Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-04 / 89. szám
Otvenhetedik évfolyam, @9 szám. Szerda, 1936. november 4. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. waffEMK&SB^iMSirovwm^ Eüöüzetéal ár csehszlovák értékben: Sníiybcn és vidékre postai szétküldéssel üjjésss évre 86 Ké, félévre 48 Kő, negyedévre 2» Ki. - Külföldön 12» Kft. Alapította: néhai TUBA JANOS. ISetolös !Ő8**rk»sjrtft* GAAL GYULA dr. Szerkesztős BARANVAY JÓZSEF dr. Egyecszám ára 1 korona. Drága gaijonagazdálkodás. Főmunkatársak* Ff LOP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Komárom, november 3. A gabonamonopóliuni ellen elejétől kezdve sok panasz hangzóit el. A gazdák legnagyobb része, tehát éppen azok, akiknek érdekeit akarták a gabonamonopólium bevezetésével előmozdítani, elégedetlen a kormány ezen intézkedésével szemben, mert az nem valósította meg a hozzája fűzött reményeket. A gabonaár stabilizálása nem biztosít a gazdának olyan előnyöket, mint amilyeneket kilátásba helyezett a kormány, sőt ma már arról lehet beszélni, hogy a gabonamonopólium nagy csalódást hozott valamennyi érdekeltségnek, mert sem a gazda, sem az állam nem találja meg számítását ennél a reformnál. Az önellátás ezen módszere nem vált be s noha a gabonamonopóliumot meghosszabbították, nincs kilátás arra, hogy az eddigi szomorú tapasztalatok után valami javulás következzék el. Ami a legnagyobb baja a gabonamonopóliumnak, az az üzemi kiadások aránytalanul nagy mérve, amit eddig nem sikerült csökkenteni. Csak egy pillantást kell vetnünk a gabonamonopólium évzáró jelentésében feltüntetett számokra, azonnal megállapíthatjuk, hogy a gaboiianionopólium egyike a legdrágább berendezkedésnek. Üzemi költségei óriásiak, amit világosan láthatunk abból a kimutatásból, amely az 1934. évi aratásból származó gabonakészletek elraktározásának végösszegét tünteti fel s amely szerint az elraktározási és felszámolási költség 65.4 millió koronát tett ki. A gabonamonopóliumnak az 1934. évi termelésből 60.983 vagon gabonája maradt. Ha ezt a nienynyiséget összehasonlítjuk az clraktározási és likvidáiási költséggel, akkor azl látjuk, hogy mindenegyes vagonra 1072 korona kezelési költség jutott. Ezek a számok érthető világosan beszélnek. A régi időkben, amikor a gabonamonopólium nem volt életbeléptéivé, minden gazda, akár földbirtokos volt, akár kisgazda, sőt még a molnár is, saját gabonamagtáraiban őrizte és kezelte gabonáját. Ez nem került olyan sokba s ezenkívül közvetlen felügyelet alatt állott a magtár, utánanézhetett a gazda személyesen, ami nagy előny volt. Amióta ezt a gondozási munkát a gabonamonopólium legfőbb képviselete, a gabonalársaság végzi, az eljárás súlyos milliókat emészt föl, amint a fenti számokból is láthatók. Ezek a számok még tetemesen megnövekednek, ha hozzáveszszük az 1935 évi termés elraktározási költségeit. Ezek a költségek még nagyobb összeget, összesen 87.7 millió koronát emésztettek föl, amit ha hozzáadunk az előző évi költségekhez, megállapíthatjuk, hogy a gabonatár-Az államvédelmi őrség megalakítása A meghatalmazási törvény alapján a kormány rendeletet adott ki az államvédelmi őrség megalakításáról. A 270. szám alatt megjelent rendelet kimondja, hogy az államvédelmi őrség feladatai közé tartozik az államhatárok sérthetetlenségének és az állam területe érinthetetlenségének őrzése s a közrend, béke és biztonság védelmében