Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-28 / 87. szám

-f'g -Sí 1 «KHAJ i1! '■ Otvenhetedik évfolyam. 87; szám. Sseerda, 1936. ÓktÖbér 38, POLITIKAI LAP. fámnmwmM Alapította: néhai TUBA JANOS. Beí*i6s fösaartosetóí GAAL GYULA dr. Szerkesztő* BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főm unka társak», FCLÖP 2SIGM0ND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Aktuális külpolitikai kérdéseket ismertetett Hodzsa miniszterelnök a külföldi ujságirúk előtt Előfizetési ár «»hszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel íCfez évre 8$ Ké, félévre 4# Ké, negyed­évre 21 Kö. - Külföldön 12» Ké. Egyesszám ára 1 korona. A külügyi expozé körül. Komárom, október 27. Krofta dr. külügyminiszternek a na­pokban tartott külügyi expozéja újra fellebbentette a fátylat azokról az állapotokról, amelyek a kormány­koalícióban uralkodnak az egyes pár­tok közölt. Egy pillanatra megint be­pillantást nyerhettünk a kulisszák mögé, aliot elkeseredett harcok foly­nak a riválisok között s ahol a poli­tikai kérdések a hatalmi érdekek biz­tosításának szempontjai szerint ütkö­ző pontokat képeznek az egyes pártok között. A különböző pártok sajtóor­gánumaiban jutottak ezúttal is kife­jezésre azok a véleménykütömbségek, amelyek a külügyminiszter expozéja körül fennállanak s amelyeket a pártok nyíltan nem akarnak hirdetni, de sajtójuk annál hangosabban hívja fel azokra a figyelmet. Éles kritikával fogadták az expozé azon részét, hogy Csehszlovákiának végeredményében saját magának kell biztonságáról gondoskodni, mert bár szerződések biztosítják határait, ab­ban az esetben, ha valamely oldal­ról megtámadnák, nehéz volna a köz­társaságtól távol fekvő szövetségesek­nek segítségére támaszkodüia. Az ag­rárok sajtója egyenesen lehetetlennek tartja ezt, miértis a szövetségi szerző­dések kiegészítését követeli. Sőt tovább megy az agrár sajtó. Egész nyíltan megmondja, hogy a külpolitikai irány­vonal megváltoztatására van szükség, mert csak így lehet a köztársaság biz­tonságát és integritását megvédel­­mezni. Hogy a belpolitikában a kom­munisták ellen élesebb kurzus beve­zetését követeli, az szoros összefüg­gésben van az agrárok ama felfo­gásával, hogy a Szovjctoroszország­­gal kötött szerződés rendkívül nagy kötelezettségeket ró Csehszlovákiára, amely valamely konfliktus esetén kiszámíthatatlan következményeknek lehet áldozatává. Az agrároknak véleményével szö­ges ellentétben állanak a szocialisták, akik ugyan szintén elismerik, hogy Csehszlovákia és szövetségesei viszo­nyában egy és más megváltozóit, de azért nincs semmi ok sem arra, hogy a külpolitikai irányvonal megváltoz­tatásáról beszéljünk. A cseh nemzeti szocialisták pláne teljesen meg van­nak elégedve a mai külpolitikával, amely semmi kétséget sem hagy fenn a revizionistákkal szemben kifejezett teljes visszautasításra nézve. Ez utób­bi párt teljesen egyetért a külügymi­niszterrel, amiben annak a körül­ménynek van döntő része, hogy Krof­ta a nemzeti szocialistákhoz tarto­zik. A polémiák, viták és szóesaták kö­zepette alig lehet észrevenni valami eredményét annak az igyekezetnek, Komárom, október 27 Hodzsa Milán dr. miniszterelnök a külföldi sajtó képviselői előtt nyilat­kozott a külpolitikai kérdésekről. Töb­bek között elmondotta, hogy a kisati­­tant államai alapot találtak a kereske­delempolitikai összeköttetések kibőví­tésére, mely mindenekelőtt a preferen­­ciális rendszer konszolidálására vonat­kozhatna Középeurópában. Elvárható, hogy a római jegyzőkönyv országai ré­széről hajlandóság mutatkozik erre a a közeledésre. Az a terv, hogy a jelen­legi preferenciális rendszert konszoli­dálják és azután kimélyítsék. Fran­ciaországgal szemben a viszony nem változott. A kisantant láthatóan szer­ves regionális egész lesz összeurópai jelentőséggel. A Szovjctoroszországgal fennálló egyezményből eredő kötele­zettségek megszüntetésére irányuló igyekezet nem létezik. Németországgal szemben — úgy­mond — viszonyunk mindig korrekt volt és meg vagyok győződve, hogy az jobb is lehet, mint korrekt. Arra igyekszünk, hogy a kisantantból és szomszédaiból regionális blokkot ala­kítsunk, mely lehetővé teszi Németországgal cél­szerű kereskedelempolitikai meg­állapodások létrehozását. Hasonló mondható Csehszlovákia és Olaszország viszonyáról is. Arra igyek­amelyct Hodzsa miniszterelnök tanú­sított azokon a tárgyalásokon, ame­lyeket a koalíciós klubok elnökeivel folytatott a pártok lecsendesítése cél­jából. Csak a csehszlovák kormány­pártok képviselői vettek részt ezeken a tárgyalásokon, mert tagadhatatla­nul arról van szó, hogy ezek a test­vérpártok nem tudnak megegyezésre jutni a kormány politikai irányelvei­re nézve, mert a pártérdekek domi­nálnak mindkét részen, már pedig ezeknek háttérbeszorítása egyetlen koalíciós pártnak sem célirányos, mi­vel a mögöttük álló tömegek külön­leges igényeinek kielégítése képezi programjukat. A miniszterelnök kí­sérletezése nem járt olyan eredmény­nyel, mint amilyenre számítottak, mert a pártok nem nyugodtak meg, a párt­sajtó leplezetlen őszinteséggel tárja fel a párt elülő véleményét. A köz­bejött államünnep egy-két napra cl­csendesíti a harcizajt, de csütörtökön, amikor a külügyi expozé fölött meg­indul, újúlt erővel fog kitörni a harc és az ellenvélemények érvényre igye­keznek jutni. A koalíció régi hibája ez. Külön­szünk, hogy necsak diplomáciai, ha­nem kereskedelempolitikai tekintetben is Olaszországgal és a római jegyző­könyvvel konstruktív középeurópai po­litika alapját teremtsük meg. Románia részéről nincsenek akadá­lyok és bizonyára Ausztria és a cseh­szlovák köztársaság között sem lesznek ilyenek. Már néhányszor kifejeztem azt a reményemet, hogy eljön a nap, melyen Budapesten is belátják a kö­zépeurópai együttműködés szükséges­ségét. A .politikai célt tartósan kell követni és a jelek szerint az utóbbi időben enyhülnek az akadályok, jóllehet még mindig fenntartások érvényesülnek, me­lyek arra irányulnak, hogy Ma­gyarország gazdasági egyezmé­nyekről mindaddig nem alcar tár­gyalni, míg az egyenjogúság po­litikai kérdése nincs megoldva. Külügyminiszterünk ebben a kérdés­ben a legutóbbi expozéjában nagyon bonciliáns álláspontot foglalt el és meg kell várni, mjlycn visszhangra fgg ez találni. További akadályokat a Duna-meden­­cében egyelőre nem ismerek és ezért úgy vélem, hogy eljön az időpont, melyben a Duna-területen való együtt­működés időszerűsége mindenki előtt világos lesz. böző világnézetek elfojtott érvényre­­törése feszíti a hatalom gyakorlására összefogott, egymással szöges ellen­tétben álló elvek hordozóit. Alig van kérdés, amely ne váltaná ki a hát­térben a nézeteltérést, a vélemény­­különbséget és ez állandóan így van s így is lesz, amíg csak koalíciós kor­mány intézi az állam ügyeit. Hogy az állam szempontjából ez nem va­lami előnyös dolog, azt a gyakori kormányváltozások eléggé mutatják, de bizonyítják azt azok a félintézke­dések is, amelyeket a koalíció kor­mánya produkál, mert valamennyi törvényjavaslatnál kénytelen számol­ni a különböző párttekintetekkel, amelyek azonnal előtérbe nyomul­nak, mihelyt valami kormánykezde­­ményezés jelentkezik. Fel kellene té­telezni, hogy a koalíciónak a külügyi politikára nézve elfogadott irányelvei vannak, ez azonban téves nézet, mert a koalíció ebben a kérdésben sem egységes, aminthogy minden politi­kai kérdésben csak előzetes viták és engedmények folytán lehet megegye­zést létesíteni s a szavazatokat bizto­sítani. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Csütörtökön képviselő' házi és szenátusi ülés. A képviselőház október 29-én, csütörtökön dél­után 3 óralcor ülést tart. Hivatalosan tárgysorozaton szerepel a román kereskedelmi szerződés egg pótegyezménye, az Uruguaj jal kötött kereskedelmi szer­ződés és a szállítói állampénztári utal­­vágyok kiterjesztéséről szóló kormány­­javaslat. Az utóbbi kormányjavaslat szerint az állami szállítások a jövő­ben 1200 millió korona erejéig terjedő állampénztári utalvánnyal fizethetők, amely utalványokat meghosszabbítani nem lehet. A képviselőház plenáris ülése után a külügyi bizottság ülést tart, amely a külügyminiszter expo­zéját vitatja meg. A szenátus ugyancsak október 29-én délután tart ülést, amelynek hivatalos tárgysorozatán egy pont szerepel: az 1934. évi decemberi polgári perrendi, végrehajtási és peren­­kívüli eljárási novella hatályának meghosszabbítása. A képviselőház és szenátus ülésén az elnökök az ülés megnyitása után rövid elnöki megnyilatkozással emlé­keznek meg a köztársaság királyi ven­dégéről, mely után az ülést folytatni fogják. Valószínűnek tartják, hogy a képviselőház és szenátus üléseit el­napolják, mert november 3-ától kezdve a képviselőház költségvetési bizottsága tart permanens üléseket a költségve­tés megtárgyalására. Reformálják a házszabá­lyokat. A minisztertanács pénteken tartott ülésén több törvényjavaslattal foglal­kozott, melyek között volt a házszabá­lyok revideálására vonatkozó törvény­­javaslat is. A minisztertanács a képviselőház és szenátus tárgya­lási ügyrendjét módosító jauas­­latot, melynek célja a különösen terjedelmes törvényhozási munká­latok egyszerűsítése, jóváhagyta. A törvényhozási rend egyszerűsítése abban áll, hogy a képviselőház és a szenátus közös bizottságokat válasz­tana. Ezidőszerint ugyanis a nemzet­­gyűlés két házának csak egyetlen egy közös bizottsága van: az állandó bi­zottság. Szükséges ennél a kérdésnél megállapítani, hogy Törköly József dr. egyesültpárti szenátor már 1926-ban javaslatot terjesztett elő a közös bizott­ságok megszervezésére és az általa külön javasolt alkotmány törvény-reví­ziójának előkészítésére. Tagja ön már a Szlovenszkői Magyar Kultur Egyletnek? Tagdíja: rendes tagnak évi 12, pár­toló tagnak évi 3 korona. Rendes tagok tagilletménye a MAGYAR VA­SÁRNAP. Ha szívén viseli magyar kultúránk ügyét Szlovenszkón, álljon tagjaink közé.

Next

/
Thumbnails
Contents