Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-28 / 96. szám
»KOMÁROMILAPOK< 6. oldal. I Özv. Liszkay J enőné Komárom, november 27. Ez az esztendő a fájó emlékek esztendeje. Egymásután szólítja ki sorainkból a magyar társadalom értékeit a kegyetlen halál, mely kíméletlenül szedi áldozatait közülünk. A közélet sok nagy veszteséget szenvedett, de a társadalomnak is bőven kijut a fájó gyászból, amely egy-egy nemes lélek elköltözése alkalmából borul reánk. M'ost is egy mindenki által nagy tiszteletnek örvendő úrasszonynak elmúlásáról vesszük a szomorú hírt, mely bizonyára fájdalommal tölti el mindazokat, akik őt ismerték, jóságos szivének, nemes lelkének melegét érezték. Mélységes részvéttel közöljük, hogy özv. Liszkay Jenöné szül Dénes Gizella Apollónia úrnő, igazságügyminiszteri tanácsos özvegye, hosszas, de bízó hittel és türelemmel viselt szenvedés után november 25-én este csendesen jobblétre szenderült. A legjobb édesanya hunyt el vele, akinek családjáért dobogó szíve nem ismert mást, csak végtelen szeretetet, határtalan önfeláldozást azokért, akik a szívéhez nőttek s akiknek boldogságáért egész életét szentelte. Korán elvesztette szeretett jó, áldott lelkű férjét s az özvegység ideje részére a szeretteit féltő gond évei voltak, de az elmúlt huszonhat év minden nehézsége, minden fáradsága az ő drága anyai szere tétének melegében olvadt fel s akiket élete legnagyobb kincsének tartott: az őt rajongásig szerető gyermekei ragaszkodásában lett verőfényessé, könnyűvé és értékessé. Egyik kedves fia élete tavaszán a becsület mezején hunyt el, ezt a fájdalmat is viselte a magyar édesanya könnyes emlékezésével, nemes hősiességével. Élete a Pál apostoli szent igének: A szeretet soha el nem fogy, — volt megtestesülése, melyet nemcsak szeretteire árasztott áldásos bőséggel, hanem áldozatos szívvel juttatott abból a társadalom szegényeinek és elhagyatottjainak is. Mély vallásos érzéséből fakadt nemes gondolkozása a társa-, dalmi jótékonyság önzetlen munkájában kötelességet rótt reá és ő ennek a kötelességnek mindenkor a leghívebben felelt meg, áldásos működést fejtvén ki a szegények és árvák segélyezése szolgálatában. Másfélévtizeden át volt a Protestáns Jótékony Nőegyletnek vezető tagja, előbb társelnöke, majd két ciklusou át elnöke. A jótékonyság gyakorlásában mindenkor elöljáró eme derék egyesületnek abban az időben került az élére, amikor a háború utáni években újra kellett szervezni a jótékonysági munkát, fel kellett kelteni a szívekben a szeretet lángját, hogy a nyomorgókon segíteni lehessen. Ezt a nagy értékű munkát tökéletesen végezte el Liszkay Jenőné s fáradhatatlan tevékenységéért a szegények örök hálája volt a jutalom. Nagy buzgalommal munkálkodott a Népjóléti Központ komáromi tagozatánál is, amelynek gyermekjóléti intézményét tíz éven keresztül vezette áldozatos szeretettel, nagy gonddal és fényes eredménnyel. Nemes emberbaráti cselekedetei által szerzett elévülhetetlen érdemei maradandó és értékes emlékei lesznek mindenkoron a komáromi magyar társadalomnak, amely a nagyműveltségű s fenkölt gondol kozású, köztiszteletben álló Nagyasszony nevét igaz kegyelettel őrzi meg. Példája követésreméltó marad a nemesen gondolkodó, melegen érző utódok előtt! Áldás felejthetetlen emlékére! F. Zs. * t özv. Liszkay Jenőné halála, mely városszerte őszinte és nagy