Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-14 / 92. szám
1936. november 14. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal. A Komárom-Csallóközi Magjar Tanítómegye nagygyűlése Komáromiian. — november 13. A Komárom-Csallóközi Magyar Ta'flítómegye szerdán délelőtt igen népes nagygyűlést tartott a Jókai Egyesület kultnrházában. A gyűlésen a tanítómegye tanítósága majdnem teljes számban megjelent. Wánkay László elnök üdvözölte Markovics Ede tanfelügyelőt, Kovács Alajost, a SzÁMTE elnökét. Az elnök bejentései során megemlékezett Franke népmüVelésügyi miniszter komáromi látogatásáról. Franke miniszternek átadták a komáromi tanítóság több óhaját s a miniszter megígérte, hogy rövidesen minden hónap első napján fogják kapni a tanítók is a fizetésüket s bizonyos százalékú visszatérítést is kapnak a régibb levonásokból. Majd szólott a tanítók kulturális munkásságáról, megemlékezve azokról a tanítókról, akik lelkesen s önzetlenül szolgálják a falusi továbbképzés ügyét. A falvakban a kulturmunka legtöbbnyire a tanítókra hárul, akik a sok munkát sokszor nem bírják. Iskolánkívüli munkát ne végeztessenek a tanítósággal, — mondotta az elnök,— mert a tanítás és a nevelés egész embert követel s ha végeznek iskolánkívüli munkát, akkor azt honorálják is. Majd a fiatalság felé szólott az elnök: dolgozzanak azon a fiatal tanítók, hogy a tanítóság közé beillesz-I. Hatalmas, magyar meteorok hasítva világítanak bele az éjszakába. Liszt Ferenc nevének fénye rneszsze ellátszik, Berzsenyi Dániel is elsőrangú csillaga a magyar Égnek. Liszt-év... Berzsenyi-év! Mellettük alig-alig tűnik fel egy-egy szerényebben világító fénypont. Pedig Dalmadv Győző költészetének fénye a maga idejében számottevő fény volt, amelynek melege a szerelem lángjából, a családi érzés boldogító, csendes parazsából, a haza- és szabadságszeretet sugárzó hevületéből tevődött öszsze. A mienk ő, magyarok-é, a mienk ő, komáromiak-é, mert a komárommegyei Koltán született ezelőtt száz esztendővel. Dalmady Győző fiatal korában szabadságvággyal, szabadságszeretettel telített leikéből sugárzó, erős hittelszuggerálta az elnyomott nemzet fiait: »Feltámadunk«! A Bach-kornak börtönszagú levegője után, a Schmerling-kornak áporodott légkörében azt harsogta az elfásult lelkekbe: »Feltámadunk!« Ezt üzente azoknak, akik a börtöntől, a bitófától megmenekülvén, külföldön reménykedtek hazájuk feltámadásán. — Feltámadunk! — bíztatta őket és ez a húsvéti költeménye hitet öntött az Angliában, Amerikában élő magyarokba is. Kézről-kézre járt a bíztató költemény: olvasták, szavalták, megnyugodtak, megvígasztalódtak a »Feltámadunk!« hatása alatt. Fedjenek -sikerrel s megbecsülést szerezzenek a tanítói névnek. Majd bejelenti, hogy kész az ifjúsági könyvek jegyzéke, a használható, jó ifjúsági könyvekről. Bejelenti, hogy a komáromi s a dunaszerdahelyi járás választmánya szintén hozzájárul a pozsonyi Tanítók Háza alapjához. A beszámoló után felkéri az iskolaigazgatókat, hogy adakozzanak az iskolák a Komáromban felállítandó Jókai-szoborra. Bejelenti, hogy a jövőben több reprezentáns kulturestet rendez a tanítóság s e kulturest szervezőbizottságának tagjaiul Takács Vincét, Kovács Józsefet, Széllé Gézát, Patakv Ferencet, Belezek Jenőt és Kapitány Eleket választották meg. Kovács Alajos, a Szlovenszkói Magyar Általános Tanító Egyesület elnöke jelentést tesz a pozsonyi Tanítók Házáról, kéri, hogy azt támogassák. Szól a szülői szövetségekről is. Hodzsa miniszterelnök beszédével kapcsolatban, — amelyben a miniszterelnök a kisebbségi kérdések rendezését Ígérte, — kijelentette a SzÁMTE elnöke, hogy a tanítóságnak is van mit várni ettől az