Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-12-19 / 102. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAPOK* A fogházra elítéltek a viszonyaik­nak megfelelő munkára kötelezhe­tők. a fogház területén kívül azonban csak beleegyezésükkel és csupán köz­munkára alkalmazhatók. A fogház tar­tama egy naptól öt évig terjedhet és csak vétségeknél alkatmaztatik. A börtönre ítéltek kötelesek a bör­tönre nézve megállapított munkane­mek közül valamelyiket választani és a börtönön kívül szintén csak bele­egyezésükkel és csak közmunkára al­kalmazhatók. Ruházat, élelem, házi­rend és fegyelem tekintetében a bör-A most lezajlott alkotmányválság különösen időszerűvé teszi a minden­kori angol uralkodók jog- és hatalmi körének ismeretét, ami rendes körül­mények között csak az angol korona­jogászokat foglalkoztatja. Angliában is csak nagyon kevesen tudják, hogy az angol alkotmány ma­napság is olyan hatalmat biztosít az uralkodónak, amely sokak elölt szin­te hihetetlennek tűnik fel. Az alkotmány értelmében Anglia királyának többek között joga van az egész hadsereget hazaküldeni. Elbocsáthatja a hajóhad vala­mennyi tisztjét és tengerészét. El­adhatja az egész hajóhadat. Há­ború esetén joga van személyes birtokának. Cornwall hercegség­nek feláldozása árán békét kölni. Háborút indíthat, bogy Bretug­­net Anglia számára meghódítsa. Minden angol állampolgárt, férfit vagy nőt nemesi rangra emelhet. Minden bűnösnek megkegyelmez­het és élrendelheti szabadonbo­­csátásukat. A fennálló elmélet szerint mindezt és még sok egyebet meglehet az an­gol király anélkül, hogy a parlamen­tet megkérdezné. Hogy azonban va­lamely angol uralkodó az imént fel­sorolt jogok valamelyikével éljen, az éppoly valószínűtlen, mint az, hogy London lordmayorja megtiltsa az uralkodónak a Citybe való belépését, amihez pedig joga van. Még az an­gol alkotmányjogászok sem gondol­nak egy pillanatig sem arra, hogy a király említett jogait gyakorlatilag ér­vényesítse. A gyakorlatban magától értetődő dolog, hogy a király mindazokat az aktákat aláírja, amelyeket felelős mi­niszterei elébe tesznek, sőt olyan ál­lítás is elhangzott, hogy az angol uralkodó köteles a sa­ját halálos ítéletét is aláírni, ha azt a törvényhozás két háza sza­bályszerűen elhatározta. Az angol uralkodóknak alkotmányos joga ezenkívül megtagadni hozzájá­rulását minden oly törvényjavaslat­tól, amelyet a parlament elfogadott, ámbár a korona ezzel a jogával An­na királynő, a Stuarl-ház utolsó ural­kodója óta nem élt. Az angol király, ha kedve tartja, az angol büntetőbíróságok bármely Ítéletét enyhítheti, vagy felfüggeszt­heti. Azt a gyakorlatot, hogy minden halálos ítéletét a király elé terjesztet­tek, Viktória királynő trónralépése­­kor megszüntették és törvényt hoz­tak, amely a megkegyelmezés jogát a belügyminiszterre ruházta. Noha a belügyminiszter felelős, a megkegyel­mezés a király nevében történik. Az a régi szólásmód, hogy: »A ki­rály nem követhet el igazságtalansá­got« — Íratlan törvény. tönszabályoknak vannak alávetve. A börtönbüntetés csak bűntetteknél al­kalmaztunk és leghosszabb tartama 10 év, legrövidebb pedig 6 hónap. A f egy házra ítéltek kötelesek az or­szágos fegyintézetre megállapított munkát teljesíteni, fegyházi ruhát vi­selni és fegyházi élelmet elfogadni. A fegyházon kívül csak közmunkára alkalmazhatók, elkülönítve a lobbi munkásoktól. Leghosszabb tartama életfogytiglani, legrövidebb pedig két év és szintén csak büntettek esetében alkalmazható. Dr. G. J. — csekket hamisítana, ezért egyet­len bíróság sem