Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-03 / 80. szám

4. oldal.

»KOMÁROMI LAPORf

1936. október 3.

tése alóli mentességet biztosítja.

E tekintetben különösen a szegénységi bizonyítványok kiadásánál sok a visszaélés, mert olyanok is megszerezhetik, akiknek házuk és földjük van, vagy akiknek havi fizetése vagy nyugdíja 1000—1200 Kc-t tesz ki. Ilyenek részére nemcsak az ügyvédnek kell díjtalan munkát végezni, hanem sok esetben az államkincstárnak kell helyettük fedezni a tanuk díjait, a hírlapi hirdetés és az ügygondnok több száz koronát kitevő költségeit. Bizonyos, hogy a szegényjogi kedvezmény igénybevétele nélkül a költségkérdés miatt nagyön sokan visszariadnának a válóper megindításától és így rohamosan csökkenne azok száma.

Az atyasági perek úgyszólván kivétel nélkül szegényjogi alapon indíttatnak, mert érthető okokból az anyák a legszegényebb osztályhoz tartoznak és a csábítással szemben legkisebb ellentálló képességgel bírnak. Ezeknél

a pereknél feltűnő az utolsó években az a jelenség, — mely szintén a gazdasági válság és erkölcsi süllyedés folyománya, — hogy

a természetes atya meg nem engedett eszközökkel és ezek között nem utolsó helyen hamis tanukkal igyekszik elitéltetését megakadályozni avagy elitélés esetén a tartási kötelezettségtől szabadulni.

Az alimentációs törvény ugyan elég szigorú büntetést ír elő a tartási kötelezettséget nem teljesítő természetes atya részére, azonban a bíróságoknak enyhe és feltételes büntető Ítélete a legritkább cselben vezet eredményre és a törvényes cél elérésére nem bizonyult alkalmasnak. Itt helyén lenne egyes modern törvényhozások által is fenntartott adósok börtöne, illetve dologháza, mely elriasztaná az adóst attól, hogy a tartásra jogosított igényét kijátssza. Dr. G. J.

Az agrárpárt kortescélokra használja fel a csilizközi csatornázást.

Akkor hívnak össze gyűlést, amikor a csatornázási munka már folyik. Miképpen csatornázzák a Csilizközt?

Saját tudósítónktól.

A Csallóköz déli részét képező Csilizköz nyolc községében plakátok jelentek meg, amelyek vasárnapi gyűlésre hívják össze Bősre a csilizközi gazdákat, különösen azokat, akiknek a Duna partján birtokaik terülnek el. A plakátokat az agrárpárt helyezte el s az »előkészítő bizottság« név mögött is az agrárpárti korifeusok dolgoznak. A csilizközi ármentesítés ügyét az agrárpárt kortescélokra használja föl. Az agrárpárt így akarja magának megnyerni a csilizközi gazdákat, hogy a csilizközi ármentesítés kérdésében gyűléseket hív össze akkor, amikor a csilizközi ármentesítés már jó úton halad, hogy majd azt mondhassa az agrárpárt: a csilizközi ármentesítés kérdését is ők oldották meg.

Nem lesz nehéz erre nekik rámutatni. mivel a csilizközi ármentesítés tervei készen vannak már s a csatornázási munkálatok is megkezdődtek, egyelőre száz munkással.

A csilizközi ármentesítés jelenlegi állására vonatkozólag kérdést intéztünk az Alsócsallóközi Ármentesítő Társulat igazgatófőmérnökéhez, Gyalokay Miklóshoz, aki a következő felvilágosítást adta:

A Csilizköz érdekében nagy előkészítő munkát folytattunk máris. Való, hogy ármentesílés kérdésében a Csilizköz áll legrosszabbul, aminek főképpen az az oka, hogy az ármentesítések kezdetekor, néhány évtizeddel ezelőtt, rosszul fogtak hozzá a csatornákhoz:

Komárom, október 2.

a belső vizek nein tudlak lefolyni s a kavicsos altalajon felfakadó vizeket nem tudta az egyetlen csicsói szivattyú átemelni a Dunába. Mi tehát megváltoztattuk most a rendszert s nem a Csilizköz mellett folyó Nagydunába, hanem a Csallóköz északi oldalán folyó s általában igen alacsony vízállású Kisdunába vezetjük a Csilizköz vizét, át, az egész Csallóközön,

Aszód irányába. Nagyon érdekes lesz, hogy a Csiliz patak alatt, bújó-csatornában vezetjük a talajvizei, tehát két patak lesz egymás alatt. A munka máris szépen folyik, három-négy helyen dolgoznak rajta. A baj az, hogy az állami támogatás lassú, most annyi pénze van a Társulatnak, amennyi éppen a munka első harmadára elegendő. E célra jelenleg egymillió korona van a Zemská Bankában elhelyezve, a Csilizköz ármentesítése s belvizeinek levezetése ennél sokkal többe kerül. Ezért lassú tehát a technikai "kivitel. Ha az állami költségvetésbe nagyobb összeget vesznek föl az ármentesítés céljaira, akkor a munka is gyorsabban folyik. Egyelőre a munkáskérdés is félig megoldatlan: a munkások még mezei munkával vannak elfoglalva.