részvétet keltett, lesújtó gyászba borította szeretet gyermekeit, akikre halála a szó igaz értelmében pótolhatatlan veszteséget jelent. A megboldogult úraszszony kihűlt porrészeit nov. 28-án, szombaton, délután 3 órakor fogják a ref. temető ravatalozójából a családi BÍrkertben örök nyugalomra helyezni. Az elhunytban Liszkay Jenő dr. törvényszéki bíró, Liszkay József jószágigazgató, Liszkay Ilona közs. isk. tanítónő, Liszkay Esther kiváló írónő, Ráchel és Judit testvéreikkel együtt édesanyjukat siratják, akit fájó szívvel gyászolnak menyei és unokái is. A halálesetről a következő jelentést adta ki a gyászoló család: Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a legönzetlenebb, legodaadóbb, legönfeláldozóbb, csak a családjának élő, csak szeretni tudó édesanya, nagyanya, anyós özv. Liszkay Jenőné szül. Dénes Gizella Apollónia folyó hó 25-én este fél 8 órakor, páratlan angyali türelemmel viselt betegség után, csendesen elszenderült. Felejthetetlen édesanyánkat folyó hó 28-án d. u. 3 órakor helyezzük a komáromi ref. sírkertben édesapánk Nem mindennapi eset tartja izgalomba a Párkányt és Érsekújvárt őszszekötő vasulmenti községeket. E két hely között közlekedő diákvonaton hetek óta mindennapos dolog volt, hogy a legmosolygósabb diákarc sírásra fakadt, mert a vonaton napirenden voltak a lopások. Könyvek, térképek, ceruzák, töltőtollak tűntek el nyomtalanul. Az ismeretlen tolvaj vakmerősége nem ismert határt és a napokban az egyik párkányi tanuló, aki az érsekujvári reálgimnázium IV. osztályú tanulója, sírva érkezett meg Párkányra, mert eltűnt az egész aktatáskája a benne lévő dolgokkal, körülbelül 200 korona értékben. A kárvallott diák szülei jelentést tettek a csendőrségnél és most már a párkányi csendőrség avatkozott bele a dologba. A megindított nyomozás során a gyanú egy tő éves polgárista fiúra terelődött, aki egyik vidéki községbeli vasúti munkás fia. A csendőrök meg is jelentek a vasutasnál és a mindenki által becsült vasutas megdöbbenve hallotta, hogy mivel vádolják a fiát. A csendőrök kihallgatták a fiút és házkutatást is tartottak. A nyomozás azonban nem járt eredménnyel, mert a diák állhata— »Csendes megbeszélés« fokossal és cséphadaróval. Gál Ferenc muzslai lakos a csenkepusztai uradalomban dolgozott s elégedetlen volt a napszámmal. Emiatt zúgolódni kezdett s maga köré gyűjtött egy tucat 16—20 éves legényt, harci beszédet intézett hozzájuk s felbiztatta őket, hogy a pusztán dolgozó többi napszámosokat támadják meg s őket a munka abbahagyására kényszerítsék. A szorongatott munkások értesítették a csendőröket s azok is kivonultak a helyszínre. Gál Ferenc emberei a csendőröket is megtámadták fokossal, cséphadaróval, botokkal s nagy verekedést rendeztek. Végre sikerült őket lefegyverezni s a társaság a komámellé örök nyugalomra. Komárom, 1936. november 26. Dr. Liszkay Jenő, Liszkay József, Liszkay Esther, Liszkay Ilona, Liszkay Ráchel, Liszkay Judith gyermekei. Dr. Liszkay Jenőné szül. R'oszkovetz Erzsébet és Liszkay Józsefné szül. Negro Rózsi menyei. Liszkay Tamáska, Liszkay Gusztika unokái. Áldás volt minden lépésed, tetted, gondolatod, kezednek minden mozdulása! Zaklatott szíved pihenjen csendesen! Soha nem szűnő szeretetünk kisérjen az örökkévalóságba, csak jóra vezérlő lelked maradjon mindig közöttünk, drága jó Édesfosán tagadott és a házkutatás sem