Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-19 / 76. szám
6. oldal. »KOMÁROMI LAPOKc 1936. szeptember 19. Az udvari félreesőnelyiségben agyonlőtte magát Fürst Mihály, komáromi szénakereskedő, — felesége pedig eltűnt. — Komárom kereskedőlársadalinának egyik jólismert, munkás tagja Fürst Mihály magánhivatalnok és szénakereskedő, afeletti elkeseredésében, hogy állás nélkül maradt, pénteken hajnalban agyonlőtte magát. Fürst Mihály szorgalmas munkával egy kis tőkét takarított meg, mivel azonban az utóbbi időben nem jutott álláshoz és üzleti összeköttetései is megszűntek, megtakarított kis tőkéjét élte fel. Ismerősei előtt többször kijelentette, bogy ha más megoldási nem talál: agyonlövi magát, szavainak azonban nem adtak hitelt. Csütörtökön este ismerőseinél volt látogatóban, majd feleségével együtt eltávozott s hazament. Éjnek idején kiment az udvarra s az egyik mellékhelyiségben Browning-pisztolyával főbelőtte magát. Az egyik szomszéd reggel akadt rá a “hullára: Fürst Mihály keze akkor is a revolvert szorította még. Azonnal értesítették a rendőrséget. s a rendőri bizottság megállapította, hogy kétséget kizáróan öngyilkosság esete forog fönn. A lakást nyitva találták, Fürst Mihályné azonban eltűnt a lakásból s a leg tüzetesebb nyomozás ellenére sem került elő s így a nyomozás Fürst Mihályné kőkerítésére is kiterjedt. A rendőrség azt igyekszik kideríteni, hogy Fürst Mihályné követte-e az urát a lakásba egyáltalán, avagy csak akkor tűnt el, amikor meghallotta, hogy férje öngyilkos lett. Feltehető az is, hogy Fürst Mihályné követte az urát a halálba. Fürst Mihály ötvenhétesztendős volt. Búcsúlevelet nem hagyott hátra, tettének oka: anyagi helyzetének romlása, noha a nyomozás adatai szerint anyagi helyzete nem volt olyan, hogy öngyilkosságra kellett volna gondolnia. Őszi séta Fáradt-törődötten az utcákat járva. . . kirakatok előtt az utat elállva érdeklődés ébred; kíváncsiság éget s eltűnődve nézem a szinpompás képet. Selyem lesz a divat? Csipke? Talán — bársony. . . Száras cipő simul karcsú női lábon ? Kalapunk kicsi lesz ?. . . vagy idétlen sapka ?. . . Vájjon. . . — mi kerül hát ki a kirakatba ?.. . Nyitott lesz-e a hát ?. . . vagy — rejtjük a keblet ?... Fiús lesz a divat?. . . avagy női termet ?. . . Ehetünk-e bőven ?. . . vagy koplalás járja ?. . . Pörölhet-e ezért joggal szivünk és életünk párja ?... Lesz-e fehérnemű ?. . . vagy mint első réteg: angyalbőr?... (rejteni — bizony Isten! — vétek.,.) Milyen vértezetben vonulunk majd harcba ?. . . Vájjon. . . — mi is kerül ki a kirakatba ?. . . Vájjon mit hoz az ősz ?. . . puha meleg bundát ?. . . Romboló ?... destruktiv ?... vagy — építő munkát ?... Divatba jön-e már a megértés?... Jóság?... Gázálarc lesz-e a keresettebb jószág ?. . . Kifáradt-e a Rossz már a végső ponton ? — s divat lesz újból a békés, nyugodt otthon ?... Vagy emberek ezre... vérbe.. . jajjba fagyva ? .. . — Istenem!... — mi kerül ki a kirakatba ? ... Liszkay Eszíher A P. VITAMIM! 26 éves pécsi tanársegéd a korszakos uj orvosszer egyik felfedezője. Pécsről nyert értesülés szerint öt tudós, közöttük három magyar, Szentgyörgyi Albert, Busznyák István és Béres Tibor új felfedezéssel gazdagította a tudományt: citromból sikerült egy új vitamint előállílaniok, amelyet »P« vitaminnak neveztek el. Ez az új vitamin azoknál a vérzéses betegségeknél bizonyult hatásosnak, amelyeket eddig nem sikerült eredményesen gyógyítani. A kísérletek során 200 kiló citromból 2 gramm citrint állítottak elő és az új vitamint) ebben a kivonatban találták meg. Az állatokon folytatott kísérletek igazolták a tudósok felfedezését, majd intravénás oltásokkal az embereken is meggyőződtek az új szer eredményes hatásáról. A tudomány eddig csak az »A«, »B« és »C« vitamint ismerte, amelyekhez most az újonnan felfedezett »P« vitamin járul. A hónapokig tartó kutatások magyar résztvevői közül Szentgyörgyi Albert és Rusznyák István a szegedi egyelem tanárai, Béres Tibor pedig a pécsi egyetem tanársegéde és a sebészeti klinika laboratóriumában dolgozik. Béres Tibor, a fiatal tudós mindössze 26 éves, de előreláthatólag így is azoknak a sorába lépett, akiknek nevét világhír fogja meghordozni. Szerényen elhárít magáról minden nyilatkozatot, majd mégis a következőket mondja: — A »P« vitamin ügye nem az én ügyem. Szentgyörgyi professzor engedélye nélkül nem is adhatok róla felvilágosítást. Megtudjuk, hogy kémiával már a középiskolában kezdett foglalkozni. A fiatal tudósnak már egész sor tudományos eredmény van a hátamögött. Van egy eljárása a zsírkém iában, a zsírok felbontására és átalakítására gyümölcszamatra. Ezt Zechmeister tanárral együtt dolgozta ki. Ezenkívül talált egy új festékanyagot, a karotin festéket a tök virágában. Ennek jelentősége csak később domborodik ki, mert most ismerték fel, hogy a karó tin az A* vitaminok előanyaga és a fiatal tudós ebben az irányban hasznosította is felfedezését. Ezenkívül lisztázta a vér karotinfestékeit. A karotin tudvalévőén sárga festékféle, amely megtalálható a gyermekláncfűben és a sárgarépában is. Béres eljárása kimutatta, hogy ebből, a festékanyagból nemcsak egyféle anyag ran, hanem egész csoport, azonkívül a beteg emberi epében is sikerült kimutatni a karotin festéket, amelyről eddig nem tudtak. Béres 1934-ben tette le a doktorátust a vegyészeiből, majd 1935-ben szerezte meg az orvosi doktorátust is. Alighanem ő az egyedüli Magyarországon, aki vegyész és orvos is egyúttal és alát csak az organikus és orvosi kémia határfelülete érdekel. A fiatal tudós már az egyik vegyészeti gyártól kapott is ajánlatot. Tekintélyesen jövedelmező állást kínáltak fel neki, de nem fogadta el, mert inkább tudományos téren akar működni. Az ingyen építkezés ára: emberélet Agyonnyomta a homok! — szeptember 18. Megrendítő szerencséllenség történt D unaszerda helyen. Ismeretes egész Csallóközben, hogy a dunaszerdahelyi izraelita hitközség a belső válságok miatt nehéz anyagi gondokkal küzd. A közelmultbaln a hatóság értesítette a hitközséget, hogy felekezeti iskoláját modern épületbe helyezze el, mert különben megvonja tőle ,az államsegélyt. Erre a hitközségi tagok nagy áldozatot hoztak, nagyobb összegeket gyűjtöttek és megkezdték az iskola és a szegény gyermekek számára építendő menza építését is. Hogy a napszám ne kerüljön sokba. IRO a zsidó ifjúság, leginkább bocherek, segítettek az építkezésnél, így a homok kibányászásánál is. A dunaszerdahelyi rabbi 11 éves fia is ott segített kibányászni a homokot. Munkaközben a gyermekek nem vigyáztak arra, hogy a homok már nagyon alá van aknázva és a hatalmas homok tömeg éppen akkor omlott le, amikor a rabbi fia lenn a mélységben dolgozott. A nagy súlyú homok azonnal agyonnyomta a szerencsétlen gyermeket, akinek már csak a holttestét tudták kihúzni a gyilkos homok alól, A megrendítő eset hagy részvétet keltett egész Csallóközben. Braneczky József* Fráter Johannes* Fordította: Marék Antal. Kazinczy kiadás. A Kazinczy Könyv és Lapkiadó nem egyszer adta már lanujelét annak, hogy híven szolgálja a magyar és szlovák kultúrközösség ügyét. Uj kiadványa történelmi regény, melynek szerzője a jeles trencséni író: Braneczky József. A könyv érdekességéhez hozzátartozik az, hogy a Kazinczy könyvnapi kiadványaként szerepelt s nagy érdeklődést keltett. Mindenki érdeklődéssel forgatta a vaskos kötetet s számos példányt vásároltak belőle. Határozott könyvsiker volt. A kötet Trencsén város szenvedéseit örökíti meg a török hódoltság idején. A szerző Utravaló-jában elmondja, hogy a században, melyben a történet lejátszódik, vallásháborúk dühöngtek, miközben a török is fenyegette az országot. A közös szerencsétlenség egybeforrasztotta az ősöket. Végül is győzött az egyetértésük. Minél mélyebb a tenger, annál drágább gyöngyöt rejt magában. A történet Kucsuk csorbadsiról szól, akit a janicsárok Szlovenszkóról raboltak el s akiben hazája földjén felébredt a szlovák lélek. Szerelmes lesz egyik követjárása alkalmával Trencsén legszebb leányába s ez a szerelem végzetes lett számára. Otthagyja a törököket s megszervezi Trencsén védelmét. De Husszein basa bosszút esküszik ellene, elraboltatja mátkáját, akit egy hatalmas díszes lakomán akart háremébe vezetni. Kucsuk csorbadsi, most már Gludovác János erős lelkét megtöri ez a váratlan csapás, kirohan az erdő magányába s ott keresi szíve választottját. Súlyos beteg lesz, amiből nehezen gyógyul. Szerzetes lesz s Istennél keres vigasztalást. Dicső kardját azért mégegvszer felköti, amikor Lotharingeni Károly herceg s Szobievszki János 1683 szeptember 12-én megütközött Bécs alatt a törökkel. S ott is jesik el a harcmezőn, hogy sokat szenvedett teste örök pihenőt találjon a közös sírban. A történet háttere a hiteles történelmi adatok figyelembevételével készült. Vonalvezetése egyszerű s erőteljes. A történet köré felépített mellékalakok egy régi lisztes világ emlékét idézik. A családi életnek olyan apoteozisa ez, aminővel az irodalomban egyre ritkábban találkozunk. Az a lélek, amely itt a régi emberek' tetteiről s (szavairól felénk árad, igazi szlovák lélek. Megtaláljuk benne ennek a fajtának becsületességét, jószándékát, meleg szívét, hazaszeretetét, családimádatát, egyszóval mindazt, ami a szlovák lelket még ma is determinálja. Bizonyos, hogy van szlovenszkói szlovák könyv, ami a modern szlovák irodalmat talán méltóbban reprezentálta volna. De a szlovák lelket, a fajt s a tájat a Fráter Johannes tisztán s teljes egészében, maradandóan visszaadta. S ebben rejlik érdeme. Ezért választotta ki a Kazinczy kiadó Braneczky regényét. Az új szlovák regények jórésze bizonyos politikai csillagzat jegyében születtek. Túlságosan rövid még az idő, hogy a szlovák regény egyetemesebb szempontok figyelembevételével örök emberi ideák szolgálatába álljon. A fordítás munkája, melyet Marék Antal, a Szlovenszkóról elszármazott író végzett nagy gonddal s kiérezhető szeretettel, nemes egyszerűségével hat. A kötet érzelmes hangját jól érzékelteti a fordító. Mintha XVII. századbeli regős írta volna ezt a kötetet, aki átélte a kor valamennyi szenvedését s kevéske örömét s évtizedekkel az események lezajlása után a tisztes öregkor magányában írta volna le azokat. A műben kiérezhető a szerző és fordító szeretete a hősiránt s a többi szereplő iránt, akiknek a becsület volt mindenekfelett a legfontosabb. Braneczky József regénye A Slovák c. napilap 1926 évi irodalmi pályázatán első díjat nyert. Dallos István. — Akik »harminc, vagy száz rendőrtől sem félnek«. Bosketti Antal és Sarina Károly, ismert komáromi rovottmultúak ezúttal hatósági közeg ellen elkövetett erőszak vétségével kerültek a komáromi bíróság elé. A két férfiú az egyik este a komáromi Dunaparl vendéglőiben rendkívül jól mfulatoít s a (mulatság végén a dunarakparti talicskákba ültek s nagy lármával egymást kocsikáztatták. Oravecz János és Minicli Pál rendőrök figyelmeztették a két zajongót, akik azonban megtámadták a rendőröket s erős dulakodásba kezdtek velük. »Sem harminc, sem száz rendőrtől sem félünk!« — kiáltották, míg végre a rendőröknek nagynehezen sikerült megfékezni a két garázdát. A bíróság előtt azonban nem viselkedtek ilyen vitézül: tagadtak. Később ittasságukkal védekeztek: »megérdemeljük a büntetést«. — Boskettit tíz napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre, Sarinát tizennégy napi elzárásra és 400 korona pénzbüntetésre ítélték, jogerősen.
