Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-12-30 / 104. szám

2. oldal. > KOMÁROMI LAPOK« 1936, december 30. Kertészek -I figyelmébe! Alegelsőbbrendli külföldi kerti magvak kaphatók Kőim Marcell magkereskedőnél Nővé Zámky-Érsekujvár. (Pénzügyi ház.) Árjegyzéket kívánatra díjmentesen küldök. Belpolitikai szünet január közepéig. A belpolitikai karácsonyi munka­szünet, a hétfői koalíciós lapok hír­adása szerint körülbelül január köze­péid tart- Benes dr. köztársasági elnök karácsonyi rádióelőadása után Sczi­­movo-Ustiban levő villájába utazott, ahol január 10-ig fog tartózkodni. Hodzsa Milán dr. miniszterelnöknek sikerült spanyolnátha betegségéből fel­épülnie és néhány napi üdülésre a Riviérára utazott. Minthogy Bechyné vasutügyi miniszter, a miniszterelnök állandó helyettese ugyancsak beteg­­szabadságra ment, így a miniszter­­elnök helyettesítője ezidőszerint Srá­­mek dr. unifikációs miniszter. Csak a miniszterelnök visszatérése után kez­dődik meg a politikai élet. A hadseregfelügyelő és a vezérkari főnök hatásköre. A köztársasági elnök hadseregpa­rancsot adott ki. amelyben tüzetesen körülhatárolja a hadseregfelügyelő és a vezérkari főnök hatásköréi. Az erre vonatkozó második szakasz szerint a hadseregfelügyelő a véderő leg­felső ellenőrző szérűé, a nemzetvédelmi miniszter segéd- és tanácsadó szerve s közvetlenül a mi­niszternek van alárendelve. A hadseregfelügyelő a hivatalba­­lépés tényével a legrangidősebb hadseregtábornokká válik, még ha rangsor szerint nem is volna a legidősebb. A harmadik szakasz a vezérkari fő­nök hatáskörét a következőképen ál­lapítja meg: A vezérkari főnök a véderő ve­zérkarának élén áll s minden olg alapvető kérdésben, amely az ál­lamvédelem és a véderő háborúra való előkészítésével áll összefüg­gésben, a tanulmányozó, irányadó és végrehajtó szerv. Közvetlenül a nemzetvédelmi minisz­ternek van alárendelve. A vezérkari főnök feladata mindenekelőtt tanulmá­nyozni azokat a kérdéseket és elha­tározásokat, melyek a véderő vala­mennyi tényezőjére vonatkoznak, ilye­neket előkészíteni és megvalósítani s a hadsereg valamennyi tényezőjének a szükséges irányelveket megadni. Házbéradó vallomások. A házbéradónak az 1936. évre való kivetéséhez az adókötelesek házbér­­vallomásaikat 1936. évi december hó 31-ig terjedő idő alatt tartoznak be­adni. Az 1936. adóévre szóló adóvallomás képezi az elmúlt 1936. év és az 1937. adóév adóköteles hozadék megállapí­tására szolgáló alapot. Önálló vallo­mást az 1937. adóévre nem kell kü­lön benyújtani! Az egészben ideiglenes adómentes­séget élvező épületeket illetőleg az adó­val lomások csak akkor adandók be, ha azokat az adókivető hatóság bekéri. Az adóvallomást személyesen nagy posta utján azon adókivető hatóságnál (adóigazgatóság) kell beadni, amely­nek kerületében az épület fekszik. A házkimutatások és a ház lakóinak jegyzéke nem pótolják a házbéradó­­vallomást, azért ezt külön kell beadni. Ha az adóköteles, vagy annak tör­vényes, vagy meghatalmazott helyet­tese a házbéradóvallomásba helytelen be jegyzéseket tesz, vagy pedig a ház­béri teljesen vagy részben eltitkolja, vagy a meghatározott idő alatt a vallo­mást be nem adja, büntetendő adójö­vedéki kihágást követ el, ha az ilyen cselekmény vagy mulasztás alkalmas arra, hogy az egész kivetést meghiú­sítsa, vagy a törvényesnél kisebb adó megállapítását