tudott semmit fölmutatni. A csendőrök távozása után nem fejeződött be az ügy, mert a becsületes apa tovább vallatta fiát. Előbb bement Érsekújvárra és ott érdeklődött a dolgok iránt. Odahaza ő faggatta a fiát, aki ellen az ő szemében is egyre-másra gyűltek a terhelő adatok. Szinte kegyetlen eszközökkel kezdte vallatni a fiút a családja becsületét mindennél előbbre tartó apa. A gyerek kezeit erősen hátra kötötte és úgy akarta fiát vallomásra bírni, de az erős természetű gyerek egyre tagadott. Ekkor kikötötte a fiát úgy, mint azelőtt a katonáiknál szokták. Erre a gyerek megtört és töredelmesen bevallotta tettét. Bevallotta, hogy a lopásokat ő követte el és az ellopott dolgokat Érsekújváron adta el olcsó áron. A fiú megnevezte a kásvallottakat is. Az apa bement Érsekújvárra és mindegyiknek megfizette a kárát és kérte őket, hogy ne tegyenek fia ellen bűnvádi följelentést, mert hiszi, hogy a házi fegyelem alatt sikerült megtévedett fiát a jóútra visszavezetni. A fiúk meg is ígérték a becsületes apának, hogy nem jelentik föl a fiát. romi bíróság elé került hatóság s magánosok elleni erőszak miatt. Gál Ferenc tagadott mindent s azt vallotta, hogy »csupán csendes megbeszélést akartak végezni a többi napszár mosókkal s udvariasan fel akarták őket kérni, hogy hagyják abba a munkát«. Gál Ferencet, mint a csoport vezérét a bíróság ötheti fogházra ítélte, a többiek között háromnégyheti fogházat osztott ki a komáromi bíróság. — Katalin bál. Az Egyetértés Rapid football csapat november 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel a Dózsa Vigadó nagytermében „Katalin-bált“ rendez. anyánk! A madridi hídnál két katona robban egymásnak. A mellvédek mögül bújtak ki, szuronyt emelnek s már döfnek is. Agyúk dörögnek és géppuska ropog. Valaki ordít. A két ember egymásnak mered. Az egyik, aki dühösen emeli szuronyát: barnaképű, rövidszakállas, fittyenő bajszú marokkói arab. Sötét arcából elővillan sárgásfehér szemgolyója. Fogai vicsorognak. Ceutából kelt út a hajón, nyár óta kering a spanyol völgyekben, parancsolnak neki és szúr. Vezényelnek neki és lő. Nem tudja miért, nem tudja kiért. A másik: Szibériából érkezett a múlt héten, hosszú s kínos tengeri út utóm Szőkehajú, kékszemű ázsiai orosz, két éve katona már s jelszavakkal képezték ki vad harcossá. Az eszme nevében küzd. Odesszában hajóra rakták, puskát s gépfegyvert adtak neki s vezényelnek neki, szúr. Parancsolnak neki, lő... Nem tudja, miért, nem tudja kiért. Spanyolország vérrel áztatott, gazdag, szenvedélyes földjén, eszmék s világok harcában, spanyol lobogó alatt, mindkettő a spanyol szabadságért, arab és szibériai: így találkoznak a Manzares hídjánál, üvöltve s döfve, parancsszóra szúrva. Egy barna s egy szőke: micsoda világrengésnek kellett történni, hogy a marokkói arab s a szibériai orosz egymásnak rohanjon, egymást tépje, vágja s egyik sem tudja végeredményben miért... Saját apja tette ártalmatlanná a párkány-érsekujvári diákvonat tolvaját. Az apa kinyomozza a fettest — a saját fiát! 1986. november 28. HÍREK — A kát. egyház adminisztrátora. Jantaus püspök, apostoli helynök, a Majer Imre dr. elhunytával megüresedett komáromi plébánia adminisztrátorává L e s t á r István dr. szemináriumi igazgatót nevezte ki. — Egyházkerüleli közgyűlés. A dunáninneni református egyházkerület december hó 2-án és 3-án tartja évi