Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-10-17 / 84. szám
6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. október 17. A nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, hogy Komáromban, Masaryk (Nádor) ucca 38. szám alatt vegyeskereskedest nyitottam. Kérem a nagyérdemű közönség szives támogatását. Maradok szolgálatra készen FEHÉR JÓZSEF 282 vegyeskereskedő. A MI OTTHONUNK. A Menza ünnepélyére írta BORKA GÉZA. A fáradt, meggyötört sirály, ha vad viharba, vészbe Naplementig küszködik a széllel és viharral, Este végre odaszáll, hol várja puha fészke, S új erőt nyer, s újra győz, ha új vészt küld a nappal... Mert jó a fészek... envhet ád és békességbe ringat! Jó az otthon... elcsitíl és anyás, drága kézzel Cirógatja szép puhán elfáradt szárnyainkat... Hazamenj, ha bánt a gond, és semmi bajt nem érzel...! Otthon!... Szép tündérsziget... Boldog, ki hazatérhet, Hol együtt él a kis család, egymást segítve, óva... A fáradtak, a küszködök egy tűzhely mellé férnek, És testvércsókoktól mosolyog a ház minden lakója... Van nekünk is otthonunk: egy meleg, puha fészek... ősi bástyák állnak őrt szerelmesen körötte. Ősi bástyák védik őt, hogy ne bántsák a vészek: S egy magyar papnak lelke leng imádkozó» fölötte... Egy magyar papnak lelke sírt, mikor sorsunkat nézte, Árvaságunk fájt neki s az öröklét határán Mikor hű lelkét hívta már a lelkek örök fészke, Adott nekünk is otthont,hogy no fázzunk oly árván... Örülhetünk... van otthonunk ... szilárd, meleg és boldog... Munkás, szent falak között a lelkünk újra éled__ Alit Palkovics szent példája ifjú szívünkbe oltott, Innen visszük szerteszét, hogy szebb legyen az élet... Egy érdekes jogi kérdés Mi történik a meg nem rendelt postaszállítmánnya ? A járási választmány elkészítette az 1937. évi költségvetés tervezetét A komáromi járás választmánya szerdán, október 14-én Parassin Sándor járási főnök elnöklete alatt a délutáni órákba benyúló hosszú ülést tartott, melyen az 1937. évi költségvetés összeállításával foglalkozott. Az elnöklő járásfőnök közölte az országos hivatal leiratát a választmánnyal, mely szerint a jövőben a járási választmány tagjai a járás költségén nem mehetnek távoli küldöttség-járásra. Aköltségvetés tervezetéhez általánosságban Király József esperes, egy. párti választmányi tag szólt először hozzá s rámutatott a mai nehéz gazdasági helyzetre, a rossz termésre s hivatkozva arra, hogy Bödők Sándor választmányi taggal a polgári göndolkozású keresztény felfogású s magyar lakosságot képviselik, mint választott tagok s igy a nép nevében már most általánosságban felhívják a választmány figyelmét arra, hogy jól fontolja meg a költségvetés egyes tételeit, s ragaszkodjék ahhoz, hogy pótadóemelést ne kelljen bevezetni, mert az újabb terheket az adófizetők semmiképen nem bírnák, sőt a kisgazdák megterhelése, az adófizetők újabb terhe miatt a munkásság is csak kárát váltaná az állandó adós rójolásnak. A szocialista, kommunista tagok az adóemelés mellett szólaltak fel. A tervezet összeállítására, melyről még a járási képviselet dönt s mely négy órás tanácskozást vett igénybe, végül is oly javaslatot tett a válaszimám- a képviselőtestületnek, hogy annak alapján a járási pótadót mérsékelten kell emelni. A költségvetés egyes tételeiről a járási képviselet gyűlése alkalmával fogjuk részletesen tájékoztatni