idézze elő (egyenesadó­törvény 185. §. első bekezdése). Ugyanezen büntetendő cselekményt követi el az a bérlő (ennek helyet­tese, vagy meghatalmazottja), ki a val­lomásba vezetett helytelen adatokat aláírásával megerősíti (az idézett tör­vény 185. §-nak második bekezdése). Az 1937. év folyamán beállott lak­es egyéb helyiségek megüresedő se (nem használása), valamint az újra bérbe­adása (újból használatba vétele), to­vábbá az eredetileg behajthatatlanság címén adózatlanul maradt bérössze­gek későbbi befizetése az adóköteles által az adókivető hatóságnak tizenöt nap alatt bejelentendő, ellenkező eset­ben az adózó rendbírsággal sújtható, amennyiben mulasztása más büntető cselekmény tényállását nem alkotná. $ Adófigyelnieztelés! Az adózók tájékoztatására ezúttal is közöljük, hogy az 1927. évi 76.. sz. egyenesadótörvény 309. §-ának 4. bekezdése, amely szerint az adózók a törvényes határidő letelte után még 5 napon belül idejekorán adhatták be az egyenesadó vallomásaikat az 1936. évi 226. isz. törvény szerint hatályát vesztette. Nyomatékosan figyelmeztetjük azért, hogy a házbéradó vallomások beadá­sának határideje 1936 december 31-én, a jövedelmi és kereseti adóvallomá­sok beadásának határideje 1937. feb­ruár 14-én jár le. Az adóigazgatóság főnöke Dr. Singer pénzügyi főtanácsos. Hodzsa miniszterelnök karácsonyi sjándéka a Jókai szoborra. — december 29. A csehszlovák kormányelnök kará­csonyi ajándékként tízezer koronát ajándékozott a Komáromban felállí­tandó Jókai-szoborra. Ezt az örven­detes hírt a Jókai Egyesület elnöksé­gével Országh József tartományi el­nök megbízásából Parassin Sándor já­rásfőnök közölte, kiemelvén az érté­kes adomány jelentőségét nemcsak anyagi értékét illetőleg, hanem még­­inkább kulturális és politikai jelen­tőségét illetőleg is, mert hiszen a ma­gyar irodalom legnagyobb regényíró­jának elismerésével a kormányelnök tanujelét adta pártatlan gondolkodá­sának. Az ajándék átadása a Kultúr­palotában ünnepélyes formák között történt. A szoborbizottság rendkívüli ülést tartott. Az adományozott össze­get a járási hivatal háromtagú kül­döttsége, — Soltész Pál járásfőnök he­lyettes, dr. Baska Alajos főbiztos, Hu­­ggecz János számvevő — adta át s ez alkalommal Soltész Pál közigazga­tási főbiztos olvasta föl Országh Jó­zsef országos elnök átiratát, amely-Ujesztendei augurok. kérkedik egyik másik miniszter, hogy (AL) A világon mindenütt található jósok, jósnők, horoszkopos bölcsek, szo­batudósok, akik kedvező alkalmat ta­lálnak az új esztendő küszöbén arra, hogy fellebbentsék a fátyolt a jövőről cs ki több, ki kevesebb meggyőződés­sel ragyogtassa látnoki képességéi. Az emberek tömege pedig szívesen hallja és olvassa ezeket a próféciákat. Hi­szen olyan jól esik kirúgni magunk alól a jelennek rögös és szenvedéstel­jes talaját, elkalandozni a fantázia szárnyain a közeli vágj' messze jö­vőbe," kirajzolni azt, ami gondolkodá­sunknak. vágyainknak megfelel, eh­hez képest elfogadni a nekünk kedves próféciákat, nem hinni a ránk kedve­zőtlenekben és bízni, hinni, remélni abban, hogy a letűnt év után egy jobb, egy boldogabb újesztendő következik. Az Úristen nagy bölcsességgel te­­remtettte meg az emberi lelket. Vi­gaszt talál a múltban, reményt merít a jövőbőL és csak így képes megbir­kózni a jelennek sok-sok nehézségé­vel. Különösen mi magyarok érezzük ennek