Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-10-21 / 85. szám
1936. október 21. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal Nyomdászán szak' kiállítás Komáromban. Melyik a szép s melyik a csúnya nyomtatvány ? Nagyon érdekes és tanulságos kiállítás nyílt meg vasárnap Komáromban, az Ipartestület székhazában: a komáromi nyomdászok állítottak ki új nyomtatványokat, részint, hogy a nagyközönséget az új nyomtatási eljárások felől tájékoztassák, részint, hogy a válságban szenvedő nyomdaiparra felhívják a figyelmet. Nem kis szerep jutott a kiállításban az oktatási célnak is. Manapság az ember élete teljesen összeforrott a belükkel: úgyszólván egy lépést nem tehetünk, hogy betűk ne kísérnének mindenüvé. S ha a betű ennyire élettárs lett: gondoskodni kell arról,hogy ez az éleltárs szép és jó legyen. Nemi közömbös számunkra, hogy a betűk, könyvek, nyomtatványok esztétikus formában kerülnek-e elénk, avagy nem. Az esztétikai hatás elérése: ez a nyomdászaii kiállítás egyik nagy célja. Mindenki, aki a kiállítást látogatta, megnyugodva vehette tudomásul, hogy a szlovenszkói nyomdászat s ezzel együtt a komáromi is: magas fokon áll s versenyképes. Becsüljük a nyomdászszakszervezetnek azt a nagy szakmaszeretetét, mely ilyen áldozatokat hoz az ipar fellendítéséért és fejlesztéséért. A vasárnap délelőtt történt megnyitás előtt Traub Rezső, a szakcsoport elnöke üdvözölte a megjelenteket és kiemelte üdvözlőbeszédében, bogy reméli, az az érdeklődés, mely hívó szavukra a kiállítás iránt megnyilvánult, éreztetni fogja hatását a súlyos helyzetben lévő komáromi nyomdaipar helyzetének jobbrafordulásában is. Majd felkérte Czibor Gézát, az Ipartestület elnökét, szíveskedjék a kiállítást megnyitni. Czibor Géza melegen üdvözölte a nyomdászszakszervezetet abból az alkalomból, hogy az ipar érdekében ilyen nagy munkát fejtenek ki. Nem félti azt az ipart a krízis súlyától - mondta Czibor elnök — amelynek munkásai ilyen tömegeket mozgatnak meg akcióikkal annak védelmére. A magyar munkás szakmaszeretete, tudása és élniakarása nyilatkozik meg e munkában. A kiállítás színhelyének megválasztása is szerencsés volt — mondja további beszédében Czibor Géza —, mert ez a ház az iparosok filléreiből épült fel, az iparososztály érdekeinek szent hajléka és legméltóbb helye a nyomdászszakszervezet kiállításának. Isten áldását kéri a szakszervezet minden tagjára és munkájukra. A kiállítást ezután megnyitódnak jelentette ki. Czibor Géza megnyitóbeszédét lelkes tapssal fogadták a jelenvoltak. Az Ipartársulat nagytermét zsúfolásig megtöltik az érdekesebbnél érdekesebb nyomtatványok, kezdve az egyszerű névjegytől a hatalmas plakátig. *Van itt könyv, folyóirat, üzleti levelezés, prospektus; a betű s a papiros találkozásából ezernyi ötletet termelnek az ügyes nyomdászkezek. Néhány kitűnő megoldást találtunk a kiállított anyagban: színek és formák ügyes találkozása, elhelyezése a térben. Érdekes a kiállításnak az a része, amely a rossz, ízléstelen nyomtatványokat mutatja be. Az új nyomási eljárások illusztrálására kiállították többek között a rotációs gépen nyomott újság egy oldalának ólomöntvényét, a szedőgépek betűit, a matricát, mint összekötő kapcsot gép és ember, gondolat s kivitel között. A kiállítás szépen rendezett, jól öszszeválogatolt anyaga méltán reprezentálja a szlovenszkói nyomdászatot s megnyugodva láttuk, hogy a komáromi nyomdászat is versenyképes: szép munkával kedveskedik a közönségnek. A kiállítást sok érdeklődő látogatta, azonkívül a főgimnázium, polgári-, tanonciskolák szlovák és magyar növendékei több mint félezren tanáraik, oktatóik kíséretében tekintették meg a tanulságos és szép kiállítást. Külön említést érdemel a kiállítás rendezősége által készített és díjtalanul terjesztett brosúra, mely csinos kiállításával és értékes tartalmával meglepetése volt a kiállításnak. Szubjektív megjegyzésünk is van a kiállítással kapcsolatban: szomorú látni, hogy életerős, munkaképes nyomdászok egész sora áll kalauzul a közönség rendelkezésére. A komáromi nyomdaipar is pang, sokkal több a nyomdász, mint a munkalehetőség s ezek a nyomdászok, gépmesterek, szedők, akik lelkesen s készségesen magyaráznak, mind kiestek a produkcióból életük erején, munkatudásuk teljén s munkakészségük ott virágzik el a várakozásban, az