Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-09-30 / 79. szám

2. oldal. 1936. szeptember 30. iKOMAROMI lapok« Parlamenti bizottságok október elején megkezdik az előkészítő munkákat. Az állami költségvetés előkészíté­sére vonatkozó munkálatokat a kor­mány már befejezte. A tervezetben már csak legfeljebb jelentéktelen mó­dosításokat eszközölhetnek a szakmi­­minisztériumok a pénzügyminisztéri­um hozzájárulásával. A képviselőházat elnöki kézirattal hívják össze, a kéz­irat befejezettnek fogja nyilvánítani a tavaszi ülésszakot, egyben pedig megállapítja az őszi ülésszak első ülé­sének napját. A koalíciós lapok jövendölése sze­rint a képviselőház legközelebbi ülése október 13-án lenne és október 15-én a kormáng benyújtaná az 1937. évi költségvetést. Persze ez még nem végleges határ­nap. De a különböző parlamenti bizott­ságok már a napokban megkezdik munkájukat. A népjóléti bizottságot október 6-ra hívták össze, míg a mű­szaki közlekedésügyi bizottság oltóber 1-ére fog egy begyülni. Ezen az ülé­sen a közmunkaügyi miniszter fog beszélni a kőfaragó iparbeli munkás­ság helyzetéről. Ezenkívül október 1-én délután az alkotmányjogi bizottság al­­választmánya foglalkozik a lobogó- és egyenruha javaslattal s október 6-án az alkotmányjogi bizottság plénuma tárgyalja ugyancsak ezt a javaslatot. Már az elemi iskolában megkezdik a honvédelmi nevelést. Az ifjúsági honvédelmi nevelésről szóló törvényjavaslatot most dolgoz­ták ki a nemzetvédelmi-, belügy- és iskolaügyi minisztériumok közreműkö­désével. A törvényjavaslat legfonto­sabb pontjai: az ifjúság erkölcsi nevelése (hon­ismeret). testi kiképzése, tudomá­nyos előkészítése és végül a fegy­verkezésre való kiképzése. A nem­zetvédelmi nevelés már az elemi iskolában megkezdődik és három szakaszban fog folytatódni. Az első szakasz a lk. életévig tart és ebben a testi kiképzés melleit főleg jellemképzésre fognak súlyt helyezni. A polgári erkölcstant és honismeretek tanítását is fokozni kívánják az ele­mi iskolában. A második korosztály lb évtől 18-ig terjed. A középiskolások ezekben az intézetekben nyernek katonai kikép­zést, a fiatalság ama része, amely 14. évében már kilép a gyakorlati élet­be, külön, államilag elismert tornász­szervezetekben lesz katonailag kiké­pezve és pedig fiúk és leányok egy­aránt. Ebben a korosztályban a testi kiképzés mellett az erkölcsi és fegyel­mi tökéletesedést fogják szorgalmazni. Az ifjúság ebben a korosztályban a tornászegyesületet szabadon választ­hatja meg. Ha betöltötte az ifjúság a IS. élet­évét, a harmadik korosztályira lép és a sorozásig terjedő időben itt nyeri tu­­lajdonképeni katonai kiképzését. Ez leányokra is vonatkozik. Ebben a kor­osztályban a kiképzés teljesen a ka­­katonai hatóságok hatáskörébe tarto­zik. Úgy a fiú-, mint a leánycsapatok külön szervezetet fognak alkotni. A fiúknál főként katonai kérdésekre, fegyverforgatásra s a katonai fegye­lem elsajátítására fognak súlyt he­lyezni. A leányokat segély- és egész­ségügyi szolgálatban fogják kiképezni. A főiskolákra járó ifjúságot a főis­kolák keretén belül felállított tanfo­lyamokon fogják továbbképezni. Vörös-fekete kisebbségi kormány szervezését hiú­sították