Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-12-09 / 99. szám

Otvenhetedilí évfolyam, 99. szám. Szerda, 1936 december 9 KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel pgész évre 80 Ke, félévre 40 Ke. negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Egyes szám ára 1 korona. Bőmuxikatársak>i FCLÖF ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Kultúrbotrány. Hat évvel ezelőtt Masaryk köztár­sasági elnök egy nemes gesztussal egy millió koronát adományozott egy olyan tudományos, irodalmi és mű­vészeti társaság megalapítására, amely a magyar kisebbségi kultúra szolgá­latára van hivatva s amelynek mű­ködéséhez — legalább is a hivata­los körök — nagy reményeket fűz­tek. A társaság annak idején az úgy­nevezett »haladó« szellemű írókból és újságírókból alakult meg, akik ha nem is fejteitek ki valami számottevő tudományos, irodalmi működést, de meg volt az az érdemük, hogy szem­ben a történelmi tradíciók tántorít­hatatlan őrizőivei, a politikai »akti­­vizmns« területére léptek. Ahány ma­gyar nyelven író szociáldemokrata lapszerkesztő működik a köztársaság területén, az mind hekerült a társaság alapító tagjai sorába, hasonlóképen a Magyarországból emigrált újságírók is, akik nélkül hivatalos kulliírmeg­­mozdulás el sem volt képzelhető. Hogy pedig a nyilvánosság előtt ne láltassék az egyoldalúság olyan éle­sen, beválasztottak több jeles magyar kisebbségi írót is, de meg lehet álla­pítani, hogy ezek a társaság műkö­désében aktiv részt nem igen vesz­nek. A társaságról hivatalos kommüni­kékből nyerhet időnként tudomást a magyar közönség. Yralami jelentős munkálkodást eddig nem fejtett ki és sem a magyar tudományosság, sem a magyar szépirodalom fejlődése ér­dekében nem tevékenykedett. Most azonban kínos botrány révén kell tudomást vennünk »működéséről«. A társaság vasárnap tartott rendkívüli közgyűlésén a főszámvevő jelentése kapcsán olyan szabálytalanságok ju­tottak nyilvánosságra, amelyek élesen megvilágítják a vezetőknek felelősség­­nélküli ténykedését a társaság könyv­­kiadási akciója tárgyában. A társa­ság főszámvevője jelentésében vádat emel a könyvkiadás elintézésére ki­küldött három tagú bizottság ellen, amely túllépte hatáskörét akkor, ami­dőn százezer korona bankkölcsönt vett fel és szabálytalanul járt el ak­kor, amidőn a könyvek eladásából befolyt összeget nem fordította a tar­tozás törlesztésére. A könyvkiadás Intézői jogtalanul és szabálytalanul jártak el, amikor anyagi kérdésekben önkényesen intézkedtek s különösen visszatetsző hatást váltott ki az a megállapítás, hogy a könyvkiadás ügyét korlátlan hatalommal az iro­dalmi osztálynak idegen állampolgár­ságú elnöke, .Antal Sándor intézte. A botrányos ügy megvizsgálására az elhangzott jogos bírálatok után egy bizottságot küldtek ki, amely a társaság vizsgáló bizottságaként meg fogja állapítani hivatalosan is a sza­bálytalanságokat s amelynek köteles­sége pártatlanul felszínre hozni mind­azokat a visszaéléseket, amelyeket a 70.108-cal 511.787-re emelkedett a munka­­nélküliek szama novem­berben. Komárom, december 8, A népjóléti minisztérium által ki­adott hivatalos jelentés szerint a köz­társaság területén működő járási mun­kaközvetítő hivatalok statisztikai ki­mutatása alpján november végén összesen 511.787 munkanélkülit tartottak nyilván. Összehasonlítva ezt az október havj számadatokkal, megállapítható, hogy a