való közreműködés. De emellett más feladattal is megbízható, amely összefüggésben áll a főcéllal, amilyen például a vámszolgálat. Az államvédelmi őrség a csendőrség, az állami és községi rendőrség és katonai személyekből alakul, továbbá a vámőrség, egyéb közösséget teljesítő személyekből, az állam vagy az állami vállalatok, intézetek és alapok alkalmazottaiból, amennyiben szolgálati kötelezettségeik őrségi, rendőrségi vagy ehhez hasonló szolgálatokra terjednek ki. Az államvédelmi őrség tagjainak számát a belügyminisztérium állapítja meg a nemzetvédelmi és a pénzügyminisztériummal egyetértésben. A csendőrökből, rendőrökből és katonai személyekből kiválasztott államvédelmi őrök állandó jellegű szolgálatot végeznek, a többiek csak a szükségnek megfelelően, a járási hivatal által megállapított időtartamra és a kiképzés idejére kapnak behívót. Az államvédelmi őrséget katonai formára szervezik meg és képezik ki. Szolgálatuk alatt a katonai bü'ntetőrvények alá tartoznak s rájuk nézve is a katonai szolgálati szabályzat bír érvénnyel. saság a gabonakészletek elraktározására az 1934. és 1935, évben 154 millió koronát fordított. Hogy milyen nagy összeg ez, legjobban mutatja az, hogy a gabonamonopólium összes bevétele 192.2 milliót tett ki. Az ugyanolyan összegű kiadásokból a raktározási költségekre, az áiszállításra és a régi készletek likvidálására esik az említett 154 millió korona, vagyis kereken 80 százalék, ami az összes költségnek teljes négyötöd része. Ez az összeg azonban még azt is jelenti, hogy a gazdák 154 millióval kevesebbet kaptak gabonájukért, ami óriási veszteséget jeleni. A gazdák magtáraiban, a malmok padlásain elraktározott gabona kezelési költsége sokkal csekélyebb volna és alkalom lenne arra is, hogy a kismolnárok követelése is kielégítési nyerhetne, akiknek szintén sok panaszuk van a gabonamonopólium ellen. De a kiadások növeléséhez nagyban hozzájárultak azzal is, hogy szaporí-Az 1827 évben kiadott császári pátens szolgál alapul a nyugdíjasok külföldi utazásának engedélyezésénél. Dr. Turchányi Imre egyesült pártunk szenátora interpellációt nyújtott be az állami nyugdíjasok külföldi utazásai mialt indított sérelmes eljárások beszüntetése érdekében. Az interpellációra most jelent meg a miniszteri válasz, amely azt mondja, hogy a nyugdíjasok külföldi tartózkodása s ottani nyugdíj élvezete kérdésének megbírálásánál a jelenleg még hatályban levő 1827. július 23-iki 30.120. sz. udvari dekrétumból kell kiindulni, amely megállapítja azt, hogy nyugdíjat, ellátást és kegydíjat élvező és külföldre kiutazni szándékozó személyeknek, amennyiben járandóságaikat teljesen elveszteni nem akarják, a politikai hatóság állal kiállított útlevélen kívül a nyugdíjszabályzat értelmében az illetékes országos hivatal engedélyét is szükségei ik. E dekrétummal tehát az engedélynélküli külföldi utazás következménye teljes világossággal ki van mondva. Nem kell, hogy a nyugdíjas a külföldön engedély nélkül állandóan lakjon, mert az engedély nélküli kiutazásnak, illetőleg az államterület elhagyásának puszta ténye a nyugdíj elvesztésének következményét vonja maga után. A 247/922. sz. kormányrendelet 18. §-a a volt osztrák szabályzatokat Szlovenszkóra is kiterjesztette, a kormányrendelet a törvények és rendeletek gyűjteményében szabályszerűen kihirdetletelt s ezért jogilag kötelező. tották az ellenőrök számát és