meg decemberben A Venkov szeptember 20-i számában Vrany szenátor főszerkesztő cikkét közli. A vezércikkben ezeket olvas­suk: »1935. december 11-én a kor­mány ezt a hivatalos jelentést adta ki: Ma délben rendkívüli miniszter­­tanácsi ülés volt, amely Hodzsa dr. miniszterelnök indít­ványára elhatározta lemondását. — Ezt az elhatározást délután a köz­­társasági elnök elé terjesztették. Az elnök űr a lemondást nem fogadta el. A közönség a mai napig nem tudja világosan, hogy mi történt. Nem tud­ja pedig azt, hogy akkor antidemok­ratikus kísérlet történt a vörös-fekete ki­sebbségi kormány megvalósítására Srámek páterrel az élen. A szo­cialisták ezért baloldali blokkot allcottak a lidákoklcal. A baloldali blokk akkoriban biztosí­totta magának a kommunisták támo­gatását is, hogy Srámek kisebbségi Hétfőn este hét órakor nagy ria­dalmat keltett Érsekújváron a Klein­­féle gőzmalom égése. Ilyen hatalmas és nagyarányú tűz Érsekújváron emberemlékezet óta nem volt. Szlovcnszkó egyik legnagyobb gőz­malma pusztult el alig három óra le­forgása alatt. A malom teljesen le­égett, kormos, összevissza repedt és ledőlt falak maradványai mutatják, hogy azok helyén alig egy-két órá­val előbb még egy, sok munkásnak kenyeret adó, hatalmas malom műkö­dött. A tűz nemcsak a tulajdonosok­nak okozott nagy kárt, de a kereseti lehetőséget is elvonta sok munkás­családtól, akik most kétségbeesetten nézik a romokat. A leégett malom a tűz kitörése­kor még üzemben volt és hogy ennek dacára a malom munkásai a kiütött tüzet csírájában nem voltak képesek elfojtani, annak oka az, hogy a malomban nem volt elegendő vízkészlet. A tűzbiztonsági intézkedések sem vol­tak tökéletesek. A tűzcsapok is hiá­nyoztak, aminek oka az volt, hogy Érsekújvárban még nincsen víz­vezeték. A hatalmas tűzvész — melynek fényét még Komáromiján is látni lehetett — az egész várost veszélyeztette. A tűz­oltók vakmerő munkájának köszön­hető, hogy a tűz nem terjedt a közel­ben álló épületekre. Különösen veszélyben forgott a kórház, a bőrgyár, dohánygyár és lengyár. 1 A tüzet este hét óra után jelezték a tűzoltóknak küldönc útján, miután te­lefon már nem állott rendelkezésük­re. A riadóra a város egész tűzoltó­sága a tűzhöz vonult. Vízben szeren­csére nem volt hiány, mert a malom, amely két három emeletes épületcso­portból áll, közvetlen a "Nyitra part­jára van építve. A tűzoltók motor­­fecskendőiket hozták üzembe és egy pár perc leforgása alatt, már tíz ve­zetékkel oltották a tüzet. A tűz továbbterjedését az épü­letben a tűzoltók nem voltak ké­pesek megakadályozni. A tűzoltók, akik a megérkezés után a malom belsejében helyezkedtek el és gépezetes tolólétrán közelítették meg a tetőzetet, hátrálni voltak kény­telenek, mert az óriási lángtenger a közelbenmaradást lehetetlenné telte. Egymás után szakadtak be a meny­­nyezetek, a tetőzet nagy robajjal dűlt össze. A vasgerendák piros izzóvá lettek, a vasajtók és a vasablakok] kormányát a parlamentben semmi és senki ne zavarhassa meg. (Vagyis ak­kor keletkezett bizonyos »népfront«, mint azt Franciaországban látjuk: a kommunisták ugyan nincsenek a kor­mányban, de azzal együtt szavaznak.) Akkor nálunk is rávette a