az isteni bölcsességnek áldását, mert nélküle sokszor kellett volna el­merülnünk a reménytelenségnek ten­gerében. De múltúnk emlékei mindig felemeltek és jövőnk reménységei nem engedték, hogy csüggedjünk, mert semmivel sem szolgáltunk rá arra, hogy pusztulásra ítélhessen bárki és ne lehessen nekünk is helyünk a nap alatt! Most az újesztendő küszöbén a po­litikusok a valódi és vélt államfér­fiak ajakéról és tollából is sok kije­lentés fog napvilágra jutni. Mérleget készítenek és állítanak fel nem egye­dül a vállalatok, a pénz és üzlet embe­rei, de a politika harcosai is és ezek alapján fejtik ki véleményüket a jövő alakulásairól. A legégetőbb kérdés, amelyet azonban a legkevesebben mer­nek teljes nyíltsággal feszegetni és bon­colni, az, hogy lesz-e háború? Tud­juk már a választ. Nemleges lesz az, de — sajnos — nem a meggyőződés ereje fogja sugalmazni ezt a választ. Nem a keresztény felebaráti szere­tetnek, a krisztusi felfogásnak és gon­dolkodásnak köszönhetjük majd ezt a megnyugtató választ, hanem egyedül annak, hogy egyes hatalmasságok még nem készültek el a fegyverkezésük­kel, még nem alakultak ki a megfe­lelő hatalmi csoportok és ma még egyik nagyhatalom sem meri magára vállalni egy háború kockázatát. A különböző államok belső meg­békéléséről is hallunk majd gondosan megcirkalmazott nyilatkozatokat. Majd országában mily béke, nyugalom, meg­elégedettség honol, hogy szó sincs sem­milyen elnyomásról, mert mindenki egyenlően élvez minden jogot stb. stb. Majd levezetik ebből azt a következ­tetést, hogy mint ilyen mintaállamok, 'megérdemlik az egész világ megbe­csülését és védelmét stb. stb. Ezek sem őszinte szavak. Nagyon jól isme­rik az illetők a különböző bajokat, igazságtalanságokat, szenvedéseket, de nincs erejük, hogy szembe szádjának velük, nincs bátorságuk, hogy nyíl­tan beismerjék őket és nincs meg a belátásuk, hogy a bajok kendőzése sohasem vezet jóra. A farizeuskodást, kétszínűséget szentesítik ugyan egyes politikai irányok, de az ily irányok nem vezethetnek sohasem igazi meg­békélésre. Azt a szellemet szeretnek látni az újévi nyilatkozatokban, amelyet a pápa megrendítő karácsonyi szózatából érez­hettünk. És ezt a szellemet szeretnők majd látni a mai hatalmasok tettei­ben is! Akkor nyugodtan hajthatná fejét esténként minden emberfia és nem kellene attól rettegnie, hogy egy szép napon ismét megszólalnak a har­ci kürtök, hogy talán már másnap nincsen betevő falatja, hogy szeret­teinek, uemzettársainak sorsa, jövője bizonytalan és nincs mi jót várnia a jövőtől. Azok alapján, amiket eddig tapasz­tanunk, ha tárgyilagosan és hűvös fej­jel gondolkozunk és következtetünk, nincsen semmi okunk valami meg­lepő boldogabb újesztendőt remény­­lenünk. Csodákban ezen a téren saj­nos nem hihetünk. De ennek elle­nére arra sincsen okunk, hogy egy pillanatig is csüggedjünk. Mi magya­rok már sok vihart láttunk és sok vi­hart álltunk ki. Mi magyarok a ve­szedelem óráiban mindig magunkra találtunk. Kisebbségi sorsunk mind­inkább megtanít arra, hogy összefog­junk és magunk erejére támaszkodva vállaljuk a ránk háruló küzdelme­ket. Ne az auguroktól várjuk tehát a reménysugarat, hanem találjuk ezL meg saját erőnkben, akkor sohasem fogunk csalódni és akkor velünk lesz az Úr­isten segítsége isi — Letartóztattak egy tolvajnál. A csendőrség letartóztatta és a párkányi