Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-11-07 / 90. szám

Lapunk mai száma a jfivőbeti teljes Hä,dió-műsort tartalmazza Otvenhietedik évfolyam. 90, szám, Szombat. 1936. november 7 KOMÁROMI LAPOK EUIdielMi ár eschszlováb értékben; fittyben és vidékre postát szétküldéssel t-fás* évre 8® K5, félévre 40 Ké, neßvwl- Ívre 28 Ké. - Külföldön 128 Ké. Egyesszám ára 1 korona. POLITIKAI LAP. wnNMHMNMHHwniW' Alapított«: néhai TUBA JÁNOS. Selalös fösswrkasstós GAAL GYULA dr. Szerkesztő. BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársaki FÜLöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Nagyüzem a nagypolitikában. (AL) Az őszi nagyszezon szédületes lendülettel indult meg az európai nagypolitikában és a legtöbb ország belső politikájában is. Esemény ese­ményre torlódik és a mostani napok­ban az ú jságírónak valóban nem ne­héz a dolga, ha témát keres; de annál nehezebb, hogy a sok érdekes téma még több kényes részletét úgy írja meg, hogy sehol se okozzon fájdal­mat és végeredményben neki se tá­madjon a leírtakból bárminemű fáj­dalma. Első sorban is érdekes ta­nulmány tárgya lehet annak megál­lapítása, hogy a mai rendkívüli nagy mozgalmasság miben leli alapokail. Talán az ideológiáknak a háttérben folyó harca váltja ki a nagy kavar­gást, de akkor megint mi az az ok, amely a különböző ideológiák előtö­­réséhez és azoknak egymással egy­re élesebbé váló szembenállásához vezetőit? Elméletileg érdemes volna mindezt kideríteni, a gyakorlat azon­ban és a realitások most nem tűrnek sok medilálást és a múltnak felhány­­lorgatását, mert aki nem vak és nem elfogult, az érzi, hogy úgy, ahogy eddig ment, tovább nem mehet. Az alakoskodó, szemforgató fariezeus­­kodás nagymestereinek már bealko­­nyodik és tisztultabb, igazságos, em­beribb és keresztényibb rendnek kell bekövetkeznie minden emberi beren­dezésben. Prága napokig ünnepi láztól he­­vült. Királyi vendéget látott falai kö­zött, akit oly pompával és oly díszes ceremóniákkal fogadott, aminőkre az egykori monarchiák találkozásaival kapcsolatban emlékezünk, de talán még ezeket is meghaladta a kifejtett pompa és a szívesen fogadott fény­űzés. Hogy a demokratikus felfogás mennyire elasztikus tud lenni, azt ezúttal is láthattuk és csodálhattuk. Minden programmszerűen folyt le, semmilyen incidens nem történt, hála a mozgósított sok ezer főnyi köz­­biztonsági közegeknek is. A román király megelégedetten távozhatott, mert a külsőségek tekintetében sehol semmi hiány nem mutatkozott. De ta­lán mégis van valamilyen szépség­hibája a nagy napoknak, Belgrad, a harmadik partner csak gondolatban volt jelen a nagyfonlosságú megbe­széléseken és sem külön követet, vagy POLITIKAI SZEMLE Teljes egyenjogúságot követelt Esterházy a magyar kisebbség számára. Az állami költségvetés bizottsági tárgyalása. Komárom, november 6. Az 1937. évi állami költségvetés tár­gyalását most kezdte meg a képvise­­lőház költségvetési bizottsága. A tár­gyaláson az egyesült országos keresz­tényszocialista és magyar nemzeti párt álláspontját Esterházy János nemzetgyűlési képviselő fejtette ki. Esterházy János bírálva a költség­­vetést, rámutatott arra, hogy a köz­társaságnak kereken negyvenhét mil­liárd korona adóssága van, ami után oly nagy a kamatteher, hogy minden lélekre évente 120 korona kamatszol­­gáltatás hárul. A köztársaság fenn­állása óla tizenkilenc költségvetést és tizenhat zárszámadást tárgyaltak le a bizottságban. Valamennyi költségve­tés bevételi többletet mutatott ki, a zárszámadások tanúsága szerint ed­dig mindössze négy esztendő gazdál­kodása váltotta be az előirányzathoz fűzött várakozást, mig a többi tizen­két évben a gazdálkodás állandóan emelkedő deficittel végződött. Apasz­­szivuni ez idő alatt megközelíti már a tizenöt milliárd koronái. Majd át­tért a magyar kisebbség problémáira és többek között a következőket mon­dotta: — Mi évek óta hangoztatjuk, hogy velünk az alkotmánylevélben lefekte­tett s nemzetközileg is biztosított egyenjogúságunkkal ellentétben nem bánnak úgy, mint az államnemzethez tartozókkal. — Nekünk ebben a köztársaságban nem azért járnak ki a közjogok, mert azt nekünk kegyként adják meg a ha­talmon levők, de megilletnek bennün­ket, mert épp olyan államfenntartó és integráns tényezők vagyunk, mint minden másfajta állampolgára ennek az államnak. Mégis a költségvetésben magyar célra fordított összegekről hiába keresünk nyomokat, az alig tu­catnyi magyar középiskolák költség­­vetési tételein kívül más tételt nem találunk, amely bizonyítaná azt, hogy ebben a köztársaságban a magyar la­kosságot is támogatná a kormányha­üdvözlelet nem menesztett Prágába. A prágai hivatalos kommüniké sza­vaiból állapíthatjuk ezt