Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-11-11 / 91. szám

2. oldal. »KOMÁROMILAPOKc 1936. november 11. Több mint hétezer fővel szaporodott Szlovenszkón a munkanélküliek száma. Legutóbb közöltük a népjóléti mi­nisztérium hivatalos jelentése alapján, hogy október hó végén 39.936-al csök­kent a munkanélküliek száma a cseh­szlovák köztársaság területén. A csök­kenés az előző szeptember havi álla­pottal szemben 8.3 százalék javulást mutat. Sajnos, azonban, Szlovenszkón még mindig nem állapítható meg ja­vulás, mert Szlovenszkón, miként szeptember­ben, úgy októberben is lényegesen emelkedett a munkanélküliek száma. Október hóban 75 szlovenszkói mun­kaközvetítő hivatalnál 57.193 munkanélkülit tartottak nyilván, azaz 7í39-cel többet, mint szeptemberben. A kimutatás megállapítja, hogy aránylag a mezőgazdasági vidékeken nagyobb a munkanélküliek számának emelkedése. Az ipari vidékeken idény­szerű eltolódások észlelhetők. Egvre több a nő a munkanélküliek között, úgy hogy a munkanélküli nők száma némely városban fölülmúlja a férfiak számát. A városok közül a legtöbb munkanélküli a következő városok­ban található: Pozsonyban 7222. Zsol­nán 2254, Komáromban 2062, Loson­con 2359 és Csacán 1791 munkanél­küli volt október végén. Páríalakuló ülés Udvardon és Tardoskedden. Az egyesült országos fceresztényszo­­cialista és magyar nemzeti párt vasárnap, november 15-én ülést tart Udvardon és Tardoskedden. Az ülés keretében délután fél 3 órakor fog megalakulni Udvardon az egye­sült párt helyi szervezete. Udvardon a szövetkezet előtti térségen, kedve­zőtlen idő esetén pedig a népházban tartják az ülést, amelyen az egye­sült párt törvényhozói és vezetői is résztvesznek. Az udvardi alakuló ülé­sen megjelennek Jaross Andor orszá­gos elnök, nemzetgy. képviselő, Holota János dr. nemzetgy. képviselő. Turchá­­nyi Imre dr. szenátor és Koczor Gyula országos pártigazgató. Tardoskedden az egyesült pártszervezet délután fél 3 órakor beszámoló gyűlést tart a szö­vetkezet udvarán, kedvezőtlen idő ese­tén a szövetkezet nagytermében. Meg­jelennek az ülésen Esterházy János nemzetgy. képviselő, országos ügyv. elnök, Füssy Kálmán szenátor, Po­­rubszky Géza dr. nemzetgy. képviselő, Salkovszky Jenő dr. országos képvi­selőtestületi tag és Aixinger László dr. országos központi pártigazgató. A bécsi hármas értekezlet anyaga. A római paktumot aláíró államok: Olaszország, Magyarország és Ausztria konferenciát tartanak Becsben. A kon­ferencia november 10-én, kedden kez­dődött és főtárgyai a következők: A római jegyzőkönyvben egyesült három állam viszonyának, különösen gazda­sági összeköttetésének precizírozása Németországgal szemben. A római jegyzőkönyvet aláíró ál­lamok előreláthatólag külön-külön és együttesen szorosabb gazdasági összeköttetésbe lépnek Németor­szággal. Az értekezlet további tárgya Ausztria és Magyarország álláspontja Ofaszor­­ország abesszíníai impériumával szem­ben. Általában valószínűnek tartják, hogy Magyarország és Ausztria ez al­kalommal elismeri Olaszország abesz­­színiai uralmát. További tárgyalási anyag az, hogy milyen álláspontot fog­lal el a három állam Franco tábor­nokot illetően, ha Madridét elfoglalja. Egyes francia és kisantant-lapok a konferenciával kapcsolatban ismét rémképeket látnak és azt írják, hogy a bécsi értekezlet elő fogja készíteni a Habsburg restaurációt Ausztriában és Magyarországon. Illetékes osztrák he­lyen a legnagyobb nyomaték kai je­lentették ki, hogy a bécsi értekezlel­­letből nem várhatók meglepetések a restauráció kérdésében már csak azért sem, mert a restaurációt kizárólag Ausztria belügyének tekintik s a