olvasóinkat. A járási képviselet gyűlése néhány hét múlva ül össze. Az országos választmány támogatja a Jőkai-szobor akciót Giller János dr. idevonatkozó javaslatát elvben elfogadták. — október 16. Szlovenszkó országos választmánya október 15-én Országh József elnök lésével ülést tartott. A választmány kultúrális ügyekkel is foglalkozott, melynek során Giller János dr. az Egyesült Párt képviselője felhívta a választmány figyelmét, hogy Komáromban Jókai emlékére szobrot terveznek fölállítani s s a szobor költségeinek fedezéséhez az országos választmánytól is nagyobb segélyösszeget kér. Az országos válás ztmáng ehhez elvben hozzájárult, de az összeg nagyságát egyelőre nem állapította meg. — Berger F. Vilmos csemegekereskedő ajánlja naponta friss Pasterisált tea-vaj, yoghourt, gervais és többféle sajtkülönlegességeit, továbbá a legjobb minőségű prágai gyógysonkát, különféle huskonserveket, valamint pácolt és konserv halakat, graham- és diétás (knäcke) kenyeret. Hág kávé és különféle fajkávék naponta pörkölve. Tiszta akácméz. „BOHEMIA“ cipőkrém a legjobb 92 Elég gyakran történik, hogy a posta kézbesít hírlapot, folyóiratot, könyvet, vagy más oly tárgyat, melyet a címzett meg nem rendelt. Ezeket az átvevő vagy visszaküldi, amikor is minden felelősség alól mentesül, vagy pedig megtartja, illetve megveszi, ha azokra szüksége van, amikor természetesen a vételárat meg kell fizetnie. De itt az a kérdés is felmerül, vájjon köteles-e a címzett az általa meg nem rendelt postai szállítmányt visszaküldeni és illetve vissza nem küldés esetén a vételárát megfizetni? E tekintetben a kereskedelmi törvény, mely csak a kereskedők jogviszonyait szabályozza, akként intézkedik, hogy a kereskedő a neki más helyről küldött árut, amennyiben azt meg nem rendelte avagy a megrendelésnek meg nem felel, egyszerűen vissza nem küldheti, hanem az árunak az eladó rendelkezése alá bocsátásával annak megőrzéséről egyelőre gondoskodni tartozik. A más helyről küldött áru átvételének megtagadása a kereskedőre nézve kártérítési kötelezettséget és a rögtöni rendelkezésre bocsátás elmulasztása az áru vételárának megfizetése iránti kötelezettséget vonja maga után. Másképen áll a dolog nem kereskedővel szemben, aki <a meg nem rendelt árut sem elfogadni, sem rendelkezésre bocsátani, sem visszaküldeni, sem pedig megőrizni nem köteles. Ezzel ellenkező törvényes intézkedés nem létezik. Tudvalévőén a posta nem mindig magának a címzettnek kezéhez kézbesíti a szállítmányt, hanem gyakran a címzett távollétében a háznépe veszi át az egyszerű postát úgy, hogy a címzett csak későbben vizsgálhatja meg a hozzátartozói által felbontott postai szállítmányt, mely részére megrendelése nélkül lett küldve. Ilyenkor nincsen tehát módjában az elfogadást megtagadni, a visszaküldés pedig az újra csomagolással és postára adással, oly munkával jár, amit a címzett teljesíteni nem tartozik. A leggyakrabban előforduló eset az, amikor előfizetés nélkül hírlapok vagy folyóiratok megtekintésre küldetnek és ha a címzett azokat megtartja, ellene a lapkiadó vállalat peres úton kisérli meg az előfizetési díj behajtását úgy, mintha megrendelést eszközölt volna. Ilyen pereknek nincsen jogi alapjuk, mert abból, hogy a címzett nem küldte vissza a meg nem rendelt hírlapot, nem vélelmezhető a megrendelési szándék. Ugyanaz a jogelv áll más értékesebb tárgyakra