Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-07-11 / 56. szám

6. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1936. július 11. \ Szt. Benedekrendi ko­­náromi kath. gimnázium L935|36. tanévi értesítője. Egyetlenegy magyar főgimnáziu­­nunknak, a komáromi Szt. Benedek­­endi kath. gimnáziumnak értesítője a szokott alapossággal számol be az úmult tanév eseményeiről, az iskola működéséről és az iskola kebelében fennálló intézmények nemescélu mun­kásságáról. Az iskolában nagy gondot fordítot­tak a múlt tanévben is a vallásos nevelésre, az ifjúság rendszeresen lá­togatta a templomot és hallgatott minden vasárnap szentbeszédet, ame­lyet Biró Lucián és Pataki Maurus tanárok tartottak. A nagybőjti lelki­­gyakorlatokat Herczegh Frigyes dr. deáki bencés plébános vezette. A ta­nuló ifjúság magaviseleté általában kielégítő volt. A tanitás a kiadott tan­terv és rendeletek szerint történt, a heti órák száma az I.—Vili. osztályban összesen 251 volt. A tanulók között járványos beteg­ség nem fordult elő. Kovács Imre vá­rosi t. főorvos két Ízben tartott egész­ségügyi vizsgálatot a gimnáziumban, A gimnáziumot hivatalosan megláto­gatták Majer Imre dr. prelátus-plébá­­nos, püspöki biztos, Stoldrik Máté tanügyi főtanácsos, orsz. felügyelő, Tesar Bohumil testnevelésügyi és Pros Rudolf rajzoktatási szakfelügyelő. Meg­látogatta a gimnáziumot szeptember 13-án Jantausch Pál püspök is. Három ízben tartottak az iskolában érettségi vizsgákat. Az őszi szóbeli érettségin heten, a nyári érettségin 49 tanuló tette le sikeresen az érettségi vizsgát. Február 29-én tartotta ülését a szü­lői értekezlet Sdrosy Etel tanár, igaz­gató-helyettes elnöklete mellett, melyen több hasznos határozatot hoztak. Ezen az ülésen választották meg a Szülői Tanácsot, melynek elnöke Somogyi István, titkára pedig Kocsis Károly tanár lett. Az elmúlt tanévben is megtartották a tanulmányi kirándulásokat. Május 11-én csoportosan rándultak ki az egyes osztályok különböző közeli he­lyekre az osztályfőnökök vezetése mel­lett. A tantervben előirt menetelési gyakorlatokat az összes osztályok áp­rilis 4-én hajtották végre. Megtartották az előirt iskolai ünnepélyeket is és pedig október 28-án az államalapítás évfordulóját, március 7-én Masaryk első köztársasági elnök születése nap­ját, május 28-án Benes Ede dr. köz­­társasági elnök születése napját. De­cember 8-án a gimnázium növendé­kei előadták Blasko Mária regénye alapján Borka Géza dr. tanár által irt Szivecske c. színmüvet, melynek zené­jét Krizsán József szerezte s rendezési munkáját Szijj Ferencné dr -né, Borka Géza és Biró Lucián tanárok végez­ték. A nagy hatással előadott darabot többször megismételték. Igen szép működést fejtett ki a gimnáziumban a Mária kongregáció, melyet Pataki Maurus és Hajdú Lu­kács dr. tanárok vezettek. Az ünnepé­lyes tagavatást március 21-én Gidró Bonifác igazgató végezte, amikor 28 uj tagot vettek föl. Ugyanazon napon délután ünnepélyt tartottak, amelyen az ünnepi szónok Németh Géza káplán volt. November 10-én Szent Imre tisz­teletére diszülést tartott a kongregáció, melyet szép műsorral kötöttek össze. Prefektus volt Szaló Jenő VIII. o. t. és prefekta Bucsai Mária VII. o. t. A Leányok Mária kongregációja igen eredményes működést fejtett ki az önnevelés és felebaráti szeretet gya­korlásában. Vezetője volt Biró Lucián tanár, prefekta Bucsai Mária, asszisz­tensek Szijj Margit és Tromler Erzsébet. A Czuczor Gergely Önképzőkört e tanévben Borka