Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-18 / 93. szám
2. oldal »KOMAROMI LAPOK« 1936. november 18. Bejelenti, hogy ez év december 31-ig valamennyi volt magyar szervezet egyesül az Egyesült Párt lobogója alatt. Két magyar párt egyesül, két magyar párt, amelyek között nem volt és nem lehetett ellentét. Első feladatunk most a csehszlovákiai magyar társadalom tökéletes megszervezése. Soha m eg ne m ren dűlő hittel valljuk, hogy azt a keretet akarjuk megteremteni, amelyben minden magyar megtalálja jövőjét. De nemcsak a politikában, hanem a gazdasági életben, a kultúrában egyaránt. Csakis a nemzeti ügyet célul kitűző keresztény alapon nyugvó kultúrát nevezhetjük magyar kultúrának, mert az egyéb szempontokat maga elé tűző kultúra nem azonos nemzeti programunk céljaival. Firtv kultúrfront, egy gazdasági front ep úgy, mint az egységes front a kultúrában: ez a jövőnk biztosítéka. A Csehszlovák köztársaságban 18 éve folyik a nemzetiségi harc. Azóta nem mult el a harc, ma is áll ép oly élesen, mint 18 évvel ezelőtt, mert még mindig megoldatlan a magyarság problémája. Ha a mi alapél méletünket magáévá teszi minden párt, akkor valamennyi nemzetiség leteszi a nemzeti harc fegyverét, s megszűnik valamennyi nemzeti kisebbségi probléma. Dr. Dérer Iván igazságügyi miniszter Szlovenszkó magyar vidékeinek meglátogatása alkalmával hangoztatta, hogy a csehszlovák kormány többet tett a magyar kisebbség érdekében, mint amennyit a békeszerződés előír. Bcnes dr. és Hodzsa dr. Dérer szavaival szemben elismerik, hogy igenis van Csehszlovákiában magyar kisebbségi kérdés. Ez az egy primér sikerünk van eddig: elismerték, hogy vannak még jogos, ki nem eiégítelt követeléseink. A mi nemzeti harcunk Lehál jogos és azt tovább kell folytatnunk! Aki higgadt szemmel bírálja a helyzetet, az belátja, hogy egyedül ez méltó a mi nemzetünkhöz. A7 egységes párl éppen úgy, mini i; vilii !:í*í pf'rt, a* nemzeti egyenjoguság százszázalékos megvalósításáért küzd. Becsületes, jogos kenyeret minden embernek! A devalvált magyarokkal nem lehet nemzeti harcot folytatni, mert azok erre álkalmallanok. Megemlékezik a spanyol máglyáról, melynek fénye végig világítja Európát. A mi programunk egészen más kell, hogy legyen: a kenyeret biztosító, erkölcsi államoL alkotó nemzeti gondolat! Szint kell mindenkinek vallania, mert csak a keresztényi alapokon nyugvó magyar gondolat jelenti a becsületes nemzeti egység gondolatát. Komáromban különös kötelességem volt ezt kihangsúlyozni, mert itt a fiatalok egy része eltávolodni készül a nemzeti gondolattól. A fiatalokra szükségünk van. A fiatal magyarjainknak mögöttünk van a helyük! Ki kell küszöbölnünk a vörös miazmát, le kell hengerelnünk az utat a jövő számára. Amit Érsekújvárt az egységes párt alakulásának örömünnepén megfogadtunk, azt becsülettel be is akarjuk tartani: mindenkor harcolni fogunk igazságunkért ! ESTERHÁZY JÁNOS BÍRÁLATA A KORMÁNY POLITIKÁJÁRÓL A nagy lelkesedéssel és ovációval fogadott beszéd után Esterházy János orsz. ügyvezető elnök, nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. — Nehéz szerep jut nekem — úgymond, — Jaross Andor után újat mondani. Amit ő elmondott, ugyanazt hiszem és vallom, én is. Én is azért küzdők, hogy az itt élő magyarság számára jobb életet biztosítsunk. Akik nem közülünk valók, s meghallják a mai gyűlésünkön elhangzottakat, támadni fognak bennünket, mondván: álljunk a kormány támogatók közé, akkor több kenyerünk lesz. A kormány, melyet ezek szerint támogatnunk kellene, két hete tárgyalja a jövő évi költségvetést. Kiváncsiak vagyunk arra mindnyájan, hogy a könnyekkel áztatott adófilléreinkből mennyi jön vissza Szlovenszkóra. A kormány gyeplőjét tartó »demokraták« tizenkilencedszer is olyan költségvetést szavaznak meg, amely megfeledkezik a magyarság jogos igényeiről. Az aktivista magyarok mindég kihangsúlyozzák azt, hogy nekünk sokkal jobb dolgunk van, mint volt az »elnyomott« szlovákoknak. Ezeréven át élt a szlovákság velünk egy sorsközösségben. Minden öntudatos szlovák tudott 1918-ban édes anyanyelvén. Ma a szlovákok közül mégis sokan csehszlovákul beszélnek és sokhelyütt tisztán szlovák falvakon cseh tanítók tanítanak. Ha ez nagy sérelem a szlovákokra, akkor