nép­front a kommunistákat, hogy sza­vazzanak néhányszor a kormány­javaslatra. Ez készülődés volt a »jövő dolgokra«. Srámek képviselő 1935. december 11-én egyre várta a meghívást a köz­­társasági elnökhöz, a meghívás azon­ban nem jött és elmaradt a kormány­alakítási megbízatás, mely kormány­ban kizárólag szocialista és lidák pár­tok lettek volna. De Srámek hiába várakozott, semmit sem ért el. Masaryk elnök nem hagyta jóvá a vörös-fekete kisebbségi kormány ter­vét s ezért visszautasította a Hodzsa kormány lemondását s ilyképpen rendkívüli bizalmát fejezte ki. Masaryk elnök nyilván nem akarta azt látni, hogy elnöksége utolsó napjait a vö­rös-fekete kisebbségi, antidemokrati­kus kormánv rontsa el.« Ezek dacára Srámek még mindig tagja a kormánynak. kigörbültek. A tűz a nagyobbik épü­letben keletkezett és innen átcsapott a Nyílra másik partján álló épület­re is, amely szintén már menthe­tetlen volt. A malomban raktározott harminc vagon tiszt egymásután óriási dörrenéssel robbant fel. A tűzoltók egyik szakasza a gépház megmentésén dolgozott. Egyik motor­­fecskendővel a földbeépílett benzin- és nyers­­oiajtarlányt hűtőitek, amit sike­rült megmenteni. A gépházat is megmentették. Mialatt a tűzoltók haláltmegvető bá­torsággal dolgoztak, azalatt ezrével vándorolt a kiváncsi tömeg a bor­zalmasan szép látványt nyújtó tűz­höz. A városi rendőrség és a csend­őrség tartotta távol a kiváncsi töme­get. A lűz éjjel egy órakor még mindig terjedt. Éjfél után már a környező községek tűzoltói mind a tűznél vol­tak. Az autómotorfecskendők fülsike­títő zajától, az égő fagerendázat kí­sérteties recsegésétől és ropogásától, a lisztkészletek morajló robbanásától több néző rosszul lett, akiket a men­tők vettek kezelés aki. Éjjel két órára sikerült csak a tüzet megfékezni. A tűzoltás nehéz munkáját Hoffmann Alajos járási tűzoltó parancsnok irá­nyította. Az érsekujvári tűzoltók Kaczbek János és Striebemy Károly parancsnokok irányítása mellett dol­goztak. Telefon hívásra a komáromi tűzoltók is kivonul­tak a tűzhöz nagy Niagara mo­­torfccskendőjükkel Schleisz Géza parancsnok vezetésé­vel és hat órán át zúdították a vizet a hatalmas épülettömbre. A kár több mint egy millió koro­na, ami biztosítás utján részben megtérül. A tűz keletkezésének okát a tűzvizs­­gálaton fogják megállapítani. Varrógépek, kerékpárok, borászati cikkek Hoffmann Simon Komárno ni Óriási malomtuz w Ersekujvárott. Leégett a Klein-féle gőzmalom a Nyitra par­ton. — Nincs vízvezeték Ujvárott! — Egymillió korona kár. — Elégett 30 vaggon liszt is. — Alcazar... A háborúnak nincsenek szépségei, mert minden hazugság, amit szépség­ként aggattak a háborúra. A hősies­ség is hazugság és a nagy láz, a nagy lendület a legnagyobb hazugság. A háború tudomány lelt, mesterség, ipar, ha úgy akarják, nagyszerű mű­vészet, de nincs benne sem hősi láz, sem nagyszerű gesztus. A gépek ko­rában nincsen sok szerepe a hősies­ségnek s nincs is szükség hősiesség­re. A hősök ideje lejárt s a daliák he­lyébe mechanikusok léptek. Ez a háború. S a polgárháború, a testvérháború csak annyiban külön­bözik a háborútól, hogy csúnyább és kegyetlenebb. Százezer Káin áll szem­ben másik százezer Káinnal, s