külügy­miniszterek konferenciája pedig tisztán külpolitikai kérdésekkel jog foglalkozni. „A magyar kultúra terjesztését és fejlesztését mindenkor épp oly feladatomnak tartom, mint a cseh, szlovák és német kultúráét“ — mondta Franke iskolaügyi miniszter a Jókai egyesületben tett látogatása alkalmával. — november 10. Dr. Franké Emil iskolaügyi mi­niszter szombaton meglátogatta Komá­romot. A miniszter 9 óra után érke­zett autóján Pozsonyból. A miniszter egyenesen a városházára hajtatott, ahol a város nevében Nagy Jenő kor­mánybiztos üdvözölte. A magyar elemi és polgári iskolák és a szlovák iskolák meglátogatása után a miniszter felkereste az újon­nan létesített csehszlovák gimnáziu­mot. Ezután a magyar gimnáziumban Biró Lucián tanár osztályában tett látogatást a miniszter, végig hal­­gatott egy szlovák órát és legna­gyobb megelégedésének kifejezése mellett távozott onnan. Később a járási hivatalban az egyes küldöttségeket fogadta. Elsősorban is Balogh Elemér református püspök vezetése alatt a komáromi református magyar tanítóképző igazgató tanácsát, amelynek megígérte a tanítóképző ügyének jóakarata támogatását. A magyar tanítóság tisztelgett ezután a miniszter előtt, s emlékiratot nyúj­tott át neki. A csehszlovák legionis­­ták és a csehszlovák nemzeti szo­cialista párt küldöttei után az egyes iskolák szülői tanácsának küldöttségét fogadta a miniszter. A magyar bencés .főgimnázium szülői tanácsának küldöttsége előtt kijelentette Franké dr. miniszter, hogy a magyar gimnázium állam­­segélyezésének kérdését kedvezően fogja ia legrövidebb időn belül el­intézni. A szociáldemokrata párt helyi cso­portjának képviselői a tanonciskola érdekében jártak az iskolaügyi mi­niszternél. Ezután a miniszter hivatalos kisérői társaságában a Jókai Egyesületet lá­togatta meg. Az egyesület nevében dr. Szijj Ferenc nyug. polgármester el­nök üdvözölte a minisztert, beszédében kérve őt arra, hogy a kisebbségi ma­gyar kultúrát támogassa. A miniszter a következőkben válaszolt: — A magyar kultúra terjesztését és fejlesztését mindenkor épp oly feladatomnak tartom, mint a cseh, szlovák és német kultúráét. Meg lehetnek győződve róla, hogy óha­jom a kisebbségi magyar kultúra fejlesztését szolgáló igényeket mind kielégíteni. A miniszter ezután megtekintette a Jókai-szobát és annak emlékkönyvébe a következő sorokat írta: Dr. Franke Emil iskola- és nép­­mivelésügyi miniszter a Jókai Egyesület meglátogatása alkalmá­val írja alá nevét azon az aszta­lon, amelyen egyik legnagyobb regényíró írt.«. A Jókai-szoba megtekintése után a miniszter aprólékosan végignézte az egyesület múzeumát. Különös kíván­csisággal megszemlélte a leány vári le­leteket, amelyeknek további kiásatá­sához az állami szubvenciót az isko­laügyi minisztérium fogja kiutalni. A tiszteletére rendezett díszebéd után autóján ügyallára hajtatott a minisz­ter, amely községnek iskolai viszonyai­ról személyesen óhajtott meggyőződni. Ezután visszatért Pozsonyba. Az utóbbi évek kiemelkedő' zenei eseménye lesz Komáromban a Jókai Egyesület Liszt-hangversenye. Bacsák Erzsébet, dr. Aich Nándorné és John Elemér művészek első komáromi hangversenye. — november 10. Beszámoltunk már arról, hogy a Jókai Egyesület fennállásának hu­szonötéves megünneplése alkalmával gazdag ünnepi programot állított ösz­­sze. Ennek a programnak is kiemel-Fogadjon el csak „BOHEMIA“ cipőkrémet. 