ollóval vágta el egy kis csecsemő ujját M. M. fiatalkorú cigánylány több komáromi családnál, amelyeknél is­merős volt, állandóan munkát kért. Mivel féltek a megbízhatatlanságától, mindig elutasították. Különösen N. T. külvárosi házát látogatta nagy elősze­retettel, aki végre rábízta tizenegy­hónapos csecsemőjét, hogy őrizze egy rövid ideig. A cigánylány a csecsemő mellé ült s mikor az anya hazajött, nagy ré­mületére látta, hogy kislánya mu­tatóujja hiányzik s a csonkból folyik a vér. A csecsemő levágott ujja a földön hevert. Azonnal előfogta a cigánylányt, aki azt vallotta, hogy véletlen műve csu­pán a levágott ujj, de az elkeseredett anya feljelentette a leányt, akinek a rendőrség előtt kell tisztáznia, ho­gyan vághatta le egy olló az ágyban alvó csecsemő mutatóujját. HÍREK — Orvosi hir. Dr. Göndör Ábris a Kerületi Betegsegélyző Intézet fő­orvosa, négy heti szabadságra utazott. — Tcmplomnagyítás. Az érsekuj­­vári orth. izraelita hitközség templo­mát meg fogják nagyobbítani. A ki­bővítési munkálatokra százezer ko­rona kölcsönt vettek föl. — Cserkészeink tábora a Tátrában. A bencés főgimnázium Jókai-cserkész­csapata kitünően táborozik a Tátrá­ban, Barlangliget közelében, a Zugó patak árnyas völgyében. Általában de­rűs, száraz napjaik vannak. Esőt alig kaptak s a viharok messze elkerülik a tábort. A fiúk egészsége kielégítő, de a sok evés egyiknek, másiknak megártott: a nyolcszáz méter maga­san fekvő tábor az étvágyat alaposan felfokozza. Kirándulásuk eddig kettő volt: a nagyobbak a Zöld-tónál jár­tak, a kisebbek Tátralomnicot tekin­tették meg. Nagy kirándulást tettek az Öt-tóhoz is. Létszám: 37. — Két jelentős kultúrtörténeti be­számoló a Csehszlovákia magyar rá­dióban. A Csehszlovákia magyar rádió havonta visszatérő »prágai estje« so­rán ezúttal — július 22-én 18 órai kezdettel — két jelentős kultúrtörté­neti beszámoló fog elhangzani. Ter­­nyei László, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője, a szlovenszkói magyar színtársulat tíz év előtti nagysikerű prágai vendégszerepléséről írott visz­­szacmlékezéseit olvassa fel. Mint em­lékezetes, a magyar színművészet an­nakidején meleg fogadtatásra talált a csehszlovák főváros falai között s az akkori, forró sikertől hangos na­pokat idézi vissza Ternyei László él­mény-ízű vonzó előadásában. A má­sik beszámolót Straka Antal, a buda­pesti csehszlovák követség volt sajtó­­attaséja tartja. Straka Antal, a cseh­szlovák költők magyar antológiájának összeállítója budapesti tartózkodása idején ernyedetlenül fáradozott a csehszlovák-magyar kulturális kap­csolatok kimélyítése terén. A buda­pesti csehszlovák kolónia ezirányú tevékenységének kezdeteiről, kibonta­kozásáról és általános elismerésre ta­lált műsoros estjeiről Straka Antal színes és kimerítő képet nyújt sokat­­igérő előadásában. A »prágai est« to­vábbi műsorát Gross Miklós, a prágai zeneakadémia nagytehetségű hallgató­jának hegedűjátéka tölti ki. — Az új margitíatva—vörösköi vas­útvonal megnyitása. Július hó 26-án nyitja meg ünnepélyes keretek kö­zött Bechyne miniszter, aki mostTát­­ralomnicon tartózkodik, nagy kiséret­­tel vesz részt a megnyitáson. Az új vasútvonal Dél- és Középszlovenszkót köti össze a Magas Tátrával és Kelet­­szlovenszkóval és egyben nagy te­hermentesítését jelenti majd a Kassa­­oderbergi vonalnak, amelybe Margit­­falván belekapcsolódik. A vasútvonal már a múlt évben készen volt adob­­sinai jégbarlangig, most az a befe­jező rész kerül megnyitásra, amely a dobsinai jégbarlangtól a margitfal­­vai végállomásig vezet. — Áthelyezések. Dr. Rajecz György közigazgatási biztost a párkányi já­rási hivataltól az Országos Hivatal­hoz helyezték át. Helyébe Steller Bé­la közigazgatási biztos került Mól­­daváról Párkányba. — Szamaritánus tanfolyamok. Legtöbb helyen már megkezdték a sza­­maritánusi tanfolyamokat falusi nők részére, hogy betegápolókká képezzék ki őket. Szakavatott, erre hivatott egyé­nek képezik ki a nőket, hogy az első segélynyújtást megtanulják. A tanfolya­mok befejezte után gyakorlati próbákat is fognak tartani az előadások anya­gából. — Siesta szanatórium Budapest, I. Ráth György u. 5. a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvosilag leg­tökéletesebben felszerelt gyógyintézete. Bel- és ideggyógyászat, sebészet, szü­lészet, nőgyógyászat, urológia stb. Röntgen. Kémiai és mikroskopiai labo­ratórium. Elektrocardiegraph (szivvizs­­gáló), Krogh féle alapanyagcsere vizs­gáló készülék. Enterocleaner (bélfürdő). Modern vbgyógyintézet. Orvosilag ve­zetett villanyüzemü konyha. Elsőrendű ellátás. 97C0 négyszögöles park. Olcsó árak! ÉSrtesités Értesítem igen tisztelt Vevőimet és Üzletfeleimet, hogy az 50 év óta fenálló nyomdavállalat, könyv- és papírkereskedést megboldogult férjem szellemében az általa nevelt régi munkatársaim fokozott össze­fogásával tovább vezetem. Kérem, hogy eddigi bizalmukat to­vábbra is tartsák fenn számomra és én iparkodni fogok ezentúl is azt teljes mér­tékben kiérdemelni. Teljes tisztelettel a Spitzer Sándor cég tulajdonosa: özv. Spitzer Béláné.

Next

/
Thumbnails
Contents