vonhatná felelős­ségre. Ha valamelyik alattvalóját megsértené, a sértettnek egyetlen bíróság sem szerezhetne elégté­telt. Sőt Dieey professzor, az ismeri angol Komárom, — december 18. Városunk egyik régi, érdemes, vi­rágzó hitelszövetkezete műit va­sárnap jólsikerült, u. n. »Takarékos­­sági Nap -ot rendezett a takarékosság gondolatának minél szélesebb körben való elterjesztése céljából. Természetes eszmelársulás útján az embernek eszébe jut az az ünneplés, mellyel Bohányhoz közel lakó ma­gyar testvéreink Fág András emléké­nek áldoznak, a kohányi nagy magyar születésének 150. évfordulója alkalmá­val. ők az írót és lelkes hazafit ün­nepelték, nekem a Takar ékosság nap­­ján az a magyar ember jut eszem­be, aki legelőször kísérelte meg a ma­gyar nép életébe a takarékosság el­vét szisztematikusan beleplántálni. Nem szólok hát az első társadalmi regény: a Bélteky-ház írójáról, nem szólok az első, jóízű humoristáról, aki a Különös testamuntum-mal olyan nagy sikert aratott, hiszen annak el­ső mondatát (Csörgey tanácsos na­gyot tüsszentett és meghalt.) talán minden középiskolai tanuló ismeri Nem szólok a fóti szőlőbirtokosról, akinek híres szüretjén Vörösmarty »Fóti-dal-a született, hanem szólok a meseíróról, aki meséinek egy részé­vel egyik híres pénzintézetnek, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak a fundamentumát tette le. Göndör feketehajú, derült kedélyű, mozgékony ember voll ő kegyelme, a kohányi, majd gombai földes úr, ősi ne­mes család sarja, teljes ellentéte a pa­­lópáloskodó hej ráérünk«-típusnak. Ö nem éri rá. Amint kipattant lei­kéből a gondolat, nyomban megvalósí­tásához látott. És elég könnyen is nyélbeütött mindent. Csak a takarékpénztár-ügy ment ne­hezen. A magyar ember inkább haris­­nyaszárban tartotta a pénzét, vagy be­falazta, elásta a vén diófa alá, elrej­tette az almáriom titkos fiókjába, csak másra nem bízta. Még a nagy Széchenyi, a »Hitel« író­ja is bizalmatlankodott, amikor Pest kis Széchenyi-je, a »magyar mindenes« (így nevezte Fáyt Szemere) eléje tette a részvényaláfrást gyűjtő ívet. Nagy nehezen írt alá néhány részvényt, csak állam jogász azt állítja, hogy ha a ki­rály sajátkezűin" lőné agyon minisz­terelnökét, nincs olyan bíróság, amely előtt emiatt a királyt fel lehetne je­lenteni. Habár a király egyetlen bíróság út­ján sem vonható felelősségre, ő ma­ga vádat emeltethet és pereket indít­tathat alattvalói ellen. A király gépkocsijai nem kell szám­mal ellátni és nem esik az általán nos közlekedési szabályok alá. A király vezetője versenykocsi-sebes­­séggel rohanhat végig a Cityn. A ki­rály táviratai minden más táviratot megelőznek és a posta ingyen to­vábbítja. Leveleit sem kell bélyeg­gel ellátni. Az angol király házat vagy lelket vásárolhat, de nem bérelhet. A koronajövedelmek minden adó alól mentesek. Viktória királynő és VII. Edvárd azonban fizettek jöve­delmi adót. Viktória idejében ugyan­is az általános jövedelmi adó beve­zetése olyan felháborodást keltett, hogy a királynő elhatározta, hogy jó példával jár elől. Csak V. György Irónraléple után szüntették meg újra a királyi jövedelmek megadóztatását. Az uralkodó mentes az örökösödési adó fizetése alól is. Fáy András, a Nemzeti Szinház meg­alapítója, a nagy mesemondó iránti tiszteletből. És mit csinált Fáy András, a me­semondó? Házról-házra járt és ahol kellett, a mesékhez folyamodott. Különösen az volt a kifogás sok ne­mesi házban, hogy a pénz-ügy nem magyar emberhez méltó. Az üzérke­dés beszennyezi a nemes embert. Ezekhez szólt az a mese:-»A pók és a dongó.