örök re-Ujabb hírek a munkafrontról, ménykedésben: mit tudnának ezek produkálni, ha módjuk s alkalmuk volna a szedőszekrényhez állni, menynyi ötlet, mennyi szépség virágozna ki a szekrények fáján...! A válságos időkben kénytelenek ott állni a kiállítás ajtajában s mutogatják azt, amit szerencsésebb sorsban lévő társaik készítettek... Az eszményi az volna, ha a kiállításon egyetlen szakember fogadná a közönséget s a többi nyomdász a világpiac munkaforgalmát növelné! #A víz f r málnaszörppel rózsaszínű, a tej feketekávéval aranybarna. Ha azonban szürkésbarna, úgy több Franck-ot kell hozzátenni. Ezért gabonakávéba valódi Franck, leginkább Karo-Franck való. A komáromi hajógyár nem vesz fel magyar tanoncokat — október 20. A komáromi magyarság körében nagy megütközést keltett az a villámgyorsan elterjedt hír, amely szerint a komáromi hajógyár vezetősége —■ mellőzve a komáromi magyarságot — messze idegenből hozott 20 tanoncot veit fel üzemébe. A felvett tanoncok közöli egyetlen magyar nemzetiségű sincs. Különösen a magyar munkásság körében okozott nagy megdöbbenést a — sajnos — valónak bizonyult hír, amely ezáltal nemcsak magyarságában, hanem kenyérkeresetében is sértve és megkárosítva érzi magát kü— Én is szövettel járok, uram, de a tisztességtelen versenyben lemaradok, — mondja a kávéházban egy szövetkereskedő, akivel összetalálkozunk s aki némi felvilágosítást ad a kollégák« munkájáról. — Legjobb volna ezt a kereskedést ráhagyni a becsületes komáromi kereskedőkre, — mondjuk mi. — Mit tegyünk, uram? — feszíti szét ujjait az asztalon, — élni kell valamiből. — De nem úgy, ahogy ezek a nepperek Leszik... Hát nem. Mert tessék csak idenézni: van Pozsonyban egy Ievítézletl autófuvarozó, aki valamikor textilügynököket fuvarozott. Tetszett neki a szakma, meg a velejáró incselkedés és felcsapott szövetnagykereskedőnek. ö az egyik, aki indítja a neppereket. Berendezett magának egv üzletet, lelc szövettel. A szövet se nem jó, se nem rossz. Átlag. No most: liozaloll Prágából három garnitúra szebbnél szebb fehérneműt, vászonneműt, orvosi köpenyt, staffirungra valót. Ez lelt a csalétek. A következő lépés az volt, hogy három autón útnak indított hat ügynököt, mindegyilönösen a mai nehéz időben, amikor oly gyéren álcád kereseti lehetőségük. A komáromi magyar munkások ezen rajtuk elkövetett sérelmet nem kis részben a csehszlovák szociáldemokrata pártnak is tulajdonítják, amely köztudomású, befolyást igyekszik gyakorolni a munkások felvételénél. A komáromi magyar munkásságnak évek óla és egyre gyakoribb mellőzése az idegen vállalatok részéről is azt bizonyítják, hogy a vállalatok nem tartják magukra nézve kötelezőnek, hogy a munkások felvételénél elsősorban helybeli munkások jöhetnek tekintetbe. két ellátta egy-egy készlet ragyogó fehérneművel. A nepperek »csak jó házakat« keresnek föl... Kínálnak egy tucat inget száz koronáért, eg}r tucat törülközőt tízért. A gyárnak is drágább. A közönség bedül. Veszi a szövetet is, amit csak úgy »mellékesen; kínálnak föl a vevőnek. A vászon garnitúrákat előjegyzik szintén egy piszkos kis noteszbe és nem szállílják persze. Mert »azok kinn vannak a ládában, a vonaton«, — kiváltásukra kell hirtelen a pénz. A szövetet négyszázért kínálják s kettőért odaadják. Közben a két ügynök művészkedést is rendez egymás között... így van ez, uram. S tudja-e, hogy egy malomtulajdonost azzal szedtek rá, hogy 3000 zsákot adtak el neki 50 filléres árban, a zsákot persze nem szállították, de a zálogul hagyott szövetért 600 koronát kértek?! Hát bizony ez, ha jól meggondoljuk, csalás. A jóhiszeműség kihasználása. Házalási engedélyük nincs is. Mit kell itt csinálni? — Feljelenteni őket, feljelenteni! Ebben maradunk. Aki ilyen nepperekkel találkozik, értesítse a rendőrséget. Ideje volna ily módon is foglalkozni a nepper urakkal! volt alkalmazva. A gázgyárt is bérbeadta és az előrefizetell bérösszegből fizette ki a gázgyár több, mint 320 ezer koronás adósságát is. A víztelepet is rendbehozatta a kormánybiztos és annak 220 ezer koronás passzíváját is likvidálta. Azonkívül az egész vízkérdést közmegelégedésre rendezte. A közkórház 150 ezer koronás adósságát is kifizette és teljesen rendbehozalta az egész kórházi berendezést és felszerelést is. A városi árvaház kérdését is megoldotta a