nyomtatványokkal és űrlapokkal árasztották el az érdekelteket, ami szintén tetemes összegbe került. A gabonamonopólium a műit évben 54455 ellenőrzést végzett, vagyis naponként mintegy százötvenet, ezért jelentékeny összeggel terhelte meg üzemi budgetjét s míg a nyomtatványokért 1.1 millióval többet adott ki a gabonatársaság, mint az előző évben, személyi fizetések címén 12 millióval többet, mint a monopólium előző évében. Vagyis az állam gabonagazdálkodása óriási üzemi kiadással jár, amit nem lehel megjegyzés nélkül hagyni már csak azért sem, mert a sok költség nincsen arányban azzal a hozammal, amely az állami gabonagazdálkodás révén mutatkozik. Ezt nemcsak az ellenzéki lapok állapítják meg, hanem a kormánylapok is naprólnapra rámutalnak a gabonamonopólium kirívó hátrányaira, amelyeken a kormánynak clöbb-utóbb, de segítenie kell. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Hat árvája siratja... Szerencsétlenség az állomáson. — Halálos végű ozsonnálás. — november 3. Megrendítő szerencsétlenség történt a misérdi vasútállomáson, melynek halálos áldozata is van. Petruch András vasúti segédmunkás a misérdi állomáson volt alkalmazva és délután ozsonna időtájban, hozzá fogott a falatozáshoz. Hogy kényelmesebben fogyaszthassa el szerény uzsonnáját, felült a vasúti vágány mellé rakott talpfarakásra. Közben az állomás felé közeledett a Pozsonyból jövő motoros vonat. A motorvezető az állomás előtt leadta a szokásos jelzést. Ez a szirénhangú jelzés annyira kihozta sodrából Petruch Andrást, hogy azonnal leugrott a talpfarakásról, de a szerencsétlen ember a berobogó motoros vágányára ugrott és a motoros lépcsője elkapta és súlyos koponyasérülést okozott neki. A súlyosan sérült Petruch azonnal elvesztette eszméletét. Nyomban orvost hívtak, aki elsősegélyben részesítette a szerencsétlen embert, majd beszállították Somorjára, hol dr. Wolf Jenő körorvos nyújtott ismét orvosi segélyt neki. Aztán a pozsonyi kórházba igyekeztek szállítani a beteget. Kórházba szállítás közben azonban kiszenvedelt anélkül, hogy eszméletre tért volna. A szerencsétlenül járt embert felesége és hat árvája siratja. A komáromszentpéteri segédjegyző a saját zsebébe fizette be a falusiak adóját Az elmúlt héten adóvégrehajtók szálltak ki Érsekújvárról Komáromszentpéterre, hogy ott több gazda adóhátralékát beszedjék. Az adóvégrehajtók kiszállását kölcsönös meglepetés követte: meglepődtek a végrehajtandó gazdák s a végrehajtók is, • mivel a gazdák sorra igazolták, hogy adótartozásaikat rendben lefizették a községházán, Hagovsky Ferenc segédjegyző kezeihez. Az írásos bizonyíték alapján az érsekújvári hivatalnokok nyomozni kezdtek ezügyben, mert egyelőre nem értették: miért tartja nyilván a komáromszentpéteri gazdákat az adóhivatal, mint notórius nem fizetőket. így fogták elő Hagovsky Ferencet, aki a községházán az adófizetések közvetítésével volt megbízva s kiderült, hogy Hagovsky évekre visszamenőleg elsikkasztotta a rábízott összegeket. Megállapították, hogy 1928 óta űzi ezt a mesterséget s a rövid rovancsolásból is kiderült, hogy csaknem 10.000 korona ■ az, amit Hagovsky nyugtázott, de nem küldött be az adóhivatalnak. Hagovsky családos, kisfizetésű ember, aki az utóbbi időkben fizetésén felül költekezett: legszívesebben a vendéglőbe hordta az elsikkasztott pénzt. A komáromi csendőrség letartóztatta s átadta a komáromi ügyészségnek.