ígérettől. Bolczek Jenő kitűnő előadásban ismertette a rajztanítás metodikáját s ezt mindjárt illusztrálta is, nagy sikerrel. A pénztári jelentés után Kelemen Árpád a nyári tornatanfolyamokról tartott érdekes előadást. Aztán elmúlt minden. Eljött hatvanhét. (1867j A nemzet lelkében sajgó fájdalmat viharzó öröm, Dalmady Győző lelkében azonfelül boldog családi érzés váltotta fel. Dicsekszik még a fecskének is: Nézzék meg, ha erre térnek, Hogy milyen a boldog fészek! Elfelejtik, hogy valaha tüzes lelkű, rajongó, hangos ifjú volt és neve nyomán lassanként egy kép alakul ki a lelkekben: a gyermekét altató édesanya képe. A glóriás anyáé, aki aggódva suttogja, szelíd bíztató szóval a szív meleg hangján beteg gyermekének: — Aludjál, kis fiam!... Szerte az országban szavalták, leányiskolái önképzőkörökben és hangversenypódiumokon hangzott fel a csilító refrain: — Aludjál, kis fiam! Dalmady Győző szereti a gyermeket, nemcsak a saját gyermekét, a másét is. Szívére öleli az árvát. Megérti sorsának keserűségét. II. ... A viola trikolort, ezt a tavaszi, bársonyszirmú virágot, a magyar nép árvácskának hívja. — Mert, — úgymond — szépen pompázó öt szirma közül egynek nem jut a gondoskodó, megerősítő kehélylevélke zöldjéből, csak olyan mostohán, egy kevéske nyúlik oda belőle. Nagy sor, nehéz sors az árvának sorsa. Megsajnálja a magyar és enyhíti az »árvácska« becéző elnevezéssel. Mert sok szív szorult a magyarba, sok gyöngédség, mellyel megszánja az árvát. Hát még ha a mestersége is arra sarkalja, hogy az árvának gondját viselje, kapzsiságtól érdekeit óvja, éles: észből fakadó intézményekkel körülsánoolja, akkor fejlődik ki még csak benne igazán szívbéli gyöngédsége. Mint amilyen volt Dalmady Győzőnek is az ő lelki íundámentuma. Azért, amikor, mint Pest-vármegye árvaszéki elnöke javaslatot készített az árvaügy irányelveire, ezek, a sok körültekintéssel, atyai gonddal megalkotott, meleg szívből fakadó elvei bevonultak az országos gyámsági törvényekbe is. Realitássá lettek, pedig egy lírai poétának a leikéből fakadtak... ... Megérti a szenvedéstől, sorscsapástól elfásult lelki-állapotot is, midőn: »Nincs már könny a szemben, Nincs több dal az ajkon, A kiégett szívből Nincs már mi fakadjon/« Igen: mert: ez a legrettentőbb! Mert míg van dal, van gondolat, van szó, van írás, addig van remény is. Van remény, hogy a rossz jóra fordul, hogy a kifáradt szem becsukódik, hogy a beteg meggyógyul. Van remény az anya lelkében, hogy nem hiába gügyögi, kedveskedi, dúdolja: — Aludjál, kis fiam! Kis Péter Pál. Liszt hangversenyt rendez 22-én a Jókai egyesület — november 13. Hamvait Bayreuth földje takarja, sírkövét Bajorország záporterhes fellegci öntözgetik, holttestét Weimár és Budapest követeli magáénak. Arról a Liszt Ferencről emlékezünk meg, akinek nevétől hangos volt a tizenkilencedik század Európája, akinek művészete s nemes emberszeretele meghódította a muzsika rajongóit Szt.Pétervártól—Rómáig, aki mesebeli vagyon ura volt, de elvesztette vagyonát azok között, akiket érdemesnek tartott a megsegítésre. Nyugtalan természete űzte, hajtotta s Európa örökös vándorává tette azt a Liszt Ferencet, aki életében 500-nál több zenedarabot írt, s akinek a halottas ágyon már megmerevedett művészkezébe a leghűbb nő s tanítvány Schmalhausen Lina egy csokor nefelejcset tett. Barátai Európa uralkodói és szellemi vezérei voltak. Az ő támogatásával nyerte meg Wagner azt a harcol, melyet az akkori Európa indított a zenedráma nagy újítója ellen. Az ő segítő keze törölte le elsőnek azoknak a balsorstól sújtott embereknek könnyeit, akiknek az árvíz mindenét elpusztította. Sok-sok dologról kellene itt most