spórolás bevezetésével, amely nagyon is szükséges volt. Az átrendezés, a vágóhíd és az új postapalota kérdését is kedvező mederbe hozta és rövidesen ezek a problémák is megoldódnak közmegelégedésre. A szociális egészségügy terén is nagy javulás állott be, mert szabályozva lelt a népkonyha és a munkanélküliség problémájának megoldására a közmunkaügyi minisztériumhoz memorandumot terjesztett fel. Komárom városának szanálása tehát teljesen rendben és fokozatosan folyik és a gazdasági kérdések biztos megoldása révén a város anyagi helyzete kielégítő. A jog, a törvény és az igazság vezette a kormánybiztost eddigi munkájában és ezután is e három főelv fogja vezetni. Előadása befejezéséül köszönetét mondott Nagy Jenő kormánybiztos az országos elnöknek és a járási főnöknek, hogy mindenben segítségére voltak a város teljes szanálásában. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Nagy Jenő kormánybiztos előadását, amelyből kiviláglik az a nehéz és felelősségteljes munka, amellyel a gazdaságilag teljesen lerongyolódott várost sikerült a rendes kerékvágásba hozni és megmenteni a közelgő csődtől. Az előadás után élénk vita fejlődött ki, amelyen többek között részt vett Ivudelka József főjegyző és Parassin Sándor járásfőnök is. Belgium visszatér a háború előtti sémiéá szövetnepperek kisded Ügyeiről mindenki tud már... Bizalmai beszélgetés egy másik szövetügynökkel. Komárom szanálása a legjobb úton halad előre. Komárom, október 20. Pénteken este tartotta a komáromi tisztipavillonban Nagy Jenő Komárom város kormánybiztosa Komárom gazdálkodásáról. A tisztipavillon nagytermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. Nagy Jenő előadását azzal kezdte, hogy most van egy éve, hogy átvette Komárom városának igazgatását. Nehéz helyzetben volt a város, mert sok volt az adósság és az aktívák pedig csak papiroson voltak meg. Az új költségvetésben is másfélmilliós hiány mutatkozott. A város adóssága meghaladta a 13 millió koronát és az aktív tételeknél felmutatóit vagyon is több mint 11 millió koronával volt túlbecsülve a valódi értéknél. Mint kormánybiztosnak első ténykedése az volt, hogy előkészítette az adósságok konvertálását, ami nehéz munka után sikerült is. Úgyszintén sikerült a költségvetési hiányt is pótlásokkal és takarékoskodással leépíteni. A városházán elsősorban a tisztviselők és munkások fizetését utaltatta ki, mert a város nem kevesebb, mint Küß ezer koronával tartozott saját embereinek. Rendezte a kisemberekkel szemben fennálló városi tartozásokat is, mert már annyira romlott ebben a tekintetben is a város iránti bizalom, hogy az egyes pályázatokra nem is küldtek a kereskedők és iparosok árajánlatot, mert a város nem fizetett. Az adókérdést is rendezte, mert több, mint másfélmilliós hátralék mutatkozott. Itt azonban le kellett írni közel 800 ezer korona adót, amelyet előbb teljesen jogtalanul és a törvény negligálásával vetettek ki önkényesen. Az ingatlan bérgazdálkodás keretén belül is rendet teremtett a kormánybiztosi rezsim. Ennek a gazdálkodásnak eklatáns példája az, hogy a volt szlaroszta maga is Í1 ezer borona bérrel tartozik a városnak. Megszűnt azonkívül a központi műhely is, amely teljesen irreális üzeme volt a városnak, már csak azért is, mert a kelleténél több munkaerő gességre. Szakítás a francia szövetséggel. — október 20. A világpolitika legnagyobb meglepetése robbant ki Brüsszelben. A belga minisztertanács elhatározta a belga hadkötelezettek szolgálati idejének meghosszabbítását és ezzel a belga hadsereg lényeges megerősítését. Ugyanezen a minisztertanácson IÁ pót belga király nagyfontosságú beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy Belgium visszatér a régi, háború előtti semlegességi politikájúhoz és szakít a háború utáni politikával, amely szövetségekkel, katonai allianszokkal és egy hatalmi blokkhoz való csatlakozással akarta Belgium biztonságát garantálni. A király utalt a német, olasz és orosz fegyverkezések következményeire, s kijelentette, hogy Belgium nem vonhatja ki magát az általános fegyverkezési áramlat alól. Németország esetleges betörése ellen föltétlenül föl kell készülni s ezért szükséges a szolgálati idő meghosszabbítása. — Minden egyoldalú politika—mondotta a király —, gyöngíti helyzetünket és nezételtérésre ad okot a belföl-
