Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-26 / 78. szám
6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. szeptember 26. kel állandóan kíséri. Benes elnök e nagyszabású beszámolójában a politikai egyéniségek, az immár történelmi távlatba merült arcok egész sora új megvilágítást kap, a látszólag vaktában cgymásbarobanó események magyarázatot nyernek, mi több: a dolgok belső, rejtett értelme kibontakozik előttünk a maga riasztó, vagy megnyugtató valóságában. Az 1914— 18-as évek viharzó esemény-forgataga nem örvénylő vérözönként borítja el e három kötet lapjait, hanem a történetbölcselet mélyreásott medrébe ágyazottan hömpölygő folyamként ömlik a világtörténelem óceánjába. A »Nemzetek forradalma « ezért több, mint politikai memoár. Egy história-alakító feladatra elhivatott, rendkívüli szellemi egyéniség erkölcsi és politikai világképét nyújtja, amely a világtörténelem eseményeit és alakjait a mezítelen valóság fényében tükrözteti. A három kötetből Benes, a szociológus, Benes, a történész és Benes, az államférfiú szól hozzánk. Mondanivalójában nemzetek sorsa és küldetése, a századelő világpolitikai helyzete, a kor politikai és társadalmi áramlatai, a világháború okai és értelme, Európa háborúutáni ujjárendezése nagyszerű plaszticitással tárul elénk. De nemcsak a széles látókörű tudós és államférfiú összefogó megállapításai, hanem a beavatott számtalan megfigyelése és közvetlen tapasztalata is valósággal lebilincselik az olvasót. A csehszlovák politika egész háborúalatti tevékenysége, a »Maffia« működése, titkos kapcsolata a külföldi mozgalommal, izgalmas futárszolgálata, a külföldi forradalmi akció minden mozzanata, a nyugati szövetségesekkel folytatott tárgyalások, a csehszlovák légiók szervezése, a szibériai harcok, a központi hatalmak összeomlása, a békekonferencia, — mindez az aktív szereplő közvetlen közeléből és mégis történelmi távlatból kerül itt az olvasó elé. Az új Európa szinte a szemünk láttára formálódik e lapokon, amelyek minden sora izgalmas és lélekzetelállító történelem. A »Nemzetek forradalma« elé Benes elnök a magyar kiadás alkalmából új előszót írt, amely a napilapokban már napvilágot is látott. Az előszó minden bizonnyal hozzá fog járulni a csehszlovák és magyar nép kölcsönös megértéséhez. Benes elnök háborús emlékiratait Donner Pál fordította, akinek műfordítói készségét már egész sor munka dicséri (az ugyancsak a Práger könyvkiadóvállalat kiadásában megjelent Magyar Masaryk« egyik kötete. Csapek világhírű regénytrilógiája stb.). Donner Pál ezúttal is gondos és jó munkát végzett. ►Y »Nemzetek forradalma« díszes külsőben jelent meg. i—iíiniiiiii~HiíPí~'iH'irn'inniiiritrpr^iimiiiinramri Én az aparnat követem Látom a rejtett perceket, Másokért jajt, kínt felszedek, Prédikálok a köveken, A prófétákat követem! A tisztaságom nem tömör, Kikezdte mámor, szenny, gyönyör, De a szívem szeplőtelen: Én Magdalénát követem! Assziszi napja haza vár, Testvérem, öcsém a Halál, Az alázat a fö vegem: Én szent Ferencet követem! Akár hová, csak el, csak el, Hol a kacaj nem hallgat el, Élni szerelmes szöveten: Én Kleopátrát követem! Dicsőség, pompa, vér, csömör! Királyi ábránd kér, gyötör, Trónra lépni a tömegen, Én Napóleont követem! Abbahagyni a terveket, Mert arcom színe elveszett, Mert szemem fénye megtörött S az öröm messze ellökött: Komolyodni, ha este tett, Az idő ősszé festeget, Meghalni csendben, öregen, — Én az apámat követem! Viplak Vince. Vallott toera Félixné gyilkosa. Szenzációs fordulat: őrizetbe vették s Komáromból Nagymihályra szállították a férjét, Kucsera Félix mérnököt. - A délszlovenszkói csendőrség bravúros munkája. Saját tudósítónktól. Megírtuk, hogy a múlt hét péntekén borzalmas kegyetlenséggel meggyilkolták Kucsera Félixnét, a nagymihálvi járási hivatal mérnökének feleségét, akit e héten Komáromban temettek el. A nyomozás szenzációs fordulatot vett. Arról már szintén beszámoltunk, hogy a gyanú a cselédlány bemondása alapján egy ismeretlen vándorra irányolt. A vágscllyei csendőrség azonban Lednik Máté őrnagy, a komáromi csendőrszárny