Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-07 / 90. szám
1936. november 7. »KOMÁROMI LAPOK« 3 oldal korlatilag fölösleges, teljesen töröltessék ama politikai kérdések közül, amelyek a kisantantállamiokat közösen érdekli. — Kánya Káimán magyar külügyminiszter úr ugyanazon a napon, amelyen Szüllő képviselő úr beszélt a külügyi bizottságban, hogy a kisantantáfiamokkal való gazdasági s idővel talán a politikai gyüttműködés megvalósítását semmi sem akadályozza, ha Magyarországot teljesen egyenrangú félnek fogják tekinteni é$ amennyiben figyelembe veszik szerény és természetes kívánságait. Ebben a megnyilatkozásban a jövő nemzetközi tárgyalások jó előhírnökét látom — úgymond Krofta külügyminiszter, — különösen ami a kereskedelmi tárgyalást illeti. Mondhatom, hogy a Kánya miniszter úr által említett feltételek a kisantantúillamok részéről már előre adva vannak. Benes dr. külügyminiszter 1933. jan. 1-én tett nyilatkozata szerint a kisantant tudatában van az európai politikában fokozottabb felelősségének, különösen ami az Ausztriához és Magyarországhoz való viszonyának és kapcsolatának rendezését illeti, melyek jogait, szuverenitását, önállóságát és teljes egyenlőségét a többi állammal elsőrendű kötelességének tartja. Ebben a szellemben fogják vezetni az összes következő tárgyalásokat Magyarországgal. A szenátus külügyi bizottsága november 5-én tárgyalta le a külügyminiszter expozéját. A vita végén felszólalt Krofta dr. külügyminiszter és válaszolt az elhangzott beszédekre. Nagyon nehéz helyzetben van, — mondotta, — mert kénytelen hallgatni számos olyan kérdésben, amelyben tudna határozott választ adni, de az ártalmára lehetne az állam érdekeinek. A népszövetség olyan forradalmi alkotás volt, melyre már régen törekedett a világ. Különösen fontos a népszövetség a kis nemzetek számára. Feltűnt beszédének ama kijelentése, hogy a Franciaország ellen elhangzott panaszok nagyrészt jogosak. Ezt azonban — mondotta — maga Franciaország is elismeri. A mai francia kormány olyan nagy megértést mutat ebben a kérdésben, mint eddig egyetlen előbbi kormánynál sem tapasztaltunk. A francia kormány maga is hangoztatja., hogy a kisantantállampkkal, de különösen Csehszlovákiával ki kell fejlesztőd a gazdasági kapcsolatokat. Szovjet.Oroszországról szólva, újból hangsúlyozza, hogy Csehszlovákiának a szovjettel nincsen titkos szerződése, csak védő szerződése van, melynek támadó éle senkivel szemben sincs. A komáromi magyar evangélikus egyház létére törnek. Amihez más egyháznak joga van, az nem jár Komáromnak. — Mit akarnak a komáromiak? —Csak a magyar nyelv használatát és a magyar egyházi vagyon megtartását kívánják. — Miért nem akarják ezt engedni ? — november 6. A komáromi és somorjai evangélikus egyházközségek, az államfordulat után nem csatlakoztak a szlovenszkói egyetemes egyházhoz, mert az egyházi szervezet megalakítása kinevezéssel ej tetett meg, az egyházközségek meghallgatása nélkül, amiben az említett egyházak az autonómia megsértését látták. Lelkésze elhunytéval, a somorjai egyház csatlakozott, s lelkésze nyugdíj bavonulásával a komáromi egyház is ezt akarta tenni. Bejelentette tehát szándékát Jurkovics főesperesnek, aki jószándékból, abban a hitben, hogy amihez egyik egyháznak joga van, az a másiknak is jár, azt ajánlotta, hogy készítsen az egyház a dunaszerdaludyi evangélikus egyházközség jóváhagyott szabályrendelete alapján egy szabályrendeletet, melyet az egyházi hatóság is jóváhagy azután. Sőt felajánlotta azt is, hogy a komáromi magyar evangélikus egyházközség új papját is megválaszthatja, amint ezt például a becsatlakozó somorjai egyházközség is meglehette. A komáromi egyházközség május 23-án felterjesztette a kívánt szabályzatot, azt az esperességi gyűlés június 11-én le is tárgyalta, de a komáromi egyházközségnek három hónapig még választ sem adott. Csak azután, hogy a komáromi egyházközség kiküldöttei eljártak úgy a főesperesnél, mint a püspöknél, érkezett meg szeptember 13-án a válasz. A válasz nem közli, hogy mik a kifogások a szabályrendelet ellen, csak annyit mond, hogy változtassák meg azt az egyházi alkotmány szellemében. Miket kívánt tehát a komáromi egyházközség? Semmi többet, mint azt, hogy a magyar nyelvet egyházi életében úgy mint eddig, továbbra is használhassa. Mit kívánt