munkanélküliek száma az ellőző ki­mutatáshoz viszonyítva 70.108-cal több volt, ami 15.9o/o emelkedést jelent. Az elmúlt év november havában kimuta­tott munkanélküliek állományával az idei állomány 167.083 személlyel ke­vesebb, ami 21.6 százalék csökkenés­nek felel meg. A munkanélküliség emelkedéséllek okát a hivatalos jelen­tés a beruházási munkálatok csökke­nésének tulajdonítja. Sajnos azonban, hogy a hivatalos statisztika csak azok­kal a munkanélküliekkel foglalkozik, akiket valamely hivatalos munkaköz­vetítőnél tartanak nyilván, de nagy számban vannak olyan munkanélkü­liek, akiket seholsem jegyeztek be s akikkel így senki sem számol. Megszavazták az 1937. évi költségvetést. A képviselőház plenáris ülésén pén­teken befejezték az 1937. évi állami költségvetés vitáját. Délután fél ötkor mondotta el Remes főelőadó a záró­beszédet, amelyben reflektált az egyes szónokoknak beszédeire, így többek kö­zött Korláth Endre dr. és Esterházy Já­nos képviselők beszédeire is. Majd aján­lotta az ellenzéki szónokok által be­könyvkiadó bizottság tagjai jogtalan intézkedéseikkel elkövettek. Végre is nem lehet ország-világ előtt kompro­mittálni azt az intézményt, amelyet a hivatalos körök a magyar kultúra legfőbb irányító szervének tartanak s amelynek vezetése avatatlanok és fe­lelősséget nem ismerő személyek ke­zébe került. Az már most is megál­lapítható, hogy a pozsonyi akadémia súlyos anyagi kárt szenvedett, amely erkölcsileg is hatással van az intéz­ményre. Jól jegyezte meg az egyik felszólaló, hogy itt nemcsak pénzről, hanem becsületről is van szó, az ügy­nek elintézésénél tehát ezt is figye­lembe kell venni. De a botrány memento kell, hogy legyen azoknak a kormányköröknek, amelyek a becsületességet és megbíz­hatóságot azoknál keresték eddig, akik életexisteneiábói kínálkoztak fel bizonyos célok keresztülvitelére. Ez nyújtott javaslatok elvetését, s a költ­ségvetésnek és a pénzügyi törvénynek a bizottság által megállapított szöveg­ben való elfogadását. A szavazáskor a költségvetést csak a koalíciós pártok szavazataival fogadták el. A Hlinka-párti képviselők nem tartóz­kodtak a teremben, a cseh nemzeti egyesülés, a szudétanémet párt, a kom­munista párt és egyesült párt nem szavazott meg egyetlen fejezetet sem. A képviselőház gyorsított eljárásban nyomban második olvasásban is meg­szavazta a költségvetést s végül a pénzügyi bizottságban elfogadott hatá­rozati javaslatokat is. A képviselőház az eredeti tervhez képest teljes huszonnégy órával ha­marább végzett a költségvetéssel. Leg­közelebb december 10-én délután 3 órakor tart ülést a képviselőház, mely a vasúti törvénnyel és a hadtestek szervezéséről szóló javaslattal fog fog­lalkozni. Egy évre meghosszab­bították a pártfeloszlatási törvényt. A minisztertanács pénteken ülést tartott, amelyen az aktuális folyó ügyekkel foglalkozott. Többek között jóváhagyta a minisztertanács az új polgári törvénykönyv tervezetét is. Jóváhagyta a közigazgatási bíróságra vonatkozó törvényes előírások novel­­látására vonatkozó javaslatot és jóváhagyta a politikai pártok és pótpártok feloszlatására vonatko­zó kormány felhatalmazásnak to­vábbi egy évre, 1938. január 1-ig való meghosszabbítására vonatko­­kozó törvényjavaslatot. a szomorú eset elég világosan hir­deti, hogy nem lehet magyar ügyet olyanokra bízni, akik csak alkalom­szerűen, önzésből, de minden hozzá­értés és képesség nélkül