így szól a nyilatkozat. Világos, hogy az agrárpárt hősi gyűlése inkább demagóg célokat szolgál; állami szubvenció kell a Csilizközbe s nem népgyűlés.

Szoknia léla a bélyegkirály

Beszél a bélyegcsodákról, a bélyegüzlet titkairól, a különböző államok kormányaival kötött üzletekről és a meztelen nőt ábrázoló spanyol bélyeg miatt kitört botrányról.

Kormányokkal tárgyal és köt szerződéseket Szekula Béla, életének nagy részét utazással tölti, hosszú évek óta járja a világot vonaton, hajón és repülőgépen. »Bélyegkereskedő vagyok Newyorkból«, mondja egyszerűen, holott valójában ő a bélyegkirály — így hívják és ismerik szerte a világon. Tíz- és százezer dollárokban köt üzleteket.

Néhány nap óta Budapesten tartózkodik. Most történetesen Moszkvából jött. Az egyik előkelő szálló Dunára nyíló szobájában, amelyben lakik bélyegdombok a világ minden bélyegfajtájából. Szekula president of tbc Stamp Import & Export Corporation Newyork (alaptőke: 100.000 dollár) beszél a bélyegekről, az emberekről. Európáról, Amerikáról, Ázsiáról, az egész világról. Nem dicsekszik, — tényeket mond, írásokat mutat, amelyeket az egyes kormányok megbizottaival váltott. Német, angol, francia, olasznyelvű levelek, sürgönyök kerülnek elő. Dollárezrek röpködnek a levegőben.

Izzó hangulat Moszkvában.

— Egy héttel ezelőtt még Moszkvában voltam. Mit mondjak Oroszországról? Én nem politizálok, üzletember vagyok. Annyit kijelenthetek, hogy az oroszok a legutóbbi események miatt valósággal lázban égnek. Kínzó bizonytalanság ülte meg a lelkeket. Sokszor jártam már az orosz fővárosban, beutaztam a hatalmas birodalmat, de ilyen hangulatot még sohasem tapasztaltam. Az idegenek azonban teljes biztonságban vannak, a hatóságok udvariasan bánnak velük. Egy dolog különösen megragadta a figyelmemet: emberek százai és ezrei tömött sorokban naphosszat türelmesen várakoznak, hogy elvonulhassanak Lenin sírja előtt. A birodalom minden részéből rengeteg ember utazik Moszkvába, hogy egy pillanatra láthassa a halott Lenint.

Természetesen üzleti ügyben jártam Moszkvában. A szovjetkormánnyal tárgyaltam az új orosz bélyegek kiadásáról és megvételéről. Több sorozatról volt szó, köztük a Mongolia mellett

TEGNAP • MA•HOLNAP MINDIG • MINDENÜTT

valód!

DIANA

sósisonzesi

CSAK VALÓDI DIANA SÖSB8RSZESZT FOGADJON EL!

fekvő Touwa bélyegeiről. Nagyon szép jubileumi bélyegeket adtak ki, ezeket vásároltam meg.

Nagy kereslet a meztelen nőt ábrázoló bélyegekben.

Szekula Béla három hónappal ezelőtt Spanyolországban járt.

— Többször megfordultam már a spanyoloknál, szorgalmas, jólelkű népet mertem meg bennük. Érthetetlen, megfoghatatlan, mi történik most ott. Én csak azzal tudom magyarázatát adni az eseményeknek, hogy a népet a végletekig felizgatták. De kár azokért a derék spanyolokért! Most is Madridba kellene utaznom, hogy a kormánynyal régebbi tárgyalásaimat folytassam, de a megrázó események miatt nem tudom magam elhatározni az útra. Feleségem és leányom van...

Derűsebb témára térünk át. Emberekről a bélyegekre.