92 kedő eseménye lesz a november hó 22-én lefolyó Liszt-hangverseny, mely­hez hasonló Komáromban az utóbbi években egyáltalán nem volt. A Jókai Egyesület áldozatokat nem kímélve olyan műsort állított össze erre a hangversenyre, amely bár­mely világváros hangversenytermé­ben megállná a helyéi. Bacsák Erzsébet zongoraművésznőt, aki Liszt Erdőzsongás c. szerzemé­nyét és egy Chopin balladát fog interpretálni, bemutatnunk nem kell. Több ízben hallottuk már játékát mind a budapesti, mint pedig a pozsonyi rádió mikrofonján ke­resztül. Több Ízben szerepelt már a budapesti Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében, ahol már önálló hangversenye kél ízben is volt. Dohnányi egyik legkedvesebb és leg­tehetségesebb tanítványát fogjuk ez­úttal először közvetlenül meghallgatni és virtuóz játékában gyönyörködni. John Elemér kamaraénekes, aki Liszt-dalokat ad elő, szintén ismerős név nekünk. 0 is a rádió állandó előadómű­vésze és kellemes bariton hangja nem egy ízben gyönyörködtetett már bennünket a mikrofonon ál akár Pozsonyból, akár Bécsből hall­gatva a küldést. Dr. Aich Nándorné, John Elemér kongeniális kísérője, is ki fogja ven­ni részét a siker eléréséből. A vendégművészek számait Szijj Ferenc dr. nv. polgármester, a Jókai Egyesület elnökének bevezető beszéde egészíti ki, aki a Jókai és Liszt között fennállt kapcsolatokról fog beszélni. Eimek az előadásnak kiegészítője lesz Jókai—Liszt: A holt kötlő szerelme c. melodráma felújítása, amelyet Ta­kács Géza fog interpretálni dr. Aich Nándorné zongorakísérete mellett. A Jókai Egyesület jubiláns ünnep­ségeinek részletes ismertetésére még visszatérünk. Felgyújtotta a házát ós utána fó'beló'tte magát. Különös öngyilkossági eset tartja iz­galomban AlsógéUér lakosságát. Be­­recz Kürthy János 70 éves, valami­kor jómódú gazda, aki mulatós természetéről volt ismeretes, különös módon vetett véget életének. Kedden hajnalban az egész lakás bútorzatát a szoba közepén mág­lyába rakta és felgyújtotta. Hasonlóképpen cselekedett a gazdasági felszereléssel is. Amikor már látta, hogy a bútor és a gazdasági eszközök lángra kaptak, felgyújtotta a házát: felakasztotta magát. A kötél azon­ban a test súlya alatt leszakadt, még volt annyi ereje, hogy re­volvert rántson és főbe lőtte ma­gát. A lövés halálos volt és nyomban ki­oltotta a magával meghasonlolt em­ber életét. Egyetlen leánykája ma­radt árván, akit a rokonok vettek gondozásba. Garázdálkodó éjszakai vendég. Az ágyban fekvő asszonyt foj­togatta. — Régi harag és a bor hatása. — november 10. Smolraik János komjáti gazda az egyik kocsmában nagyobb mutatást rendezett és amikor elhagyta a mu­latság színhelyét, már kissé illuminált állapotban volt. A pityókos gazda azonban nem haza felé tartott, ha­nem éppen ellenkező irányban. — Majd én elintézem a dolgukat! — mondogatta folyton és minden en­gedély nélkül behatolt Hlavaty Ist­ván komjáti földműves házának abba a szobájába, ahol a gazda, a fele­sége és három gyermeke az ágyban feküdtek és jórészt már aludtak is. A hívatlan vendég éktelen lármát csa­pott, szidta Hlavatyékat és életveszé­lyes fenyegetésekkel illette őket. Kü­lönösen az asszonyt szidta, akit az­zal vádolt, hogy följelentette valami lopási ügyből kifolyólag. Hlavaty igyekezett lecsillapítani a dühöngő vendéget, az azonban mind veszélyesebb lett és hirte­len neki esett az ágyban fekvő beteges asszonynak és fojtogatni kezdte. Erre aztán a házigazda és fia kiug­rottak az ágyból, hogy az asszonyt megvédjék és a részeg garázdálko­­dót nagy nehezen kituszkolták az ajtón. Azonnal jelentést tettek a csendőrségnek. A csendőrök a hely­színére siettek és amikor vizsgálták a helyzetet, az ablakok csörömpölve törtek be. Az izgága ember nehéz tég­lákat dobált be a szobába. Mire a csendőrök kimentek, akkorra már elszaladt. Az eljárás megindult a garázda gazda ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents