Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-30 / 79. szám
2. oldal. 1936. szeptember 30. iKOMAROMI lapok« Parlamenti bizottságok október elején megkezdik az előkészítő munkákat. Az állami költségvetés előkészítésére vonatkozó munkálatokat a kormány már befejezte. A tervezetben már csak legfeljebb jelentéktelen módosításokat eszközölhetnek a szakmiminisztériumok a pénzügyminisztérium hozzájárulásával. A képviselőházat elnöki kézirattal hívják össze, a kézirat befejezettnek fogja nyilvánítani a tavaszi ülésszakot, egyben pedig megállapítja az őszi ülésszak első ülésének napját. A koalíciós lapok jövendölése szerint a képviselőház legközelebbi ülése október 13-án lenne és október 15-én a kormáng benyújtaná az 1937. évi költségvetést. Persze ez még nem végleges határnap. De a különböző parlamenti bizottságok már a napokban megkezdik munkájukat. A népjóléti bizottságot október 6-ra hívták össze, míg a műszaki közlekedésügyi bizottság oltóber 1-ére fog egy begyülni. Ezen az ülésen a közmunkaügyi miniszter fog beszélni a kőfaragó iparbeli munkásság helyzetéről. Ezenkívül október 1-én délután az alkotmányjogi bizottság alválasztmánya foglalkozik a lobogó- és egyenruha javaslattal s október 6-án az alkotmányjogi bizottság plénuma tárgyalja ugyancsak ezt a javaslatot. Már az elemi iskolában megkezdik a honvédelmi nevelést. Az ifjúsági honvédelmi nevelésről szóló törvényjavaslatot most dolgozták ki a nemzetvédelmi-, belügy- és iskolaügyi minisztériumok közreműködésével. A törvényjavaslat legfontosabb pontjai: az ifjúság erkölcsi nevelése (honismeret). testi kiképzése, tudományos előkészítése és végül a fegyverkezésre való kiképzése. A nemzetvédelmi nevelés már az elemi iskolában megkezdődik és három szakaszban fog folytatódni. Az első szakasz a lk. életévig tart és ebben a testi kiképzés melleit főleg jellemképzésre fognak súlyt helyezni. A polgári erkölcstant és honismeretek tanítását is fokozni kívánják az elemi iskolában. A második korosztály lb évtől 18-ig terjed. A középiskolások ezekben az intézetekben nyernek katonai kiképzést, a fiatalság ama része, amely 14. évében már kilép a gyakorlati életbe, külön, államilag elismert tornászszervezetekben lesz katonailag kiképezve és pedig fiúk és leányok egyaránt. Ebben a korosztályban a testi kiképzés mellett az erkölcsi és fegyelmi tökéletesedést fogják szorgalmazni. Az ifjúság ebben a korosztályban a tornászegyesületet szabadon választhatja meg. Ha betöltötte az ifjúság a IS. életévét, a harmadik korosztályira lép és a sorozásig terjedő időben itt nyeri tulajdonképeni katonai kiképzését. Ez leányokra is vonatkozik. Ebben a korosztályban a kiképzés teljesen a kakatonai hatóságok hatáskörébe tartozik. Úgy a fiú-, mint a leánycsapatok külön szervezetet fognak alkotni. A fiúknál főként katonai kérdésekre, fegyverforgatásra s a katonai fegyelem elsajátítására fognak súlyt helyezni. A leányokat segély- és egészségügyi szolgálatban fogják kiképezni. A főiskolákra járó ifjúságot a főiskolák keretén belül felállított tanfolyamokon fogják továbbképezni. Vörös-fekete kisebbségi kormány szervezését hiúsították meg decemberben A Venkov szeptember 20-i számában Vrany szenátor főszerkesztő cikkét közli. A vezércikkben ezeket olvassuk: »1935. december 11-én a kormány ezt a hivatalos jelentést adta ki: Ma délben rendkívüli minisztertanácsi ülés volt, amely Hodzsa dr. miniszterelnök indítványára elhatározta lemondását. — Ezt az elhatározást délután a köztársasági elnök elé terjesztették. Az elnök űr a lemondást nem fogadta el. A közönség a mai napig nem tudja világosan, hogy mi történt. Nem tudja pedig azt, hogy akkor antidemokratikus kísérlet történt a vörös-fekete kisebbségi kormány megvalósítására Srámek páterrel az élen. A szocialisták ezért baloldali blokkot allcottak a lidákoklcal. A baloldali blokk akkoriban biztosította magának a kommunisták támogatását is, hogy Srámek kisebbségi Hétfőn este hét órakor nagy riadalmat keltett Érsekújváron a Kleinféle gőzmalom égése. Ilyen hatalmas és nagyarányú tűz Érsekújváron emberemlékezet óta nem volt. Szlovcnszkó egyik legnagyobb gőzmalma pusztult el alig három óra leforgása alatt. A malom teljesen leégett, kormos, összevissza repedt és ledőlt falak maradványai mutatják, hogy azok helyén alig egy-két órával előbb még egy, sok munkásnak kenyeret adó, hatalmas malom működött. A tűz nemcsak a tulajdonosoknak okozott nagy kárt, de a kereseti lehetőséget is elvonta sok munkáscsaládtól, akik most kétségbeesetten nézik a romokat. A leégett malom a tűz kitörésekor még üzemben volt és hogy ennek dacára a malom munkásai a kiütött tüzet csírájában nem voltak képesek elfojtani, annak oka az, hogy a malomban nem volt elegendő vízkészlet. A tűzbiztonsági intézkedések sem voltak tökéletesek. A tűzcsapok is hiányoztak, aminek oka az volt, hogy Érsekújvárban még nincsen vízvezeték. A hatalmas tűzvész — melynek fényét még Komáromiján is látni lehetett — az egész várost veszélyeztette. A tűzoltók vakmerő munkájának köszönhető, hogy a tűz nem terjedt a közelben álló épületekre. Különösen veszélyben forgott a kórház, a bőrgyár, dohánygyár és lengyár. 1 A tüzet este hét óra után jelezték a tűzoltóknak küldönc útján, miután telefon már nem állott rendelkezésükre. A riadóra a város egész tűzoltósága a tűzhöz vonult. Vízben szerencsére nem volt hiány, mert a malom, amely két három emeletes épületcsoportból áll, közvetlen a "Nyitra partjára van építve. A tűzoltók motorfecskendőiket hozták üzembe és egy pár perc leforgása alatt, már tíz vezetékkel oltották a tüzet. A tűz továbbterjedését az épületben a tűzoltók nem voltak képesek megakadályozni. A tűzoltók, akik a megérkezés után a malom belsejében helyezkedtek el és gépezetes tolólétrán közelítették meg a tetőzetet, hátrálni voltak kénytelenek, mert az óriási lángtenger a közelbenmaradást lehetetlenné telte. Egymás után szakadtak be a menynyezetek, a tetőzet nagy robajjal dűlt össze. A vasgerendák piros izzóvá lettek, a vasajtók és a vasablakok] kormányát a parlamentben semmi és senki ne zavarhassa meg. (Vagyis akkor keletkezett bizonyos »népfront«, mint azt Franciaországban látjuk: a kommunisták ugyan nincsenek a kormányban, de azzal együtt szavaznak.) Akkor nálunk is rávette a népfront a kommunistákat, hogy szavazzanak néhányszor a kormányjavaslatra. Ez készülődés volt a »jövő dolgokra«. Srámek képviselő 1935. december 11-én egyre várta a meghívást a köztársasági elnökhöz, a meghívás azonban nem jött és elmaradt a kormányalakítási megbízatás, mely kormányban kizárólag szocialista és lidák pártok lettek volna. De Srámek hiába várakozott, semmit sem ért el. Masaryk elnök nem hagyta jóvá a vörös-fekete kisebbségi kormány tervét s ezért visszautasította a Hodzsa kormány lemondását s ilyképpen rendkívüli bizalmát fejezte ki. Masaryk elnök nyilván nem akarta azt látni, hogy elnöksége utolsó napjait a vörös-fekete kisebbségi, antidemokratikus kormánv rontsa el.« Ezek dacára Srámek még mindig tagja a kormánynak. kigörbültek. A tűz a nagyobbik épületben keletkezett és innen átcsapott a Nyílra másik partján álló épületre is, amely szintén már menthetetlen volt. A malomban raktározott harminc vagon tiszt egymásután óriási dörrenéssel robbant fel. A tűzoltók egyik szakasza a gépház megmentésén dolgozott. Egyik motorfecskendővel a földbeépílett benzin- és nyersoiajtarlányt hűtőitek, amit sikerült megmenteni. A gépházat is megmentették. Mialatt a tűzoltók haláltmegvető bátorsággal dolgoztak, azalatt ezrével vándorolt a kiváncsi tömeg a borzalmasan szép látványt nyújtó tűzhöz. A városi rendőrség és a csendőrség tartotta távol a kiváncsi tömeget. A lűz éjjel egy órakor még mindig terjedt. Éjfél után már a környező községek tűzoltói mind a tűznél voltak. Az autómotorfecskendők fülsiketítő zajától, az égő fagerendázat kísérteties recsegésétől és ropogásától, a lisztkészletek morajló robbanásától több néző rosszul lett, akiket a mentők vettek kezelés aki. Éjjel két órára sikerült csak a tüzet megfékezni. A tűzoltás nehéz munkáját Hoffmann Alajos járási tűzoltó parancsnok irányította. Az érsekujvári tűzoltók Kaczbek János és Striebemy Károly parancsnokok irányítása mellett dolgoztak. Telefon hívásra a komáromi tűzoltók is kivonultak a tűzhöz nagy Niagara motorfccskendőjükkel Schleisz Géza parancsnok vezetésével és hat órán át zúdították a vizet a hatalmas épülettömbre. A kár több mint egy millió korona, ami biztosítás utján részben megtérül. A tűz keletkezésének okát a tűzvizsgálaton fogják megállapítani. Varrógépek, kerékpárok, borászati cikkek Hoffmann Simon Komárno ni Óriási malomtuz w Ersekujvárott. Leégett a Klein-féle gőzmalom a Nyitra parton. — Nincs vízvezeték Ujvárott! — Egymillió korona kár. — Elégett 30 vaggon liszt is. — Alcazar... A háborúnak nincsenek szépségei, mert minden hazugság, amit szépségként aggattak a háborúra. A hősiesség is hazugság és a nagy láz, a nagy lendület a legnagyobb hazugság. A háború tudomány lelt, mesterség, ipar, ha úgy akarják, nagyszerű művészet, de nincs benne sem hősi láz, sem nagyszerű gesztus. A gépek korában nincsen sok szerepe a hősiességnek s nincs is szükség hősiességre. A hősök ideje lejárt s a daliák helyébe mechanikusok léptek. Ez a háború. S a polgárháború, a testvérháború csak annyiban különbözik a háborútól, hogy csúnyább és kegyetlenebb. Százezer Káin áll szemben másik százezer Káinnal, s Káin gyűlölete ad véres alapot a polgárháború szörnyűségeinek. A spanyol polgárháború — amelyet mái' nem lehel lázadásnak nevezni, mert ahol repülőgépekkel, tankokkal, hadihajókkal s gázzal harcolnak, az valóban háború: túltesz szörnyűségekben minden »igazi« háborún. Sulla, aki ezrével gyilkoltatta te a !római — mai szóval élve, — »népfront« embereit, ártatlan kezdő volt s azok, akik a királyhű Bretagne parasztjait a francia nagyforradalom idején véresen leverték, csak kontárok voltak a spanyol polgárháború gyilkosaihoz mérten. A nacyi, louloni szörnyűségek még mindig valami törvényes formák szerint történtek s még a cseka kivégzéseiben is volt valami törvényesség, formaszerűség. A spanyol polgárháború mindkét oldalon maga a szörnyűség. Nem kell mindent készpénznek venni, ami kerülő úton eljut az őrjöngő Spanyolországból a világsajtóhoz, de ha csak ezredrészét hisszük is el a kegyetlenségeknek, ha csak egy asszonyt gyaláztak meg, ha csak egy gyermeket öltek meg, ha csak egy papot égettek meg, ha csak egy haldoklót csonkítottak meg, már ez is szörnyűség. És egészen bizonyosan nem egy aszszonyt, nem egy gyermeket, nem egy papot s nem egy haldoklót kínoztak borzalommal halálig. Ezekben a borzalmakban, ezekben a szörnyűségekben, ezekben a végsőkig felfokozott kegyetlenségekben mintha Goya víziói elevenednének meg. Goya festette meg a háborút minden undokságában, Goya idezte fel a kínzás minden vad titkát, Goya rajzain lehet látni az emberi gonoszságot s az emberi szenvedést végső végtelenségig. Ez az emberi gonoszság s emberi szenvedés alaptónusa a spanyol polgárháborúnak. Gonoszok harcolnak s szenvedők pusztulnak el, mintha egy egész nép őrült volna meg a szenvedés, önmarcangolás irtózatos válságában. Azokban a tudósításokban, amelyek a spanyol válságról szólnak, sehogysem tudjuk megtalálni sem Don Quijote-ot, sem Sancho Panzát. Mindig úgy magyarázták, hogy Don Quijote a spanyol idealizmus és Sancho Panza a spanyol realizmus. A búsképű lovag tragikus soványságában az eszméket kergető s az eszmékért áldozó spanyol intelleklualizmus, a kövér, mosolygó, minden bajban derűs Sancho Panza az apró hasznok után kapkodó, mindig józan spanyol nép. Elhittük, hogy Cervantes két csodaszép figurája örökre megrögzítette a spanyol lélek kettősségét. Elhittük, hogy ma is él még a spanyol lélekben a misztikus felsőbbrendűség, amely mindig messze célok után törekszik s .mellette ott van a földhözragadt s a (földön a lábát erősen megvető józanság, amely egyensúlyt teremt a spanyol lélekben. Ez az egyensúly felborult s a nagy örvényben, amelyben most a szerencsétlen spanyol nép vergődik, nem látjuk sem Don Quijolet, sem Sancho Panzát. Káinokat látunk csak s ezek a Káinok égő templomok vörös fényénél gyilkolják egymást. Az Alcazar pusztulásának s ostromának alvilági rémületében újra feltűnik a »nemes mánchai lovag« alakja. Valami csodálatosan megható, csodálatosan szép az a kevés rcménynyel kecsegtetett áldozat, amellyel az Alcazar védői odaadták az életüket. Az Alcazarl kis kadétok védelmezték s az Alcazar halálraítélt tornyai alatt,