meg, amidőn kijelenti, hogy a Prágában a két ál­lamfő állal megvitatott problémákat majd a jugoszláv régens herceggel és külügyminiszterrel is beható meg­vitatás 'tárgyává teszik. talont olyan mértékben, mint azt a többségi nemzettel teszi. Mi előter­jesztettük követeléseinket és kíván­ságainkat, nem mulasztottunk el egyet­lenegy alkalmat sem, hogy a hiányok­ra, a sérelmekre rámutassunk —meg­értő szavakban, ígéretekben nem volt hiány —, de az orvosló leltek elma­radlak. Az állam hajója ma nagyon zavaros világhelyzetben hánykolódik, amikor fokozottan fontos tényező a belső rend és a lakosok megelége­dése. — Szlovenszkó és Kárpátalja prob­lémája s ezzel karöltve a magyar kérdés egyik legégetőbb és legsürgő­sebben megoldandó problémája en­nek az államnak. A magyarság köz­­terhekben és katonákban meghozta a maga nagy áldozatait s mindig pon­tosan eleget tett törvényszabla kö­telezettségeinek, nyugodt öntudattal követeli és elvárja tehát, hogy élvezze a jogok teljességét. Elvárja az állam­polgársági ügy teljes és sürgős ren­dezését, nyelvhasználati jogainak aka­dálytalan élvezetét, kultúrájának sza­bad fejlődési lehetőségét, sajtójának szabadságát, a közhivatalokban, köz­­szállításokban, állami támogatások­ban, ösztöndíjakban való igazságos részesedését. Majd szóváteszi a miniszterelnök­ség magyar sajtóreferátusának felál­lítását, amelyet az »aktivisták« vív­mányaként könyvelnek el. Ennek a referátusnak, úgy látszik, első tény­kedése az volt, hogy véleményezése alapján másfél tucat magyar sajtóter­méket tiltottak ki az országból és ugyanakkor a magyarság napilapját a kar teltekről írt szelíd bíráló cikke miatt elkobozták. így fest gyakorlat­ban a szabadságjogok kiterjesztésé­nek s az egyenjogúsításnak az elve. Minthogy a költségvetésben nem lát­ja a szónok annak biztosítékát, hogy a magyarsággal szemben addig köve­tett irány megváltozna, kijelenti, hogy a költségvetést általánosságban nem fogadja el. A román király még Pozsonyban tartózkodott, amikor Milánóból belc­­dörgött a kényes európai diplomata fülekbe és az őszinte szavakat mo­hón leső csalódott tömegekbe Musso­lini leplezetlenül nyílt programmadá­­sa. Rövid néhány mondatban, a tőle megszokott lapidáris stílusban elveti 439.332 munkanélküli volt október végén. A népjóléti minisztérium által hi­vatalosan közzétett jelentés szerint a köztársaság területén október végén 439.332 munkanélkülit tartottak a munkaközvetítő hivatalok nyilván. Szeptember havában ezzel szemben 479.268 munkanélküli volt hivatalosan nyilvántartva, ami a két hónap sta­tisztikájában kedvező alakulást nyert. A múlt hóban kimutatott munkanél­küliek száma a szeptember havi ki­mutatáshoz viszonyítva csökkentést mutat és pedig 39.936 személlyel, ami 8.3 százaléknak felel meg. Az 1935. évi október havi kimutatáshoz vi­szonyítva, a munkanélküliek száma 162.058-al kevesbedett, ami 26.9 szá­zalék csökkenésnek felel meg. Háromszor hátba szúrták. A murci bor hatása. Ilyenkor, szüret után, amikor a bor már kiforrott és a jó murci bor sok borkedvelőt kicsal a szőlőkbe, gyak­ran történnek összetűzések, veszeke­dések. Ilyen veszekedés történt a muzslai szőlőben, ahol a murci bor lélekemelő hatása ugyancsak meglátszott a szőlő­ben levőkön. A lélekemelő hatást ne tessék valami áhitatos értelemben venni kedves olva­sóink, mert a bor okozta lélekemelés sokszor jár bajjal és keserűséggel. In­kább a lelkekben szunnyadva alvó régi haragot támasztja föl a bor, a régi ke­serűséget, amely illuminált állapotban kétszeresen jobban kikivánkozik a tel­kekből, mint máskor. A muzslai szőlőkben is így történt. Az emberek ittak, ittak, némelyik nyel­ve nehéz lett, némelyiké pedig peregni kezdett, mint az asszonyok nyelve. Több ilyen pergő nyelv került egy­mással szemben, így csak természe­tes, hogy hamarosan zene-bona tá­madt, hangos szóváltás, összetűzés és a végén verekedés. A verekedés közben Varga Viktort valaki háromszor hátbaszúrta, mire Varga eszmé­letlenül terült el a földön. A vizsgálat megindult és annak során olyan adatok kerültek elő, amelyek alapján Pathó József muzslai lakost azzal vádolják, hogy ő szúrta három­szor hátba Varga Viktort. A kihall­gatások alatt Pathó erősen tagadja, hogy ő volt a támadó. A verekedés zűrzavarában ugyanis határozottan senki se látta, hogy ki volt a szurkáló. A tagadás dacára Pathó József el­len megindították az eljárást. PHILIPS, TELEFUNKEN, MODRY-BOD S CHAUB-TELEG RÁFI A lej rádióit bem SCHAUB-TELEGRAFIAlegújabbtypusú If/jnnnn nl7T17in utatja MUnUbL iMlIi Masaryk ucca 15. Telefon sz. 44. rádió-, elektro- és mechanikai szaküzlete. Continentál írógép képviselet. - Alkalmi vétel Írógépekben és rádiókban. 330

Next

/
Thumbnails
Contents