dr. tanár vezette. A kör nyolc gyűlést tartott, amelyen a tagok korszerű, kisebbségi és szociális kérdésekkel foglalkoztak, de nem ha­nyagolták el az irodalmi, jellemképző, önnevelő kérdések megvitatását sem A kör elnöke Görcs Ágoston VIII. o. t. volt. A kör pályázatán dijakat nyertek Komjáthy István VIII., Csütörtöky La­jos V., Kovács Ferenc VIII., Végh László VIII., Csonka Ferenc VII., Ko­­minek Antal VI. és Denk-Kertes VIII. o. t. A Jókai cserkészcsapat Biró Lucián tanár-parancsnok és Szabó Lajos öreg­cserkész vezetése mellett élénk mű­ködést fejtett ki, amelynek kiemelkedő pontját képezte a jótékonycélu diák­majális megrendezése május 23-án a gimnázium udvarán. Több cserkész pénzbeli segélyben részesült, Kacz Jenő, Tarics Zoltán, id. Zilizi Béla, Zsidó Gyula és Szitás Béla az „igen jó cser­kész“ minősitést kapták. A csapatnak parancsnokai voltak még Kocsis Ká­roly, Romhdnyi Árpád és Lestdr István dr. a tisztikar a tanulók közül került ki. A Vöröskeresztsarjadék szintén si­kerrel működött, vezetője volt Biró tanár. Az értesítőben külön köszönet­tel adózik az intézet azoknak a ne­­messzivü adakozóknak, akik a sze­­génysorsu diákok élelmezésében kész­séggel segítették a gimnáziumot. Mű­ködött mégagimnáziumkebelén belül az ének- és zenekar, mely Krizsán József zenetanár vezetésével elismerésreméltó munkát fejtett ki. A Főgimnáziumi Segítő Egyesület áldásos működésének nemes hatásá­ban sok szegény tanuló részesült. Az egyesületnek vagyona 144.216 Kc-t tett ki. Bevétel volt az elmúlt évben 18674 Kó kiadás volt 18193 Kő. Az egyesület a szegény tanulóknak ruhára 6358 Kc-t, cipőre 6125 Kő-t, egyéb segélyekre 5361 Ké t juttatott. Áz egye­sület tisztikarát a következő 3 évre ekkkép alakították meg: elnök Szijj Ferenc dr., alelnök Kállay Endre dr., igazgató Gidró Bonifác, ügyész Ara­ny ossy László dr., pénztáros Horváth Cézár dr., pénztárvizsgálók Mezey Já­nos dr., és Somogyi István. A Diák­menzában 32 bentlakó és 17 bejáró növendék nyert ellátást. A Diákmenzát a múlt évben is nagyszámú nemes­­lelkű adományban részesítették. Az ösztöndíjasok és jutalmazottak neveinek felsorolása után a tanulók statisztikai kimutatását közli az értesítő. A gimnáziumba beiratkozott 658 tanuló, év végén maradt 639. Rendes fiútanuló volt 467, rendes leánytanuló 133, ma­gántanuló 39. Komáromi születésű 191, morvaországi 1, szlovenszkói 419, kár­pátaljai 3, külföldi 25. Csehszlovák ál­lampolgár 612, külföldi állampolgár 27. Anyanyelvre nézve 5 csehszlovák, 632 magyar és 2 német, vallásra nézve 439 róm. kath., görög szert. kath. 3, evan­gélikus 24, református 100, izraelita 73. Osztályozási eredmény: kitünően alkal­mas 136, alkalmas 445, nem alkalmas 4, javitóvizsgálatot tehet 46, pótvizsgát tehet 8. Végül a tanulók osztályonkénti név­sorát közli az értesítő, amely ezúttal nem tünteti föl a tanulók érdemjegyeit, de a jobb tanulók neveit vastag betűk­kel örökíti meg. A gimnáziumban az elmúlt tanévben a következőkből állt a tanári testület: Gidró Bonifác igazgató, Biró Lucián, Borka Géza, Csapó Antonin, Hajdú Lukács, Harmos Károly, Horváth Cézár, dr. Kocsis Károly, Koval Béla, Pataki Maurus, Sárosy Etel, Zavatzky Antal, Romhányi Árpád, Zsilinszky Kázmér, Valach Ferenc, Sohár Ottó. A más­­vallásu tanulók hitoktatói voltak: ánossy Lajos evang. esperes-lelkész, Galambos Zoltán ref. lelkész, Kelemen Kálmán, Tóth Kálmán és Boross Kor­nél ref. s. lelkészek, Waldmann Ernő dr. főrabbi. A jövő iskolai évre szóló tudnivalók közlésével zárul az értesítő. (.