Káin gyűlölete ad véres alapot a polgárhá­ború szörnyűségeinek. A spanyol pol­gárháború — amelyet mái' nem lehel lázadásnak nevezni, mert ahol repülő­gépekkel, tankokkal, hadihajókkal s gázzal harcolnak, az valóban háború: túltesz szörnyűségekben minden »iga­zi« háborún. Sulla, aki ezrével gyil­­koltatta te a !római — mai szóval élve, — »népfront« embereit, ártatlan kez­dő volt s azok, akik a királyhű Bre­tagne parasztjait a francia nagyforra­dalom idején véresen leverték, csak kontárok voltak a spanyol polgárhá­ború gyilkosaihoz mérten. A nacyi, louloni szörnyűségek még mindig va­lami törvényes formák szerint történ­tek s még a cseka kivégzéseiben is volt valami törvényesség, formaszerű­ség. A spanyol polgárháború mindkét oldalon maga a szörnyűség. Nem kell mindent készpénznek venni, ami ke­rülő úton eljut az őrjöngő Spanyol­­országból a világsajtóhoz, de ha csak ezredrészét hisszük is el a kegyet­lenségeknek, ha csak egy asszonyt gyaláztak meg, ha csak egy gyermeket öltek meg, ha csak egy papot égettek meg, ha csak egy haldoklót csonkí­tottak meg, már ez is szörnyűség. És egészen bizonyosan nem egy asz­­szonyt, nem egy gyermeket, nem egy papot s nem egy haldoklót kínoztak borzalommal halálig. Ezekben a borzalmakban, ezekben a szörnyűségekben, ezekben a vég­sőkig felfokozott kegyetlenségekben mintha Goya víziói elevenednének meg. Goya festette meg a háborút minden undokságában, Goya idezte fel a kínzás minden vad titkát, Goya rajzain lehet látni az emberi gonosz­ságot s az emberi szenvedést végső végtelenségig. Ez az emberi gonosz­ság s emberi szenvedés alaptónusa a spanyol polgárháborúnak. Gono­szok harcolnak s szenvedők pusztul­nak el, mintha egy egész nép őrült volna meg a szenvedés, önmarcango­­lás irtózatos válságában. Azokban a tudósításokban, ame­lyek a spanyol válságról szólnak, se­­hogysem tudjuk megtalálni sem Don Quijote-ot, sem Sancho Panzát. Min­dig úgy magyarázták, hogy Don Qui­jote a spanyol idealizmus és Sancho Panza a spanyol realizmus. A bús­képű lovag tragikus soványságában az eszméket kergető s az eszmékért áldozó spanyol intelleklualizmus, a kövér, mosolygó, minden bajban de­rűs Sancho Panza az apró hasznok után kapkodó, mindig józan spanyol nép. Elhittük, hogy Cervantes két csodaszép figurája örökre megrögzí­tette a spanyol lélek kettősségét. El­hittük, hogy ma is él még a spanyol lélekben a misztikus felsőbbrendűség, amely mindig messze célok után tö­rekszik s .mellette ott van a földhöz­ragadt s a (földön a lábát erősen meg­vető józanság, amely egyensúlyt te­remt a spanyol lélekben. Ez az egyensúly felborult s a nagy örvényben, amelyben most a szeren­csétlen spanyol nép vergődik, nem látjuk sem Don Quijolet, sem Sancho Panzát. Káinokat látunk csak s ezek a Káinok égő templomok vörös fé­nyénél gyilkolják egymást. Az Alcazar pusztulásának s ostro­mának alvilági rémületében újra fel­tűnik a »nemes mánchai lovag« alak­ja. Valami csodálatosan megható, cso­dálatosan szép az a kevés rcmény­­nyel kecsegtetett áldozat, amellyel az Alcazar védői odaadták az életüket. Az Alcazarl kis kadétok védelmezték s az Alcazar halálraítélt tornyai alatt,

Next

/
Thumbnails
Contents