nézve is, melyeket a címzett, még ha ajánlottan vagy csomag gyanánt lellek szállítva, nem köteles visszaküldeni vagy megfizetni, habár sokan a levelezés és esetleges jogvita elkerülése okából és talán jobb érzésük sugallatát követve nem vonják ki magukat eme tárgyak visszaküldésével iávó fáradtság vagy megfizetés alól. Még egy kérdésről lehetne szó, t. i. nem-e képez büntetendő cselekményt az áttvett tárgynak megtartása? Itt számba jöhetne a jogtalan elsajátítás vétsége, melyet az követ el, aki másnak tulajdonát képező ingó dolgot, ha véletlenségből vagy tévedésből birtokába jut, jogtalanul elsajátítja. Azonban ezen bűncselekmény ismérvei abban az esetben, amikor a címzett a részére küldött postai szállítmányt megtartja, nem forognak fenn, mert hiszen a küldés nem véletlenség, habár a címzett akaratától függetlenül is történt és tévedés sem forog fenn egyik fél részéről sem és végül a dolog megtartása még nem jelenti annak elsajátítását. Dr. G. J. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Az 1927. évi 76. törvény 154. §-a 1. bekezdése szerint, minden háztulajdonos, ha házában a házbéradó alá tartozó épület vagy épületrész használata megszűnik és az hasznot nem hoz, továbbá, ha ilyen épület vagy épületrész használata újból megkezdődik, avagy újból hasznot kezd hozni, köteles ezen ténykörülményeket az adókivető hatóságnak beálltuk napjától számított 15 nap alatt írásban bejelenteni és az illető helyiségeket részletesen feltüntetni. A törvény ezen rendelkezésével a háztulajdonosok tisztában vannak, s azt hisszük, nem is mulasztották el az adandó eseteket bejelenteni az illetékes hatóságoknak, annál is inkább, mert hiszen egyesületünk is számtalan esetben nemcsak írásbelileg, lap közlemény útján, de szóbelileg is nem győzte tagjait eléggé figyelmeztetni a törvény ezen rendelkezésének betartására. Ámde, tény az is, hogy a kivető hatóságok az ilyen bejelentéseket az adókivetés során vagy egyáltalában nem avagy csak nagyon sporadikusan vették figyelembe. Ennek következtében azután számtalan panasz, számtalan elégedetlenség vált észlelhető az adózók részéről, miből kifolyólag egy eklatáns esetet a legfelsőbb közigazgatási bíróságig felvittük elvi jelentőségű döntés kiprovokálása végett, mely határozatot közérdekre való tekintetből azért véljük szükségesnek közölni, hogy jövőre nézve a háztulajdonosok ehhez tarthassák magukat saját jót felfogott érdekükben. A legfelsőbb közigazgatási bíróság 1936 március 8-án kelt L. 4221/33. számú ítélettel kimondotta, hogy a községi lakbérilleték leírását (törlését) a lakás üresedés címén kérvényezni kell, nem elég a puszta tényt az adóhivatalnak és a községi lakáshivatalnak bejelenteni. Ennélfogva figyelmeztetjük a háztulajdonosokat, hogy a lakásüresedéseket az adóigazgatóságnak és a városi hivatalnak necsak mint puszta tényt jelentsék be, hanem egyúttal kifejezetten a házbéradónak és a pótlékainak a leírását (törlését) is kérjék. Bocz Béla. — A Deborah Leányegycsükl okt. 18-án, vasárnap este fél 9 órai kezdettel jótékonycélú teaestet rendez az Otthon kávéházban, melyre pártfogóit ezúton hívja meg a Rendezőség. Lakásába, irodájába, műhelyébe, üzletébe vásároljon orokego kályhát Szunyoghy Testvéreknél ahol használt kályháihoz pótalkatrészeket a' legelőnyösebben vásárolhat és szakszem felvilágosítással szívesen szolgálnak, 283