még? Azt, hogy a meglevő eddigi ingó és ingatlan vagyon mindenkor a magyar egyházközségé maradjon és a most belépő, de esetleg később külön egyházközséget létesíteni akaró szlovák hívek csak az ezutáni közös szerzeményben részesüljenek. Mindkét jogot úgy a békeszerződések, mint a köztársaság alkotmánytörvénye biztosítja, sőt a dunaszerdahelyi egyházközség ilyen értelmű szabályrendeletét az egyházi felsőbbség is jóvá hagyta. Ami azonban Dunaszerdahelynek jár, az nem jár Komáromnak — a keresztyén és protestáns szellem legnagyobb dicsőségére1! A komáromi magyar evangélikus egyházközség, miután magán úton értesült, hogy az esperességi gyűlésen kifogások hangzottak el a magyar istentiszteletek ideje, a magvar nyelv használnia, az egyházi vagyon rnegtarthatása ellen, s különösen a szabályrendelet meg nem vállóz tatba lóságát illetőleg, — aminek elhagyása illuzórissá tenné az egészet — elhatározta, hogy visszavonja a szabályrendelet tervezetét és kimondotta, hogy kész a szlovenszkói egyetemes egyházhoz csatlakozni, de a jövőben is mint önálló magyar egyházközség, teljesen önálló szervezettel kíván megmaradni. A határozat rámutat arra, hogy nem kíván semmi újat, mert a köztársaság területén több helyen van külön szlovák és magyar, vagy szlovák és német egyházközség, a komáromi magyar egyházközség tehát csak annyi jogot kíván, mellyel több más szlovenszkói egyházközség is rendelkezik. Kimondja továbbá a határozatot, hogy a magyar nyelv korlátozás nélküli használatához és vagyonának megtartásához ragaszkodik. A határozat különben a szlovák evangélikusok felé is baráti jobbot nyújt, mert felajánlja az egyházi célokat szolgáló épületek használatát. A komáromi magyar evangélikus egyházközség jogai elismerésének akadályát néhány komáromi, az egyházközségen kívül álló emberben látja, akik az egyházközség elszlovákosításával és vagyonának megszerzésével akarnak maguknak érdemet szerezni. Ezek állandóan hangoztatják, hogy ha a szlovák hívek a komáromi egyházközségbe belépnek, ott a magyaroknak nem lesz szavuk és minden vagyon felett ők rendelkeznek. Azt is hangoztatják, hogy törekvéseiket Osusky püspök a legmesszebbmenően támogatja és ha a komáromiak minden feltétel nélkül nem hajlandók belépni, úgy majd megtalálják a módját annak, hogy minden vagyonra rátegyék a kezüket és papot rendeltessenek ki. A komáromi magyar egyházközség tagjai elvitathatatlan jogaik és igazságuk tudatában nyugodtan tekintenek a fejlemények elé. El vannak azonban határozva, hogy sem a magyar nyelv használatában nem engedik magukat korlátoztatni, sem pedig nem hajlandók az őseik szerezte vagyonon bárkivel is osztozkodni. Hapedig jogaikban megtámadnák őket, úgy orvoslásért minden fórumot felkeresnek a világon, mert meg vannak győződve, hogy igazságuk végeredményben győzni fog! Ha 9*bQkim ns*2nél tegyen hozzá elegendő Franck-of. A Franck jó, erős és aromatikus, s igy sok mindent jóváfesz és sokat pótol. Ezért gabonakávéba valódi Franck, leginkább Karo-Franck vaió. A reformáció emlékünnepe a ref. templomban. — november 6. A világtörténelemben új korszakot jelentő reformációnak október 31-én volt az ünnepe, amelyet nagy lelki emelkedettséggel ünnepelt meg az egész protestáns világ. A Luther Márton által 419 évvel ezelőtt e napon megindított reformáció kiteljesedése a következő évtizedekben Kálvin János és reformátor-társainak közreműködése által következett el, akik apostoli elhivatottsággal munkálkodtak az emberiség javára. A reformáció évfordulójának ünnepét az idén is méltóképen ünnepelte meg a komáromi református egyház, amely szombaton délelőtt a Jókai uccai templomban ünnepi istentiszteletet tartott, melyen az alkalmi szentbeszédet Galambos Zoltán ref. lelkész mondotta a hívek nagy lelki épülésére. Este 6 órakor nagyszabású templomi ünnepély keretében ülte meg az egyház a reformáció fordulóját, amelyen a hatalmas templom zsúfolásig megtelt a gyülekezet tagjaival és az érdeklődőkkel. A 70. dicséret első versének eléneklése után a XXXV. zsoltár verseit énekelte el a templomi közönség, mely után Baross Kornél segédlelkész buzgó fohászban kérte a Mindenható kegyelmét. Banai Tóth Ilonka gimn. VII. o. t. Szigethy Ferencnek örök reformáció c. ódáját szavalta el lelkes álérzéssel, hatásosan. Fülöp Zsigmond főgondnok Kálvin Jánosról tartott