—) Ha háborús emléktárgya van, lehet az Írott, nyomtatott emlék, ha­diemlék, levelezőlap, bélyeg, kard, sisak, sapka, katonai felszerelés ma­radványa, hadifogoly-emlék, lövész­­árok-emlék, térkép, srapnell-repesz, fénykép, bármicsoda: ne sajnálja át­adni a Jókai Egyesület múzeumának, amely ezekből az emléktárgyakból egy külön múzeumi szobát kíván be­rendezni. Bizonyára vannak ilyen em­lékei s a Jókai Egyesület múzeuma akár letétként is, szívesen megőrzi s s kiállítja. Múltkori felszólításunkra néhány lelkes muzeum-barát máris hozott háborús emlékeket s remél­jük, hogy kérésünk még számos he­lyen meghallgatásra talál. Szívesked­jék a muzeum igazgatóságához for­dulni, ahol köszönettel átveszik a tár­gyakat. MINI A TŰRÖK I. FERENC (1494-1547) francia király udvarában volt egy tiszt, ki keserűen panaszkodott mindenki előtt, hogy többévi solgálata után va­gyona egyáltalán nem gyarapodott és öregségében nélkülözésekben lesz ré­sze. A tiszt siránkozásai eljuttttak a király fülébe is, aki magához hivatta a panaszhodót és igy szólt hozzá: — Tudom, hogy ön panaszkodott reám. Nézze, itt van két egyenlő tár­ca: az egyik arannyal, a másik ólom­mal van tele. Válassza, melyik tetszik; majd meglátjuk, hogy a szerencse job­ban kedvez-e önnek, mint én. A tiszt választott, de szerencsétlen­ségére az ólommal telt tárcát fogta ki. — Nos, — szólt hozzá a király — hát mi tartotta vissza önt attól, hogy meggazdagodjék ? I. Ferenc elérte ezzel azt, hogy a tiszt többé nem panaszkodott és neki­adta mind a két tárcát. KOSSUTH LAJOS (1802—1894) forradalmi beszéde között legnagyobb hatású volt a ceglédi beszéde. Majd egész Cegléd fegyvert ragadott. Egy fiatal asszony elragadtatásában Kossuthot meg akarta csókolni, kezén tartva csecsemőjét. Kossuth igy szólt: — Szent az a csók, melyet a haza­­szeretet hív az ajkra. Csókolja meg helyettem gyermekét, hogy a haza­­szeretet csókja ott égjen mindig aja­­kán. LODOV1CO ARIOSTO (1474-1533) olasz költőt egy alkalommal atyja va­lami miatt zsémbelődve korhlota. Ari­osto figyelmesen, atyjának szemébe nézve, a legnagyobb csendben hall­gatta szemrehányásait, anélkül, hogy védelmére egyetlen szót is szól volna, Fivére később megkérdezte a költőt, miért nem mentegetőzött alyja előtt. — Éppen most dolgozom egy szín­művemen, — felelte Áriosto — amely­ben egy zsembés aggastyán szidja a fiát. Amikor apám kinyitotta a száját, az az eszmém támadt, hogy megfigye­lem viselkedését, amelyről megfest­hetem színmüvem zsembés alakját. En tehát apám hanjára, taglejtésére, beszédmndorára figyeltem és nem akar­tam megzavarni azzal, hogy a magam mentségére egy szót is szóljak. NAGY SÁNDOR (Kr. e. 356—323) makedón király hadjárata alatt Dá­„Sötét Délszlovenszkó, sötét Mátyus­­földe“ — ez a szólásmondás most nem szellemi sötétségre vonatkozik, hanem a valóságos, fizikai értelemben vett esti sötétségre, amely körülöleli Délszlovenszkó falvait, esténként, lámpa­­gyújtás idején. A petróleummal, gyer­tyával, mécsessel világított házikók, a sötét falusi uccák, bármilyen poétiku­­sak is, ma már át kell, hogy adják helyüket a villanyvilágításnak. Aki a falvakat járja, csodálkozva tapasztalja, hogy mennyi sok község áll még ma is világítás nélkül. Ez ugyan egyma­gában még nem mutat kultúra hiányra, legfeljebb a falu vagyoni helyzetének élénk bizonyítéka, mégis tudjuk, hogy a villanyvilágítás már magában az élő­­haladásnak, a civilizációnak