Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-25 / 95. szám
Otveuhetedik évfolyam 95. szám. BHcaranni Szerda, 1936 november SS. ROMÁHOM LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre SO Ke, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egyes szám ára 1 korona. BBUvggaaKx.a'.-raaaBaaiuamwai’-rt.'.vniViÉftiMiiimfjvfrnw’s Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA űr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkstársak» FF LOP ZSIGMOND és AIXINGEK LÁSZLÓ dr. Költségvetési hiányok. POLITIKAI SZEMLE Komárom, november 24. Egy hónappal ezelőtt mondotta el Kalfus dr. pénzügyminiszter költségvetési expozéját, amelyben ismertette a kormány áltat előterjesztett 1937. évi állami költségvelést. Azóta a képviselőház köttségvclési bizottsága letárgyalta a javaslatot és az egyes minisztériumok költségelőirányzatát úgy a kormányt támogató koalíciós pártok, mint az ellenzék képviselői részletesen megbírálták. A költségvetés a jövő héten már a plenum elé kerül, ahol még egyszer felszólalnak a pártok képviselői és a tárgyalási rend állal megengedett ideig foglalkoznak a szónokok a budgettel. A bizottsági tárgyalások bőséges alkalmai szolgáltattak arra, hogy világos körvonalakban bontakozzék ki a kormány állami gazdálkodása, amely a kilenc és fél milliárdos költségvetés különböző reszortjaiban a számadatok tükrében nyert élénk kifejezést. Ami legelőször szembetűnik s amit a pénzügyminiszter is bejelentett, az volt, bogy a jövő évi költségvetés 422 millióval több kiadást irányoz elő, mini az idei év költségvetése s ennek ellensúlyozására a bevételi őszszeget is emelni kell, ami meg 421 millió többlet előirányozását tette szükségessé az 1936. évi bevételi őszszeggel szemben. Hogy pedig ne legyünk kiváncsiak, hogy ez a bevételi többlet miként fog előteremlődlni, a pénzügyminiszter már első beszédében rámutatott arra, hogy a több kiadás a közadók emeléséből fog fedezetet nyerni, ami a jövőévi költségvetés szerint 352.7 milliót tesz ki. Ezzel szemben az általános pénztári igazgatás bevételeit 90.5 millióra kontemplálták. Ebből világosan látható, hogy az állami gazdálkodás emelkedő szükséglete a régi elv szerint maga után vonja az adók emelését, amely nem vall valami különösebb pénzügyi zsenialitásra, mert hiszen az adóemelés a legközönségesebb, legmegszokottabb eszköz a fedezet előteremtésére. Az állam gazdasági helyzetének egyensúlyban tartására mindig az adóemelés szolgált, holott sokkal egészségesebb pénzügyi politika lenne, ha a kormány gondoskodna olyan bevételi forrásokról is, amelyek az adófizetők megterhelése nélkül szolgáltatnának jövedelmet az államnak. Mert azzal, hogy a megnövekedett kiadásokat az adózó közönséggel fizettetik meg, semmi különösebb intézkedés nem történik, ellenkezőleg újabb gondokat szerez a kormány a teljesítőképességének határán túl megterhelt adózónak, de magának is, mert ma már ott tartunk, hogy a pénzügyi kormánynak is súlyos gondot okoz az adók beszedése, vagy pláne behajtása. A Komárom, november 24. November 27.-re hívták össze a képviselőházat. A képviselőház november 27-én, pénteken délután 3 órakor ülést tart, amelynek tárgysorozatát az állammal szemben fennálló követelések önkéntes engedményezéséről és foglalásáról szóló szenátusi határozat, a szállítói utalványokról szóló törvény novellája s a román és uruguayi gazdasági egyezmények pótjegyzőkönyvei szerepelnek. A miniszterelnök pártlapja szerint a képviselőház november 28-án, szombaton is tart ülést, amelyen a költségvetési bizottságnak az állami költségvetésről szóló jelentését fogják kiosztani. S mivel az állami költségvetés vitája csak a bizottsági jelentés kiosztását követő második napon kezdhető meg, a költségvetési vita eszerint november 30-án, hétfőn délután kezdőknek meg a főelőadó jelentésével. A tárgyalási rend szerint ,a vita öt napig tarthat s így a költségvetést a képviselőház december 5-én meg is szavazná. 1937.-ben minden hó elsején megkapják fizetésüket a közalkalmazottak. A minisztertanács pénteki ülésén jóváhagyta azt a rendeletet, mely szerint az állami alkalmazottak havi fizetését és egyéb illetményeit, melyeket a fizetésekkel együtt előre kapnak meg, 1937. januárjától kezdve ismét a hónap első napján fizessék ki. A működési pótlékot, amennyiben negyedévenként előre fizetik, minden negyed év első hónapjának első napján kell kifizetni. Az ellátási és nyugdíjilletményeket az állami alkalmazottaknak és leromlott s az autarkiás gazdálkodás óvszereivel megtámogatott gazdasági helyzetben csak az adó kivetése könynyű, behajtása már annál bizonytalanabb. Ránk nézve a költségvetésnek ezenkívül még súlyos tehertételei vannak mindazokban az állami kiadásokban, amelyeknél csak a fizetési kötelezettségekre nézve bírunk egyenjogúsággal, azonban azoknak anyagi előnyeiből vajmi kevés jut a magyarságnak. A különböző reszortok milliárdos számtételeiben a legnagyobb figyelem és tanulmányozás után sem tudunk felfedezni olyan tételeket, amelyek a magyar gazdasági és kultúrintézményeknek honorálását jelentené. Az Egyesült Párt képviselői külön-külön foglalkoztak a kormánynak a magyar nemzeti kisebbséggel szemben tanúsított szűkkcblüségével, a magyarság mostoha sorsra van kárhátramaradottaiknak, a kegy díjakat és ajándékokat minden hó negyedik napján fizetik ki. Ha ezek a kifizetési napok vasárnapra vagy az állam által elismert ünnepnapra esnek, amikor az illetékes hivatalok nem teljesítenek kifizetéseket, akkor az előző napon kerül sor a kifizetésekre. A megfelelő fizetések (levonások) esedékessége nem változik. Ennek a kormányrendeletnek megálállapításai azokra a tanítókra is vonatkoznak, akik megfelelnek az 1926. évi 101. sz. törvény rendelkezéseinek és azok hátramaradottaikra. Ez a kormányrendelet 1936. december 31-én lép életbe. Új törvényjavaslatokat hagyott jóvá a minisztertanács. A kormány munkaprogramjára nézve a minisztertanács legutóbb tartott ülésén több törvényjavaslatot hagyott jóvá. A minisztertanács elfogadta a repülőrendészetről, a politikai pártokról, továbbá az állandó választói névjegyzékről szóló törvények javaslatait és a községi vigalmi adóról szóló rendelet novelláját. A nemzetvédelmi minisztérium az államvédelmi törvény újabb végrehajtási rendeletén dolgozik és az igazságügyi minisztérium már beterjesztette az új polgári törvénykönyv tervezetét s most rendezi az új bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. A kartell-törvény novellája módot ad az állami igazgatásnak a kartellek gazdálkodásának befolyásolására s egyben megszabja az árumegállapításra vonatkozó tárgyalások szabályait. A közvéleményt különösen érdekelni fogja a közjegyzői óvadékokról és a közjegyzők által való hoztatva a köztársaságban a fordulat tizennyolcadik évében Is, hiába képviselőinek minden igyekezete, a kisebbségi sors nem változott. Pedig a magyarságnak törvényben és alkotmányban biztosított jogai vannak, amelyek értelmében számolni kellehe a kormánynak azokkal az igényekkel, amelyek évről-évre kielégítetlenek maradnak, holott a magyarság mostoha kezelése mellett is becsületesen teljesíti az állammal szemben fennálló kötelességét. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen a magyarság vezérei elég érthetően adtak hangot jogos követeléseinknek, de lehetetlen elhallgatni azt, hogy végre is elérkezett az ideje annak, hogy a magyar adófizetők kötelességeik teljesítése ellenében hozzájussanak mindama igények kielégítéséhez, amelyek jogosan megilletik őket. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton képviscltelésről szóló törvény javaslata, melynek észrevételezési eljárása most nyert befejezést. A kormány előkészítette az állampolgárság megszervezéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslatot. A törvény javaslat unifikálja az érvényes jogot és az állampolgárságnak államvédelmi érdekekből való megvonását is tartalmazza. Gondoskodás történt a területi önkormányzatok és az országok szakkérdéseinek rendezéséről is. Nagy vasúti szerenesetlenség Galánta és Vágseliye között. — november 24. Borzalmas vasúti szerencsétlenség történi DélszloveUszkón hétfőn reggel. Háromnegyed tizenegykor egy munkásokat szállító motorvonat összeütközött Vágseliye és Galánta között egy másik munkásvonat szerelvényével. A két szerelvény alaposan megrongálódott. A katasztrófát a sűrű köd okozta, amely ráfeküdt az egész vidékre. A motorosvonat vezetője nem vette észre, hogy a síneken egy vonat vesztegel s teljes sebességgel belerohant a veszteglő vonatba. A motoros vezetője az utolsó pillanatban leugrott, de ő is meghalt. Az este kiadott hírek szerint nyolc halottja s tizenhat sebesültje van a szörnyű katasztrófának. Éjszakai hajsza a betörők után. Kézrekerfilt egy Szlovénszkón működö betörő. Régóta garázdálkodó betörő került a csendőrség kezére Kéménd községben. Az utóbbi időben a párkányi járásban elkövetett betörések mind ennek a betörőnek és társainak a lelkiismeretét terheli. Végre sikerült a betörőbanda egyik tagját elcsípni. Most nagyobbstílű vállalkozásba kezdtek, de rajta vesztettek. Egyik éjjel a kéméndi fogyasztási szövetkezet üzlethelyiségébe hatoltak be és ott mintegy 3000 korona értékű árut loptak. Az üzletből hallatszó zajra figyelmessé lett Morovics Gellértné, az üzletvezető felesége, aki figyelmeztette férjét. Morovics revolveréből két riasztó lövést adott le, mire a betörők elmenekültek, a nyomban értesített csendőrök azonban üldözőbe vették őket és hosszas, izgalmas hajsza után sikerült is nekik a betörők egyikét, Fógel Ignác dunaradványi illetőségű egyén személyében elfogni. Társának, az ugyancsak dunaradványi illetőségű Dumiczky Jánosnak sikerült az üldözők elől a határon átszökni. Kézrekerítése céljából megtették a szükséges intézkedéseket. A beismerésben lévő Fogéit a járásbíróság fogházába szállították.