rendes közgyűlését Losoncon, az ottani református egyház tanácstermében. Első napon az egyházkerület pénzügyi, tanügyi, belmissziói bizottságai tartják üléseiket, december 3-án, délelőtt fél 9 órakor kezdődik a közgyűlés, mely Balogh Elemér kerületi püspök és S z i 1 a s s y Béla dr. kerületi főgondnok együttes elnökletével fog megtartatni. Ugyancsak a második napon, délután a kerületi tanácsbíró testület tart ülést. — Kinevezés. Mint értesülünk, a komáromi posta- és távirdahivatal fő»nőkének Vág a László postafőtitkárt nevezték ki. — OKVETLEN NÉZZE MEG vasárnap a komáromi iskolák előadását a Jókai-szobor érdekében a kultúrpalotában. Kezdődik 5 órakor. — Minden komáromi iskola fellép! — Halálozás. Mély megilletődéssel vettük a szomorú hírt, hogy S z ó r á d János bádogos- és szerelő mester f. hó 26-án a komáromi közkórházban — hol súlyos műtétet végeztek rajta — kiszenvedett. A megboldogult fiatalon, 41 éves korában hagyta hát1 ra szerető hitvesét, gyermekeit, édesapját, testvéreit s kiterjedt rokonságát, valamint sok jó barátját. Temetése f. hó 28-án, szombaton délután 4 órakor lesz a r. k. temető ravatalolzójából. Legyen pihenése csendes! — Az Izraelita Jótékonyegylet népkonyhája számára e hét folyamán a következő adományok érkeztek: Klafter Lipótné 1 kg Ceres, 2 kg rizs, 2 kg borsó, 1 kg dara; özv. Kertész Jenőné 3 kg bab, 2 kg gerstli, 2 kg só, 3 kg rizs; Fleischmann Mór 5 kg bab, 3 kg borsó, 1 kg cukor, fél kg frank, 20 dk paprika; Hermann Endre írószerek, dr. Krausz Arthurné ruhák és fehérneműek, Goldstein Jenőné gyermekruha és cipő, Fuchs Samuné 3 kg libazsír, Beer István 20 Kö, Krausz Sannmé 30 Kel Mind e nemesszívű adakozóknak a Jótékonyegylet elnöksége hálás köszönetét fejezi ki. — Kinevezés. Komjáthy Istvánná II. szakos polgáriiskolai tanárnőt végleg kinevezték november hó 1-től az állami iskolákhoz és szotgálattételre a somorjai állami polgáriiskolához osztották be. Komjáthy Istvánná a komáromi tankerület eeyik legkitűnőbb tanítónője volt Bogyán, akinek távozása nagy veszteséget jelent. Helyébe a bogyai iskolaszék Pirovits Irén, érettségit tett tanítónőt választotta meg ideiglenes minőségben. — A Baromfitenyésztők közgyűlése. A Komáromi Baromfitenyésztők Termelő és Értékesítő Szövetkezete f. évi december hó 3-án, csütörtökön délelőtt 10, határozatképtelenség esetén 11 órakor a Komáromi Népbank Jókai ucca 8. sz. alatti üzlethelyiségében tartja 1935. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó, jegyző és két jegyzőkönyvhitelesítő kijelölése. 2. Az igazgatóság jelentése. 3. Az 1935. évi zárszámadások előterjesztése. 4. A felügyelőbizottság jelentése. 5. A lejárt igazgatósági tagságok kisorsolása és újbóli betöltése. 6. A lejárt felügyelőbizottsági tagságok kisorsolása és újbóli betöltése. 7. Indítványok. A meghívóhoz csatolt mérlegszámla szerint a szövetkezetnek vagyona kitesz 202244 Ké 73 f.-t, amelyet az üzletrészalap 75590 Kc-val, a kiállítási garancia-alap 50000 Kc-val, adományalap 56321 Révai terhel. Az épületek értéke 139524 Ké-t, a berendezés 41047 Ké-t s a tenyészállat állomány 17460 Ké-t tesz ki. A szövetkezet nyolc év óta működik és nagy szolgálatokat tesz a baromfi nemesítése és tenyésztése körül. — Minél gyengébb a kávé, annál több valódi Franck-ot kell hozzátenni. — Ezért gabonakávéhoz valódi Franck, leginkább Karo-Franck való.