— Évekkel ezelőtt spanyol bélyegekben nagy üzletet bonyolítottam le — mondja. — Bizonyára nagyon sokan emlékeznek még a Maya-botrányra. Francisco Goya, a nagy spanyol festő centennáriuma alkalmából különféle bélyegsorozatokat adtak ki. Én eseket a sorozatokat — amelyek a nagy festő műveit ábrázolták — megvásároltam, köztük Mayáról, a meztelen táncosnőről készült bélyeget is. Elsősorban Amerikában került forgalomba ez a bélyeg. Nagy felzúdulás támadt, egész Amerika visszhangzott a botrány zajától: hogy lehet ilyen bélyeget nyomni ! Az emberek felháborodtak... és vették a meztelen nőt ábrázoló bélyeget. Százezres tömegekben vásárolták. A legnagyobb üzlet volt.

— Mostanában már egyre kevesebb lesz azoknak a gazdag embereknek a száma, akik dollárezrekért ritka bélyegeket vásárolnak. Ezek a bélyegunikumok eltűntek a piacról, rejtett albumokba várdoroltak, biztos kezekben vannak.

Érdekes bélyeg került most elő az egyik albumból. XI. Pius pápát és XIII. Alfonz spanyol exkirályt ábrázolja. Ezek az úgynevezett katakombabélyegek. Már meséli is Szekula Béla a kettős bélyeg történetét:

— Néhány év előtt Rómában a katakombák nagyon rossz állapotban voltak. Akkor, 1928-ban, ajánlatot adtak be a pápának és a spanyol királynak, — aki r katakombák protektora — hogy a spanyol kormány adjon ki egy bélyegsorozatot és ebből hozzák rendbe a katakombákat. így született meg a katakomba-sorozat, amely 32 szebbnél-szebb bélyegből áll.

A bélyegkirály és az abesszinek.

— Budapestről Luzernba utazom, ahol bélyegválallatom európai központja van, onnan pedig Párizsba megyek, hogy egy sorozatról tárgyaljak az abesszin követséggel. Az abesszin

kormányokkal mindig élénk üzleti öszszeköttetésben álltam. Az én birtokomban vannak az abesszin bélyegek, amelyek iránt hihetetlenül nagy a kereslet. De egyelőre még várni kell, ttem lehet kijönni vele, különféle bonyodalmak áthidalására van szükség.

— Hogyan kerülnek forgalomba az ön által megvásárolt bélyegek?

— Én csak nagykereskedőkkel vagyok összeköttetésben, ezek tovább adják a bélyegeket a kiskereskedőknek, így kerül a közönséghez. Ha bárki, bárhol a világon bélyegei vesz, kevés kivétellel közvetve tőlem vásárol. Elárulok egy titkot is: én állapítom meg az árakat.

— Hol állítják elő a legtökéletesebb bélyegeket?

— Angliában. A Waterloo vállalat nyomja a legszebb bélyegeket. Ez a cég bankjegyek előállításával is foglalkozik. Három évvel ezelőtt Portugália rendelt bankjegyeket nála. A vállalat el is készítette a megrendelést, de kiderült, hogy a meghatalmazás nincs rendben. Pereskedés kezdődött, a cég több mint másfélmillió fönt kártérítést fizetett a portugál kormánynak.

— Bélyegek rajzolásával is lehet sok pénzt keresni?

— De mennyit! Ismerek olyan olasz művészt, aki havonta sokezer lírát keres.

A libériái rend titka.

— Szabad egy kérdést? Ön menynyit keres?

Az amerikai magyar üzletember arca titokzatosra válik.

— Összegről talán ne beszéljünk. De ha annyira érdekli, elmondok valamit. Tizenöt évvel ezelőtt az afrikai Libéria köztársaságban lázadás tört ki. A kormánynak nem volt pénze fegyverekre, a felkelés letörésére. Azt az ajánlatot kapta, hogy adjon ki bélyegsorozatot, a pénzből fegyvereket szerezhet. Különböző libériái sorozatokat vásároltam meg, 100.000 dollárt fizettem és... Libériában helyreáltott a rend. Nem fizettem rá.

— Ön az egész életét a bélyegek között tölti, bizonyára gyűjti az értékes sorozatokat ás kincsetérő albuma van?

Mr. Szekula jóízűen nevet.

— Nekem? Eszemágában sincs gyűjteni! Annyira már nem érdekelnek a bélyegek. B. I.

— Berger F. Vilmos csemege-kereskedő ajánlja naponta friss Pasterisált tea-vaj, yoghourt és többféle sajtkülönlegességeit, továbbá a legjobb minőségű prágai gyógysonkát, különféle huskonserveket, graham és diétás (knäcke) kenyeret. Hág kávé és különféle fajkávék naponta pőrkölve.Tiszta akácméz.