« — Mit dongsz szerte jó pohos? — így szólította meg a szegletből a pók a szövedéke mellett elrepülő don­gót. — Jobb volna bizony, ha itthon maradnál. — De bár te se veszteglenél fonalaid között jó lábas! — felelt a dongó. — Azért vagy olyan sovány­lábú, mert helybe várod a ritka pré­dát. Keress, jöjj, menj! Többre vi­szed! »Örménynek való a kereskedés!« — mondod magyarom te is. De édes ma­gyarom! a helyben ülő gazdagságot visz el a háztól és szegénységet hagy benne! Mások azt kifogásolták, hogy sok gond jár ilyen pénzintézettel. Nem érdemes a vagyont abba belefektetni. — Az ember aludni sem tud miatta. Jobb spórkassza a szalmazsákom. Már kész is volt a huncutan nevető szájból leadoll mese. — Erre már Ju­piter megadta a feleletet, amikor a dryászok bepanaszolták az embereket, hogy az emberek a hegyeiket foly­tonosan bányákkal lyukasztják át. — Fiaim! — felelt nekik az Istenek atyja — kincset rejteni veszély és gond nélkül lehetetlen. — Ez mindjárt felelet a szalmazsák­ra is — fejezte be a kis Széchenyi... És gyűltek az aláírások. Azoknak a főnemeseknek, akik saját fogataikon jártak Parisban aratás után, de nem volt hajlandóságuk belépni a Takarékpénztár egyesületbe, ezt a me­sét írta Arany János »Koszorú «-jában. A tigris és az oroszlán. A vérengző tigris a maga gazdag területéről mindig a szomszéd oroszlán birtokára hordta zsákmányát elemész­teni. — Miért teszed ezt ? — kérdi az Az angol király köteles saját halálos ítéletét is aláírni, ha a parlament így határoz. Az angol alkotmány furcsaságai. Ha például a király — tegyük fel, A takarékosság és a Fáy András-féle jubiláris születésnap. I93K. (I( Ci- tuber 19. állatkirály, — johbízűen esik-e ne­ked a falatozás ill. mini a saját föl­deden? — Nem, de ott már ismerik hatal­mamat, hadd tanulják megismerni itt is prédáim gazdagságából. Nem úgy bánnak-e sole nagy uraink magyarországi jövedelmeikkel, mint a vérengző tigris, kiben csak ily gon­dolatok tudnak teremni? A szalmazsákban, harisnyaszárban vagy ládafiában való pénztartogatás ellen szól ez a mese is. Fészek a cseresznyefán. Egy madárka terebélyes cseresznye­­fára rakta a fészkét. Nyár elején a fát elborította az érett cseresznye. — De boldog helyet választottál! — így csiripelt a fészkelő madárhoz a cseresznyét csipegető veréb. Bár én is felértem volna ezt ésszel. — Hagyd el — felelt búslakodva amaz — most is szüntelenül aggaszt gondatlanságom, amiért idefészkeltem. A sok szép gyümölcs felhívja a fi­gyelmet s majd a szedők rátalálnak fészkemre, melyben már kicsinyeim ápolom. A kincs veszély vagy örök félelem a veszélytől. ... És így tovább. A mesék segítsé­gével, (melyek később »Mesék és afo­rizmák« címen megjelentek Becsben Pichler Antal betűivel) telt a gyüjtőív és a pesszimisták jóslatainak ellenére megalakult a »Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár Egyesület«, mely Fáyt há­lából aligazgatónak választotta meg és később pedig, halála után húszezer­­forintos alapítványt tett Fáy András nevére az Akadémiában. Ezek jutottak eszembe a Népbank Takarékosság-napján, amikor fent, északon lakó magyar testvéreink Fáy Andrást, az írót ünnepelik. — o — Fogadjon el csak „BOHEMIA“ cipőkrémet. 92 Telefon 100 Mielőtt rádiót vesz, halgassa meg a világhírű TELEFUNKEN gyártmányokat Beer István víz, gáz, villany és rádió szaküzletében, Komárom, Köztársaság utca 16. Vírtous Ke 895.— Rekord trial Ke 1320.— Choral super Ke 2050.— Dirigent super Ke 2750.— Szerelésekre vonatkozólag kérjen díjtalan ajánlatot!

Next

/
Thumbnails
Contents