emelkedő szellemű előadást, melyben a halhatatlan reformátornak pályafutását ismertette s megragadó vonásokkal rajzolta meg lelki portréját. Á Ref. Első Énekkar Schubertnak Egy halk sóhaj c. művét adta elő Teleky Miklós karnagy szabatos vezetésével, mély hatással, biztos hangvezetéssel. Simon Zoltán ref. tanítóképző int. növendék Szigethynek A reformátusok c. szép költeményét szavalta el helyes átgondolással, nagy sikerrel. Kálvin Institúciójának 400 éves jubileumával kapcsolatban if j. Mohácsy János dr. egyházi ügyész tartott fordulatos, megkapó, tartalmas előadást az Institúciónak a reformáció idejében élt nemzetiségekre való átalakító hatásáról, s arról az átformáló erőről, amely a magyarság történetében oly sok fényes példáját ragyogtatta a nemzetnek lelki és szellemi fellendülése áltat. Az előadást a gyülekezet éneke követte, mely után Ádám Julia ref. tanítóképző int. növendék Muraközy Gyulának Kálvin c. remek költeményét szavalta el hatásosan. A ref. tanítóképző intézet vegyeskara Gáspár: »Lelkünk, Uram, csak Téged áld«... kezdetű műénekét adta elő Teleky Miklós int. zenetanár vezetése mellett finom árnyalással s kifejező dinamikával. László Sándor: Kálvin szobránál c. költeményét Mézes Zsigmond gimn. Vili. o. I. adta elő jól átgondolt, lendületes szavalattal. A bibliamagyarázatot Galambos Zoltán lelkész tartotta. »A reformáció Isten műve« címen. A kiváló egyházi szónok az ünnep jelentőségét s Kálvin Institutiójának roppant nagy horderejét domborította ki gondolatokban gazdag beszédében, mely a hallgatóság lelkében maradandó nyomokat hagyott. Bibliamagyarázat után mélyenjáró imát mondott, majd az Apostoli hitformát imádkozta el, melyet az örökbecsű XC. zsoltár első versének eléneklése követett. A gyülekezet eme énekével ért véget a minden kis mozzanatában lélekemelő, áhítattal telt emlékünnepély. Újabb adományok a Jókai szoborra* A Jókai Egyesület Elnöksége közli: Hírt adtunk már arról, hogy a Komáromban felállítandó Jókai szobor költségeire széles körből érkeznek be olyan adományok, amelyek azt bizonyítják, hogy a Jókai Egyesület szép szándékát mindenütt megértő szeretettel és lelkesedéssel karolják fel, a szlovenszkói magyarság minden rétegében felekezeti és társadalmi különbség nélkül és a hivatalos körök is nagy megértéssel méltányolják azt a gondolatot, hogy a világirodalomban is egyetemes értéket képviselő nagy írónk emlékének a szülőváros büszke szeretettel kíván szobrot emelni. Közöltük az országos választmány és a komáromi járási választmány határozatait, melyekben nagyobb öszszeg megszavazását helyezték kilátásba. A régebbi adományok közül megemlítettük már, hogy a komáromi ref. egyház 1000 Kc-t. a komáromi Protestáns Nőegylet 500 Kc-t és a komáromi izr. Jótékony Egylet 500 Kc-t, az Alsócsallóközi Ármentesítő Társulat 1000 Kc-t adományozott a szoboralapra, míg a városi hatóság a kezelése alatt Jókai szoboralap címén lévő 3500 Ke kiutalványozását helyezte kilátásba. Kiemeltük dr. Dérer Iván igazságügyminiszter nagyjelentőségű adományát, aki a Jókai Egyesület elnökéhez intézett szívélyes levélben tudatta, hogy 500 Kc-t adományozott a nemes célra. Újabban Weisz Fülöp, a M. Keresk. Bank elnöke közölte az egyesület elnökével, hogy egyik pozsonyi bank utján 1000 Kc-t utalványozott a szoborra, míg dr. Szüllő Géza, az egyesült magyar pártok klubelnöke azt közölte, hogy a parlamenti klub minden tagja 200 -200 Kc-t adományoz és a saját adományát már be is küldötte. Scliulcz Ignác nemzetgyűlési képviselő ugyancsak lelkes hangú levél kíséretében küldötte be 200 Kc-ás adományát. Több nagyobb összegű adomány érkezett be a szobor-akcióra. Ilyenek: Hikisch Károly Izsap 500, Nagy Nándor Nemesócsa 500, id. Schmidthauer Lajos Komárom 500, Komáromi Izr. Hitközség 500, Kürthy István Koltlia 300, Trugly János Megyercs 300, M. A. K. K. 300, özv. Ruttkay Béláné Szentpálpuszta 250, Chevra Kadischa Komárom 200, Feszty István Ógyalla 200, Lévai Katholikus Kör 200, Czékus Miklós Mihályfalu 200, Király József Csicsó 200, Munkásakadémia Komárom 19250, Bartha János Komárom 150, Izsai Ref. Egyház 150, Kiskárpátok cserkészcsapat 127 50 Ke. Száz koronás adományok a beérkezés sorrendjében: dr. Porzsolt Aladár Pozsony, Lakatos Károly, Galambos József Nemesócsa, Komáromi Sz. Benedekrendí főgimm, Farkas Sán~