mindezek a kultúr sér elmek hatványozott mértékben állnak ránk nézve, magyarokra. Mesterségesen zárják el tőlünk a magyar kultúra, a magyar művelődés szellemi értékeit hordozó könyveket. A költségvetés tárgyalásánál megállapította azt, hogy inig a magyarság kultúrcéljaira nincs tétel a költségvetésben, addig egymillió koronát állítottak be a szovjelbarátság kimélyítésére, arra a célra, hogy a tanítók tanulmányi útra utazhassanak ki és az ott szerzett tapasztalataik alapján neveljék majd gyermekeinket. Többek között felemlítette a közmunkákkal kapcsolatos sérelmeink illusztrálására az Aranyosmarót—Üzbég közötti vasút építését, amely munkálatoknál morvántúli munkásokkal dolgoztatnak. Hát lehet egy kormányt támogatni, amely ennyire nem Védi meg az érdekeinket? Mindezekért volt szükség arra, hogy a két párt egyesüljön. A két párt egyesülése a lehető legjobb, ami megtörténhetett, s amit megtettünk. A két párl eddig is egymás mellett haladt, most egymással, egy közös akarattal küzd a szent célért. KOCZOR ÉS AIXINGER DR. BESZÉDE Az éljenzéssel és lelkes tapssal fogadott beszéd után Koczor Gyula országos központi pártigazgató, emelkedett szólásra: — Ezeréves történelmünk folyamán — úgymond — valahányszor testvérviszály volt közöttünk, elbukott a magyar, de ha összefogtunk, a világ csodált bennünket. A világ sorsát átalakító, újraformáló erők vannak most munkában. Azok a nemzetek, amelyek megértik ezeknek az erőknek parancsszavát, s új erőre kapnak, az idők végtelenségéig biztosítják nemzetük megújhodását és fennmaradását. A korszellem felénk, magyarok felé is kiált. Az a kérdés, megérljük-e mi, magyarok. Az a kérdés, átérzitek-e, hogy ennek megértésén a lét vagy nemlét kérdése fordul meg. Az a kérdés, élni akartok-e, magyarok? Meg kell értenünk ezt, mert ha nem értenők meg, elpusztulunk. A magyarság átérzi ezt a parancs szót és a testvér megfogja a testvér kezét és nem akarja elengedni. Mindenkinek teljesítenie kell a kötelességét nemzetével, családjával, önmagával szemben. Az értékmérő csak az lehet nálunk, hogy ki mennyiben teljesítette ezt a ráváró feladatot. Komárom minden magyar megmozdulásnak kiindulási és gyújtó pontja volt. De mégsem teljesítette eddig teljes mértékben kötelességét. Komárom lelkét egyetlen magyar lélekké kell összekovácsolni. Munkást, kisgazdát, iparost, kereskedőt egy táborba kell tömöríteni, a közös magyar munkára. Mutasson Komárom példái a szlovenszkói magyaroknak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Aixinger László dr. országos központi pártigazgató mondott fordulatos beszédet. Bevezetőjében kegyeletes szavakkal emlékezett meg Alapy Gyula dr. voll tartománygyűlési képviselőről, akinek magyar "hűségét és határtalan kötelességtudását állította követendő példának. összefoglaló beszédében lelkes szavakat idézett a magyar ifjúsághoz. Megérti a fiatalság radikalitását, de minden ideológián felül csak egy ideológiái fogadhat el alapul: a keresztény ideológiát. Ezután a magyar asszonyokhoz szólt, akik egészséges ösztönükkel sokszor helyesebben tudják megítélni a pillanatnyi helyzetet, mint a férfiak. A magyar asszonyok munkájára mindenkor szükség van. FÜSSY SZENÁTOR AZ EGYSÉGRE LELKESÍT A nagy tapssal és elismeréssel fogadott beszéd után Füssy Kálmán szenátor beszélt. Lelkes beszédében a magyar egység mellett telt törhetetlen hitvallást. A magyarság elszegényedése nem frázis, hanem szomorú valóság. Az elszegényedett magyarság pedig az elnemzetlenítés könnyű zsákmánya lehet. A soviniszta politika áldozataként elpusztulni gyávaság lenne, azért a magyarságnak állnia kell a harcot. Egységben az erő, ezzel az erővel vívhatjuk csak ki a magyarság boldogabb jövőjét. Az Egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt a magyar egység, magyar testvéri összetartás jegyében folytatja az itt élő magyarság jogaiért és igazságáért a küzdelmet, ebben az Egységes pártban vállvetett cgyüttakarássál dolgozzunk nemzetünk boldog jövőjéért. A Mindenható Isten adjon ehhez mindnyájunknak erőt és kitartást és áldja meg munkásságunkat. A kitörő lelkesedéssel fogadott talpraesett beszéd után id. Kollányi Miklós tb. elnök köszöntötte dr. Kállay Endre pártszervezeti elnököt és biztosította őt a szervezet bizalmáról. Dr. Kállay Endre megköszönte az országos elnöknek s a többi szónokoknak értékes beszédeit és kitartásra buzdítva a párt tagjait, a teljes rendben és nagy lelkesedés mellett lefolyt alakuló taggyűlést a jelenlevők zajos éljenzése közben berekeszlette. Mit kell tudni annak, akit letartóztatnak ós elzárnak? I. »A börtön ajtaja mindnyájunk előtt nyitva áll!« szokta volt mondani a jó humorú vidéki prókátor borközi állapotban ifjú barátainak. Sok igaz rejlik ebben a mondásban nemcsak azért, mert borban van az igazság, hanem azért is, mivel mindnyájunkat érhet baleset, illetve bárki kerülhet abba a szerencsétlen helyzetbe, hogy akár tévedésből, akár pedig hamis feljelentés alapján le lesz tartóztatva és fogságra vetve. Számos oly esetről hallottunk, amikor oly teljesen ártatlan egyént fognak el köröző levél alapján, akire a körözött tettesnek személyleírása véletlenül reáillik, avagy amikor ellenséges indulatból és bosszúból feljelentenek és letartóztatnak valakit oly bűncselekmény miatt, amelyhez az illetőnek semmi köze nincsen. Ilyenkor épúgy, mint valamely bűncselekmény alkalmával, védőről kell a terheltnek gondoskodnia egyrészt, hogy a hatósági eljárás szabályszerűségét ellenőrizhesse, másrészt azért, hogy a fogságban levő terhelt helyett a szükséges védelmi eszközöket megszerezhesse és a szabadlábra helyezés iránti intézkedést megtehesse. Maga a terhelt, ha laikus és a büntető jogot nem ismeri, bármily intelligens és értelmes is legyen, sohasem tudja a maga védelmét úgy ellátni, mint az arra hivatott ügyvéd, aki az eljárás minden szakában megtekintheti az iratokat, a tanuk vallomását és a szakértők véleményét és ezek alapján igénybe veheti a védence érdekében szükséges jogorvoslatokat. Ez okból a terhelt és vádlott soha sem nélkülözheti a védő segítségét, melyet éppen azért már az előzetes letartóztatáskor célszerű igénybe venni. A'súlyosabb természetű bűnügyeknél mága a törvény is előírja a kötelező védelmet, amivel elismeri a védelem szükségességét úgy, hogy az esetben, ha a vádlott nem választ védőt, a, bj^óság hivatalból rendeli azt ki. De tudnia kell az előzetes letartóztatottnak azt is, hogy a letartóztatás csak legfeljebb 30 napig tarthat és ha ezen idő alatt ellene vádirat beadva és vizsgálati fogság elrendelve nincsen, azonnal szabadlábra helyezendő. Az előzetes letartóztatás csak írásbeli határozat alapján történhetik, mely a terheltnek elfogatásakor, esetleg a hatóság elé állításakor kézbesítendő. Sem az előzetes letartóztatás, sem pedig a vizsgálati fogság nem bír büntetés jellegével és ennek folytán a legnagyobb kímélettel veendő foganatba, mert hiszen gyakran előfordul, hogy a terhelt ellen bizonyítékok hiánya vagy bűncselekmény fenn nem forgása miatt a büntető eljárást megszüntetik és így az előzetes büntetés alkalmazása a vádlottal szemben a legnagyobb igazságtalanság lenne. Az előzetesen letartóztatott és a vizsgálati fogoly ellenében tehát minden megszorítás és kényszer kerülendő azon intézkedéseken kívül, amelyek megszökésének és az összebeszélés megakadályozására, valamint a fogházi rend fenntartására szükségesek. Ebből folyóan saját költségén megszerezheti azt a kényelmet, amely állásának és vagyoni viszonyainak megfelel, továbbá jogosítva van magát saját költségén élelmezni, valamint saját ruháit és ágyneműit is használni. Saját választása szerint végezhet munkát, illetőleg rendes foglalatosságát is űzheti, amennyiben ez a letartóztatás céljával és a fogház rendjével nem ellenkezik. A törvény humánus szelleme abban az intézkedésben is nyilvánul, hogy különös tekintetreméltó, kivételes esetekben megengedhető a terheltnek, hogy előzetes letartóztatása, illetve vizsgálati fogsága alatt lakásán őrizzék, természetesen azon feltétel alatt, hogy ezzel a fogvatartás célja éppen úgy elérhető. Minden esetben kérnie kell a terheltnek a kényelmi kedvezményeket, mert néma gyermeknek anyja sem érti szavát és a kérelem megtagadása ese-A Jókai Egyesület szívesen látja Önt vasárnap, ^2-én délelőtt jubileumi díszközgyűlésén: kéri szives megjelenését. Vasárnap este 6 órakor ünnepélyes Liszt-hangverseny 10, 8, 6 ckoronás árban. Váltsa meg jegyét még ma s jöjjön el vasárnap a Kultúrpalotába !