járásbírósághoz kísérte Bittera Erzsé­bet szőgyéni nőt, akit azzal vádolnak, hogy több helyről lopott el hízott libákat. Boldog újévet kíván mélyen tisztelt vevőinek Somorjai János csemegekereskedő Komárno, Klapka tér 9. és ajánlja dúsan felszerelt rak­tárát, u. m.: prágai sonka, pezsgő, bel- és külföldi borok és likőrök a legolcsóbb árban ben közli, hogy Hodzsa Milán minisz­terelnök utasításának tesz eleget, amikor a kormány elnökének aján­dékát a járási hivatal által a szobor­bizottságnak elküldi. Az adományt a szoborbizottság nevében dr. Szijj Fe­renc, a Jókai Egyesület elnöke vette át, köszönetét fejezve ki az adomány­ért. — A Jókai szoborakcióra ösz­­szegyüjtött pénz ez adomány által je­lentősen szaporodott. A szoborbizott­ság nemsokára összeül, hogy a szobor körüli további teendőket megbeszél­je. — A karácsonyi ünnepek alatt na­gyon sok egyesület is rendezett Jókai­­estet, a szoborakció javára. A községi pótadókat ismét maguk a községek hajtják be. Az 1936. évi 226. számú törvény harmadik része azt a fontos újítást tartalmazza, hogy a községek a tör­vény életbeléptetése, vagyis 1937. ja­nuár elseje után határozatot hozhat­nak, hogy a jövőben az összes egye­nes adók községi pótadóját saját kö­zegeikkel fogják kiszámítani, előírni és behajtani. Ez a községeknek, ha­csak részben is, módol ad arra, hogy a múltban nagyon jól bevált és sok­kal demokratikusabb állapotokhoz térhessenek vissza, mert még ma is köztudomású, hogy a magyar törvé­nyek értelmében valamikor az összes adók behajtása a vármegyei és közsé­gi önkormányzat feladata volt. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy ez a városok és községek lakosságára nézve milyen jelentőséggel bírt. A január elsején életbelépő rendel­kezés, mint előbb említettük, sajnos még nem jelent teljes visszatérést a régi állapotokhoz, mégis jelentős sze­rephez juttatja az önkormányzati tes­tületeket legalább a községi pótadók előírása és behajtása terén. A községi képviselőtestületek ily irányú határo­zatot tartoznak hozni és pedig az or­szágos képviselőtestület által megál­lapítandó irányelvek szerint. Az or­szágos képviselőtestület ugyanis a hoz­zá tartozó községek részére erre vo­natkozó mintaszabályrendeletet adhat ki. Az egyesült párt országos kép­viselőtestületi tagjai január elseje után sürgetni fogják ezen szabályrendelet kiadását. A szabályrendelet kiadása után a községi Jvép viselő testületeknek sza­bályrendeletüket jóváhagyásra az or­szágos választmány elé kell terjeszte­niük, mely azokat jóváhagyásuk után az illetékes másodfokú pénzügyi ha­tóságok tudomására hozza. Ezen ha­tározatok a jóváhagyást követő év január elsejével lépnek életbe, tehát leghamarábbl938. január elsején. E nappal megszűnik azon községi képviselőtestületi határozatok érvé­nye, melyekkel a községi képviselő­­testületek a földadó utáni pótadók kiszámítását, kivetését és behajtását az állami közegekre bízták. Mihelyt az országos képviselőtestü­let kiadta a szabályrendeletet, a to­vábbi teendőkre nézve megadjuk a részletes útbaigazítást. Az egyesült országos keresz­tényszocialista és magyar nemzeti párt központja. — Körzeti polgári iskolák Csalló­közben. A tervezett körzeti polgári is­kolák közül Felsőcsallóközben Püs­pökin, Nagymagyaron és Szentmi­­hályfán szándékoznak fölállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents