Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-24 / 86. szám

4. oldal »KOMAROMI LAPOK« egyoldalú világnézeti műveltségei akar szerezni, megkap ja azl a politikai pár­tok útján. Hogy az egyesület később sem íog letérni a tiszta kultúra egyenes útjá­ról, azt az alapszabályok garantálják, amelyek megtiltanak minden politikai tevékenységet. Addig is előlegezze bizalmát min­denki. aki magyar kultúráért lelke­sedni tud. ne nehezítse a kezdet amúgy is küzdelmes munkáját indokolatlan előítéletekkel. Ncuvirlh Béla. Helyet adtunk e cikknek, mert be­küldőjének jóhiszeműségében eddig semmi okunk sem volt kételkedni. Azonban itt elsősorban az a fontos, hogy van e szükség új ifjúsági köz­­művelődési egyesületre Komáromban? Mi. akik jól ismerjük a különben is nagyszámú egyesületek életét, küz­delmes helyzetét, azt állítjuk, hogy új egyesületre nincs szükség vá­rosunkban. Komáromban több olyan egyesület mű­ködik, amely kultúrával vagy sporttal foglalkozik s a ha az ifjúság magyar kulturmunkát akar kifejteni, vagy sportolni akar, megfelelő terrénumra találhat a Jókai Egyesületben vagy a SZMKE-ben, a sport különböző ágait pedig a Sportegyletben vagy az orszá­gos hírű KFC-ban művelheti. Ezekben az egyesületekben, az egye­sületek kormánvhatóságilag jóváha­gyóit alapszabályai keretében, úgy a főiskolás vagy végzett ifjúság, mini ál­talában a komáromi magyar ifjúság tehetsége, készültsége, tudása szerint a leglelkesebb és leghasznosabb mun­kát fejtheti ki, ha önzetlenül, komoly akarattal és kitartással kész a magyar kultúráért dolgozni. De azért, hogy eggyel több egyesület legyen Komá­romban s ezzel gyengítsük a többi egyesü­letet, igazán helyleien volna az »Alkotás«-t életrehívni. De meg kell mondanunk egészen nyíltan azt is, hogy az az ilyen szervezkedés könnyen a magyar társadalom megbontására vezethet, pedig azt minden magyar ember jól­­tudja. hogy a magyar társadalomnak Komáromban is egységre van szük­sége. Lelkiismeretes és komoly gon­­dolkozású magyar embereknek nem lehel az a feladatuk, hogy az erők szétforgácsol ására törekedjenek s nem akarjuk elhinni, hogy intelligens if­júságunk ne lenne annak a felelősség­nek tudatában, amelyet ebben az eset­ben Komárom magyarságával szem­ben magára vállal, mikor olyan tömö­rülésre hívja fel az ifjúságot, melyre ezidőszerint semmi szükség sincsen. Diák bál. Diákbál... Iskolásleányok s diákfiúk nyüzsgő tömegben ... .1 zene szól. Keringő párok suhannak át a fénylő termen. Csillog, ragyog az ifjúság: ma mindenkit szédít a mámor ... Egy táncot még!... A mára gondolj! (Holnap: felelés fizikából.) A zene szól. Párok suhannak, selyem zizeg, tüllszoknya lebben ... Egg fiú s egy diákleány együtt sétálnak a szünetben. A fiú szól: y>Ha megnövök, mérnök leszek majd egy nagy gyárban; akkor magáért eljövök, s együtt leszünk örömben-gyászban.« fis szól a kislány csendesen: Megvárom, amíg eljön értem! Várok akár húsz évig is ...« S tovább sétálnak ifjan, szépen. Elnézem őket szomorún ... Oh érzem én, mindez csak álom: virág a drága köntösön, a tai/aszfényü ifjúságon. Mire a húsz év eltelik: nem tudnak már egymásról régen ... elhervad majd a kis virág a sors könyörtelen kezében. Utolsó tánc. A fény kialszik. Búcsúzom tőled édes mámor! Megyek haza: tanulni kell. Holnap: felelés fizikából. Kádár Mária. A városrendezés nekünk mindig kedvenc témánk, mert sokat adunk arra, hogy Komárom úgy az idegeneknek, mint saját polgárai­nak tessék. Virágos, jólrendezett uc­­cák, kedves és hangulatos terek, jól­épített házak, rendbentartott lakások, Ízléses kertek, Dunapart, közvilágítás, kirakatok: kinek nem tetszenék ez...? így aztán örömmel fogadunk minden új kezdeményezést ebben a tekintet­ben. A Szénatér-rendezés évek óta húzódik, sok panasz volt miatta. A Szénatér forgalmas, központi helyen van, lassankint kiépül a környéke, csak maya a tér maradt rendezetlen. Köveket halmoztak fel közepén s né­hány szomorú fa lógatta ágait. Most aztán rendezéséhez fogtak s remélhe­tőleg, nemsokára virágos, rendezett, kedves teret kapunk, ebben a piacte­rekben gazdag, de kertes terekben sze­gény városban. Rajta hát, kertészek, tegyétek széppé a Szénateret! Persze, a vasúti uccát az állam semmiképpen sem akarja kikövezni, a ráeső résznél. Annál a kis, százméteres szakasznál, amely minden kocsirugó halála. Ki veszi ezt a lelkiismeretére a vasutak­nál, — ki tudja... Aztán megemlítjük talán a közvi­lágítást is. A nyilvános, nagy ívlám­pák sokszor kialszanak. Hiányos a Jókai ucca, a Széchenyi ucca, a Deák Ferenc ucca és a Szénatér világítása. Rosszabb időben a főuccát is csak a kirakatok világítják. Most azonban ha­ladást észlelünk: az Anglia sarkán nagy ívlámpát szerelnek föl. Ez he­lyes és ezt üdvözöljük. De miért nem szerelnek jel hasonló világítást a Cso­konai ucca, a Zárnod ucca s a Pin­tyőke-liget felé is? Olt vaksötétben bo­torkálnak az emberek, csatangolnak a kis iskolásgyerekek. Sok panasz érke­zik be onnan. Talán az az oka, hogy ezeknek itt, a külvárosban, nincsen olyan jó protekciójuk s szószólójuk. Csak a holdvilág a protektoruk... Párkány szépülés épül. Csak a kulturélettel van nagy baj. Párkány azon vidéki városok közé tartozik, amely igyekszik a régi külső képét modernnel fölcserélni. A nyári építkezések és tatarozás]' munkálatok után most két dolog ké­szül Párkányban, aminek a közönség ugyancsak örül. A testi épséget veszélyeztelő anomá­lia megszüntetését határozta el a pár­kányi községi elöljáróság. A postaépü­let melleit a gyalogjáró magasan az littest fölött vezet és joggal lehet at­tól tartani, hogy hibás lépés esetén az illető lezuhan a mélységbe és ösz­­szelöri magái. Különösen veszélyes ez a járda téli. síkos időben, amikor nem az idő Síkos igazában, hanem a gya­logjáró. De nemcsak a téli zimankó hozza meg ennek a járdának a veszé­lyességét. hanem minden sötét este és éjszaka, mert sötétben ugyancsak veszélyes az erre való járás. Most ez a veszedelem elmúlik, mert a község a gyalogjáró mellé erős korlátot emel. amely a járó-kelőket megakadályozza a magas helyről való lecsúszástól. A közönség örömmel és nagy meg­nyugvással fogadta ezt az intézkedést. A párkányi Rákóczi-úl egyik olda­lán már régebben építettek csatornát, amelyen az eső és a szennyvíz lefoly­hat. Most az ucca másik oldalát is csatornázni fogják. A munkálatokat már el is kezdték. A betoncsatornát egész ucca hosszában kiépítik és a nagyvendéglő előli fedett csalómat épí­tenek, amely megkönnyíti a csatorna fölött az átkelést és megszünteti azt az éppen nem szép látványt, amikor az eső és szennyvíz a nagyvendéglő elölt megszorult. Amíg a tervezett és az egész várost behálózó csatornázás megvalósul, ad­dig is nagy öröm a párkányiaknak az ilyen részleges csatornázás is. Ez a külső szépülés. Ami a párká­nyi öntudatos, magyar kultúréletet il­leti: arról jobb nem beszélni. Immár egész Szlovenszkón téma a párkányi magyarság visszavonulása, sokak fö­lösleges »óvakodása« s az a lehetetlen helyzet, amelyet párkány vidéki ma­gyar Kultúrélet«-nek hívnak! Sógorát vádolta be ha­misan, így akart ezer korona jutalomhoz jutni Az Agrasol gabonatársaság hányj raktárát egy időben lopkodták. A rak­tár a vasútállomás közelében van s a tolvajok oly ügyesen surrantak be a raktárba, hogy nem tudtak nyomukra jönni.. Az Agrasol társaság ezer ko­rona jutalmat tűzött ki a tolvajok nyom ra veze tői nek. A jutalom felkeltette Kémein And­rás csatai gazdálkodó figyelmét s elhatározta, hogy megszerzi az ezer koronát magának. Elment a csendőrségre s feljelentette saját sógorát, Jludecz Ferencet és Mol­nár Sándort azzal, hogy 15 mázsa gabonát loptak el. A csendőrség vallatóra is fogta a két vádlottat, akik kétségbeesetten vé-1936. 0'1 óber 24. dekeztek s tagadták a lopást. A ga­bonatársaság tisztviselői is kijelentet­ték, hogy éppen a kérdéses időben nem loptak semmit a raktárból. A bíróság elé Németh András került, hamis vádaskodással vá­dolva. Németh itt is kitartott vádja mellett, de mindenki ellene tanúskodott s ki­derült, hogy Németh ilyen aljas mó­don akarta megszerezni az. ezer ko­ronát. Kétheti fogházra és 200 korona pénzbüntetésre Ítélték. Milyen a nő a művészetben: erre felel meg vasárnap a JESZO rajzos előadása. A JESZO képkiállítása, amely a Jókai Egyesület kulturházának nagy­termében van, állandóan soll látoga­tót vonz. Többizbeti megtörténi, hogy egyes látogatók, amikor megtudták, hogy a kiállítás a Jókai szobor javára történik: önként felülfizettek. Majd­nem minden komáromi iskola megte­kinti az érdekes és értékes képkiállí­az előadás vetített képekkel történik s máris nagy érdeklődést kelt. Nagy Barna a legszebb művészi alkotások­ban szereplő témáról, a 'nőről beszél: történelmi, adatokkal, művészi szakis­meretekkel szolgál. Méltóképen csatla­kozik hozzá Karmos Károly előadása: »A nő a karri kát urában «. lásl A kiállítással kapcsolatosan va­sárnap este 6 órai kezdettel elő­adást tart a nagyteremben Nagy Barna, a kitűnő esztétikus, tanár ezzel a címmel: »A nő a művé­szetben«, Vásároljunk helyben. Ennek az előadásnak az érdekessége­­az lesz, hogy Hannos Károly a hely­színen fog érdekesebb női karrika­­turákat rajzolni s így egészen közvet­len hatást ér el. A JESZO erre az előadásra is min­denkit szívesen lát. inak a munkához, ha arra alkalom kí­nálkozik. A lustaság is betegség, ne­héz a belőle való lábadozás. Az utóbbi időben mind sűrűbben hangzanak el panaszok városunk ke­reskedőitől és iparosaitól, hogy a la­kosság nem veszi igénybe olyan arány­ban szolgálataikat, mint azt tehetnék és tőlük elvárhatnák. Városunk meg­csappant idegenforgalma nagyon cse­kély s így nagyon megérzi minden ke­reskedőnk és iparosunk, ha még a helybeli polgár is idegenben szerzi be szükségletét. Nagyon sokan van­nak, akik még ma is idegen cégektől, utazóktól, vásárolnak részletre és minta után. Nagyon sokan szereztek már szomorú tapasztalatokat akkor, ami­kor silány, ócska anyagokat drága pénzen vásároltak. — Kereskedőink és iparosaink minden tekintetben ver­senyképesek és bármely idegen céggel szemben megállják a helyüket, úgy az áru minősége, valamint az árak te­kintetében is. Ezzel szemben meg van az a nagy előny, hogy a vásárló látja azt, amit vesz. — Városunk gazdasági élete és fejlődése ellen vétenek azok. akik idegenből vásárolnak, mert ezál­tal azt a társadalmi osztályt károsít­ják meg, amely minden tekintetben teljesíti kötelességét a közzel szem­ben. — Elvárjuk tehát minden komá­romi polgártól, hogy átérzi a lokál­patriotizmus szükségességét ebben a tekintetben is és szükségletének ki­elégítésénél nem hagyja figyelmen ki­vid. hogy városára nézve elveszettnek tekinthető minden olyan pénz, amit idegenbe küld. vagy elvisz. — Vásá­roljunk tehát helyben! A szélhámoskodás uj trükkje. Megszokott napi jelenség, hogy aj­tónkban egy fiatalember áll meg és hivatkozással a nagy munkanélküli­ségre, pénzbeli adományt kér. Adunk neki, hisz borzalmas az a tudat, hogy ilyen életerős fiatalember nem tud ke­resethez jutni és kénytelen magái meg­aláznia, hogy néhány koronához jus­son. Maga a koldulás ténye borzasztó valami. Aki meg tudja magát fosztani emberi mivoltától és koldulni megy, az megérdemli a könyörületesség obulu­­sait. De az emberi belátást s könyörüle- Icsséget kijátszották ezek a ficsúrok, akik annyira megszokták a koldulást, hogy még abban az esetben sem fog-Egy 20—24 éves fiatalember áll előt­tünk lehajolt fővel. Nincs munka, éhezem — mondja. Az arca nagyon ismerős nekem. Hol is láttam csak? A fiatalember tovább folytatja: Kere­setnélküli kefekötő vagyok. Szegény — mondom én, de közben tovább ku­tatok emlékezetemben. Megvan. Teg­nap egy üzletben találkoztam vele. ahol szintén adtak neki néhány koro­nát a kollegialitás alapján, mert ott azt mondotta, hogy állásnélküli keres­kedő. Most már tudtam, hogy közön­séges, de jól bevált fogásról van szó. Mindig annak mondja magát, amilyen üzletbe nyit be. így hamarabb férkő­zik az emberek szívéhez. Az ilyen fiatalembereket a szavuknál kell fog­nunk: oda kell állítanunk a kefekötő­­asztalhoz, hadd kössön. Oda kell kény­szeríteni a pulthoz, hogy meggyőződ­jünk kereskedői voltáról. De az or­runknál fogva ne hagyjuk vezetni ma­gunkat. (Ny. Sz.) A SZMKE nem politizál: bármilyen politikai nézetű, vallásfelekezetü, tár­sadalmi állású szlouenszkói magyar ember tagja lehet, csak szeresse anya­nyelvét. Munkája csupán s kizáró­lag magyar kullúrmunka, az állam törvényeinek érlelmélum. Ebbe bele­kapcsolódhat pap, tanító, gazda, ipa­ros, hivatalnok, birtokos, magánzó. Erős, szervezett kultúréletre van szük­ség Szlovenszkón. írjon még ma a Szlovenszkói Magyar Kultúr Egylet központjának, Komárom, Kultúrpalota s kérjen felvilágosítást, kérje a Ma­gyar Vasárnapot. A SZMKE számos szervezeteiben szorgos kullúrmunka fo­lyik. legyen ön is a k ült úrmunkások­kal szolidáris. Munkásságát, támogató filléreit szívesen veszik. Tanuljunk a köztársaság többi népének kultúréleté­­bnl! Kulturális kádereinket magunk­nak kell kiépítenünk, jöjjön, sora­kozzék a SZMKE zászlaja alá. — NEM LETT DRÁGÁBB SEM­MI! Ezt már ön is megállapíthatja, mert egy ízléses női kabátot vásároL hat 15® Kc-ért KERTÉSZ JENŐ üz­letében Komámé, Masaryk ucca 25. Sikerült olcsón megvenni egy női ka­bát minta kollekciót és így egyes motfelok nemes szőrmével, nagyon olcsón kaphatók. 29S

Next

/
Thumbnails
Contents