vállalkoznak az aktivista mentalitás érvényesíté­sére. Kár ezekkel az akarnokokkal kezdeni, mert a nemzetéhez hű, be­csületes magyarsággal minden kap­csolatot megtagadnak ők, amikor az érvényesülés mohó vágya olyan terü­letre sodorja őket, amelyen csak a teljes bchódolás és jogfeladás árán boldogulhatnak. Szégyenteljes dolog az, hogy egy magyar intézménynél fordulhatnak elő ilyen szabálytalan­ságok, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy diszkreditálják a tudomá­nyos társaságot, elkövetői pedig tel­jesen méltatlanoknak mutatkoznak ahhoz a nemes gesztushoz, amellyel a nagylelkű alapító ezen intézmény megteremtését lehetővé tette. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az országos elnök látogatása Komáromban. Tavasszal épiteni kezdik a női háztartási iskolát? — december 8. Országh József, Szlovenszkó orszá­gos elnöke szombaton Komáromban járt hivatalos ügyben. A járás részéről Parassin Sándor járásfőnök fogadta s üdvözölte, majd megjelent az orszá­gos elnök a városházán, ahol Nagy Jenő kormánybiztos fogadta az or­szágos elnököt. A hivatalokban az or­szágos elnök mindent rendben talált. Az országos elnök látogatásának egyik főcélja a női háztartási iskola épí­tésének kérdése volt. Megtekintette a földmíves iskolát s az ott elhelyezett női háztartási iskolát is. Utjának ered­ménye, hír szerint az lesz, hogy a női háztartási iskolát a jövő év tava­szán építeni kezdik, a város által adandó telken. A háztartási iskola épí­téséhez a járás is tetemes összeggel járul hozzá, ezenkívül az országos vá­lasztmány ad jelentékeny összeget a felépítéshez. A háztartási iskola a ter­vek szerint a jövő év végén állani fog s magyar osztályok is lesznek benne. Borzalmas módon oltotta ki életét. Amikor az elégett holttest még fUstöl! — december 8. A komárom—budapesti vonaton uta­zóknak borzalmas látványban volt ré­szük egyik reggelen. A megrázó eset Tata körül játszódott le. Az egyik vasúti pályaőr reggeli hi­vatalos útját végezte, amikor borzal­mas égési szag ütötte meg orrát. Úgy érezte, mintha valahol na­gyobb hústömeg égett volna meg. A pályatesten való előrehaladásával ez a szag mind erősebb lett. Később a távolban látta, hogy a sínek mellett valami füstölög. Amikor odaért a füstölgő tömeghez, megborzad­va látta, hogy egy emberi test ég és az füstölög. A rejtélyes eset titka hamarosan meg­oldódott. A már csaknem teljesen szén­né égett holttest nyakán egy drótkötél volt és ez a drót összeköttetésben volt a sínek felett elhúzódó magasfeszült­ségű áramvonal huzalával. A pályaőr; szerencsére nem nyúlt a hullához, mert akkor az erős áram őt is megölte volna. De nem is lehetett volna hoz­zá nyúlni, a hulla még erősén füstölt. A pályaőr beszaladt az állomásra és onnét a villamos központba telefo­nált be, ahonnét műszaki ember jött ki és a már csaknem teljesen szénné égett hullát kikapcsolta az áramkör­ből. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen áldozat ilyen borzalmas módon követett el öngyilkosságot: dró­tot kötött a nyakára, a drót másik végére pedig kődarabot erősített és a drótnak ezt a végét földobta az áram­vonalra. A hatalmas villanyáram nem­csak megölte a szerencsétlent, hanem meg is gyújtotta és szénné égette. Meg­indult a nyomozás kilétének megálla­pítására, de a felismerhetetlenségig el­égett hullából nem lehet megállapí­tani, hogy kicsoda?

Next

/
Thumbnails
Contents