megemlékezni, de arra mások a hivatottak. A Komáromi Jókai Egyesület is áldozni kíván a magyar Géniusz e halhatatlan képviselőjének. Műveinek megszólaltat ója csak művész lehet. Olyan művész, aki e szellem-óriásnak hagyatékát a legméltóbban őrzi és nemzedékről-nemzedékre fejleszti művészetének ápolását. Liszt számos darabja közül Bacsók Erzsébet, a kiváló pozsonyi zongoraművésznő az »Erdőzsongás« című koncert etűdöt választotta. E darabban a szerző Paganini boszorkányos virtuozitását ültette át zongorára, de másrészt költői ihletettség, merész fantázia és képzeteket keltő hangfestő elemek legeredetibb eszközeit olvasztotta össze. Az est másik művésze John Elemér hangversenyénekes. Liszt dalai közül fog néhányat énekelni. E dalok mélységes lírája és lelki kétségeket kifejező gondolatmenete csak hivatott énekestől kaphat fényt és csillogást. E tekintetben John Elemér garancia. A dalokat Aich Nándorné dr.-né fogja kisérni, akinek nevét már gyakran olvastuk nagyszerű teljesítményeinek bírálatakor. A Jókai Egyesület e nívós hangversenyére a jegyek Hermann Endre üzletében válthatók előre. TÓTH SÁNDOR SZŐNYEGÁRUHÁZA, KLAPKA-TÉR 9. 348 Nagy választékban mindenfajta szőnyeg. Valódi perzsa és torontáli szőnyegek raktáron. Pokrócok, paplanok nagy választékban. Az emlékezés szárnyain. Aludjál, kis fiam! Dalmady Győző. (1836—1936.) 329 Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. Zillna, §tefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové'Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél! Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia ■■HMMKKMHIHnMHfe Jól sikerült a „régészetiest“ a Jókai Egyesület őszi kultúr-ciklusa során. — november 13. A Jókai Egyesület kulturális előadássorozata során Zombory György tartotta meg régészeti előadását nagy sikerrel kedden. A fiatal előadó rámutatott először arra, hogy mi is tulajdonképpen a régészeti tudomány feladata. Elmondta, hogg mire kell tekintettel lenni egg-egy jásatás alkalmával, bemutatta azt a rendszert, ahogy a tudomány osztályozza az egyes leleteket, a prehiszterikus Igorokat. Előadása legérdekesebb részét az képezte, amikor megvilágította azt az eljárást, ahogy - egy leletet, vagy leletcsoportot a szakemberek meghatároznak, azt egy korba beleillesztik. Előadását a Jókai Egyesület múzeuma érdekes cs értékes vaskori leletének bemutatásával tette színessé, valamint érdekes fejlődési táblákkal, illusztrálta. Az előadást követő megbeszélés során felvetődött a hamisítás kérdése, az egyes érdekesebb archeológiái kérdések, valamint Komárom és közvetlen vidékének ősi múltja. A megbeszélés során dr. Mohácsv János, Karmos Károly, dr. Szijj Ferenc, Csizy István, Fried Frigyes, dr. Borka Géza, dr. Baranyay József és dr. Alapy Gyula szóltak hozzá a felmerült kérdésekhez. A következő kedd estének előadója dr. Alapy Gyula lesz, aki Komárom kereskedelmi múltjáról fog beszélni. Komárom városának régi kereskedelméről, kereskedőiről, szabadalmairól beszél a Jókai Egyesület kedd esti, tagok s azok hozzátartozói számára tartott megbeszélésén dr. Alapy Gyula, aki ennek a kérdésnek ismerője. Komárom város története minden komáromi embert érdekel: a város gazdag történelmi múltja, élénk kereskedelmi éleié, szabadalmas levelei, céheinek mindennapja ma is olyan téma, amelyről mindenki szívesen ball. A kedd esti megbeszélések, amelyekből tartalmas vita szokott kifejlődni, rövid időn belül népszerűek lettek a Jókai Egyesületben. A 17-én este félkilenc órai kezdettel tartandó megbeszélő-estre felhívjuk a Jókai Egyesület tagjainak figyelmét. Citrom utca 30. számú ház, építhető telekkel. Gazdasági épületnek is 350 nagyon alkalmas.