egyik foka s erre okvetlenül szüksége van a leg­­elhagyottabb falunak is. Ha nem is tartunk ott, ahol a dán parasztok, ha nincs is minden házban rádió,telefon: legalább a villanyvilágítás legyen meg s mindenki, aki falun jár, hivja fel a falusi vezetők figyelmét a villanyvilá­gítás hiányának hátrányos voltára. Mátyusfölde nagyon is szűkölködik villanyvilágítás és egyéb modern be­rendezések nélkül, utai is alig vannak jók, építkezése sem: igy a köztársaság egyik legjobban termő s legszebb me­zőgazdasági vidéke ma is sokkal el­maradottabb, mint az megengedhető volna. Világosságot Délszlovenszkőnak, Csallóköznek, Mátyusföldének, világos­ságot fizikai értelemben is: szűnjön meg az olajmécsek s a petróleum-Akar Ön is szép lenni? Használjon Nádasdy-féle S Gyöngyvirág alvátor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szép­séghez. A májfoltokat, szeplőket, patta­násokat és mindennemű arctisztátalanságo­­kat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8— Ké. Egyedüli készítője: 5 Salvátor gyógyszertár Komárno. rius perzsa király serege elé éjszaká­nak idején érkezett. Parmenion ekkor azt ajánlotta a királynak, hogy hasz­nálja fel az éj sötétsége által nyújtott kedvező alkalmat és támadja mge azonnal Dárius seregét. — A győzelmet nem rabolni aka­rom — felelte Nagy Sándor. MARIE ADELAIDE szavojai hercegnő, Lajos dauphin neje, egy napon igy szólt Madame de Main­­tenonhoz: — Tudja-e, hogy Anglia királynői miért kormányzták jobban országukat, mint a királyok ? ... Azért mert a férfiak a nők uralma alatt kormá­nyoztak, mig a nők a férfiak uralma alatt. OLIVER CROMVELL (1399—1658) Anglia lordprotektora utvlsó betegsége alatt, néhány nappal a halála előtt nagy nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy nem fog meghalni, mert ezt neki Isten nyilatkoztatta ki. Néhány bizal­mas barátjának azonban titokban ibe­­vallotta, hogy eme kijelentésével ő a népet csak ámitani akarta. — Ha tényleg felgyógyulok, — mondta — prófétának fognak tartani; ha pedi meglök, akkor már nem is fontos hogy az emberek csalónak tar­tanak engem. lámpák pislogása, vezessék be minden községbe a villanyt. Igaz, hogy ez sok költségbe kerül, de éppen azt szeret­nénk, hogy necsak az egyes községek áldoznának a bevezetésre, hanem a járások s az országos hivatal is ve­gyék ki részüket Délszlovenszkó vil­lany hálózatának kiépítéséből, adja­nak segélyeket, juttassák hozzá a fal­vakat a kényelmes világításhoz, hogy minél többen részesüljenek az uj vív­mányokban Délszlovenszkón is. A falu közömbös vezetőit meg kell győzni a villamosítás fontosságáról, egyének s ipari üzemek egyképen kell, hogy a villamosítást sürgessék. A hatóságok pedig nyújtsanak hozzá megfelelő anya­gi segély*. — Három hullát fogtak ki egy­szerre a Dunából. A párkányi rend­őrség értesítést kapott az esztergomi rendőrségtől, hogy az esztergomi par­ton egyszerre három hullát fogtak ki a Dunából. Az egyik egy 45-50 év körüli 170 cm. magas, gesztenye hajú férfi. A másik nő, 40 év körüli, 160 cm. magas, haja fekete, rövidre nyirott. Téglaszínű, kockás ruha és kék kötény volt rajta. Fülében kicsi, ezüst fülbevaló. A harmadik is női hulla. Mintegy 38 éves, jól táplált, erős termetű nő, fél­­hosszura nyirott gesztenyeszinü hajjal. Fehér alsóruha és fehér vászon szakács­­kötény volt rajta. Fülében zafírköves nehéz aranyfüggő. A hullák több hete lehettek már a vízben. Délszlovenszkó villamosításának problémája.

Next

/
Thumbnails
Contents