parancsnok vezetésével Vágsellyén. ahol a Kucsera-család előbb lakott, mindjárt a gyilkosság utáni napon annyi kompromittáló anyagot szerzett, hogy a gyilkosság gyanúja inkább Kncseráék cselédlánya, Gyuriga Annára esett, akit Kucsera mérnök vitt magával felesége akarata ellenére a multévi áthelyezése alkalmával Vágselylyéről Nagymihályra. Gyuriga Anna Vágvecsén lakó szüleinél több levelet foglalt le a vágsellyei csendőrség. Ezekben a leány megírja, hogy gyűlöli úrnőjét és kegyetlen bosszút forral ellene. Lednik Máté őrnagy cl is utazott a komáromi csendőrnyomozóosztály csendőreivel Nagymihályra, hogy a gyanúsított cselédleány elé tárja a bizonyítékokat. A nyomozás szálait tehát Vágvecséről kezdték lebonyolítani. A leány állhatatosan tagadott és nem tört meg. Pedig ekkor a bizonyítékok már a kézben voltak s az volt a feltevés, hogy a lány szórta el gazdája ruháit — szeptember 25. a Labore partján, hogy a rablás látszatát keltse s ő költötte azt a mesét is, hogy egy vándor tolakodott be a házba. Másnap Gyuriga Anna megtört s bevallotta a gyilkosságot. Kijelentette, hogy bosszúból tette, mert nagyon haragudott asszonyára. Már máskor is életveszélyesen fenyegette meg az asszonyt, aki panaszkodott is férjének, Kucsera Félix azonban nem lett szemrehányást a cselédnek. A cseléd tovább is szolgálatban maradt és többször összeütközött aszszonyával. A gyilkosság úgy folyt le, ahogy azt a csendőrség már előre elgondolta, azaz miután 18-án reggel megölte több fejszecsapással úrnőjét, távozott a piacra, közben azonban a bizonyítékokat elrejtette a Laborca partján. A cseléd vallomása után azonban szenzációs fordulatot vett az ügy. Gyuriga Anna, a gyilkos cselédlány, azt vallotta, hogy gazdája, Kucsera Félix tudtával s csendes beleegyezésével történt a gyilkosság. A gyanuokok alapján s a nyomozás sikere végett a Komáromban tartózkodó Kucsera Félixet csütörtökön csendőrségi őrizetbe vették s elszállították Nagymihályra, hogy ott szembesítsék a cseléddel s hogy ott tegyen vallomást. Az ügy tehát egészen más fordulatot vett, mint eleinte indult. Prágában tartózkodik Fürst Mihályné. — Saját tudósítónktól. — — szeptember 26. A komáromi közvéleményt élénken érdekli, mi van az öngyilkossá lett Fürst Mihály özvegyével. Egyesek már tudni vélték, hogy öngyilkosságot követett el és a Dunába ugrott, sőt holttetemét ki is fogták a párkányi parton. Más kósza hírek is keringtek a városban. Egyszerre két hullát fogtak ki a Dunából pénteken Komáromban. Megdöbbentő leletre akadtak a járókelők pénteken délben a komáromi Dunapartön, az Erzsébetnszigetnél. A víz két hullát vetett a partra. Mind a két hulla ötvenév körüli férfi hullája volt s ezek körülbelül három hete lehettek a vízben: erősen oszlásnak indultak már. Foszladozó ruháik polgári egyénekre vallottak. Valószinüleg osztrákok lehettek, erre mutat az egyiknek zsebében talált néhány ércshilling, a másiknak ruhájában talált elmosódott írásos német följegyzés. Megindították a nyomozást a két vízbefult férfi kilétének megállapítására s azt igyekeznek kideríteni, nem történt-e merénylet. Az egyik hulla balhalántékán egy régi sebhely van. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei A Komáromi Lapok 68. számában már rámutattunk arra, hogy azon háztulajdonosok, akiknek állami adójukat az adóbizottság a 28 sz. kormányrendelet alapján törölte, azoknak a törölt alap adó arányában a városi adóik is törlendők volnának, s egyébként ez ügyben írásbeli előterjesz-Ezzel szemben a Komáromi Lapok most biztos forrásból értesülve jelentheti, hogy Fürst Mihályné él és Prágában tartózkodik ismerőseinél. Fürstné e hét folyamán levélben felkereste egyik helybeli ügyvédet, akit megbízott képviseletével. * * Ufsmuy test is intéztünk a kormánybiztos úrhoz. Mint értesülünk, a városi adó hátrálékok rendezése tervbe van véve, miértis figyelmeztetjük a háztulajdonosokat, hogy mindazok, akiknek állami adó hátralékaik törölve lettek, a hivatalos órák alatt naponkint d. u. 2—5 óra között saját érdekükben cselekszenek, ha eljönnek az egyesület irodájába, magukkal vivén az állami adó törlést igazoló határozatot, hogy ezáltal a városi adók törlésére jogigénnyel bírókat nyilvántartásba vettessük s másrészt még, hogy a városi adók törlése iránti kérvényeiket beadhassák. S egyben felkérjük a kormánybiztos urat, hogy az ezen ügyben alakítandó bizottságba egyesületünket meghívni szíveskedjék, hogy az delegáltja útján a háztulajdonosok érdekeit képviselhesse. * Egyesületünk választmánya folyó évi szeptember hó 17-én gyűlést tartott, amelyen számos a háztulajdonosokat érintő ügy lett megtárgyalva. Továbbá foglalkozott a választmány a háztulajdonosokat anyagilag is érintő igen fon tos szavatossági biztosítással is, melyet a közérdekre való tekintetből legközelebb kimerítően ismertetni fogunk. * A város a 82/935 sz. törvény alapján most íratja össze a légi támadások elleni védelemnél az önsegélyző szolgálatot teljesítő szervezetek tagjait. Felhívjuk a háztulajdonosok figyelmét, hogy az e célra megalakítandó szervekbe saját érdekükben feltétlenül beiratkozzanak, s minden tekintet-1 Varrógépek, kerékpárok, borászati cikkek Hoffmann Simon Komára« 1 27/ ben e téren a hatóságoknak segítségére legyenek. * A padlások kiürítése tárgyában értesítjük a háztulajdonosokat, hogy a pozsonyi háztulajdonosok országos egyesülete értesítése szerint az országos hivatal a kiüresítés végrehajtására megállapított szeptember 30-iki határidőt valószinüleg november 30-ig meg fogja hosszabbítani, s reméljük, hogy addig télterjesztéseinkre kiadja részletes rendeletét, amely közölni fogja, hogy mit szabad a jövőben is a padlásokon tartani. Bocz Béla. HÍREM Néhány héttel ezelőtt az alföldi városokat s tájakat járván né hányán: őszintén elcsodálkoztunk azon, hogy mindegyik nagyalföldi városban áll a i>áros megbecsült, nagy fiainak szobra, emlékeztetője. Kecskeméten például Katona Józsefre nemcsak egy, hanem több emlékmű is emlékeztet. Szeged Pant heont alkotott a magyar nagyoknak, de a kisebb városok: Csongrád, Makó, Hódmezővásárhely, Szentes, Nyíregyháza és még számtalan város, nagyközség, mind siettek szobrot állítani a város híresebb művészeinek, tudósainak, íróinak. Megdől tehát a sokat hangoztatott elmélet: »tunya, közömbös alföldi város!« Búmulalraméltó, mit tudtak produkálni ezek a városok a multtaiS s a jelennel. Beszélgetvén egyes városi vezetőkkel, mindegyik megemlítette udvariasan: »Ugyebár, önöknek, Jókai városának, szép szobruk van, szép Jókai szobruk...« Szégyenszemre kellett beváltanunk, hogy e szoborról még szó sincs ... »Mert tetszik tudni, — feleltük, — a háború, a háború utáni Iévek, a társadalmi közöny, a komáromi szalmaláng ...« — ilyennel próbáltuk okát adni a szobortal ans ágnak. Nem volt mentség. Azzal a meggyőződéssel tériünk haza, hogy, ha nem akarjuk szégyelni magunkat a többi városok előtt, akkor mihamar fel kell állítani szobrát a legnagyobb magyar regényírónak. Igen, de ehhez valóban a társadalom nagyarányú megmozdulása kell és ki kellene nyitni kissé a zsebeket. Aggódva, de nagy bizakodással nézünk a szlovenszkói s így a komáromi társadalomra is: hiszszük, hogy nem hagy cserben ez esetben sem. Sem! (sz) — Lipscher Mór dr. kórházigazgató főorvos nem ment betegszabadságra. Múlt számunkban azt a hirt közöltük, hogy Lipscher Mór dr. igazgató főorvos, a kiváló sebész, egyévi tartós betegszabadságra ment. Ezzel kapcsolatban megjelent szerkesztőségünkben Lipscher Mór dr. igazgató főorvos és kijelentette, hogy téves az a hir, hogy egy évre betegszabadságot kapott, jelenleg még rendes nyári szabadságát tölti. Ebben az ügyben nyilatkozott Nagy Jenő kormánybiztos is, aki kijelentette, hogy Lipscher Mór dr. kórházigazgató nem kért s igy nem is kapott egy évre szóló betegszabadságot. — Ref. presbiteri ülés. A komáromi református egyház presbitériuma f. hó 23-án Galambos Zoltán ref. lelkész és Fülöp Zsigmond főgonnok együttes elnöklete mellett ülést tartott, melyen a napirend előtt a lelkészelnök kegyeletes szavakban emlékezett meg Balt bazár Dezső dr. debreceni ref. püspök, a magyar egyetemes ref. egyház elnökének elhunyttárói. Emelkedett szellemű beszédben
